Heves Megyei Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)
1994-09-20 / 221. szám
1994. szeptember 20., kedd PÉTERVÁSÁRA ES KÖRZETE 5. oldal Szeméttelep létesül Pétervására határában Kilenc településsel karöltve, s a megyei önkormányzat támogatásával szeretné Pétervására kiépíteni ’95-re a térség minta szeméttelepét. A teljes beruházás - amit dán szakemberek bevonásával kíván a település megvalósítani - mintegy 25-30 millió forintba kerülne. Mint Pál László polgármester elmondta, a költségek egy részét állami pénzekből szeretnék fedezni, amire már a pályázatot is benyújtották. Tarnaleleszen szó volt a féléves mérlegről is Az elmúlt csütörtökön tartotta a munkaterv szerinti utolsó közgyűlését a tarnaleleszi önkormányzat. Dr. Maczkó Ferenc körjegyzőtől megtudtuk, ezen - egyebek mellett - a féléves gazdálkodást is áttekintették a képviselők, majd az iparűzési, helyi adózásról szóló rendeletet módosították. Az első hat hónap gazdálkodása tegnap is terítékre került, ezt a témát ezúttal a fedémesi testület vitatta meg. A halottak napjára ígérik a ravatalozót Bükkszenterzsébeten jelenleg is zajlik a ravatalozó felújítása, illetve bővítése. Az önkormányzati beruházás befejezését november elsejére, a halottak napjára ígérik az illetékesek. Koszorúzás a recski emlékműnél Szeptember 24-én, a recski emlékműnél szervez ünnepélyes koszorúzást a Recski Szövetség. A megemlékezésre szombaton fél 12-kor kerül sor, majd ezután a szervezők közös ebédre várják a résztvevőket délután két órakor, a község általános iskolájában. Elkészült a gáz: fáklyagyújtás Ivádon Elkészült a gázhálózat Ivádon. Eddig 142 lakásba kötötték be a „csonkot”, s még hetven házban várják a gázt. A tervek szerint szeptember 22-én délután fél öt órakor lesz a fáklyagyújtás, amelyen az óvodások, iskolások adnak műsort, ezután pedig Bacsó István polgármester mond ünnepi beszédet. A gázfürdőt keringési panaszokra ajánlják az orvosok A mátraderecskei mofetta hasznosítása (Folytatás az 1. oldalról) Tóth Eszter, a budapesti Lauder Yavne Gimnázium fizikatanárnője is - aki már a kezdetektől vizsgálja a derecskéi gázszivárgást - azon az állásponton van, hogy a feltörő szén-dioxid kínálta lehetőséget hasznosítani kell. A balne- ológusok legutóbbi, Egerben megtartott szimpóziumán elhangzott előadásában e jelenség fizikai hátteréről szólt a szakemberek előtt. A tanárnő szerint a mintegy 500 és 1000 méter mélységben elterülő mészkőrétegből tör fel a szén-dioxid - egyéb gázok, így a radioaktív radon társaságában - a kőzetburkon meglévő repedésvonalak mentén. Itt a radon nem jelent veszélyt, mivel az jóval a magyar szabványban meghatározott értékek alatti határokon mozog. 1993. szeptember végére készült el a Mátyás király utcai ház mögötti területen - ahol legaktívabbnak bizonyult a gáz - egy 2,4 méter mély kutatógödör, ahol a fizikusok és a balneológusok is végeztek méréseket. Miután a szükséges adatok birtokába kerültek a kutatók, ide egy kis faház került, amelyben - ha az igen hosszadalmas engedélyeztetési eljárás véget ér - megkezdődhetnek a gyógykezelések. Azt azonban, hogy valóban gyógyhatással bír a gáz, majd az orvosi „bevizsgálásoknak” kell bizonyítaniuk. A konferencián részt vett dr. Agyagási Dezső, a reumakórház nyugalmazott főorvosa is, aki a szén-dioxid orvostani hatásáról szólt. Szerinte e természeti adottság az évmilliókkal ezelőtti vulkáni tevékenységek utóhatása. Ha ezek a feltörő gázok mint mondja a nyugalmazott főorvos - meleg vízzel találkoznak, szénsavas termálvíz jön a felszínre; ha hideggel, szénsavas ásványvizek bu- gyognakfel. Ez utóbbiakat nevezik a Mátrában csevicének, Erdélyben pedig borvíznek. Abban az esetben, ha nem állja útját víz a feltörekvő gázoknak, beszélünk mofettáról. Ilyen jelenség Erdélyben nem egy akad, de találkozhatunk vele Olaszországban, az Ap- peninek lejtőin is, ám Magyarországon ez az egyetlen mofetta. Ha azonban - mondjuk - nem szén-dioxid, hanem kénhidrogén jön fel, úgy solfa- taráról van szó, amilyen a Tordai-büdösbarlang is. Maga a szén-dioxid - állítja dr. Agyagási Dezső - bőrrel érintkezve fejti ki áldásos hatását, ugyanis erős értágulást okoz, órákra megváltoztatja a vérelosztást, javítja a szív teljesítőképességét. Tulajdonképpen a strophantin-kúrához hasonlatos lenne az itteni „gázfürdő”. Némiképp megnehezíti a helyzetet azonban, hogy a nevezett gáz nem önmagában tör fel, hanem keveredve a radonnal és némi metánnal. Miután a több mint két éve zajló kutatások eredményeit még nem publikálták, nem lehet pontosan tudni, hogy ezek a kísérőgázok milyen arányban képviseltetik magukat, mindenféle szóbeszédekre pedig az orvosok nem hagyatkozhatnak. Ha azonban ezek nem túl nagy töménységben vannak jelen - szögezi le a főorvos -, megoldható a szeparálásuk. Ha majd bebizonyították, hogy a mátraderecskei gáz valóban jót tesz a keringési problémákkal küszködő embertársainknak, a társadalombiztosítás is támogatni fogja az itteni gyógykezeléseket. Zám Ferenc polgármester - Tóth Eszter és Marx György, az ELTE atomfizikai tanszékének vezetője, a fizikai társaság elnöke társaságában - még 1992 tavaszán kiutazott Erdélybe, ahol is Kovásznán ismerkedett a szén-dioxid-gáz ilyetén történő hasznosításának lehetőségeivel. Legutóbb pedig az ausztriai Badgaste- inben a gyógy-idegenforgal- mat tanulmányozta, itt ugyanis egy régi ércbányában van hasonló intézmény, igaz, ez radonnal „működik”. A szakemberek - természetesen csak a kötelező vizsgálatok elvégzése után, az ott született eredmények tükrében - elképzelhetőnek tartják a mofetta hasznosítását. A Mátra- derecskén, a Széchenyi utca - Almáskút utca - Dózsa György út - Mátyás király utca által határolt területen megfigyelhető jelenség vizsgálatára a kormány hétmillió forintot szánt a Vis Major Alapból. Jelenleg már - egy húszfős betegcsoporttal - folyik az orvosi bevizsgálás is, ám - Zám Ferenc szerint - a végleges engedélyeztetés még odébb van. A község fejlődésére nyilván komoly hatással lesz, ha pont kerül az ügyre - csak nehezen lehet megbirkózni a bürokratikus akadályokkal. Mint mondja, az egészségügy és a hatóságok roppant nehezen mozdulnak, így egyelőre a derecskéi mofetta jövője is bizonytalan, pedig a szükséges infrastruktúra egy része már adott, hiszen a mátrai gyógyüdülők fogadóképesek. Kühne Gábor Kis késés után ünnepség: fáklyagyújtás Váraszón Lapunkban a közelmúltban már számot adtunk arról, hogy a megye egyik kis településén, Váraszó községben nyomás alá helyezték a közelmúltban elkészült gázhálózatot, így megkezdődhetett az órák felszerelése úgy az egyéni fogyasztóknál, mint a közületieknél. Az eseményhez kapcsolódóan került sor a múlt hét péntekjének délutánján az ilyenkor „kötelező” ünnepélyes fáklyagyújtásra. A település lakói - igaz, nem túl nagy számban - az önkormányzat tagjai, valamint az eseményre szép számmal meghívott vendégek a helyi kultúr- ház udvarán, az ünnepélyes aktus helyszínén gyülekeztek a falu életében nem kis jelentőséggel bíró eseményre. Pálfi István polgármester a meghívott vendégek között üdvözölte - többek társaságában - Juhász Pétert, a Tigáz Rt. hálózati üzemvezetőjét, Tóth Istvánt, a Rekord Közműépítő és Szolgáltató Szövetkezet ügyvezető igazgatóját, Kovács Istvánt, a Tigáz Rt. mátraderecskei üzemvezetőjét, Nagy Andrást, a Pétervásárai Rendőrőrs parancsnokát, Pál Elemért, a helyi képviselő-testület tagját, mint a gáztársulat elnökét, valamint Pétervására, Istenmezeje és Sírok községek polgár- mestereit. A polgármester pár szavas köszöntője után röviden szólt az esemény jelentőségéről is, arról, hogy a lakosság örömére a korábbi vágyálom - a vezetékes gázhálózat kiépítése, a sok-sok fáradságot igénylő és ráadásul nem is igazán takarékos hagyományos fűtési módozatok helyett a korszerű gázfűtés bevezetése - ez idő szerint megvalósult. Pálfi István szavaiból kiderült, hogy a beruházás megvalósítására több mint 21 millió forintot kellett fordítania Váraszónak. Ebből hat és fél milliót a községi önkormányzat - még egy korábbi döntése nyomán - a település költségvetéséből szánt a megvalósításra. A lakosságra így viszont nem kis teher nehezedett a beruházás kapcsán, hiszen az itt élők hozzájárulása megközelítette a 10 és fél millió forintot, míg az állami támogatásból pedig a fennmaradó részt, „csak” mintegy négymillió forintot tudtak fedezni. A gázhálózat megépítésének konkrét kérdése egyébként - mint ismeretes - még 1992-ben került az önkormányzat napirendjére, viszont a döntés e kérdésben csak az elmúlt év közepén születhetett meg. A munkálatok 1993 utolsó hónapjában kezdődtek, és a kivitelező Rekord Szövetkezet alig két hónap leforgása alatt elvégezte a hálózat kiépítését, amiért mindenféleképpen elismerés illeti a szövetkezet vezetőit és dolgozóit. Majd ezt követően, az idei esztendő első hónapjában kezdődtek meg a faluban a belső szerelési munkálatok. A gázhálózat műszaki átadását, illetve átvételét követően a beüzemelés sajnos a bürokrácia sokszor követhetetlen útvesztője miatt kissé elhúzódott, de végül is a múlt hét elején a Tigáz szakemberei megkezdhették a gázórák felszerelését az egyéni fogyasztóknál. Tóth István, a Rekord Szövetkezet képviselője arról szólt, hogy a gázhálózat kiépítése a térségben érdekelt öt település - Sírok, Ivád, Kisfüzes, Váraszó, Istenmezeje -, valamint a Rekord Szövetkezet összefogásával, a Tarnatáj Rt. létrehozásával valósulhatott meg. Ez idő szerint már két községben, így Sírokban és Váraszón lobbanhatott fel a fáklya. Ivádon és Kisfüzesen pedig a közeli napokban várható ez az ünnepi esemény. Ugyanakkor még ez évben a — közeli hónapokban - Istenmezején is meggyújthatják majd a gázfáklyát - ígérik a szakemberek. Zay József Többek szerint Pétervásárán legaktívabbak az inaktívak Pétervásárán ugyan több klub és szövetség is működik, de Pál László polgármester szerint ezek közül az egyik legaktívabbnak a helybéli nyugdíjasszövetség bizonyult. Ez a jelző feltétlenül megilleti a város úgymond „inaktív” polgárait tömörítő társaságát, hiszen alig múlik el hét, hogy ne történjen esemény náluk. Legutóbb - múlt szerdán - épp a Heves Városi Nyugdíjasklub tagjait látták vendégül. Mint azt Bíró Lajos elnök elmondta, ezzel a meghívással hagyományt szeretnének teremteni. Szeretnék, ha ezek a látogatások évről évre megismétlődhetnének. Az esemény feltétlenül jó arra, hogy vendégeink megismerkedhessenek a város nevezetességeivel, látványosságaival, és majd a viszontláto- gatás során mi is láthassuk: mivel foglalatoskodnak ők odaát - mondta az elnök. Mátraderecskén exportból élnek A mátraderecskei Rákóczi Termelő-, Kereskedelmi és Szolgáltató Szövetkezet szarvasmarha-állománya teljes mértékben exportra kerül. A húsmarhákat Olaszországba, Görögországba, Spanyolországba és Németországba szállítják. Amint azt Forgó Jánostól, a szövetkezet elnökétől megtudtuk, dupla árat fizetnek külhonban értük, mint itthon. Ebben az évben több mint százat értékesítettek, s idén november első felében még ötven húsmarhát szállítanak ki. Az egri Vilatinak - az erdészeti termékek szállítására - is teljes egészében a mátraderecskei szövetkezet állítja elő a csomagolóanyagot. A juhászból lett fafaragó... Acs Józsefet nemcsak Ivádon, hanem a környékbeli falvakban is jól ismerik. Hatvanki- lenc évét meghazudtoló fürgeséggel jön elénk az udvaron át, hatalmas skótjuhász kutyája követi gazdáját. Megcsodáljuk a gyönyörű állatot, olyan szelíd, élvezi a simoga- tást... A farakás mögött a fészer:- Itt szoktam szöszmötölni, van, hogy reggeltől késő estig - mondja Acs József. - Az asz- szony ugyan nem nagyon örül neki, de nekem ez a mindenem. Hatvanéves koromig juhász voltam a hajdani termelőszövetkezetben. Még akkoriban kezdtem el a faragást.- Hogy jött rá e képességére?- Megláttam egy cimborámtól, hogy miként faragott, és megtetszett, amit csinált. Amíg a nyáj legelt, gondoltam, megpróbálkozom vele magam is. Legelőször ezeket a botokat készítettem - mutat rá a szép motívumokkal díszített munkákra. Éppen egyszerűségükben, a szó igazán jó értelmében vett primitívségükben megkapóak...- Aztán, ahogy nyugdíjas lettem, egyszeriben üresek lettek a napjaim - folytatja a juhászból lett fafaragó -, így még jól is jött, hogy van mivel foglalatoskodnom.- Milyen fa alkalmas a faragáshoz?- Talán a legjobb a dió-, a körte- és a szilvafa. De igen jó még a cseresznye is.- Miért, talán a puhaságuk miatt oly alkalmasak?- Nem, hanem mert jó tömöttek. Ezek ugyan soha ki nem hasadoznak... Sorra nézzük Ács József munkáit. Szép az egyszerűen díszített sótartó: fedelén egy juhász, mellette a terelő puli meg egy kos. A falra akasztható fűszertartó megint csak a juhászélet jelképeivel, motívumaival „díszített”.- Úgy hallottuk, kiállításon is szerepelt munkáival...- Igen, itt az ivádi művelődési házban rendezték meg a tárlatot. Augusztus 20-án is láthatták, amiket eddig faragtam.- Megrendelésre is dolgozik?- A, dehogy... Mondjam azt, hogy azért csinálom, hogy az időmet üssem agyon? De ez így nem igaz. Nekem a fafaragás nagy örömet jelent, nemcsak kikapcsolódást, hanem igazi szórakozást. Én nem tudnék úgy meglenni, hogy ne csináljak semmit. így észre sem veszem, hogy elmúlt a nap... (mikes) A juhász nagy örömmel mutatja munkáit
