Heves Megyei Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)
1994-09-23 / 224. szám
1994. szeptember 23., péntek Eger Es Körzete 5. oldal Az egri Rudnay Teremben - négy művész egy alkotói bokorban Bartha Ágnes: Zománc a felsőtárkányiaknak A Matáv szakemberei a kor követelményeinek megfelelő berendezést szereltek fel Felső- tárkányban, amely mintegy hétszáz állomás működtetésére alkalmas digitális telefonközpont. Az Ericsson-rendszer az egri központhoz kapcsolódik. A polgármester, Bakondi Simon szerint 1995 első fél évében minden helybéli igénylő telefonhoz juthat. Középiskolásoknak - mesemondó verseny A Pásztorvölgyi Általános és Középiskolában - a hagyományoknak megfelelően - az idén is megrendezik a városi népmese- és népballada-mondó versenyt. A megmérettetésre a megyeszékhelyen tanuló első és másodikos gimnazistákat várják. Az érdeklődők október 20-ig jelentkezhetnek az intézményben két magyar népmesével vagy balladával. Ugyancsak az intézményben októbertől tánciskola indul, amelyre elsősorban középiskolás fiúk jelentkezését várják. Lakossági fórum a lakbérrendezésről Az egri önkormányzat felhívja a településen működő érdek- képviseleti szerveket a lakbérekre vonatkozó rendelet tervezetének véleményezésére. Az érintettek a hivatal ügyfélszolgálati irodájában munkanapokon reggel 8-tól 16 óráig tekinthetik meg az elképzeléseket. A véleményeket pedig október 4-ig kell eljuttatniuk a városháza titkárságára. E témáról egyébként lakossági fórumot is rendeznek szeptember 27-én, kedden délután 16.30 órától. A hang, a beszéd és a kiejtés zavarai A napokban alakult meg a Beszédhibások és Segítőik Országos Egyesülete Egerben. Célja: a hang, a beszéd és a nyelvi zavarok következtében hátrányos helyzetbe került gyermekek, ifjak és felnőttek segítése, szakmai érdekképviselete. Tagjai azon munkálkodnak, hogy növekedjen az együttműködés és a tolerancia. Tervezik, hogy minden támogatást megadnak a beiskolázásoknál, a kiejtési gondokkal küszködőknek. Maradjunk a betűrendnél: Bartha Agnes (zománcművész), Bércesi Ilona (agyagszobrász), Takáts Árpád (faműves), Tokát s Zoltán (kovács) - az egri Rudnay Teremben. Még mielőtt a művekre, az alkotásokra térnénk, két dolgot kell feljegyeznünk. Az első: szembetűnő a megnevezés az egyes szakmáknál. Csak Bartha Agnes jelöli magát művésznek, mert nem teheti meg azt, hogy zománcozónak keresztelje el magát; a szóképzés így, erre a műfajra idétlen. Bércesi Ilona még agyagszobrásznak vallja magát, de az egyik Takáts már „csak faművész”, a második, a Zoltán meg „csak kovács”. Holott mind a négyen - a látott teljesítmény alapján - teljes értékű művészetet hoznak létre, még akkor is, ha a Takátsék alkotásai inkább az ipar-, mint a képzőművész kategóriába sorolhatók. A másik: négyen együtt lépnek fel a nyilvánosság meghódításáért, noha valahányan vannak, annyiféleképpen és annyiféle anyag felé közelítenek. Egységüket formázza és feltétlen rokonszenvünket elnyerik azzal, hogy megjelenésük liturgiáját a legcsekélyebb ünnepélyességgel sem akarják - akarták - övezni, „csak” bemutatják mindazt, ami kikerül a kezük alól. Maradjunk az alfabetikus sorrendnél. Bartha Ágnes színes zománcokat készít, olyan „táblaképeket” fogalmaz meg, amiket az ember, a néző nemcsak a színek, a csillogó alakzatok miatt kutat gyönyörködő szemmel, hanem azért is, ami a formákban, a színekben élményt hordoz. Magyarul: mi van, milyen tartalom rejlik-hú- zódik meg a stilizált növények árnyékában, hova is kapaszkodik a mélyből az az oroszlán, aminek nyitott szájából nem a szeretet lehelete árad szét a világra. És mégis oda kell figyelnünk, rá, a vadra, mert vele szemben ott lenne, ott volna, ott merevedik ki a megbűvölt áldozat, a szerény-szegény semmi-fia-állatocska. Míg fenn, az egek táján felhőalakzatok, vagy ha jól látjuk, még egy sóhajnyival feljebb szárnyas angyalok lebegtetik azt a nagyon is távoli Magasságot, ahonnan és ahol minden szenvedés, tragédia megáldatik, elintéződik a megváltás, vagy a halál kegyelmében. Vagy a kettő nem lehet ugyanaz? Ki tudja? Bennünk mocorog az esztétika és a filozófia köznapi kiadása, mert a múlandó, tájékozódni akaró ember a szépségben igyekszik megtalálni az igazságot. (Közöljük is ezt a sokértelmű alkotást!) Tekintetünk „átugrik” az agyagszobrászhoz. És mert ő is nő - az istenadta tehetségével - , két asszonyi figurában elszo- morkodja a magányt, a szelíd sors végzetét, ahogyan a tom- bolóan élő férfiak odahagyják a még meg sem öregedő, vagy csak a fiatalság határát éppen átlépett keserveseket. Csak azért, mert ezek nem vigasságra, inkább elmélkedésre, magábazárkózásra teremtettek. Ez a két agyagszobor is megérdemli, hogy az olvasó megismerje egy alkotás napnál világosabb lélektanát: ha mi jól értelmeztük látnivalónkat. A faműves „aládolgozik” a belsőépítész kezének, fantáziájának. Tükröket, szobai, ki- sebb-nagyobb térségekben elhelyezendő praktikus bútorokat épít össze, nemes anyagból, sö- tétebb, komolyabb színekkel, mert az ízlés dolgában növelni szeretné ezt a viszketeg kort, ebben a korban ezt a viszketeg emberfajtát, amely harsog, fel- tűnősködik és szemtelenül arra számít, hogy divatot kreál saját ízléstelenségéből. Van ilyen a zenében, a költészetben is, színházban és egyebekben is, csak ki kell nyitnunk a szemünket! Valamennyi közt a legpraktikusabb alkotó a kovács. Nem is könnyű műfaj, nem is a leg- hálásabb, mert versenyeznie kell a gyári tömegáru ízléstelenségével, miközben neki magának is olyan árat kell kérnie a kézművességért, ami csak keveseknek megfizethető. Ha egyáltalán van ízlésük az ilyesmihez. Farkas András A deneverek a Föld allatai között kivételes helyet foglalnak el, hiszen ők az egyedüli emlősök, amelyek aktív repülésre képesek. Á világon több mint kilencszáz fajuk él, ebből hazánkban huszonhat található meg. A trópusiak gyümölcsöt, nektárt, sőt kisebb gerinces állatokat esznek, a hazaiak azonban egytől egyig rovarokkal táplálkoznak. Hajdanán csak barlangokban és fák odvaiban éltek, de kitűnő alkalmazkodóképességüknek köszönhetően megjelentek az ember által teremtett mesterséges környezetben is. Az épületlakók közül sokan a templomok, kastélyok tágas padlásait kedvelik, de egyesek szívesen húzódnak a falak kisebb-na- gyobb repedéseibe, ablaktokok mögé, tetőbontó lemezek alá és a panelházak réseibe. Sajnos, sok ember nagy ellenszenvvel viseltetik irántuk, helyt adva néhány tévhitnek, és gyakran elüldözik vagy elpusztítják őket. A babona, miszerint a denevér belegabalyodik a hajunkba, teljesen alaptalan, hiszen olyan tökéletes ultrahangon alapuló tájékozódási rendA Szándék Alapítvány az idén második alkalommal rendezte meg a Bükk csodálatos környezetében életmódtáborát. A szép táj, a friss levegő, a felnőtteknek és a gyerekeknek ajánlott programok, a családias rendezvények sokáig emlékezetessé teszik az itt töltött napokat. A jó hangulatról Gervai Miklós és dr. Hegedűs Ágnes gondoskodott, míg a vegetáriánus étrend finom falatjai Tucsek Katalin és Pongrácz Tamás konyhaművészetét dicsérték. Nem hiányoztak a reggeli jógagyakorlatok sem a foglalkozásokból, amelyekhez különféle, az egészséges életmódot szerrel rendelkeznek, hogy vadászatuk során képesek kicsi rovarokat is észlelni. Tehát nem ütközik neki az embernek sem. Fontos szerepet töltenek be az ökoszisztémában, hiszen a madarak az éjjeli rovarokat nem fogyasztják, így azok többnyire a denevérek fő ellenségei. Hasznossága azért is elvitathatatlan, mert rengeteg kártevő rovart pusztítanak el. Egyetlen kis állat egy nyár alatt fél vagy akár egy kiló rovart is elfogyaszt. Az őszi és a tavaszi vándorlási időszakban előfordul, hogy denevér repül be a lakásba, de ilyenkor néhány „felderítő kör” után távozik a szobából. Ha mégis landolna, akkor finoman meg kell fogni, és a szabadban, fa törzsére vagy érdes falfelületre téve útjára kell bocsátani. Ma még sokan nem ismerik hasznos tulajdonságait, és gyakran bántják őket. Tudni kell, hogy valamennyi faj törvényes védelem alatt álló, veszélyeztetett állat. Minden, denevérrel kapcsolatos információt szívesen fogad az egri középiskolás Estók Péter, aki a Rózsa Károly út 8. szám alatt lakik. hirdető előadások kapcsolódtak. Míg a szülők „elmélkedtek”, a gyerekek zöldszíves túrákon vettek részt. Növényeket, állatokat határoztak meg, és igyekeztek felkutatni élőhelyüket. Külön élmény volt számukra a vízvizsgálat, amelyből kiderült, mennyire szennyezettek a patakok, a tavak. Sokat túráztak a tarkői sziklára és az Őserdőbe is. Minden útjuk előtt a következő intelmeket kapták: „élvezzétek a csodálatos természetet, de ne szemeteljetek, ne zavarjátok a növények, az állatok nyugalmát”. Bércesi Ilona: Lány galambbal, Ülő nő Tisztább, jobb levegőt Bükkszentmártonban Megyénk egyik festői kis településén, Bükkszentmártonban él egyik olvasónk, és - mint igazi lokálpatriótát - minden olyasmi foglalkoztatja, ami lakóhelye életével kapcsolatos. Feltűnt neki, hogy a faluban gyakorta füstoszlopok szállnak az ég felé, egyenesen a község központjából. Itt található többek között az iskola, a buszmegálló és a rendelő is, ám - ezeket figyelmen kívül hagyva - a polgármesteri hivatal közmunkásai nem találtak alkalmasabb helyet a különféle hulladékok égetésére. így tűzre kerül a gaz, a szemét, sokszor még a zöld fű is, ami korántsem környezetkímélő hatású. Látogatónk természetesen jelezte észrevételeit a polgármesternek is, aki a képviselőkre testálta az ügyet, ám idáig nem született megnyugtató intézkedés a kérdésben. A denevérek az éjszaka veszélyeztetett vadászai Életmódtábor a Blikkben Képviselői körút A Szocialista Párt ország- gyűlési képviselője, Korózs Lajos a körzetét felkereső kőrútjának állomásaként Felsőtárkányban találkozott a helybéliekkel, és tájékoztatta őket a folyamatban lévő törvény-előkészítési munkálatokról, valamint a helyhatósági választások kiírásának parlamenti vitájáról. Elhangzott az is, hogy tervezik az MSZP helyi szervezetének létrehozását. A térség problémái is szóba kerültek. Ezzel kapcsolatban a képviselő október 6-án délután 4 és 6 óra között fogadónapot tart a községben, ahol a lakosok megkereshetik őt panaszaikkal. A közelgő választásokra olyan polgármestert kívánnak jelölni, aki sikerre viszi elképzeléseiket. A táncművészet köszöntése Két éve készül a nagy napra az Agria Társastánc Klub, hogy hagyományteremtés céljával gálaműsor keretében ünnepeljék a táncművészetet. A Kemény Ferenc Körcsarnok parkettjén holnap este 7 órakor fantasztikus látvány fogadja a közönséget. A műfaj legkülönfélébb ágai mutatkoznak be, s adnak elő mozgásokkal egy-egy történetet. A 3Ó éves születésnapját ünneplő klub tagjai mutatják be repertoárjukat, a kezdők és az A osztályos táncosok. Tíz versenyszámban, a standardtól a latin-amerikai kategóriáig láthatnak parádés összeállítást az érdeklődők. Nem titkolt szándéka a születésnapját ünneplő társaságnak, hogy fiatalokat toborozzon soraiba, hiszen a közös programok nemcsak hasznos elfoglaltságot jelentenek, hanem a helyes viselkedésre is megtanítják őket. A klub házigazdája évtizedek óta a Megyei Művelődési Központ, amely - a lehetőségeihez mérten - igyekszik mindenben segítségükre lenni. A szombat estén rajtuk kívül fellépnek a Kenguru rock and rollosok, a Stúdió ’13 csoport résztvevői, a Tale Quale Mozgásszínház előadói, az Early Dance Grupp együttes, amely reneszánsz formációs produkciót mutat be. A szervezők szeretnék, ha a táncgála a későbbiek során nemzetközivé nőné ki magát. Várják tehát e művészeti ág kedvelőit, akiknek nemcsak jó szórakozást ígérnek, hanem kellemes időtöltést is. Az sem titok, hogy az est bevételét a klub fenntartására, működtetésére, táncruhák készítésére szeretnék felhasználni. Németóra a szabadban. Amikor az idő engedi, egyre több iskola diákja tartja óráit a friss levegőn, Eger legszebb parkjában, az Érsekkertben. Felvételünkön Korepta Györgyné az elsős „közgázosokat” okítja német nyelvre. (Fotó: Peri Márton)
