Heves Megyei Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)
1994-09-14 / 216. szám
1994. szeptember 14., szerda Füzesabony es Körzete 5. oldal Vásárt rendeznek szombaton Kápolnán Szeptember 17-én, szombaton országos állat- és kirakodóvásárt rendeznek Kápolnán. A szervezők a résztvevők és árusok figyelmét arra hívják fel, hogy csak a vészmentes helyről, „marhalevéllel” ellátott állatok hajthatók fel. Az egyéni vállalkozóknak pedig ajánlatos a biztosító igazolásukat magukkal vinniük. Elkezdődött a kábelek bekötése Abonyban Elkezdődtek a kábelrendszer szerelési munkálatai Füzesabonyban. A fejállomást a mozi irodájában helyezik el, s az elkövetkezendő napokban kialakítják a vezetékek nyomvonalát is. Gázvezetékek műszaki átadása Sarudon Holnap - csütörtökön - délután tartják meg Sarudon a gázvezetékek műszaki átadását. Az elmúlt időszakban a községben 12.262 méter hosszúságban fektették le a csöveket a munkások, valamint 353 csatlakozást szereltek fel. Októberben sor kerülhet az ünnepélyes gáz- fáklyagyújtásra is. Kápolnai támogatás az iskolás fiataloknak Az idén 300 ezer forintot tud biztosítani Kápolna község ön- kormányzata az iskolás fiatalok támogatására, a kisiskolásoktól az egyetemistákig. A képviselő-testület döntése ebben az évben kétszáz fiatalt érint, s az igények felmérése után kerülnek sorra a kifizetések, a különböző iskolatípusoknak megfelelően. Gázzal füthetnek télen a poroszlói lakosok is Napjainkban a legnagyobb figyelmet a gázvezetékek műszaki vizsgálata jelenti Poroszlón. A szerelvények átvizsgálása immár két hete tart, s az ígéretek szerint szeptember végére, október elejére befejeződik. Csak a településen 32 kilométeres vezetéket és hatszáz csatlakozó vizsgálatát kell alaposan elvégezniük a szakembereknek. A fűtési szezonban a poroszlóiak már gázzal gyújthatnak be otthonaikban. Szüreti nap - várják a jelentkezéseket a népi mesterségek bemutatójára Feldebrőn a községházán gazdaköri gyűlést tartottak, melynek első részében a gazdákat érintő aktuális kérdésekről esett szó. így a földbérleti lehetőségekről, a mezőgazdasági vállalkozók új érdekképviseleti szervéről, a hagyományőrző szüreti felvonulásról. A második részben dr. Horváth Csaba, a Földművelésügyi Minisztérium munkatársa a hegyközségi törvénytervezetet ismertette, amely várhatóan már ez év őszén a Parlament elé kerül. A rendezvényen megjelent dr. Puha Sándor országgyűlési képviselő is. Elsőként a földek bérbeadásának lehetőségéről esett szó. A káli Energetic Trade Kft. képviselője, Rétiig Erika elmondta, hogy a kft. földet szeretne bérbe venni a helyi gazdáktól, melyen szántóföldi növénytermesztést kívánnak folytatni. A haszonbérleti szerződés alapján a bérlő a földet köteles jó gazda gondosságával, a földek védelméről szóló rendelkezések megtartásával művelni. A bérleti díj összege évente 15-20 kg búza aranykoronánként, vagy annak átadásakor számított tőzsdei ára. Érdekképviselet a mezőgazdáknak A bérleti díj összegét a szerződő felek évente megegyezés szerint felülvizsgálják, és - amennyiben szükséges - a változásokról új megállapodást kötnek. Szabó József falugazdász szólt arról, hogy a helyi mező- gazdasági szövetkezetét megkérte: a gazdaköri gyűlésen tegyék meg ők is bérleti ajánlatukat, így a gazdáknak a két lehetőséget összevetve, módjukban legyen a számukra kedvezőbb lehetőséggel élni. Ám - sajnálatos módon - a mezőgazdasági szövetkezet ez ügyben illetékes képviselője nem jelent meg. A falugazdász ismertette még a vetési támogatás igénylésének módját, a vetőmag-, műtrágya-vásárlással kapcsolatos tudnivalókat, valamint azt, hogy megalakult az Agrárkamara Szervezőbizottsága. Az agrárkamara a jövőben mint a mezőgazdasági vállalkozók érdekképviseleti szerve működik majd. A mezőgazdasági vállalkozók számára a tagság kötelező, de tagja lehet az a kistermelő is, aki eladásra szánja termékeit. A gazdák legidőszerűbb teendője jelenleg a szüretelés: ennek kapcsán szó esett a hagyományőrző szüreti felvonulásról is, amely ebben az évben szeptember 24-én, szombaton délután 2 órakor kezdődik Feldebrőn. A szervezésében a gazdaköri tagok is részt vesznek. Felvonulás és ünnepség a községben A felvonulás a közösségi házból indul, majd a résztvevők a község utcáit végigjárják a hagyományos útvonalon. Az ünnepség vendége lesz ezúttal is a Mátrai Egyesült Pávakör asszony- és férfikórusa, amelyek már az előző években is bizonyították, hogy mennyire értenek a jó hangulat megteremtéséhez. A szüreti felvonulás mellett e napon kerül sor - a tavalyihoz hasonlóan - a népi mesterségek bemutatójára a tájház udvarán. Az elmúlt évben néhány helyi lakos felelevenítette a szövés, fonás, hímzés, seprűkészítés, kosárfonás, kenyérsütés, népi játékok készítésének tudományát. Jelentkezésüket az idei évben is várja a rendezőség, sőt örömmel vennék, ha ez a kör bővülne: így nemcsak a feldebrőieket, hanem azokat a környékbelieket is szívesen látnák a rendezők, akik bemutatnának olyan tevékenységeket, amelyek a régmúltat idézik... A szüreti bálra este 6 órától minden olyan szórakozni vágyót szeretettel várnak, aki kedveli a hagyományos szüreti mulatságot. Magyar borok és a garancia... A gazdaköri gyűlés második részében került sor a hegyközségi törvénytervezet ismertetésére. Mint dr. Horváth Csaba, a Földművelésügyi Minisztérium munkatársa elmondta, úgy tűnik, hogy az új Országgyűlésnek van „fogadó- készsége" a törvényjavaslat iránt. A magyar bor csak akkor lesz versenyképes, ha garanciákat tudnak mellé helyezni a termelők. E garanciát jelenti a hegyközségi szervezetek jövőbeni működése - hallottuk az előadótól. A törvényalkotók szándéka olyan közterületek kialakítása, amelyek célja a hazai szőlő- művelés érdekeinek előmozdítása, a bortermelés színvonalának emelése, termékei piac- képességének javítása, valamint a korszerű származás- és minőségvédelem meghonosítása. A hegyközségi törvénytervezet legfőbb célja, hogy a borvidék termelőinek érdekeit védje, akik adottságaiknál fogva alkalmasak a termelésre. Az említett hegyközségi szervezetek a termelők, feldolgozók és forgalmazók közös alapon álló, szakmai szövetkezései. Az előadó részletesen szólt arról, hogy hol és milyen feltételek mellett kell hegyközséget alakítani, és kiknek kötelező a tagság. A legfontosabb a tájékozódás A hegyközségen belül igen fontos a közgyűlés szerepe, amely a tagok összességéből áll, és a helyi sajátosságok figyelembevételével alkotja meg a működésre vonatkozó jogszabályokat. Védi a település termelőinek érdekeit. A gazdák hallhattak még többek között a hegyközségi szervezetek és tagjaik egyéb jogairól, kötelezettségeiről, a rendtartási, közigazgatási ügyekről, pénzügyi forrásokról, a hegyközségekkel kapcsolatos állami tevékenységről. A részletes ismertető után dr. Puha Sándor országgyűlési képviselő elmondta, hogy szerinte rendkívül fontos a szőlősgazdák számára a törvény- tervezet megismerése. Jó lenne, ha ezt az Ország- gyűlés elfogadná, mihamarabb hozzá lehessen látni a hegyközségek megalakításához.- Bort lehet szépen, kulturáltan fogyasztani, ám az ilyen vásárlók csak minőségi borokat kémek. Helyi viszonylatban azt kell elérni, hogy a deb- rői bornak „neve” legyen, ami kifogástalan minőséggel érhető el, és ha ez megvan, akkor lehet jó ára a bornak és a szőlőnek... - mondta a körzet országgyűlési képviselője. Ehhez tette hozzá Horváth Csaba, hogy a hegyközségek feladata közé tartozik egyebek között: a szőlősgazdákat hozzásegítse, hogy a borokat helyben palackozzák, és így a termelő követni tudja a termék pályáját, a hasznot pedig visz- sza tudja forgatni saját termelésébe. Olyat produkálni, amit más ország nem tud Az is igaz, hogy ehhez hosszabb időre van szükség, ez nem megy egyik napról a másikra: ám mindenképpen hozzá kell látni mielőbb. A belső piac védelme érdekében olyat kell produkálni, amit más ország nem tud. Végül a jelenlévő gazdák kérdéseinek megválaszolása közvetlen beszélgetés formájában történt, s emiatt kissé hosszúra nyúlt a gazdaköri gyűlés, amelyről - mindent összevetve - a résztvevők elégedetten távoztak. Vadásziné Varga Éva Szabad orvosválasztás...?! Több újságcikk is foglalkozott az elmúlt hónapban a füzesabonyi III. számú körzetben „lezajlott” körzetiorvos-cserével, érdekes módon azonban nem foglalkoztak a sorok írói és a meg- nyilatkozók azzal, hogy mi történik abban az esetben, ha a körzeti orvossal „együtt megy” Besenyőtelek II. sz. orvosi körzetébe az a 800 füzesabonyi lakos, aki hozzá adta le a „betegkártyáját...” A távozó orvos úgy nyilatkozott, hogy „nem változik semmi”, a polgármester szerint „a lakásán rendel”, a főorvosnő a körlevelében a körzetben lakókat arról értesíti, hogy aki a távozó orvosnál akarja hagyni a tb-kártyáját, az kérje ki a körzeti rendelőből, asszisztense ezzel ellentétben azt hirdeti, hogy a kartonokat „magukkal viszik” Besenyőtelekre (mint ahogyan azt törvényellenesen el is vitték, de egy hét után vissza is kellett hozniuk!). A tiszti főorvos pedig már unja a sok újságcikket, a különböző érdekű és indulatú megnyilatkozásokat... De arra senki sem gondol, hogy ha „kiürül” Füzesabony III. számú körzete, akkor a Társadalombiztosítási Igazgatóság nem finanszírozza (mert nem lesz mit), az önkormányzat pedig szintén nem (mert eddig sem ő tartotta fent). Ha megszűnik a körzet, akkor újat csak 1800 fővel lehetne indítani... S ha netalán a távozó orvos beteg lesz - vele is előfordulhat akkor az abonyi lakosok majd Besenyőtelekre járnak orvoshoz? Felülvizsgálatra egyébként már most is oda kell menniük. Vissza pedig már nem jöhetnek akkor, mert nem lesz hová! Vajon miért nem szóltak erről a nyilatkozók? Meddig tart az orvos felelőssége? Meddig tart az önkormányzati tisztségviselő felelőssége? Meddig lehet a törvényes kereteket átlépni? Hol, kinek, milyen összefonódásai tartják egyben három település lakosainak orvosi ellátását, hogy egyetlen ember akarja kézben tartani Besenyőtelek, Dormánd és Füzesabony egy részének is a vállalkozói orvosi ellátását? A vállalkozó orvosnak betegekre vagy csak a nagyszámú tb-kártyára van szüksége? Hol, melyik településen hiányzik és van ezek után orvos? Van-e szükség Füzesabony városának állandóan a körzetében tartózkodó orvosra? Kinek a kötelessége a következményekkel számolni, ha a kialakult ellátási rendszert valaki megbontja? A kérdések szaporodnak... Tényleg, kinek a feladata, hogy erről a témáról korrekt tájékoztatást, a kérdésekre feleletet adjon - a történtek után akár egy hónappal is? Blahó István önkormányzati képviselő Jól sáfárkodtak a farmosiak Falugyűlést tartottak a napokban Egerfarmoson, ahol Poczok Sándor polgármester adott számot az elmúlt négy esztendő önkormányzati tevékenységéről. A testület most vont mérleget a ciklusban végzett tevékenységéről. A megjelent közönség végül is egyetértéssel vette tudomásul a beszámolót, amely bizonyította azt, hogy a község vezetői jól sáfárkodtak szűk anyagi lehetőségeikkel. Elhangzott többek között, hogy 1990-ig egyetlen tanácsi út sem volt portalanítva a községben. Már az első évben hozzákezdtek ehhez, és jövő tavaszra a falu teljes úthálózata burkolatot kap, miközben épül az Egerfarmost Mezőtárkány- nyal összekötő országút is. Ez utóbbi munkálatok 47 millió forintot vesznek igénybe. A lakosság segítségét is kérték az útépítésekhez: azt, hogy teljesen önkéntesen ezer-ezer forintokkal járuljanak hozzá a munkálatokhoz. Annak ellenére, hogy tudják: a gáz és a víz bevezetése is sokba került. A testület viszonzásként nem vetett ki semmilyen adót. A lakossági vízdíj sem emelkedett, mert Szi- halom és Egerfarmos közös társulásban üzemelteti a kutakat. Ugyancsak visszatérő gond a községben a szemétszállítás. Díja: évi 480 forint. Ezt csak szervezetten lehet megoldani, máskülönben egyénileg minimum 60 ezret kellene fizetniük évente a családoknak... A polgármester az egészség- ügyi ellátásban elért eredmények között említette meg, hogy 1991-ben sikerült a falunak egy orvost alkalmaznia. A rendelő felszereltségét pedig folyamatosan korszerűsítik. Az anya- és csecsemőellátás javítása érdekében a közeljövőben egy magzati szívhangvizsgáló- val is gyarapítják a rendelőt. Az ifjúság további támogatását szolgálva hozták létre a nevelési segélyezési rendszert, többen kapnak pénzt, amelyet szükségleteik szerint használhatnak fel. Az iskolahelyzettel kapcsolatosan szó volt arról is, hogy néhány szülő alsó tagozatos gyermekét más község iskolájába járatja. Ehhez joga van, de ezzel gyerekenként évente 40 ezer forinttal csökkenti az iskola költségvetését. A szociális ellátottság is nagyot javult ebben az esztendőben. Amiben lemaradás van: a járdák felújítása, a közvilágítás korszerűsítése. Talán a következő önkormányzat majd meg tudja oldani... F. I.' Új gyógyszertár épül Füzesabonyban, a fedett piaccal majdnem szemközt, a nagy forgalmat lebonyolító városközpontban, az Arany János utcában. Értesüléseink szerint a magánpatikát a jövő évben adják át rendeltetésének. (Fotó: Fazekas István) A hagyományőrzés jegyében falumúzeumot létesítenek Újlőrincfalván. A tervek szerint október elejére lesz kész az épület, ahol a község megalakulásáról megmaradt dokumentumok mellett kiállítják a régi halászélet eszközeit és egyéb régiségeket.
