Heves Megyei Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-20 / 221. szám

1994. szeptember 20., kedd PÉTERVÁSÁRA ES KÖRZETE 5. oldal Szeméttelep létesül Pétervására határában Kilenc településsel karöltve, s a megyei önkormányzat támoga­tásával szeretné Pétervására kiépíteni ’95-re a térség minta szeméttelepét. A teljes beruhá­zás - amit dán szakemberek bevonásával kíván a település megvalósítani - mintegy 25-30 millió forintba kerülne. Mint Pál László polgármester el­mondta, a költségek egy részét állami pénzekből szeretnék fe­dezni, amire már a pályázatot is benyújtották. Tarnaleleszen szó volt a féléves mérlegről is Az elmúlt csütörtökön tartotta a munkaterv szerinti utolsó köz­gyűlését a tarnaleleszi önkor­mányzat. Dr. Maczkó Ferenc körjegyzőtől megtudtuk, ezen - egyebek mellett - a féléves gazdálkodást is áttekintették a képviselők, majd az iparűzési, helyi adózásról szóló rendeletet módosították. Az első hat hónap gazdálko­dása tegnap is terítékre került, ezt a témát ezúttal a fedémesi testület vitatta meg. A halottak napjára ígérik a ravatalozót Bükkszenterzsébeten jelenleg is zajlik a ravatalozó felújítása, il­letve bővítése. Az önkormány­zati beruházás befejezését no­vember elsejére, a halottak napjára ígérik az illetékesek. Koszorúzás a recski emlékműnél Szeptember 24-én, a recski em­lékműnél szervez ünnepélyes koszorúzást a Recski Szövetség. A megemlékezésre szombaton fél 12-kor kerül sor, majd ez­után a szervezők közös ebédre várják a résztvevőket délután két órakor, a község általános iskolájában. Elkészült a gáz: fáklyagyújtás Ivádon Elkészült a gázhálózat Ivádon. Eddig 142 lakásba kötötték be a „csonkot”, s még hetven ház­ban várják a gázt. A tervek sze­rint szeptember 22-én délután fél öt órakor lesz a fáklyagyúj­tás, amelyen az óvodások, isko­lások adnak műsort, ezután pe­dig Bacsó István polgármester mond ünnepi beszédet. A gázfürdőt keringési panaszokra ajánlják az orvosok A mátraderecskei mofetta hasznosítása (Folytatás az 1. oldalról) Tóth Eszter, a budapesti Lau­der Yavne Gimnázium fizika­tanárnője is - aki már a kezde­tektől vizsgálja a derecskéi gázszivárgást - azon az állás­ponton van, hogy a feltörő szén-dioxid kínálta lehetősé­get hasznosítani kell. A balne- ológusok legutóbbi, Egerben megtartott szimpóziumán el­hangzott előadásában e jelen­ség fizikai hátteréről szólt a szakemberek előtt. A tanárnő szerint a mintegy 500 és 1000 méter mélységben elterülő mészkőrétegből tör fel a szén-dioxid - egyéb gázok, így a radioaktív radon társaságá­ban - a kőzetburkon meglévő repedésvonalak mentén. Itt a radon nem jelent veszélyt, mi­vel az jóval a magyar szab­ványban meghatározott érté­kek alatti határokon mozog. 1993. szeptember végére készült el a Mátyás király utcai ház mögötti területen - ahol legaktívabbnak bizonyult a gáz - egy 2,4 méter mély kuta­tógödör, ahol a fizikusok és a balneológusok is végeztek méréseket. Miután a szüksé­ges adatok birtokába kerültek a kutatók, ide egy kis faház került, amelyben - ha az igen hosszadalmas engedélyezte­tési eljárás véget ér - megkez­dődhetnek a gyógykezelések. Azt azonban, hogy valóban gyógyhatással bír a gáz, majd az orvosi „bevizsgálásoknak” kell bizonyítaniuk. A konferencián részt vett dr. Agyagási Dezső, a reuma­kórház nyugalmazott főorvosa is, aki a szén-dioxid orvostani hatásáról szólt. Szerinte e ter­mészeti adottság az évmilliók­kal ezelőtti vulkáni tevékeny­ségek utóhatása. Ha ezek a feltörő gázok ­mint mondja a nyugalmazott főorvos - meleg vízzel talál­koznak, szénsavas termálvíz jön a felszínre; ha hideggel, szénsavas ásványvizek bu- gyognakfel. Ez utóbbiakat ne­vezik a Mátrában csevicének, Erdélyben pedig borvíznek. Abban az esetben, ha nem állja útját víz a feltörekvő gá­zoknak, beszélünk mofettáról. Ilyen jelenség Erdélyben nem egy akad, de találkozhatunk vele Olaszországban, az Ap- peninek lejtőin is, ám Ma­gyarországon ez az egyetlen mofetta. Ha azonban - mond­juk - nem szén-dioxid, hanem kénhidrogén jön fel, úgy solfa- taráról van szó, amilyen a Tordai-büdösbarlang is. Maga a szén-dioxid - állítja dr. Agyagási Dezső - bőrrel érintkezve fejti ki áldásos ha­tását, ugyanis erős értágulást okoz, órákra megváltoztatja a vérelosztást, javítja a szív tel­jesítőképességét. Tulajdon­képpen a strophantin-kúrához hasonlatos lenne az itteni „gázfürdő”. Némiképp megnehezíti a helyzetet azonban, hogy a ne­vezett gáz nem önmagában tör fel, hanem keveredve a radon­nal és némi metánnal. Miután a több mint két éve zajló kuta­tások eredményeit még nem publikálták, nem lehet ponto­san tudni, hogy ezek a kísérő­gázok milyen arányban képvi­seltetik magukat, mindenféle szóbeszédekre pedig az orvo­sok nem hagyatkozhatnak. Ha azonban ezek nem túl nagy töménységben vannak jelen - szögezi le a főorvos -, meg­oldható a szeparálásuk. Ha majd bebizonyították, hogy a mátraderecskei gáz valóban jót tesz a keringési problé­mákkal küszködő embertársa­inknak, a társadalombiztosí­tás is támogatni fogja az itteni gyógykezeléseket. Zám Ferenc polgármester - Tóth Eszter és Marx György, az ELTE atomfizikai tanszé­kének vezetője, a fizikai társa­ság elnöke társaságában - még 1992 tavaszán kiutazott Er­délybe, ahol is Kovásznán is­merkedett a szén-dioxid-gáz ilyetén történő hasznosításá­nak lehetőségeivel. Legutóbb pedig az ausztriai Badgaste- inben a gyógy-idegenforgal- mat tanulmányozta, itt ugyanis egy régi ércbányában van ha­sonló intézmény, igaz, ez ra­donnal „működik”. A szakemberek - természe­tesen csak a kötelező vizsgála­tok elvégzése után, az ott szü­letett eredmények tükrében - elképzelhetőnek tartják a mo­fetta hasznosítását. A Mátra- derecskén, a Széchenyi utca - Almáskút utca - Dózsa György út - Mátyás király utca által határolt területen megfigyelhető jelenség vizs­gálatára a kormány hétmillió forintot szánt a Vis Major Alapból. Jelenleg már - egy húszfős betegcsoporttal - folyik az or­vosi bevizsgálás is, ám - Zám Ferenc szerint - a végleges engedélyeztetés még odébb van. A község fejlődésére nyilván komoly hatással lesz, ha pont kerül az ügyre - csak nehezen lehet megbirkózni a bürokratikus akadályokkal. Mint mondja, az egészségügy és a hatóságok roppant nehe­zen mozdulnak, így egyelőre a derecskéi mofetta jövője is bi­zonytalan, pedig a szükséges infrastruktúra egy része már adott, hiszen a mátrai gyógy­üdülők fogadóképesek. Kühne Gábor Kis késés után ünnepség: fáklyagyújtás Váraszón Lapunkban a közelmúltban már számot adtunk arról, hogy a megye egyik kis telepü­lésén, Váraszó községben nyomás alá helyezték a kö­zelmúltban elkészült gázháló­zatot, így megkezdődhetett az órák felszerelése úgy az egyéni fogyasztóknál, mint a közületieknél. Az eseményhez kapcsolódóan került sor a múlt hét péntekjének délután­ján az ilyenkor „kötelező” ünnepélyes fáklyagyújtásra. A település lakói - igaz, nem túl nagy számban - az önkor­mányzat tagjai, valamint az eseményre szép számmal meg­hívott vendégek a helyi kultúr- ház udvarán, az ünnepélyes ak­tus helyszínén gyülekeztek a falu életében nem kis jelentő­séggel bíró eseményre. Pálfi István polgármester a meghívott vendégek között üd­vözölte - többek társaságában - Juhász Pétert, a Tigáz Rt. háló­zati üzemvezetőjét, Tóth Ist­vánt, a Rekord Közműépítő és Szolgáltató Szövetkezet ügyve­zető igazgatóját, Kovács Ist­vánt, a Tigáz Rt. mátraderecs­kei üzemvezetőjét, Nagy And­rást, a Pétervásárai Rendőrőrs parancsnokát, Pál Elemért, a helyi képviselő-testület tagját, mint a gáztársulat elnökét, va­lamint Pétervására, Istenme­zeje és Sírok községek polgár- mestereit. A polgármester pár szavas köszöntője után röviden szólt az esemény jelentőségéről is, arról, hogy a lakosság örömére a korábbi vágyálom - a vezeté­kes gázhálózat kiépítése, a sok-sok fáradságot igénylő és ráadásul nem is igazán takaré­kos hagyományos fűtési módo­zatok helyett a korszerű gázfű­tés bevezetése - ez idő szerint megvalósult. Pálfi István szava­iból kiderült, hogy a beruházás megvalósítására több mint 21 millió forintot kellett fordítania Váraszónak. Ebből hat és fél milliót a községi önkormányzat - még egy korábbi döntése nyomán - a település költség­vetéséből szánt a megvalósí­tásra. A lakosságra így viszont nem kis teher nehezedett a be­ruházás kapcsán, hiszen az itt élők hozzájárulása megközelí­tette a 10 és fél millió forintot, míg az állami támogatásból pe­dig a fennmaradó részt, „csak” mintegy négymillió forintot tud­tak fedezni. A gázhálózat megépítésének konkrét kérdése egyébként - mint ismeretes - még 1992-ben került az önkormányzat napi­rendjére, viszont a döntés e kérdésben csak az elmúlt év közepén születhetett meg. A munkálatok 1993 utolsó hónapjában kezdődtek, és a ki­vitelező Rekord Szövetkezet alig két hónap leforgása alatt elvégezte a hálózat kiépítését, amiért mindenféleképpen elis­merés illeti a szövetkezet veze­tőit és dolgozóit. Majd ezt kö­vetően, az idei esztendő első hónapjában kezdődtek meg a faluban a belső szerelési mun­kálatok. A gázhálózat műszaki átadá­sát, illetve átvételét követően a beüzemelés sajnos a bürokrácia sokszor követhetetlen útvesz­tője miatt kissé elhúzódott, de végül is a múlt hét elején a Ti­gáz szakemberei megkezdhet­ték a gázórák felszerelését az egyéni fogyasztóknál. Tóth István, a Rekord Szö­vetkezet képviselője arról szólt, hogy a gázhálózat kiépítése a térségben érdekelt öt település - Sírok, Ivád, Kisfüzes, Vára­szó, Istenmezeje -, valamint a Rekord Szövetkezet összefogá­sával, a Tarnatáj Rt. létrehozá­sával valósulhatott meg. Ez idő szerint már két községben, így Sírokban és Váraszón lobban­hatott fel a fáklya. Ivádon és Kisfüzesen pedig a közeli na­pokban várható ez az ünnepi esemény. Ugyanakkor még ez évben a — közeli hónapokban - Istenmezején is meggyújthatják majd a gázfáklyát - ígérik a szakemberek. Zay József Többek szerint Pétervásárán legaktívabbak az inaktívak Pétervásárán ugyan több klub és szövetség is működik, de Pál László polgármester sze­rint ezek közül az egyik leg­aktívabbnak a helybéli nyug­díjasszövetség bizonyult. Ez a jelző feltétlenül megilleti a város úgymond „inaktív” polgárait tömörítő társaságát, hiszen alig múlik el hét, hogy ne történjen esemény náluk. Legutóbb - múlt szerdán - épp a Heves Városi Nyugdí­jasklub tagjait látták vendé­gül. Mint azt Bíró Lajos elnök elmondta, ezzel a meghívás­sal hagyományt szeretnének teremteni. Szeretnék, ha ezek a látogatások évről évre meg­ismétlődhetnének. Az esemény feltétlenül jó arra, hogy vendégeink meg­ismerkedhessenek a város ne­vezetességeivel, látványossá­gaival, és majd a viszontláto- gatás során mi is láthassuk: mivel foglalatoskodnak ők odaát - mondta az elnök. Mátraderecskén exportból élnek A mátraderecskei Rákóczi Termelő-, Kereskedelmi és Szolgáltató Szövetkezet szarvasmarha-állománya teljes mértékben exportra kerül. A húsmarhákat Olaszországba, Görögor­szágba, Spanyolországba és Németországba szállítják. Amint azt Forgó János­tól, a szövetkezet elnökétől megtudtuk, dupla árat fizet­nek külhonban értük, mint itthon. Ebben az évben több mint százat értékesítettek, s idén november első felében még ötven húsmarhát szállí­tanak ki. Az egri Vilatinak - az er­dészeti termékek szállítá­sára - is teljes egészében a mátraderecskei szövetkezet állítja elő a csomagolóanya­got. A juhászból lett fafaragó... Acs Józsefet nemcsak Ivádon, hanem a környékbeli falvak­ban is jól ismerik. Hatvanki- lenc évét meghazudtoló fürge­séggel jön elénk az udvaron át, hatalmas skótjuhász ku­tyája követi gazdáját. Meg­csodáljuk a gyönyörű állatot, olyan szelíd, élvezi a simoga- tást... A farakás mögött a fészer:- Itt szoktam szöszmötölni, van, hogy reggeltől késő estig - mondja Acs József. - Az asz- szony ugyan nem nagyon örül neki, de nekem ez a mindenem. Hatvanéves koromig juhász voltam a hajdani termelőszö­vetkezetben. Még akkoriban kezdtem el a faragást.- Hogy jött rá e képessé­gére?- Megláttam egy cimborám­tól, hogy miként faragott, és megtetszett, amit csinált. Amíg a nyáj legelt, gondoltam, meg­próbálkozom vele magam is. Legelőször ezeket a botokat ké­szítettem - mutat rá a szép mo­tívumokkal díszített munkákra. Éppen egyszerűségükben, a szó igazán jó értelmében vett primitívségükben megkapóak...- Aztán, ahogy nyugdíjas let­tem, egyszeriben üresek lettek a napjaim - folytatja a juhászból lett fafaragó -, így még jól is jött, hogy van mivel foglalatos­kodnom.- Milyen fa alkalmas a fara­gáshoz?- Talán a legjobb a dió-, a körte- és a szilvafa. De igen jó még a cseresznye is.- Miért, talán a puhaságuk miatt oly alkalmasak?- Nem, hanem mert jó tömöt­tek. Ezek ugyan soha ki nem hasadoznak... Sorra nézzük Ács József munkáit. Szép az egyszerűen díszített sótartó: fedelén egy juhász, mellette a terelő puli meg egy kos. A falra akasztható fűszertartó megint csak a juhászélet jelképeivel, motí­vumaival „díszített”.- Úgy hallottuk, kiállításon is szerepelt munkáival...- Igen, itt az ivádi művelő­dési házban rendezték meg a tárlatot. Augusztus 20-án is lát­hatták, amiket eddig faragtam.- Megrendelésre is dolgozik?- A, dehogy... Mondjam azt, hogy azért csinálom, hogy az időmet üssem agyon? De ez így nem igaz. Nekem a fafaragás nagy örömet jelent, nemcsak kikapcsolódást, hanem igazi szórakozást. Én nem tudnék úgy meglenni, hogy ne csinál­jak semmit. így észre sem ve­szem, hogy elmúlt a nap... (mikes) A juhász nagy örömmel mutatja munkáit

Next

/
Oldalképek
Tartalom