Heves Megyei Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)
1994-09-12 / 214. szám
1994. szeptember 12., hétfő Heves Es Körzete 5. oldal Ott, ahol a nap „le sem nyugszik”... Barna László tenki vállalkozó „nagy fába vágta a fejszét”. A hajdan volt füzesabonyi állami gazdaság területén farmer- gazdaságot létesít. Miután már végigjárta az önállóvá válás minden poklát, arra kerestük a választ: mennyire ígéretes ez a nálunk még gyermekcipőben járó gazdálkodási forma. A „főhadiszállás”, ahová a találkozót megbeszéltük, még nem igazán „dallasi”, a kapuban a nyergeit paripa híján grafitszürke Ford Escort várja bevetésre gazdáját. Korai érkezésemre már „jó napot”-tal üdvözöl takaros irodájában. Teheti - derül ki később -, mert már túl van a hajnali telepi viziteken.- Mikor kel a nap errefelé?- Általában le sem nyugszik... -jön csípőből a válasz. - Látom, veszi a lapot. Tudja, a magamfajta állandó hőfokon él. Még éjjel is azon gondolkodom, vajon holnap megér- kezik-e a silózó, volt-e vihar, a tej megalszik-e a hűtőben, a tehén belecsavarodott-e a láncba, s mégsem fárasztó. Vagy örökké fáradt az ember, s nem érzi a különbséget, vagy természetesnek veszi a folyamatosságot, ki tudja. Van úgy, hogy este fürdés után papucsot húzok, s körbekocsizom a birtokot, s csak azután nyugszom meg.- Mekkora lenne a kör, ha a birtokot belerajzolnánk?- Talán öt kilométer sugarú, miután összesen 1300 hektáron gazdálkodunk. Hajdanán, állami földalapként több gazdaságból állt, majd az összevonás után a füzesabonyiak tulajdonában a hanyi területen szarvasmarha- és sertéstartást folytattak.- Mi ösztönözte az új típusú gazdálkodási formára?- Mindig a megpróbáltatás. Már kezdő téeszes koromban ezzel foglalkoztam. Az egész egy tehénnel indult, a vállalkozást megelőzően pedig többre gyarapodott. Amikor már tíz tehenem volt, kiszorultam a saját istállómból, harmincnál már tudtam, hogy gondom lesz a faluban. Sikerült itt venni egy rozoga sertéstelepet, amit négy évig építettem, benne száz fejőstehénnel. Miközben kialakítottam egy modem fejőbázist is, új dologba fogtam. Szerencsére vagy nem, ki tudja: jött a privatizáció, ebben a vállalkozásban fantáziát láttam, és belevágtam. A szántófölddel kiegészült állattartásban nagy lehetőséget látok. Eddig nekem a tehenekhez egy gramm föld nem jutott, a hanyi ér árokpartja és árterei adták a takarmányt. Nehezítette a dolgomat - akkor egy pillanatra meg is bántam a dolgot -, hogy a nyert pályázat banki ügylete több hónapig tartott. Elvileg miénk volt a birtok, de nem léphettünk, lógtunk a levegőben, a gazdaság meg süllyedt, egyre süllyedt. Amikorra működőképessé tettük, bizony több millióba került. Tízmillió csak arra kellett, hogy élelmet biztosítsunk az állatoknak, aztán üzemanyagra, a mosószerektől a gyógyszerig újra kellett tölteni a készletet. Sokáig úgy tűnt, hogy hitel dolgában sem vagyunk Fortuna kegyeltjei. Mígnem az Agrobank befogadott, s volt erő folytatni a megálmodott vállalkozást.- Miből áll a farm?- Az egészet az állattenyésztésre alapoztuk, 1300 szarvasmarhát tartunk borjaikkal együtt. Kimondottan tejhasznú teheneink vannak, a telep a végtermék értékesítésére rendezkedett be. Ezen azt értem, hogy egyrészt tejtermeléssel foglalkozunk, aztán az utánpótlást is mi neveljük, másrészt a vemhes üszők, a vágómarhák értékesítését is végezzük. Nos, a gazdasághoz tartozó zöldterület nagyobb részén ezek élelmezését biztosító takarmányféleségeket termelünk, zömében lucernát, silókukoricát. A gépparkunk biztosítja, hogy meglegyen az állatállománynak szükséges takarmányféleség.- Van-e megfelelő piaca az árunak?- Hál’ Istennek nincsenek gondjaink. Többre is lenne vevő, mint amennyit megtermelünk. Látja, milyen a világ? Egyszer dotálják, máskor meg levágatják a jószágokat.- Kik segítenek a munkában?- Miután az induláskor a pénzintézet elvárása volt, hogy tartósabb kapcsolaton maradjon a vállalkozás, a család négy fiútestvére megalapította a Barker Kft.-t, így érthető, hogy „családias” a hangulat is, melynek csaknem 70 tagja van. Építőrészlegünk is működik, akik húszán elsősorban ácsmunkával foglalkoznak.- Beigazolódnak-e a hozzá fűződő remények?- Átvettük a gazdaság valamennyi dolgozóját, akiknek ugyan nem nagy, de biztos fizetésük volt, attól függetlenül, hogy milyen volt mögötte a teljesítmény. Azt mondtam: emberek, felejtsük el a múltat, s velem együtt kezdjünk itt új életet, hiszen a mezőgazdaság a folyamatosságra épül, nem lehet egyik napról a másikra élni. Többségük elfogadta, és teljesítménybérben dolgozik. Az előállított tejmennyiség adja az alapbért, és a minőség hozza a többletet, ami esetenként az alap 40 százaléka is lehet.- A jövőt illetően mi jár a fejében?- Apró dolgokat kell még rendezni. Most minden megvan, hogy nyugodtan dolgozhassunk, az adpttság, a lehetőség. Szeretném, ha a dolgozók is nyugodtan tevékenykednének, sajátjuknak éreznék, amit tesznek... Cseh Béla Egy perc a kisebbségi önkormányzatokról 1 l Ebben a faluban felkarolják a kezdeményezőket (Fotó: Perl Márton) Kömlő: újabb lehetőségek a vállalkozások élénkítésére A tanévkezdéssel kapcsolatos feladatokról tartottak megbeszélést a hevesi polgármesteri hivatal, valamint a város általános iskoláinak, középiskolájának és óvodáinak vezetői. Tájékoztatták egymást az intézményekben folytatott nyári karbantartásokról, az oktatás személyi és tárgyi követelményeiről, a tankönyvellátás tapasztalatairól. A megbeszélést - a hagyományokat folytatva - a következő hónapokban is folytatják majd. Felelevenítik német élményeiket Július közepén tíz napig a németországi Friderichstaalban táborozott a hevesi Gyermekház harminctagú csoportja. Az ott töltött időszak eseményeit többen fotókon, valamint diaképeken örökítették meg. Ezek bemutatására és az élmények ösz- szegzésére rendeznek találkozót szerdán délután öt órakor a Gyermekházban. Alapítványi segítség az iskolakezdéshez Dr. Czakó Gábor elnökletével ülést tartott a Hevesi Tehetséges Gyerekekért Alapítvány kuratóriuma. Megvitatták az 1994-95-ös tanévre szóló pályázatok kiírását a város általános iskoláiban és az Eötvös József Középiskolában. Javaslatot tettek az alanyi jogon járó beiskolázási támogatásra a tanulóknak. Évadzáró evezőstúrára készülnek A hevesi Gyermekházban évadzáró evezőstúrát rendeznek szombaton. A fiatalok Sarudon szállnak vízre a Tiszán, és Kisköréig eveznek majd. Rossz idő esetén a következő szombaton rendezik a túrát. „Ifjú képzőművészek” tárlatára invitálnak Júliusban ifjú képzőművész alkotótábort rendeztek Hevesen helyi, továbbá átányi, pélyi, tarnamérai és kömlői általános iskolások részvételével. A gyerekek legjobb alkotásaiból nyitottak tárlatot a Gyermekházban, amely szeptember végéig tekinthető meg. Bevallom, az én fantáziám is „elindult”, amikor nemrég a Tama menti polgármesterek tarnaörsi találkozóján felvetődött, hogy a településeken alakíthatnak kisebbségi önkormányzatokat. A kérdés adott: vajon hová sorolják, illetve helyezik az így alakuló testületeket? Mivel Hevesen is felvetődött ez a téma, így megkérdeztük Kontra Gyula polgármestert, mi erről a véleménye?- Egyértelműen az, hogy ön- kormányzatot alakítsanak, az állampolgári joga ezeknek az embereknek. Az pedig, hogy hol helyezkedjenek el, nem lehet kérdés. A nyugdíjaskluboknak és az egyéb társulásoknak is van „önkormányzatuk”, amelyek ráirányítják a figyelmet az adott közösség életére. Még soha senki nem kérdezte meg, hogy azoknak hol a helyük? Szerintem ebben az esetben nem ilyen komoly ez a kérdés! Bizonyos, hogy megalakul az önkormányzatuk. Nekünk pedig kötelességünk, hogy segítsük őket, akik felügyelik, vezetik a hozzájuk tartozókat. Én úgy érzem - és a helyi Lungo Drom szervezet vezetője is osztja a véleményemet -, hogy úgy tudnának nekik a legegyszerűbben segíteni, ha a városi önkormányzati testületben lenne egy tagjuk, aki hozná-vinné a híreket közöttük és közöttünk. Nem beszélve arról, hogy egy közülükvalónak jobban elhinnék, amit mond, és jobban el tudná mondani nekünk is, hogy milyen gondokkal küszködnek, hiszen velük él. Tehát semmiféle kényes kérdésről nincs szó. Ez az önkormányzat egy embercsoport fölött áll majd, és ha jó lesz a kapcsolat, akkor segíti a munkánkat, mi pedig természetesen őket. Ennyi az egész, és nem több! Molnár Csilla Kömlő önkormányzata újabb lehetőségeket dolgozott ki a településen lakók élet- és munkakörülményeinek javítására. Értékesítéssel belterületi ingatlanokhoz juttatnak olyan vállalkozókat, akik szolgáltatásaikkal a közjavakat gyarapítják, másrészt munkalehetőséget teremtenek a helybelieknek. így kerülhet majd sor egy gyógynövény-felvásárló és -szárító kialakítására, gombatermelő telep létrehozására, egy magán- személy pedig többféle működtetésre szánt beruházást tervez. Cseh József polgármestertől megtudtuk, hogy már korábban így jutott bérlője tulajdonába a fodrászüzlet, s ugyancsak ingatlanbérleménnyel támogatta a már ki tudja hányadszor újrainduló - Belgiumból Kömlőre települt - román családot, akik pékséget nyitottak a hajdani pártházban. A „honfoglaló” Török-Papp Kft. „mindenese” Papp Katalin:- Magyarországon az új életünket mi is a vállalkozásra építettük, arra gondolván, hogy kihasználjuk belga kapcsolatainkat.- Hogy született a pékség ötlete?- Kömlő búzatermelő terület, az lenne az igazi - gondoltuk ha az itteni gabonát őrlés után a helyi pék dolgozná fel. így jutottunk el ehhez a gondolathoz. Ám a beruházáshoz pénz kellett. A helybeliek jó szándéka és közvetítése során jutottunk induló hitelhez, de a takarék- szövetkezet, ahonnan a kölcsönt folyósították, sajnos hamarosan tönkrement. Jelenleg negyedmillió kellene egy kiflisodró gépre, de képtelenek vagyunk ennyit felhajtani.- Hol tart a vállalkozás?- A múlt év végén sikeresen befejeződött a próbaüzem, idén áprilisban megkaptuk a működési engedélyt. Most napi öt mázsa kenyeret, s két mázsa péksüteményt sütünk. A három pék szakmunkás vidéki, de a többi alkalmazott helyből kerül ki.- Milyen a választék és a kereslet?- Fehér, rozs- és korpás kenyeret kínálunk, melyből elsősorban a fehér a kelendő, viszont a korpásra Egerben van nagy igény. A zsömlén és kiflin kívül többfajta édes süteményt kínálunk vevőinknek, számuk hál' Istennek egyre gyarapszik. A helyi igényeken túl a környező községeket látjuk el, de szállítunk Hevesre és Egerbe is.- A mostani jó gabonatermés miatt olcsóbb lesz talán a kenyér?- A látszat ezt mutatja. Sajnos azonban az alapanyag árait az energiaköltség emeli nagymértékben.- Melyek a következő lépések a vállalkozásban?- Stabilizálni a termelést és biztosítani talponmaradásun- kat. Legalább másfél év kell ahhoz, hogy a gépeket „csúcsra járassuk”, hiszen ezek tízórás műszakban 12 mázsa kenyeret készíthetnek a jelenlegi öttel szemben. De bővítenünk kell a jogi és közgazdasági ismereteinket is, mert nincs nap, hogy ne kelljen a paragrafusok valamelyike. Szerencsések vagyunk, mert vállalkozásunk találkozott az itteniek jóindulatával. Ilyen környezetben a magunkfajta középkorúaknak is van esélye a sikeres vállalkozásra itt, Kömlőn.- cseh Pályázati pénzből támogatják - főiskolás falukutatók Tarnabodon Ritka polgári kezdeményezés történt egy - a megyénk déli részén levő - kis faluért. Létrehozták a Tarnabodért Lokálpatrióta Egyesületet. Azok az onnan elszármazott egriek vállalkoztak erre, akik még szülőfalujuktól távol élve is érzik annak megtartó, erőt adó erejét. Napjainkra már csaknem negyven tagot számlálnak. Levélben keresték meg barátaikat, hogy beszámoljanak az egyesület vezetőségének eddigi tevékenységéről, s támogatást kérjenek további munkájukhoz. Az egyesület hivatalosan bejegyeztetett tagsági igazolvánnyal rendelkezik, s megnyitották a folyószámlájukat is. Felvették a kapcsolatot a tarnabodi polgármesteri hivatallal és a helyi lakosokkal, akik már kedvezően értelmezik munkájukat. Közös pályázattal pénzt nyertek arra, hogy az egri Esz- terházy Károly Tanárképző Főiskola közművelődési tanszékének hallgatói falukutatást végezzenek szeptember második hetében Tarnabodon. A megyei közgyűlés elnöke, Jakab István húszezer forintot biztosít az egyesületnek és a falunak, amelyet az utcák szépítésére fordítanak. A terveik között szerepel, hogy a település régi temetőjét tagtársaik segítségével rendbe hozzák. Erre önkéntes munkát szerveznek szeptember 17-én, szombaton délelőtt tíz órától. A halottak napján megkoszorúzzák a hősi emlékművet. A fásítási, virágosítási akció időpontját pontosan jelzik majd a helybelieknek. Kiss Ferenc mérnök előzetes tervet készít Tamabod gázellátására, a költségszámításokkal együtt. Ezt a falu vezetőségével együtt pályázatokra használja az egyesület, hogy minél több állami támogatást nyerhessenek el. Az előzetes tervet ingyenesen biztosítja a Kiss Kft. A tarnabodi lokálpatrióták erre a célra alapítványt is szeretnének létrehozni, valamint szívesen várnak további ötleteket. Az érdeklődők Kassa Máriát keressék a 36/311-807-es számon. (mikes) Amatőr fotósok képtárlata Mint hírül adtuk, szeptember első napján megnyílt a hevesi amatőr fotósok tárlata az Eötvös József Középiskolában. Jakab Tibort, a kiállítás „szellemi atyját” arról kérdeztük, hogyan született a kiállítás ötlete?- Az ittlevők úgy kezdték, mint mindenki más - mondta -, színes filmre családi fotókat csináltak, de már akkor látszott, hogy több van bennük. Jómagam hosszú évek óta fotózok, de úgy érzem, hogy Hevesen egyedül vagyok a fényképe- zés-szeretetemmel, és ezért önös érdekből kiindulva elkezdtem őket tanítani. Nagyon jó tanítványok voltak. Sokat dolgoztunk együtt azon, hogy megtalálják a saját stílusukat. Kellett, hogy elfelejtsék a régi beidegződéseket, és új technikát tanuljanak. A kiállítás ötlete jött magától, hiszen a sok munka után szükség van elismerésre, sikerélményre. Kell, hogy a képeiket mások is megismerjék, mert amit mondanak, az az ő életük tükre, és miután közöttünk élnek, a mi életünkről is szólnak. A nézők öt fotós több mint félszáz képét láthatják. A szervezők mindent maguk csináltak, de már azon gondolkoznak, hogy a következő kiállításokhoz szponzorok segítségét is kérik. Elsősorban a fiatalokat vonják be, minden érdeklődőt szívesen látnak. A mostani tárlatra látogatókat kérik, hogy szavazzanak az ott elhelyezett füzetben a „Heves legjobb fotósára”. Az ezt tanúsító cím átadása október l-jén lesz, attól kezdve a képek mellé kikerülnek majd az alkotók nevei. Azok pedig a következők: Juhász Tamás, Németh Zoltán, Törőcsik Ákos, Vágó István, Zalka István. (m. cs.) Már alapozzák a tornatermet Beválthatják immár az ígéretüket azok a helybeliek, akik korábban arra vállalkoztak, hogy kereken 500 napi „társadalmi munkával” járulnak hozzá a rég várt tornaterem megvalósításához. Az elmúlt hét végén ugyanis a tarnamérai Tar- nafa Kft. szakemberei megkezdték az alapozást a tenki iskola udvarában, ahol a későbbiekben még egy sportudvart is elkészítenek. A 12x24 méteres tornaterem a régi iskolaépülethez csatlakozik majd, mellette orvosi, tanári szobával, öltözőkkel, fürdőkkel, valamint egy tanteremmel. Az építkezés várhatóan 1995. december 31-én fejeződik be.