Heves Megyei Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-24-25 / 225. szám

10. oldal Hétvégi Magazin 1994. szeptember 24-25., szombat - vasárnap MINDENNAPI NYELVÜNK „Munkahelymegőrzés, sóhintés nélkül” A Magyar Nemzet hasábjain megjelent címadás több olva­sónknak a figyelmét is felkel­tette, hogy az idézett címben kulcsszerepet vállalt szólás- szerű nyelvi forma mögötti va­lóságháttér - többértelmű cél­zásokkal telítve - nem kap egyértelmű megjelenítést. Nem segít a cím mondanivaló­jának értelmezésében ez a szövegrészlet sem: „A re­ménytelenül veszteséges vál­lalatok felszámolása nem je­lentheti e vállalatok telephe­lyeinek sóval behintését”. (Magyar Nemzet, 1994. aug. 16.). Azok az olvasók azon­ban, akik a „só” megnevezés szó- és szóláscsaládjának hát­tértükrében keresik az egyér­telmű értelmezés útját és mód­ját - a sóval hint be babonás eredetű szólásformánk fo­galmi és használati értékének ismeretében már érzékletes képet kapnak a valóságháttér­ről. Tehát arról, hogy ha vala­kinek bosszúból felszántották a földjét, s földig rombolták le a házát, a babonás művelet so­rán sóval is behintették a rom­halmazt. Jegyzetfüzetem tanúsítja, hogy egyéni és közéleti nyelvhasználatunkban a „só” gazdag és színes szó- és szó­láscsaládjának több tagja a legváltozatosabb nyelvi réte­gekben, a hivatalos, a szakér­tői, a köznapi nyelvhasználat­ban vállal kulcsszerepet. Hogy mennyiségében és minőségé­ben milyen változatos beszéd­helyzetekben és stílusrétegek­ben hallhatjuk és olvashatjuk a rádiós riportokban, a televí­ziós beszélgetésekben, a sajtó hasábjain megjelent közlemé­nyekben, arról ez a példatá­runk bizonykodik: Sóbálvány- nyá váltunk a meglepetéstől (szinte mozdulatlanná der­medtünk). Ezt a bibliai hátterű szólást azok is használják, akik nem ismerik azt a bibliai hátteret, amely szerint Lót fel­esége az isteni tilalom ellenére visszanézett Szodoma váro­sára, s büntetésül sóbálvány- nyá, sóoszloppá dermedt. - Elmehetünk vele a sóhivatalba (bárhová megyünk, nem inté­zik el az ügyet, nem segíte­nek). Volt idő, amikor a sóhivata­lok, a sóházak fontos szerepet töltöttek be. Az idők folya­mán, amikor a só gazdasági szerepe is veszített jelentősé­géből, a sóhivatalok nehézkes, lassú ügyintézése miatt rosz- szalló minősítést kaptak. Gu- nyoroskodó szándékkal emle­getjük sóhivatalnak azt a hiva­talt, intézményt, amelyben túl­teng a bürokrácia, a merev, a kicsinyeskedő hivatali szellem és gyakorlat. Napjaink szólásszerű nyelvhasználati jelenségei kö­zött tarthatjuk számon azokat a nyelvi alakulatokat, ame­lyekben a rejtett vagy nyílt gúnyolódás, a javító célzatú, szellemes csúfolkodás, illető­leg a keserű és bántó rosszmá­júság, az epés és kárörvendő kajánság játsszák a főszerepet. A bennük kifejezett általáno­sítható tanulságok rosszalló áthallásokkal nemkívánatos egyéni és közéleti magatartás- és viselkedésformákról is nyújtanak nevelő célzatú is­mereteket. Mindezekről a példatárunk tanúskodik: Amolyan sós nyelvű alak (csípős nyelvű, csipkelődő természetű ember), sótlan személy (humor nélküli, kedélytelen, kedvetlen meg­nyilatkozásaiban, viselkedés- formáiban), sótlan minden szava, sósat evett, sótalanul kelt fel (rossz kedvű); kevés van a sótartóban (nem eszes, nehéz fejű, szájtáti ember). A sóz (ízesít), megsóz, be­sóz, elsóz igealakok tréfás, humoros vagy éppen rosszalló áthallásokkal terhelve köznapi szóhasználatunk sajátos típu­sát érzékeltetik nyelvhasznála­tunkban. Ezek az átvitt ér­telmű szólásszerű nyelvi for­mák erről példálóznak: Oda­sóztak neki, rásóztak egy na­gyot; rám sózta a hibás árut, rásózta (rábírta, rávette, ráe­rőltette) a nehezebb feladatok vállalását. A szépirodalmi alkotásokban kifejező stílussajátosságként találkozhatunk ezekkel a szó­lásváltozatokkal is: Sós köny- nyeket ejt, sósabbak itt a könnyek (Ady); nehéz, mint a só; sót vet a tűzre (csillapítja indulatait, békít); sótlan az a harag, amitől senki sem fél; mind egy lében sóznak (egy a sorsuk), vén kecske is meg­nyalja a sót, nehéz vén kecské­től a sót eltiltani (az idősebbek is szeretnek a nők körül le- gyeskedni); szomszédban nyal sót a kecske (más feleségének udvarol). Gyakran emlegetjük és hall­juk az élet sója, már ritkábban az attikai só nyelvi formát. Egy televíziós szakértői meg­beszélésen hangzott el ez a kí­vánság: több attikai só kellene vitáinkban, azaz több szelle­messég, ötletes elmésség érve­ink megfogalmazásában, úgy ahogyan tették ezt az ókori gö­rögök Attika nevű tartományá­ban élők nyelvhasználatuk­ban. A felsorakoztatott állandó­sult szókapcsolatok, szólás­formák nyelvünk, szókin­csünk gazdagságáról, kifejező erejének hatástényezőiről val­lanak, s bennük és általuk nyelvközösségünk társadalmi, gazdasági, politikai és művelt­ségbeli fejlődéséről is hasznos és hiteles ismeretanyagra tehe­tünk szert. Dr. Bakos József Izgalmas órák a fegyverszüneti zónában Tunéziai napok, egy virágkötő szemével A vázában sivatagi homok, ami jó rögzítője a tunéziai napon szárított növényi részeknek Nyitva a kapu, lehet besétálni a két Koreát elválasztó fegyver­szüneti zónába. A nyár a messzi Koreában is főszezon a nyara­lásban. S nemcsak a tenger vagy a hegyek várják az itteni polgárokat vagy külföldi ven­dégeket: különleges program­ként lehetőséget kaphatnak arra is, hogy az idegenforgalmi hi­vatal szervezésében Panmind- zsonnál besétáljanak a demili- tarizált övezetbe is. Ide koráb­ban csak egyenruhás emberfia tehette be a lábát. A helyi adottságokból faka­dóan e tekintetben is a déliek vannak előnyben: az északik inkább a drótkerítsen kívülről szemlélődhetnek. A külföldi­eknek csupán az útlevelüket kell bemutatniok, s egy kevés koreai pénzt (30 ezer vont) kell vásáolniuk, és már át is léphetik a bűvös küszöböt. Azt a vona­lat, amely annak ellenére, hogy már 40 éve hallgatnak a fegy­A régi közönség megtartása és új közönség meghódítása vé­gett két londoni zenekar arra gondol, hogy a zenészek a me­rev frakkot más öltözékkel cse­réljék fel. A két leghíresebb londoni zenekarról, a Londoni Filhar­monikusokról és Királyi Fil­harmonikusokról van szó. „A koncertlátogatók száma állan­dóan csökken, meg kell talál­nunk a módját, hogy új publi­kumot hódítsunk meg” - mondta Margaret Skeet, a Lon­doni Filharmonikusok szóvi­vője. Sarah Biggs, a Királyi Fil­harmonikusok részéről pedig kijelentette: „Sok zenehallgató számára nem nagyon vonzó, verek, még mindig a hadiálla­potot jelzi a két koreai állam között. A békeszerződés - mint ismeretes - még várat magára. A 38. szélességi kör mentén található, 240 kilométer hosz- szúságú zóna - eredeti funkci­ója mellett - egyfajta „törté­nelmi skanzen is”. A látogatók ugyanis a hidegháború korsza­kának minden bizonnyal utolsó maradványát láthatják - hiszen a berlini fal már évekkel ezelőtt végérvényesen leomlott.- Lehet, hogy különös a program, de igény van rá, az emberek érdeklődnek a fegy­verszüneti zóna látványosságai iránt - nyilatkozta a dél-koreai idegenforgalmi hivatal illeté­kese. Márpedig, ha létezik ilyen óhaj, akkor teljesítését lehetővé is tesszük - fűzte hozzá. A szögesdrótok „látványos­ságai” közé bunkerek, őrbódék és észak-koreaiak által ásott „inváziós alagutak” tartoznak. hogy mindig fekete-fehérbe öl­tözött zenészekre bámuljon”. Mindkét zenekar keresi az új megoldásokat. Az a javaslat, hogy a zenészek öltözékén vál­toztassanak, egymástól függet­lenül született meg a két zene­kar vezetőiben. A Londoni Fil­harmonikusok már a következő idényben meg akarják változ­tatni a zenészek öltözékét. Még nem tudják, milyen ruhákat vi­seljenek a zenekar tagjai - mondta Margaret Skeet. A Királyi Filharmonikusok már kapcsolatba léptek Austin Reed ruhatervezővel. - Még semmit sem határoztunk el vég­legesen, csupán gondolkodunk különféle változatokról. A javaslatok között olyasmi Tavaly a Koreába érkező 4 millió külföldi közül 24 ezren léptek be a fegyverszüneti zó­nába. Az egynapos panmind- zsoni programhoz az útlevélen kívül más engedély nem szük­séges. Annál szigorúbbak az öl­tözködési előírások: farmerben vagy rövidnadrágban senki be nem teheti ide a lábát. Az idén a látogatók számá­nak közel 20 százalékos növe­kedésével számoltak, de lehet­séges, hogy az északi „nagy kormányos” halála, valamint a két Korea közötti hosszas civa- kodás az atomlétesítmények körül végül is „betesz” e vára­kozásoknak. A legtöbben Ja­pánból választják a különleges kirándulást. Az idegenforgalmi illetékesek már kivetették háló­jukat Amerikára és Európára is. Csak tessék, tessék, höl­gyeim és uraim, jöjjenek, míg el nem tűnik a drót, mint a ber­lini fal... a zenészeken szerepel, hogy például Gersh­win Kék rapszódia című művét kék ingben, vagy Vivaldi „Négy évszak” című alkotását tavaszi zöldtől őszi barnáig ter­jedő színű öltözékben adják elő. Az újítás gondolata azonban még titok. Maguk a zenészek lelkesednek az új ruházatért. Ők is szeretnének új közönsé­get meghódítani a klasszikus művek számára. Ezenkívül a zenészek szemében kényelmi szempontok is szerepet játsza­nak. „A kellemes öltözék sokat jelent a zenészek számára. A frakk rendkívül kényelmetlen és meleg” - véli Bob Truman, a Londoni Filharmonikusok csel­listája. Még szabadságunk idején sem tudjuk magunkat úgy elen­gedni, hogy ne figyeljünk oda a munkánkkal, hivatásunkkal vagy hobbinkkal kapcsolatos dolgokra. Hátha felfedezünk valamilyen hasznos, jó ötletet, amit mi is meg tudunk valósí­tani. Környezetemet tanulmá­nyozva gyakran tettem fel ma­gamnak a kérdést: vajon miből él Tunéziában egy virágkötő? Egyáltalán, létezik-e itt ilyen szakma? A jelek nem erre mu­tattak. Európai, illetve hazai ér­telemben vett virágbolttal sehol sem találkoztam. Kifejezettem virágkötői feladatot kívánó kompozíciót sem láttam, kivéve néhány, szárazvirágból készült, a „sorozatgyártás” jegyeit ma­gán viselő dekorációt. A Tunézia minden városában megtalálható „piac-utcákban”, a souk-okban is hiába kutattam virágbolt után. Virágkötői éh­ségemet csak az ehhez közel álló zöldséges-gyümölcsös standok gyógy- és fűszernö­vény-különlegességei és a kel­lékként jól használható, gyö­nyörű fazekasmunkák, különös alakú, sokágú gyertyák elégítet­ték ki. Egyedül a fővárosban, Tuniszban leltem igazi virágvá­sárra. Kínálata semmivel sem különbözött egy átlagos hazai virágboltétól - a hollandiai áru uniformizálja a világ virágpia­cát. A legkelendőbb virág még­sem a friss rózsa, a kardvirág, az írisz volt, hanem azok a kész „csokrok”, amelyeket külön­böző színű, fényes papírból ké­szült művirágokból állítottak össze. (Valószínűleg betanított munkások.) Az egész látvány valamilyen szörnyű, ízléstelen ellentétben állt azzal a termé­szetes háttérrel, amit a mediter­rán klíma növényanyagban egy virágkötő számára kínált. El­gondolkodva a jelenség okán, megbocsáthatónak találtam a tunéziaiak fokozott érdeklődé­sét a művirág iránt, hiszen az élő import anyag drága, a hazait nem igazán tartja virágnak, és a forró napsütésben minden ha­mar hervad. Szinte ismeretlen Tunéziá­ban az a két virágkötészeti munka, ami nálunk a legna­gyobb üzleti forgalmat jelenti: A rejtvényábra fő soraiban George Bemard Shaw-nak (1856-1950), az ír szárma­zású, Nobel-díjas, kiváló an­gol drámaírónak egyik, igen­csak szellemes megállapítása olvasható. Megfejtendők a vízszintes L, valamint a függőleges 1. sz. sorok. VÍZSZINTES: 1. A mondás első része (zárt betűk: T, O, M) 13. Tartósított takarmány 14. Mohamedán uralkodói cím volt 15. Község Békés me­gyében 17. Sok, számos - an­golul (Many) 18. Néprajz 19. Téli sporteszköz régies neve 21. Női név 22. Szintén ne 23. Kettőzve: sportfogadás 24. Ennél lentebbi helyre 26. A fordítottjával: női név 27. Üz­let része! 29. Szilárd égéster­méket eltávolító 32. Házhoz tartozó megművelt földterület 34. Tolsztoj személyneve 35. Becézett Norbert 37. Cimba­lomművész (Oszkár) 39. Pa­ripa 4L ... Kampf (Hitler hír­hedt műve) 42. Több szintből áll 45. A lengyel légitársaság 46. Tiltószó 48. Békés ... (színművésznő) 49. Kerti munkát végez 51. Kicsinyítő képző 52. Gyűjti páros betűi 54. Enikő becézve 55. Női név 57. Táplálkozna 59. Bőséges étkezés (névelővel) 60. Kérdé­sekkel molesztálni 63. Férfi­név 64. Ajtót csuktak FÜGGŐLEGES: 1. Az idézet folytatása (zárt betűk: N, F) 2. Helység Csongrád megyében a kegyeleti koszorú és a meny­asszonyi csokor. A tunéziai te­metőben nincs növény, nincs virág. A sír teljesen csupasz, csak egy vagy két kő díszíti, fejfaként. Koszorú helyett használati tárgyakat helyeznek el rajta, amit a szegényeknek szánnak. A keresztényeknek külön kijelölt hely szolgál nyugvóhelyül, de az ilyen teme­tés olyan ritka, hogy ebből nem lehet megélni. A menyasszony csokor he­lyett ékszereket kap. Egy hétig minden nap másik, díszesebb­nél díszesebb ruhát ölt magára. A virág csak akkor jut szerep­3. ... Bator (Mongólia fővá­rosa) 4. Füllent 5. Valamit ér­dektelennek találna 6. Angol férfinév 7. Gally 8. Furatok 9. Tompa Mihály monogramja 10. Fanyar erdei gyümölcs 11. Liszt-díjas énekesnő (Karola) 12. Néprajztudós (Béla) 16. Férfinév 19. Ritka női név 20. Becézett női név 24. Titokban elveszi 25. Alvás közben átélt képzet 28. Ebbe az irányba 30. Rangjelző szócska 31. Orjol város másik neve 33. A libát erőszakkal eteti 36. Eletvegy- tan 38. Balkezes 40. Tiltószó 43. Bágyad, emyed 44. ... ki­hez, amikor új otthonába kísé­rik. Ilyenkor az esküvői menet élén azt a gyertyát viszik, amit az előzőekben említettem, és útjára virágszirmokat szórnak. Visszatérve az eredeti kér­désre, nem hiszem, hogy na­gyon sok ember keresné kenye­rét virágkereskedelemmel, -kö­tészettel. Az ez iránti igény csak most van ébredőben. A rajz azt a vázadíszt ábrázolja, amit a Tunéziában gyűjtött anyagból itthon készítettem, emlékeztetve az ottani tájra, emberekre. rálynője (Goldmark operájá­nak címe) 47. Rosszallást kife­jező szó 50. Produkcióval ki­vívott tetszés 53. Menekülés- szemen fut 55. Női név 56. Város Írországban 58. Én, magam - latinul 59. Idegen női név 61. Gúla egynemű hangzói 62. Részben látja! A megfejtéseket szeptem­ber 29-ig küldjék be szerkesz­tőségünk címére. A nyertesek névsorát szombati lapszá­munkban közöljük majd. A borítékra ne feledjék ráírni: „Keresztrejtvény”! Báthory Attila Frakk helyett színes mellény V. Pénzes Judit Bemard Shaw szellemes megállapítása

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom