Heves Megyei Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-19 / 220. szám

4. oldal Az Olvasók Fóruma 1994. szeptember 19., hétfő A segédmotoros kerékpár az ötvenes évek talál­mánya, a hölgy jóval fiatalabb „évjárat”. Képünk a gyön­gyösi veteránautÓ-találkOZÓn készült. (Fotó: Kaposi Tamás) Hírlap Olvasószolgálat A szerkesztőség fenntartja ma­gának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tar­talmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Adott esetben a levél szerzőjének ne­vét és címét nem közöljük, de a levelet a közérdeklődésre való tekintettel ismertetjük. Ugyan­akkor későbbi reklamációk ese­tére kérjük Olvasóinkat, hogy nevüket és címüket a szerkesz­tőség részére adják meg. Ki fizeti a túlfűtést? Lapjuk f. év február 4-i számá­ban hosszú cikk jelent meg „Drágán megfizetnek a pazar­lók” címmel, mely cikk részle­tesen fejtette ki az Egri Va­gyonkezelő és Távfűtő Rész­vénytársaság azon álláspontját, miszerint a távhőszolgáltatás mérés szerinti elszámolása alapján azok a lakók, akik nem takarékoskodnak a fűtési ener­giával, súlyos összegeket fizet­nek a többletfogyasztásért. Időközben - többszöri tár­gyalás, levélváltás után - elis­merte a távhőszolgáltató, hogy a lakók igen jelentős része nem tudja a fűtést — a hőenergia-vé­tel mennyiségét - szabályozni, ezért kizárólag a távhőszolgál- tatón múlik a többletfogyasztás. Fentiek alapján - mint lapjuk rendszeres előfizetője - kérem, szíveskedjenek a lap valame­lyik számában, még szeptember folyamán az alábbi levelet köz­zétenni, annál is inkább, mivel igen sok családot érint, főleg az Északi-lakótelepen: Felkérés az EVAT Rt.-hez: A távfűtési díjak mérés szerinti elszámolásának bevezetése óta a probléma ismételt megtárgya­lása után szakmai véleményük alapján megállapításra került, hogy a radiátorok jelenlegi ál­lapota miatt - mivel a szelepek 20 éve nem lettek megmozdítva - a lakók igen jelentős része a távhő igénybevételének mérté­két képtelen szabályozni. így a lakó annyi hőenergiát vesz igénybe, amennyit a szolgáltató termel, illetve a vezetékbe be­táplál. Tehát emiatt a lakó kénytelen megfizetni az esetle­ges túlfűtést. Ezért az a kéré­sünk, hogy a jövőben ne fűtsék túl a lakásokat, mivel a szük­ségtelen túlfűtés pazarlásra kényszerít bennünket. Kérjük, hogy a fentieket az 1994/95. évi fűtési időszak kezdetén figyelembe venni szí­veskedjenek. Dr. Keresztes Pál Eger, Rákóczi út 54. Fontos tudnivalók az útépítésről - a tisztánlátás céljából Az utóbbi időben több újság­cikk jelent meg útburkolat-javí­tással kapcsolatosan („Útépítés bosszúságokkal” - aug. 11-én; „Kavics-zápor a 24-es főúton” - aug. 23-án; „Döngöld ma­gad!” - aug. 29.) A cikkíró a 24. sz. főút bur­kolatának felületi javítását ki­fogásolja. Én szakmailag nem kívánok vitatkozni, sem mentegetőzni, mert nincs rá okom. Csupán tisztánlátás céljából szeretném röviden megismertetni a tisztelt közlekedőkkel, s olvasókkal a jelenlegi, s jövőbeni útüzemel­tetés-útfenntartás helyzetét. Kérem ezért Főszerkesztő Urat, hogy mint illetékesnek, valamint újságjuk 30 éve rend­szeres olvasójának ezen cikkét szíveskedjen megjelentetni. Igazgatóságunk Heves me­gye állami közúthálózatát ke­zeli, mely út-híd üzemeltetést, fenntartást s fejlesztést jelent. Ezen feladatunkat 1200 km utat, 362 db közúti hidat, s 1150 db közúti vízáteresztő műtár­gyat tekintve kell ellátnunk. Ehhez szükséges anyagi feltéte­leket az Útalap biztosítja, mely összeg 1990-ben még csak 200 millió forint volt, s 1994-ben szerencsénkre már 650 millió forint volt. Ebből a 650 millió forintból 1994. évre: Intézményi működésre, s út­üzemeltetésre 208 millió Ft-ot, út-híd fenntartásra 383 millió Ft-ot, fejlesztésekre 59 millió Ft-ot terveztünk be. A fenti út-híd fenntartási összegből 186 millió forintért útépítő szakvállalatokkal vé­geztetünk útburkolat-javítási feladatokat:- 114 millió forintért aszfalt­burkolat-építést,- 72 millió forintért bitumenemulziós felületi bevo­natot (ennyire van pénzügyi le­hetőségünk, holott az igény sokkal több lenne.) Ezen két burkolatjavító tevé­kenységet a legkomolyabb út­építő cégekkel végeztetjük ver­senyeztetéssel. Ezen cégek a következők: Egri Útépítő Rt., Magyar Asz­falt Útépítő Rt., Strabag Út­építő Rt. és a BITUNOVA - ezek mindegyike osztrák-ma­gyar érdekeltségű. Ezen vállalatok feladataikat négy-öt éves garanciavállalás­sal végzik, nagy szakértelem­mel, a legkomolyabb útépítő célgépekkel, s munkájuk átvé­tele szaklaboratóriumi minősí­téssel történik. Eddig még nem volt minősíthetetlen munkájuk. A fenti kétfajta burkolatja­vító technológiát különböző esetekben kell alkalmazni:- ha elégtelen az útpálya- szerkezet teherbíró képessége, akkor aszfaltmegerősítést ter­vezünk, mely 800 Ft/m2,- ha elegendő a teherbíró ké­pesség, de már elhasználódott, repedezett az útburkolat, akkor konzerválásra (a rongáló víz bejutásának megakadályozá­sára) butimenemulziós felületi bevonatot alkalmazunk, mely négy évre megóvja az útburko­latot a további rongálástól, mely 200 Ft/m2-be kerül. Megjegyzem, hogy ha csak aszfaltozást végeznénk útbur­kolatjavításként, akkor a Heves megyei teljes úthálózat leasz- faltozására 36 év kellene a je­lenlegi pénzügyi lehetőséget fi­gyelembe véve. Ez esetben azonban fennállna az a veszély, hogy a repedezett burkolatokat nem kezelve felületi bevonattal, olyan mérvű útburkolat-lerom­lás keletkezne, ami megbéní­taná a közlekedést. Néhány gondolattal ismerte­tem a bitumenemulziós felületi bevonatot, mely egyes közle­kedőkből a 24. sz. főúton nem­tetszést váltott ki. Ilyen burkolatjavítást Heves megyében 1994. évben 80 km-en végeztettünk, a fent ne­vezett útépítő szakvállalatok­kal. Megjegyzem: én nagyon örültem volna, ha ehelyett mintegy 300 km-t végezhettünk volna, mert elkelne az úthálóza­tunkon. Ezt a technológiát nem az Egri Közúti Igazgatóság ta­lálta ki, hanem országosan át­vettük a legfejlettebb nyu­gat-európai országoktól, ahol már évtizedek óta ezt nagy szakmai elismeréssel alkalmaz­zák. Ugyanis a bitument (mint kötőanyagot) már a múlt század végén is alkalmazta az útépítő­ipar. Ezen anyag nehezen volt kezelhető gázolajjal hígítva felületi bevonatok készítésére, mert addig mozgott a bevonat, míg a gázolaj el nem illant be­lőle. így lettek arra késztetve a szakemberek, hogy már az 1930-as évek elején a bitument emulgátorszer alkalmazásával vízzel keverjék, s így jött létre a „bitumenemulzió". A bitumenemulziónak az a jó tulajdonsága, hogy hidegen be­építhető (permetezhető), s 5-10 percen belül szakmailag ne­vezve megtörik - eltűnik belőle a víz, s hátramarad a zúzalékot szilárdan megkötő bitumen, mely tovább nem engedi a zú­zalékot peregni. 1938-ban már az útépítési zsebkönyvek foglalkoznak a bi­tumenemulziók útépítési fel- használásával. A II. világháború előtt a lú­gos kémhatású anionaktív bi­tumenemulziókat alkalmaztak (mely nem volt a legjobb). A kationaktív bitumenemulziókat (mely sokkal jobb) az 1950-es években először Franciaor­szágban kezdték gyártani. Ma­gyarországon 1964-ben kísérle­teztek ki a Budapesti Műszaki Egyetem Útépítési Tanszékén kationaktív bitumenemulziót, de ennek a gyártását megfelelő gépi berendezések hiánya gá­tolta. Az Útépítő Tröszt 1977-ben vásárolta meg a fran­ciáktól a kationaktív bitumen­emulzió gyártásának, s útépítési felhasználásának technológiá­ját. Ezek után a közúti igazga­tóságok, s az útépítő szakválla­latok mindjobban felkészültek szakemberekkel s célgépekkel ezen bitumenemulziós felületi bevonatok készítésére. Ezzel a technológiával az utóbbi években már teljesen ki­szorítottuk a hagyományos, gázolajjal hígított bitumenes felületi bevonatok készítését, melynél kb. egy év kellett, hogy teljesen beálljon a felület (zúzalékpergés-mentesen). Ezen bitumenemulziós fe­lületi bevonat technológiája a következő:- bitumenemulzió permete­zése az útburkolatra,- Ezt 5-10 percen belül kö­vetni kell a zúzalékszórással.- Majd közvetlenül követke­zik a behengerlés.- Az emulzió megtörik - el­párolog belőle a víz, s hátrama­rad a zúzalékot erősen megkötő bitumen.- A forgalmat azonnal rá le­het engedni,- majd a felesleges zúzalékot el kell távolítani (mivel a tech­nológia megenged 10-15 szá­zalékos felesleges zúzalékszó­rást.) Ezek után a felületi bevonat beáll, s úgy viselkedik, mint egy aszfaltburkolat (s nem pe­reghet ki belőle több zúzalék). Az építésnél fontos betartani a forgalomkorlátozási jelzése­ket, melyek a következők:- 40 km-es sebességkorláto­zás;- Előzni tilos;- Minimum 50 m követési távolság;- Zúzalékpergés veszélye. Ha ezen KRESZ-jelzéseket minden gépkocsivezető fe­gyelmezetten betartja, akkor semmilyen veszély nem fenye­geti (ugyanis a szélvédőt a gép­kocsi saját magának nem tudja kiverni, azt csak a szabálytala­nul előző gépkocsi, illetve a követési távolság be nem tar­tása esetén az előtte közlekedő gépjármű tudja előidézni.) Ez a felületbevonási techno­lógia nemzetközileg autópályá­kon is elfogadott, sőt világ­banki támogatással is engedé­lyezett. 1993. évben országosan már 9 millió m2 (1500 km) útkar­bantartás készült ezen techno­lógiával, mely érdes burkolatfe­lületet biztosít, javítva ezzel (té- len-nyáron) a csúszósúrlódási helyzetet. Az elkövetkezendő 15-20 évben Heves megyében is évi mintegy 100 km utat terveztünk bitumenemulziós felületi bevo­nattal konzerválni, ezért ezzel jó szándékkal - fegyelmezett közlekedéssel - meg kellene barátkozni. Egyben a kivitelező vállala­tok figyelmét nyomatékosan felhívtuk a felesleges zúzalék azonnali eltávolítására. Befejezésül kérem a közúton közlekedőket, hogy a közútke­zelői tevékenységet szívesked­jenek úgy tekinteni, hogy azt mi igyekszünk a legjobb szak­mai tudásunk szerint, a pénz­ügyi lehetőségek optimális fel- használásával, a biztonságos közlekedés érdekében végezni. Végül kérem, ezt nehogy ki­oktatásnak tekintsék, mert én csak a múlt, a jelen, s a jövő va­lóságát szerettem volna megvi­lágítani, mind jobban javuló út­hálózatunkon mindenkinek biz­tonságosabb közlekedést kí­vánva. Tisztelettel: Szabó Lajos igazgató Egri Közúti Igazgatóság Sok-sok olvasónk kérését teljesítettük akkor, amikor a TVR Extra című mellékletünket - amely az elkövetkező hét rádiós és televí­ziós műsorait részletesen közli - a csütörtöki lapszámunkba he­lyeztük át. Ugyancsak sokan fordultak szerkesztőségünkhöz azzal, hogy hiányolják a valamikor oly népszerű szolgáltató oldalunkat. Nos, a kívánság máris teljesült, hiszen ezután péntekenként ismét jelentkezik - „Iránytű” elnevezéssel - ez az egész oldalas összeállí­tás, amely - egyebek mellett - tartalmazza az orvosi ügyeletek he­lyét és idejét, a jövő heti naptárt és vásárnaptárt, a hétvégi piaci árakat, a misék és istentiszteletek rendjét, a Tourinform ajánlatait, s egyéb hasznos információkat. Reméljük, mindezzel segítjük majd tisztelt olvasóink tájékozódását. (A Szert) MEGRENDELŐLAP Megrendelem a HEVES MEGYEI HÍRLAP c. napilapot ..............példányban, é s kérem az alábbi címre kézbesíteni: Megrendelő neve: ....................................................................................................................................... Címe (irányítószáma, város, község: (utca, tér, emelet, ajtó)................................................................................................................... Az előfizetés díja változatlan: egy hónapra 375 Ft. Az előfizetési díjat a fenti címre nyugtával jelentkező AS-M kézbesítőnek fizetem. aláírás A megrendelőlapot borítékban az AS-M Kiadói Kft. Heves Megyei Irodája, 3301 Eger, Pf. 23. címre kérjük feladni. Vidéken a Heves Megyei Hírlap terjesztőjénél lehet előfizetni. A lap megrendelhető továbbá a 36/412-646 telefonszámon is. A MINOSfel THtMÉKIRCl HlRES FINN NOKIA GYÁR SZW&.Y, TEHER, MgO- GAZDASta ES MUNKAGÉP ABRONCSAINAK BZÁKÓIAGOS MAGYARORSZÁGI IMPORTŐRE niuiviM mBROLLSTER TS^E AMÍG A KÉSZLET TART! 165 RÍ 3 £ teljes körű garancia i, r „ „ j±j INGYENES HÁZHOZSZÁLLÍTÁS 1d5//UKIJ t ^ ^ -KEBKEDÖKNEK 175/70 RÍ 3 2 'C EL o 4400 Nylregyháza-Rozsrét, Pf.: 251 Telefon: (42) 49-06^ Faic(^H9jG01 jsmíj várja kedves vásárlóit a Pacsirta utcában a Kínálata: Szekrénysor Iranciaáqyak lotetáqyak Heverik Ülőgarnitúrák Sarokütők § o> széles skálája a kiválasztott szövettel Jet.: 06-36/315-H1? H-v 9-n Szó 9.12 Olvasóink kérték: piaci árak, vásárnaptár, orvosi ügyeletek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom