Heves Megyei Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)
1994-09-29 / 229. szám
1994. szeptember 29., csütörtök Hatvan Es Körzete 13. oldal Kobudós tanfolyam indul Hatvanban Olyan ősi japán fegyverek forgatását sajátíthatják el mindazok, akik a távol-keleti önvédelem és töréstechnika iránt érdeklődnek, mint a say, nun- csaku, vagy a tonfa. Október 1-jén, délelőtt 9 és 10 között iratkozhatnak be a tíz éven felüliek arra a kobudo-tanfo- lyamra, amely a Kodály Zoltán Általános Iskola és Gimnázium tornacsarnokában kezdődik. Boldogon hatvanötén 25 liter vért adtak Térítésmentes véradónapot szervezett a Vöröskereszt a napokban Boldogon. Az önzetlen adakozásra hatvanötén jelentkeztek - köztük kiskatonák -, akik huszonöt liter vérrel járultak hozzá embertársaik megsegítéséhez. Ifjú muzsikusok - a zene világnapján Október 1-je a zene világnapja. Ebből az alkalomból a hah’ani fiatalok is hangversenyt adnak a Damjanich János Szakképzési Intézet aulájában. A műsort a Hatvani Ifjú Zenebarátok Klubja és a zeneiskola szervezi. Az este 7 órakor kezdődő előadáson Berényi Bea és Dratsay Ákos fuvolaművészek, valamint Termes Rita zongoraművész játékát hallhatják. Javítják az utakat Rózsaszentmártonban A községben a gázberuházás utolsó simításait végzik. A fő- vállalkozó a szerződésben vállalta, hogy a közterületek visz- szanyerik eredeti állapotukat, ám az eddigi tevékenységük ütemével a település vezetése elégedetlen volt. A polgármesteri hivatal reméli, hogy az októberi üzembe helyezésig az engedélyek rendben lesznek. Csatornamű-társulatot szerveznek Horton A településen több helyen is felbuzog a szennyvíz. Sürgetővé vált, hogy elkészüljön a csatornahálózat. Hort elöljárósága pályázat útján céltámogatáshoz jutott, de a lakosság hozzájárulására is számítanak. A közeljövőben aktivistáik minden családot felkeresnek, hogy létrehozzák a társulást. Hatvanban a Zagyvától a központ felé vezető út jobb oldala emberemlékezet óta a kereskedőké. A háború előtt zsidó üzletek - szatócsboltok, aranyművesek, rövidárusok, órások - sorakoztak itt, s a korzó az államosítást követően is megőrizte arculatát. Az egykori malom és a Rózsa cukrászda közötti szakaszon jól megfért egymás mellett a tejbüfé meg a fodrász, a cipőbolt és a nőidivat-szaküzlet. Mi sem természetesebb, mint hogy ez a mini „Mariahilfer strasse” a bazársor elnevezést kapta; így ismerték a messzi földről iderán- dult vidékiek Lőrincitől a Galga mentéig, Boldogtól Ecsédig. Akiknek - ha a vonatról leszálltak - akarva-akarat- lanul útjukba esett a nevezetes „üzleti negyed”. A hetvenes évek derekán a tanácsi vezetés elhatározta, hogy „beljebb tolja" a város- központot. Az új, többemeletes lakóházak földszintjeit hatalmas kirakatokkal tették csalo- gatóvá, számos boltot ide költöztettek, rendezték a parkokat, urbanizálták a környezetet. A hajdan jól menő - szintén áttelepített — gyermekruha-szaküz- let után az útszakasz Gabi-sor néven vonult be a köztudatba. Az öreg bazársor ettől kezdve hosszú ideig vegetálásra ítéltetett. Az éledező maszekvilág az új területek felé nyomult: aki csak tehette, itt vásárolt vagy bérelt helyet magának, a nagyobb áruházakat felosztották, hogy gombamód szaporodjanak a butikok, shoKönyvesbolt a régi „bazársoron” pok, ilyen-olyan blikkfangos elnevezésű boltocskák. A helyiek azonban soha nem szerették a Gabi-sort. Hiába él a környéken a város jelentős része, semmiféle kezdeményezés nem válik egy csapásra patinássá, megszokottá. Hamar felfedezték ezt a maszekok is, akik ismét a régi, bevált épületeket vették célba. Elkezdődtek a felújítások, soha nem látott mértékű profilváltás következett, új árudák nyíltak, a bazársort ellepték az érdeklődők. Minden a helyére került, úgy tűnik, az élet tarkább, mint valaha. Az elmúlt ötven év folytonosságát jószerivel egyetlen intézmény őrzi: egy kicsiny könyvesbolt a korzó közepén. A front előtt fűszerkereskedés működött itt, de a világégést követően a kultúrpolitika más szerepet szánt a helyiségnek. Bárki jött is, hagyták üzemelni, mondván, igény van rá, nemcsak kenyéren él az ember. Az új sori konkurencia sem őrölte fel erejüket, ellenálltak a privátok rohamainak, mígnem ők is erre az útra léptek. Nehéz világ járja feléjük mostanság. A könyvárak ismertek, nem könnyű eme foglalatossággal milliomossá válni. így meg különösen, hogy eltökélték: nem a ponyvák, bestsellerek révén teszik ismertté magukat, a hangsúlyt a komolyabb kínálatra helyezik. Az igényes olvasók kiszolgálása a fő céljuk. Vannak, akik épp ezért „lemorzsolódtak” tőlük, de biztató, hogy kialakult az a törzsvásárlói kör, melyre még ezekben a szűkös napokban is számíthatnak. Az árakat böngészve valóban nem túl reménykeltő a helyzet. Egy - tankönyvként is használható - Usborne enciklopédia például csaknem nyolcszáz forintba kerül, de a feladatgyűjtemények is félezer körül járnak. A magyar-angol szótár (oda-vissza) ötezer, s a művészeti kiadványok se sokkal olcsóbbak.- A legnagyobb gond azonban - mondta Fenyvesi Zsuzsa eladó -, hogy az árak hónapról hónapra emelkednek. Ezzel persze a kiadók is tisztában vannak. Különféle trükkökkel próbálják kínálni portékájukat, így az is előfordult már, hogy ugyanazt a könyvet - más fordításban - megváltoztatott címmel dobták piacra. Hogy az üzlet mindmáig mégis fennmaradhatott, főleg a mese-, ifjúsági és ismeretterjesztő munkáknak, valamint a szótáraknak köszönhető. Ezeket mindig keresik, iskolakezdés idején pedig a forgalom kifejezetten jónak mondható. Ballagó Katalin, a város oktatási és kulturális referense szintén törzsvendégnek számít. Ottjártunkkor is éppen a szak- irodalmat böngészi.- Szeretek ide jönni - mondja, miközben belelapoz egy vaskos kiadványba. - Talán ez az egyetlen hely Hatvanban, ahol még Könyv is kapható... Tari Ottó Kitárta kapuját az ódon kastély Hatvanban. Egy évtizeddel ezelőtt még bárki megcsodálhatta. Sokszor olyankor is, ha amúgy nem lett volna kedve hozzá. Itt „üzemelt” ugyanis sokáig az SZTK, az impozáns szobákban és termekben különféle orvosi berendezések, műszerek kaptak helyet. Aztán ez a korszak is lezárult. Bezárták a veretes kapukat, az épület romlása folytatódott. Most a barokk napok alkalmával ismét bemehettek a látogatók. Meggyőződhettek arról, milyen „nagybeteg” a műemlék. Csakhogy - mint annyi mindenhez - ennek rendbetételéhez is temérdek pénz szükségeltetne... (Fotó: Kaposi Tamás) Elképzelések lennének - ha volna rá keret... Monori Zoltán, a hatvani TIT Bugát Pál Egyesület vezetője pályázatokkal fekszik, pályázatokkal ébred. Ha megírta azokat, elküldi a szélrózsa valahány irányába, hátha meghallgatásra lel. Aztán lesi a postást. Mindhiába... Évek óta szervez jobbnál jobb közösségkovácsoló programokat. Érdeklődők is akadnak szép számmal, hiszen többféle témában tartottak eddig előadásokat a helyi TIT-nél. A már „bejáratott” szakmát adó, valamint a különböző átképző tanfolyamok, illetve a nyelvvizsgára felkészítő kurzusok mellett különböző klubokat is indítana Monori Zoltán. Ötleteit támogatja az önkormányzat, de a pozitív hozzáálláson túl egyébbel nemigen tud szolgálni. így továbbra is csak a remény marad, hogy akad talán a közeljövőben egy olyan kuratórium, amelynek tagjai fantáziát látnak ezekben a tervekben. S mik lennének ezek? Korábban sikerrel működött a videofilm-klub. Az idén a mai francia és magyar alkotásokból kínálna ízelítőt a filmművészeti válogatás. A vetítéseket az alkotókkal folytatandó beszélgetések követnék. Az érdeklődők láthatnák például Zsigmond Dezső: Isten akaratában, Er- dőss Pál: Fényérzékeny történet, vagy Antal István: Rend a lelke mindennek című moziját. De megnézhetnék a Fekete Doboz sorozatát is a közelmúlt történéseiről. Folytatódhatna a gazdaság- politikát tárgyaló szabadegyetem, jeles előadókkal. Eljönne Hatvanba dr. Botos Katalin, dr. Kovács Almos, dr. Csáki György. Kerekasztal-beszélge- tésre várnák dr. Lengyel Lászlót, dr. Petschnig Mária Zitát, dr. Inotai Andrást. Ehhez persze az kéne, hogy az Országos Játék Alap Kezelő Szervezet elfogadja a pályamunkát, és juttasson némi apanázst. A Soros Alapítványnak is írt a népművelő. Szeretné, ha a családok nemzetközi éve alkalmából pszichológusok, pedagógusok, orvosok beszélnének a testi, lelki egészségről, a gyermekek jogairól, az idősek helyzetéről, a konfliktusok feloldásáról, a drogfogyasztás veszélyeiről. Nem tudni, hány pályázat futott be a címzettekhez, s azt sem, melyiket tartják arra érdemesnek, hogy áldozzanak rá. A TIT-vezető azonban bizakodik, s erősíti a lelkét: egy klub foglalkozásai már megkezdődhetnek október 12-től. Az Apolló Filmszínházzal közösen - diákoknak délután, felnőtteknek este - rendeznek egy vetítéssorozatot. A mozirajongók bizonyára örömmel veszik, hogy a vászonra kerül többek között Az ártatlanság kora, a Napok romjai és A kis buddha. (négyessy) Gyarapodott a múzeum Füzér Zsolt, aki diákkorában honismereti szakköri tag volt, a hatvani Csajkovszkij utcai házának udvarán ásott egy gödröt. Két méter mélyen járt, amikor festetlen cserépdarabok kerültek a felszínre. Gondosan félretette a leleteket, majd bejelentette a Hatvány Lajos Múzeum igazgatóságán. A szakemberek megállapították, hogy az edénytöredékek csaknem kétezer évesek, a szarmaták kultúrájának emlékei. A leletek a régészeti gyűjteménybe kerültek, Füzér Zsolt pedig könyvjutalomban részesült. (Ij. G.) Csupáncsak „rodeózott” a herédi iskolarongáló... Komisz vandálokra gyanakodott a herédi Művelődési Központ igazgatója, amikor meglátta, mi történt a tornateremmel, az iskola előtti kerttel és a jelzőtáblával. Bejelentést tett a Hatvani Rendőrkapitányságra: ugyan, vizsgálják már ki az esetet. Dr. Jusztin Ferenc városi rendőrkapitány elpanaszolta, nehéz dolguk volt, tekintve, hogy Heréden nincs körzeti megbízott. (Polgármesteri intézkedésre a korábbi felvigyázó lakásába is mást költöztettek - hangsúlyozta.) Ám ők - mármint a hatvaniak - „rámozdultak”, s hamarosan elő is állították Sz. A.-t. Kiderült: nem szándékos rongá- lóval találkoztak, hanem egy „rodeózó” fiatalemberrel, aki felújított Wartburgját próbálgatta a helyszínen. Az eset „anti-Laudá”-ja szánta-bánta bűnét, ígéretet tett, hogy megtéríti a hétezer forintos kárt, de a rendőrök nem kegyelmeztek. Rongálás vétsége miatt az ügyészség asztalára kerül az akta. (né-zi) Mit csinált Hort négy esztendeig? Körzetjárásunk során megyénk legnagyobb községébe, Hortra érkeztünk. S természetesen itt is arra voltunk kíváncsiak, mi történt az elmúlt négy évben; mi az, amit az önkormányzati választások óta a településen megvalósítottak? A képviselő-testületnek számos problémával kellett szembenéznie. A faluban nem volt gáz, megoldatlan a szennyvíz- elvezetés, s jó lett volna egy autópálya-lejáró is. Rangsorolták a feladatokat, melynek eredményeként - a pénz függvényében - fokozatosan haladtak a beruházások. Tavaly fellobbant a gázláng, melyhez a lakosság a költségek több mint felével járult hozzá. Az infrastruktúrát javította az évi ötmilliós beruházással épült úthálózat, s előreláthatólag a közeljövőben a csatornázás hiánya is a múlté lesz. Kibővítették az óvodát, tornatermet építettek az általános iskolához. Jelentős lépéseket tettek az egészségügyben is. Fogorvosi széket és orvosi eszközöket vásároltak, bővítették a rendelő műszerparkját. Horton is gond a munkanélküliség. Ezen némileg enyhít a koszorúkészítő üzem, ahol folyamatosan harminc helybelit foglalkoztatnak. A polgármesteri hivatal pedig húsz emberrel közhasznú munkát végeztet. Ők többségükben az intézmények felújításán fáradoznak. Négy éven keresztül zavarta a dolgozók hangulatát a köz- tisztviselők és közalkalmazottak bérbesorolása. A ciklus végére ez a probléma is"javult, a jelenlegi 70 százalékos „beállási” szint némileg javította a kedélyállapotot. Az oktatási intézményekben mára elérték, hogy valamennyi pedagógusuk szakképzett. A temetőnél felállították a II. világháború áldozatainak emlékfalát. Sajnos, az autópálya helyi lehajtósávja nem készülhetett el, ennek „kiharcolása” már a következő testületre vár. Az elmúlt időszakban évi hétmillió forintot költöttek szociális juttatásokra és jövedelempótló támogatásra. Az önkormányzat hozzájárult a tankönyvek vásárlásához, s lehetőségeihez képest támogatta a közétkeztetést. Mindent egybevetve elmondható, hogy a képviselő-testület háta mögött eredményes ciklus áll.
