Heves Megyei Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-17-18 / 219. szám

10. oldal Hétvégi Magazin 1994. szeptember 17-18., szombat - vasárnap Hová, mikor ültessünk díszfüveket? Kőlapokkal burkolt udvarok ridegségét enyhíti egy jól kiválasztott díszfű A díszfüvek alkalmazását most kezdjük tanulni. Valamikor valamennyi, ter­mesztésbe vont díszfű „vad” növény volt. Őseivel, illetve rokonaival réteken, erdőszélen, árokparton találkozunk. Kerti elhelyezését az nehe­zíti, hogy nem megfelelő társí­tás esetén úgy néz ki, mintha gaz lenne. Könnyen ki is kapálhatjuk, ha nem figyelünk oda. Ugyan­akkor meg kell hogy őrizze természetességét, tehát egy ki­csit a „vad” mivoltát. A leg­gyakoribb alkalmazási mód erre a feltételre épül, amikor a díszfüveket átmenetnek ültet­jük a kultúrterület és a termé­szetes flóra közé. Tarka, erős színű, illatos virágok mellett észre sem vesszük, sőt még szegényesnek is tűnhet. A virágrendezés általános szabálya szerint az egymás mellé ültetett növényeknek egymás szépségét hangsúlyoz- niok kell. Az ellentétes fonnák és szí­nek mutatnak jól együtt. Sötét levelű bokrok, növények mel­lett szépen rajzolódnak ki a fü­vek zöld színárnyalatai. A hat­vanas évek legdivatosabb nö­vénytársítása (parkokban, köz­tereken) a Canna indica + Pen- nisetum volt. A Canna nagy, vörös színű levelei, sűrű fürt­ben csoportosuló piros vagy ró­zsaszín virágai jó kontrasztot adtak a díszfűnek, a Pennise- tumnak. Ugyanilyen hatást érünk el, ha a virágágyásokban alacsonyabb növények közé - ahonnan szépen ívelő leveleik, virágbugájuk kiemelkedhet - vagy szélesebb, kerekdedebb levelű növények mellé ültetjük. Nagyobb kertekben, ahol kerti létesítmények (padok, székek, bútorok), pihenőhelyek vannak, díszfüvekkel meghitt hangula­tot teremthetünk. A kerti búto­rok keményebb vonalvezetését a díszfű mozgalmassága ellen­súlyozza. A díszfüvek szerel­mesei úgy tartják, hogy ezek egymásnak a legjobb társai. Csak jól kell kiválasztani őket magasság, forma és szín sze­rint. Nagyon sok ember szereti a sziklakertet. Kevesen tudják azonban úgy elkészíteni, hogy „ belesimuljon” környezetébe. Ebben is segítségünkre vannak a díszfüvek, amelyek a szikla­kért merevebb formáit felold­ják, és összekapcsolják a kert többi részével. Aki kedvet érez megtelepíté­séhez, gondoskodjon a jó talaj­előkészítésről. Csaknem valamennyi fűféle a levegős talajt kedveli. Az egyéves füveket ősszel vagy tavasszal vetjük. Ősszel azokat, amelyek áttelelnek. A kényesebb, melegebb ég­hajlatról származókat ne vessük el túl korán, mert a fiatal csíra­növények károsodhatnak. Egyéb más virágmaghoz hason­lóan kisebb tasakokban kisze­relve ma már elég nagy válasz­tékban kapható. Vethetjük vég­leges helyére is, de jobb, ha pa- lántaszerűen előneveljük. így oda ültetjük, ahova szükséges, és egyenletes állományt ka­punk. Ne egyesével ültessük, ha­nem kis fűcsomókat alakítsunk ki. Aki kényelmesebb, vagy nem rendelkezik megfelelő fel­tételekkel az előneveléshez, vá­sárolhat ilyen kész szaporító­anyagot is. A csomagküldő szolgálat is így hozza forga­lomba. A díszfüvek között számos évelő is akad, ezeket tőosztás­sal is szaporíthatjuk. Ápolásuk, gondozásuk egyéni igényeik alapján történik. V. Pénzes Judit ___________MINDENNAPI NYELVÜNK_______ A z olvasói levelek nyelvhasználatának néhány jelenségéről és gyakorlatáról Nap mint nap tapasztalhatjuk, hogy a sajtó hasábjain meg­szaporodtak az olvasói leve­lek, s bennük olyan észrevéte­lek, megjegyzések, amelyek­nek néhány sajátos típusáról mindnyájunk okulására érde­mes külön is szólnunk. Egyik jellemző típus, amelyben az olvasó egyéni gondjáról, problémájáról sze­mélyes jellegű kritikai háttér­rel és célzattal mondja el gon­dolatait, véleményét. A másik típusban közérdekű észrevéte­leit veti papírra az olvasó, s időszerű közéleti és politikai felhangokkal is bővelkedő tisztességes kritikai szándék játssza a kulcsszerepet a köz­zétett levelében. Érdemes megjegyeznünk ezzel kapcso­latban ezt az olvasói levélrész­letet: „Örülünk, hogy helyet kapunk írásunknak, mert benne nem magunkról, hanem az ország dolgairól, bajairól írunk” (Népszava, 1994. aug. 12.). Nemkívánatos olvasói levéltípussal is egyre gyak­rabban találkozhatunk. Kö­zérdekűnek álcázott mondani­valót fogalmaz meg, s a té­nyek okozati összefüggései­nek okoskodó, feleslegesen szakszerűsködő félremagyará­zásával s az alapvető erkölcsi elvek elhallgatásával a hiteles­ségnek és az őszinteségnek is csapdát állít. Ézt a típust maguk a levél­írók is elítélik, amikor így fo­galmazzák meg kritikájukat: „Sokunknak tele van a hóci­pője a sok okoskodó olvasói írással” (Népszava, 1994. aug. 12.). Ólvastunk olyan ol­vasói megnyilatkozást, amelyben a primitíven ostoba, gonoszul okoskodó, zsörtö­lődő levélírók a közvélemény nevében erőltetik reánk véle­ményüket, s a szövegformálás kritikai éle és annak jogossága gondolkodtat el bennünket. Legújabban olyan levelek is olvashatók a napi sajtó hasáb­jain, amelyekben a pártpoliti­kai eseményekkel kapcsolatos kérdések megfogalmazásában túlteng a szószaporítás, a nyelvhasználati közhelyszerű­ség, az egyoldalú helyeslés vagy tagadás erőltetése. A kérdések felvetésében kulcs­szerepet kap a kinek vagy kik­nek van igaza? formula, s rit­kábban a mi az igazság? kér­dés közlő, kifejező szerepe. Az a levéltípus sem tetszik olvasóinknak, amelyben el­uralkodik az egyéni sértődőket felnagyító szándék és erősza­kosságot is érzékeltető ironi­kus hangnem. Nem az a baj, hogy más a véleményünk, ha­nem az, hogy megfeledkezünk arról az érdemi érvelésről, hogy miért más ez a véle­mény. Megyei lapunk Olvasók Fóruma rovatában ugyancsak nemkívánatos olvasói levéltí­pusról mondja el kritikai meg­jegyzéseit egy olvasónk: „Mostanában csak elkeserítő dolgokat lehet olvasni. Bánt­ják egymást az emberek. A se­gítőkészségről kevesebbet ír­nak.” (Heves Megyei Hírlap, 1994. aug. 24.). Hogy az „egymást hántás”, leteremtés, legorombítás, lecsepülés, le- dorongolás a jobbító szándék nélküli durvaságba csaphat át, ez a példátlanul sértő olvasói levélrészlet tanúsítja: „Ön egy analfabéta bunkó és ökör ma­radt” (Heves Megyei Hírlap, 1994. aug. 15.). Nem tartjuk véletlennek, hogy egy olvasói levélben kaptunk eltérő kriti­kát erről a „megdöbbentő”, névtelenül megjelent levél- részletről: „Az ilyen hangvé­telű névtelen levél ösztökélt arra, hogy tollat ragadjak e megdöbbentő hangnemű ész­revétel elítélésére. Javaslom, hogy ilyen névtelen leveleket ne közöljenek, pláne az ilyen levelek másolatával ne csúfít­sák el lapunkat.” (Heves Me­gyei Hírlap, 1994. aug. 22.). Mi legyen az előfeltétele egy-egy olvasói levél megje­lenítésének? Egy levélíró válaszát erre a kérdésre érde­mesnek ítéljük idézni: „írja mindenki a saját meglátásait, bánatát, panaszát. De az olva­sói levél töltse be a zsilip sze­repét, vezesse le a levélíró fe­szültségét. Szabad teret te­remtsen a levélíró megnyilat­kozásainak” (Népszava, 1994. aug. 24). Szívesen olvassuk azokat az olvasói leveleket, amelyben a jobbító szándék, a mondani­való őszintesége és hitelesége játssza a főszerepet, s legyen közérthető, értelmes és lé­nyegre törő a szövegformá­lása. A feleslegesen elködösí­tett, elszakszerűsített mellébe­szélés, a céltudatos csúsztatás ne jellemezze a mondanivaló megfogalmazását. Ezek a nemkívánatos jelen­ségek terhelik sokszor azokat az olvasói leveleket, amelyek­ben egy-egy kritikai megjegy­zésre, elmarasztalásra vála­szolnak az „illetékes” vezetők. Erről majd külön is szólni kí­vánunk. Dr. Bakos József Egy természetgyógyász, aki az orvosokkal együtt munkálkodik a betegek felépüléséért Felnőtté éréséig olyan volt, mint a többi társa. Örült az if­júság adományainak, s nem­csak kereste, hanem meg is ta­lálta helyét az életben. A „bajok” a katonaságnál kezdődtek. Környezetében jó néhányan megérezték külön­leges adottságait, s olykor tel­jesen indokolatlanul megszé­dültek, eldőltek. A tiszavasvári Kiss Sándor ekkor döbbent rá, hogy olyan kincset kapott adományul, amelyet kötelessége ismeret­foglalatba ágyazni, hogy aztán a hajdan hozzá fordulók érde­kében kamatoztassa. 1. Az eszmélés korszaka volt ez. Felfedezte önmagát, s igye­kezett mind több információra szert tenni. Tisztában volt az­zal, hogy ennek egyetlen jár­ható útja van: a tanulás.- Számos tanfolyamot vé­geztem el. Akkor is, ha a lé­nyeget régesrég éreztem. Mégis kellett az a biztonság- érzet, amit ezeken a kurzuso­kon szereztem meg. Aztán kipróbálta, meddig „nyújtózkodhat”.- Először a családtagjaimon „gyakoroltam”. A pozitív visszajelzések felbátorítottak arra, hogy a nyilvánosság elé lépjek. Akkor bizony nem sej­tettem, hogy munkálkodá­sommal mekkora vihart kaviá­rok. Csaták közepébe sodortat­tam. Azidőben számosán két­ségbe vonták a bioenergetika létjogosultságát. Olyanok is voltak, akik azt mondták: ilyesmi nincs is, azaz, aki erről beszél, erre hivatkozik, így ke­zel, az nem lehet más, csak „ szemfényvesztő, kuruzsló”. Persze, a világ változott. A kis haza egyre nyitottabbá vált. Ez lelkesítette, az viszont egyálta­lán nem, hogy majd minde­nünnen csapdosták.- Nem maradtam egyedül. Mindmáig hálás vagyok a Nul­ladik típusú találkozások igen tehetséges műsorvezetőjének, Déri Jánosnak, aki „szövetsé­get” ajánlott, aki az egész or­szágot tájékoztatta arról, hogy mit csinálok. Méghozzá a leg­egyszerűbb, leghatásosabb módon: bemutatta hétköznap­jaimat, s stábjával felkeresett engem, megkérdezték a nálam kopogtatókat, ők hangsúlyoz­hatták, hogy nem hiába érkez­tek, ugyanis olyan bajaiktól szabadultak meg, amelyek or­voslásával senki sem boldo­gult. Jó néhányszor előfordult - ez így van ma is -, hogy az agyvérzés után bénultak, a hosszú esztendők óta mozgás- képtelenek néhány „beavatko­zás” révén szinte könnyedén jártak-keltek. A szerteágazó vitába bekap­csolódott a sajtó is. Felfigyel­tek arra, hogy nemcsak keresi, hanem meg is találja az eltűnt embereket, hogy az ezt kérők­nek feltárja korábbi életeik tit­kait. Természetesen csak ak­kor, ha ez könnyít problémái­kon, ha így mentesülnek sa- nyargattatásuktól. Egyre töb­bek kopogtattak nála, például azok is, akik a magyar korona titkait kutatták. Ez ügyben nemcsak segítségét kérték, hanem hatékonyan is közre­működött az izgalmas kérdés pillanatnyi megoldásában, igazolva azt, hogy nemzeti ereklyénk működő energetikai rendszer, amelynek meghibá­sodása károsan befolyásolja a haza sorsának alakulását. 2. Közben dolgozott. Megnyug­tatta az, hogy eredményei számottevőek.- Hálás vagyok azoknak az orvosoknak - köztük igen ne­ves személyek is akadnak -, akik felkaroltak, akikkel együtt szorgoskodhattam a betegek érdekében. Az egyik - melles­leg alaposan felkészült termé­szetgyógyász is - felajánlotta, hogy kombináljuk módszere­met az akupunktúrával. A kí­sérlet bevált: a medicinát re­mélők sokkal gyorsabban fel­épültek, mintha külön-külön istápoltuk volna őket. Ha már itt tartunk, akkor meg kell je­gyeznem, hogy így képzelem el a jövőt. Ha a felek becsülik egymás értékeit, tudását, ak­kor nem csorbulhat az össz­hang. 3. Említem a legvészesebb kórt, a rákot. Ezzel kapcsolatban jegyzi meg:- Rendkívül fontos a meg­előzés, az, hogy miként élünk, milyen ételeket fogyasztunk. Nem szabad elkeseredni akkor sem, ha már fel kell venni a harcot a sejtburjánzással. Ilyenkor alkalmazható a 42 napos lékúra, amely megtisz­títja a szervezetet, erősíti az immunrendszert, s háttérbe szorítja a hibásan funkcionáló sejtregimentet. Ekkor bevál­nak a komplex módszerek. Ha az érintettek közreműködé­semmel feltöltődnek, akkor a pillanatnyilag lerobbant egyén megerősödik, regenerálódik, s képes lesz arra, hogy beindítsa az öngyógyítást. Csak azok nem menthetők meg, akik fel­adták a küzdelmet, akik meg akarnak halni, s akik a vég előtti hetekben kapkodnak mentőöv után. Alkalmazza az egyéni és cso­portos hipnózist is. Méghozzá azért, hogy nehézségek nélkül boldoguljon, hogy a páciensek minél előbb érezzék az any- nyira óhajtott javulást. Küldetését ekként sum­mázza:- Folyvást azt adni, amit joggal kívánnak. Mindenféle csinnadratta, feltűnés nélkül. Vonzó szemlélet... Pécsi István XXX A fenti riport alanyával ta­lálkozhatnak az érdeklődők - az Egri Egészség- és Kör­nyezetvédő Egyesület szer­vezésében - szeptember 21-én, szerdán délután 4 órakor az új helyre költözött Szilágyi Erzsébet Gimná­zium ebédlőjében (Eger, If­júság u. 2.) Az előbbi írás szerzője készít nyilvános ri­portot, amelynek során nem maradnak el sem a kezelé­sek, sem a bemutatók. Az egyesületi tagok arcképes igazolványuk felmutatásával ingyenesen juthatnak be. A helyszínen új jelentkezőket elfogadnak. Egyébként ugyanez a rendezvény ismét­lődik meg 24-én, szombaton délután 4 órakor a gyöngyösi Kolping Oktatási Központ­ban, a Török Ignác u. 1. szám alatt, ahová bárki térí­tés nélkül mehet. Galambos Szilveszter elmés megállapítása A rejtvényábra fő sorai Galam­bos Szilveszter egyik elmés megállapítását tartalmazzák. Megfejtendők a vízsz. 2. és függ. 1. sz. sorok. VÍZSZINTES: 2. A mondás első része (zárt betűk: T, É, Z, I) 13. Még nem jár iskolába 14. Vakolat teszi a falról 15. Körmével vakargat 17. Mars a szobából! 18. Elemi részecske 19. Mely személyek 21. A múlt idő jele 22. Részben folytat! 23. Szájat nyit 24. Per­zsa-öböl menti országból szár­mazó 26. Emma becézve 27. Szintén 28. A földre helyezett 29. Feltűnően nagyméretű 30. Kezdetleges időmérő szerkezet 31. Bársonyszerű szövet 32. Félkörben hajlítja 34. Maga­sabb épületszint 36. Zöldes- barna színű, fon. 37. Kimegy a divatból 38. Téma egynemű hangzói 39. Autóközlekedési Tanintézet, röv. 40. Célig való jutás 41. Leg betűi keverve 42. Te és én 43. Az asztácium vegyjele 44. Vízi növény 45. Üzemanyag - angolul (FUEL) 46. Valami fölött a túloldalra tesz 49. Német politikus (Emst) 50. Gyűrődés megszüntetése, egyengetés 52. Deszkakerítés. FÜGGŐLEGES: 1. Az idézet folytatása (zárt betűk: S, SZ, O, S) 2. Ünnepé­lyes beiktatás 3. Tengerparti fürdőváros Lengyelországban 4. Idegen férfinév 5.-Lépked 6. Kerti munkát végez 7. Tova 8. Csuk és ... (Gajdar) 9. A házat felhúzza 10. Titokban lebonyo­lított üzlet 11. Ezredrésze! 12. Bársonyos tapintású 16. Állat utcára hajtása 19. Női név 20. Gyorsjáratú hajó 24. Ellenzős katonasapka 25. Részvénytár­saság, röv. 26. Járművel gázol 28. Lajos becézve 29. Karol 30. A részére 31. Non ... ultra (va­laminek a netovábbja) 33. A filmet leforgatják 35. Táplálko­zás 37. Tova 38. Életre kelne 40. Táplálta - régiesen 4L A lúd hímje 43. Amely időpontig 45. Az irányába 47. Ez a köze­lebbi 48. Nyakbavaló (ford.) 49. Pest megyei település 51. Kettős mássalhangzó 52. Kiej­tett mássalhangzó. Báthory Attila

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom