Heves Megyei Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)
1994-08-08 / 185. szám
2. oldal Világtükör 1994. augusztus 8., hétfő A maharadzsák fegyverei. A világhírű fegyverkészítő cég, a Holland et Holland 1835 óta készíti a fegyvereket - királyoknak, uralkodóknak és maharadzsáknak. A cég közelgő jubileuma alkalmából kiállításon mutatta be azokat a kézi- és más fegyvereket, amelyeket az indiai maharadzsáknak készítettek. Horn bocsánatot kért a múltért(?) A szlovák-magyar tárgyalások visszhangja Castro-fenyegetés - fegyverdörgés Havannában Dél-Libanon: tüzérségi párbajok Az észak-izraeli területek ellen intézett siíta Katyusa-támadá- sok után az izraeli tüzérség Dél-libanonban lévő síita falvakat vett tűz alá. Bejrúti biztonsági erők közölték, hogy két izraeli katona életét vesztette, amikor pénteken este gerillák a dél-libanoni biztonsági övezetben izraeli állásokat támadtak. Az izraeli hadsereg megerősítette, hogy szombatra virradóra sorozatvetőkből kilőtt rakéták csapódtak egy galileai településre. Egy lakóház romba- dőlt, három izraeli gyermek megsebesült. (MTI) Christopher a megbékélésről Christopher amerikai külügyminiszter szerint Izrael és Szíriái egyelőre nem készült fel arra, hogy a békekötés reményében közvetlen tárgyalásokat folytasson egymással, mert túl nagy szakadék tátong még közöttük. Az amerikai politikus ezt a véleményét szombat hajnalban az írországi Shannon repülőterén fejtette ki. Christopher útban újabb közel-keleti ingázására állt meg rövid időre az ír városban. Szerinte ha a két ország képviselői most ülnének tárgyaló- asztalhoz, nem tennének mást, mint hogy kifejtenék saját álláspontjukat. (MTI) USA-É-Korea: új tárgyalások Az Egyesült Államok és Eszak-Korea képviselői Genfben csaknem egyhónapos szünet után felújították tárgyalásaikat a phenjani atomprogramról és a kétoldalú kapcsolatok rendezéséről. A megbeszélések idén július 8-án kezdődtek, de egy napra rá, Kim ír Szén északkoreai párt- és állami vezető halála miatt megszakadtak. Az amerikai küldöttséget Róbert Gallucci, katonapolitikai ügyekben megbízott amerikai külügyi államtitkár-helyettes vezeti, a phenjani delegáció élén pedig Kang Szók Csu, az északkoreai külügyminiszter első helyettese áll. Ők képviselték a két országot a legutóbbi tárgyalási fordulóban is. Az ITAR-TASZSZ szerint a tárgyalások befejezésének dátumáról nincs hír (MTI) Személyesen Michal Kovác szlovák államfő mondta el a magyar kormányfővel pénteken Pozsonyban folytatott megbeszélése után a cseh hírügynökség pozsonyi tudósítójának: „a magyar miniszterelnök, Horn Gyula kijelentette, hogy bocsánatot kér mindenért, ami a múltban történt, az összes sérelemért, ami a Magyarországon élő kisebbségeket érte.,, Kovác a CTK tudósítása szerint hozzáfűzte, hogy noha a magyar miniszterelnök nem érez személyes felelősséget a múltbéli konfliktusokért, kötelességének érezte a bocsánatkérést, és arra szólított fel: a két ország ne engedje, hogy a múlt tehertételt jelentsen a mai problémák megoldásában, hanem ellenkezőleg, ténykedjenek a kölcsönös megbékélés érdekében. Kovác államfő ebben teljes mértékben egyetértett a magyar kormányfővel - idézte az elnököt a CTK. Az MTI kiküldött tudósítóját erről a cseh hírügynökség pozsonyi irodája tájékoztatta, azt követően, hogy a cseh sajtó közölte a CTK jelentését, és azt Forró Evelyn kormányszóvivő a magyar rádiónak nyilatkozva cáfolta. A szlovákiai lapok közül csak a magyar nyelvű Új Szó, valamint a Národná Ob- roda és a Sme említette meg a magyar küldöttség látogatásáról közölt szombati tudósításában Kovác elnök kijelentését, de különös figyelmet egyik sem szentelt az idézetnek. Ennek magyarázata valószínűleg az, hogy Kovác államfő kijelentését kizárólag a cseh hírügynökség tudósítója előtt tette, ezért más tudósító a helyszínen erről nem értesülhetet, s legfeljebb a rádióhírekből, vagy a cseh hírügynökség sajtóköréből menthette az információt. * „Meglepő, egyúttal reményt- keltő” Horn Gyula magyar kormányfő azon lépése, hogy pénteken a szlovák fővárosban elnézést kért minden sérelemért, amely a múltban érte a Magyarországon élő kisebbségeket - írta szombaton a Rudé Právo című cseh baloldali lap: „Mégha általános is volt a vélekedés, hogy a mostani pozsonyi és budapesti kormányzat enyhébb vizekre tolhatja a befagyott szlovák-magyar viszonyt, aligha várta valaki is a magyar hozzáállás ilyen átütő erejű változását. A szlovák-magyar alapszerződést nem írták alá pénteken Pozsonyban, de ezt senki nem is várta - szögezte le a Mladá Fronta Dnes című prágai lap, amely szerint a mai helyzetben csak egyetlen veszély fenyegetheti a magyar-szlovák kapcsolatok javuló tendenciáját; mégpedig a szélsőséges és nacionalista erők egy esetleges nagyarányú győzelme a közelgő, idő előtti szlovák választásokon. * Hóm Gyula magyar miniszter- elnök egynapos pénteki pozsonyi látogatásáról valamennyi pozsonyi napilap címoldalán, sok esetben a magyar vendég és Jozef Moravcík szlovák kormányfő találkozását ábrázoló fotóval számol be. Kommentárt egyedül a baloldali Pravda, a legnagyobb példányszámú napilap, valamint a Növi Cas című bulvárlap közölt. A Pravda szerint a három megállapodás aláírása önmagában is eredmény - különösen, ha figyelembe vesszük, hogy mindkét kormány csak rövid ideje van hivatalban - de komoly sikernek tekintendő, hogy mindkét kormányfő úgy látja: még az év vége előtt alá lehet írni az alapszerződést. A Novy Cas arról elmélkedik, hogy Magyarország ugyan nyilvánvalóan békés vizekre igyekszik kormányozni a kétoldalú kapcsolatok hajóját, de a szlovákiai választások után a viszony ennek ellenére olyan ellenségessé válhat, hogy akár a békés párbeszéd esélyét is elmoshatja. Hóm nemcsak ezt tudja, hanem azt is, hogy elsősorban Európa üdvözölné, ha még a választások előtt kedvező változások következnének be Pozsony nemzetközi kapcsolataiban. „A jelenlegi +árnyék- kormányfőnek - Meciarnak - tehát akár a fejébe is kerülhet, ha hatalomra jutva ismét fagypontra hűtené a szlovák-magyar kapcsolatokat. Részben ez magyarázza tehát Horn szlovákiai látogatását” - írja a lap. A többi pozsonyi lap a magyar miniszterelnök látogatásáról közölt tudósítások főcímeiben a találkozók pozitív mozzanatait emelte ki. A Pravda és az Új szó azt emelte ki címben, hogy „Alap- szerződés csak a választások után” várható. Egyedül a Maciar pártjához közelálló, ellenzéki Slovenská Republika tartotta szükségesnek címében megállapítani: „Az alapszerződés a magyar makacsságon akadt el". (MTI) Hatalmas tüntetés zajlott le a hét végén Havannának abban a negyedében, amelynek kikötőjéből az elmúlt hetekben három hajót térítettek el az Egyesült Államok felé. A tömeg összecsapott a rend- fenntartó erőkkel és súlyos sebesültekről is érkeztek hírek. Miután a tüntetés befejeződött Fidel Castro állam- és kormányfő látogatást tett a helyszínen, és az Egyesült Államok vezetését tette felelőssé a történtekért. A tüntetés a délutáni órákban kezdődött, amikor híresztelni kezdték a kubai fővárosban, hogy újabb hajót térítettek el a Havannai-öbölből az Egyesült Államok felé. A kikötői negyed lakosai az utcára tódultak és izgatottan tárgyalták a híresztelést. A tömeg ezután a kikötőhöz vezető sugárúton megindult a tengerpart felé. Az út végét azonban rendőrök, és munkásőrökből verbuvált elit egységek torlaszolták el. Mikor a tömeg közel ért a karhatalmistákhoz a rendőrök a levegőbe lőttek. Az AFP helyszíni beszámolója szerint a feldühödött emberek kőzáport zúdítottak a rendfenntartókra. Ezt követően lőfegyOroszország jóváhagyta a NATO-repülőgépek által boszniai szerb állások ellen péntek este végrehajtott támadásokat. „Előzetes tájékoztatások szerint a légicsapásokat a szerbek magatartása provokálta ki” - idézte az Interfax hírügynökség szombaton az orosz külügyminisztérium egyik magas rangú diplomatáját. „A nemzetközi közösség részéről igen erős eltökéltség tapasztalható" - fűzte hozzá a moszkvai nyilatkozó. A diplomata felszólította a boszniai szerbeket, foglaljanak végre világosan állást a nemzetközi béketervvel kapcsolatban. „Egyértelmű igent vagy nemet kell mondaniuk az Egyesült Államok, Oroszország, Franciaország, Nagy—Britannia és Németország képviselőiből álló öthatalmi összekötő verek zaját is hallani lehetett. Többen sebesülten az utcakőre rogytak. Nem tudni azonban, hogy a rendfenntartók célzott lövéseket adtak-e le a tömegre, vagy véletlenül találtak-e el néhány tüntetőt. Miután visszaszorították tömeget az óváros felé, az emberek üzletek kirakatait zúzták be miközben azt kiabálták, hogy „Szabadságot!, szabadságot!”. Ekkor jelent meg a kikötőnél Fidel Castro állam- és kormányfő és rögtönzött beszédet mondott. A jelenlévő munkásőrökre utalva kijelentette: az a legfontosabb, hogy ezt a harcot a nép vívta meg. Ezt követően a televízión keresztül fordult a kubai néphez Fidel Castro. A párt- és állami vezető az Egyesült Államokat tette felelőssé a délutáni incidens miatt, és kemény szavakkal bírálta az amerikai vezetést. Kifejtette: ismeri az amerikai imperializmus tervét, amely arra irányul, hogy likvidálja a kubai forradalmat. Ennek részét képzi a komphajók eltérítése - vélekedett Washington szemére vetve azt, hogy semmit sem tesz meg a menekülők áradatának a visszaszorítása érdekében. csoport által kidolgozott tervre” - hangoztatta az orosz diplomata. A DP A német hírügynökség emlékeztetett arra, hogy Moszkva közben felfüggesztette a boszniai szerbekhez fűződő kapcsolatait. Időközben megszűnt a szerb célpontok elleni újabb légicsapások veszélye - jelentette be szombat délután az ENSZ-erők szóvivője. Rob Annink Szarajevóban hangoztatta: a döntést azt követően hozták, hogy a szerbek visszaszolgáltatták azoknak a fegyvereknek a zömét, amelyeket még pénteken a békefenntartók ellenőrzése alatt álló Ilidza város fegyverraktárából raboltak el. Csupán egy löveget kell még a szerbeknek visszaadniuk az ENSZ-erők- nek - fűzte hozzá a szóvivő. (MTI) Megemlékezés Hirosimában Szombaton az amerikai atomtámadás 49. évfordulóján megemlékezést tartottak Hirosimában. A sok ezer résztvevő pontosan 8 óra 15 perckor lehunyta szemét, s egyperces csenddel adózott a támadás mintegy 140 ezer halálos áldozata emlékének. A város polgármestere az atomtámadás áldozatai iránti kegyeletből létesített hirosimai Béke Emlékparkban rendezett megemlékezésen - mintegy 50 ezer némán gyászoló ember előtt - olvasta fel békenyilatkozatát. NATO-légicsapások - nem támadják a szerbeket Ha per, legyen hát kemény per: kié a New York-i Szabadság-szobor? Száznyolc éve áll a 46 méter magas, fáklyás nőalak a New York-i kikötő bejáratánál, egy kis szigeten, a szabadságot jelképezve az érkező millióknak. Ezt szimbolizálja Ellis Is- | land, a mellette elterülő másik kis sziget is, ahol sok éven át először léptek az ígéretek földjére a különböző nációkhoz tartozó, s az ígéret földjétől annyi mindent - megélhetést, sikert, bodogságot, karriert, pénzt - remélő bevándorlók. Ellis Island ma nagysikerű múzeumnak számít, akárcsak a Szabadság-szobor: mindkettőt évente másfél millió turista látogatja, tekinti meg, járja körül, illetve mássza meg - és ekörül tört ki a nagy vita New York városa és az öböl túlsó partján elterülő New Jersey állam között. Kié legyen a jövedelem...? A pert - amely immár az amerikai Legfelsőbb Bíróság elé kerül - New Jersey indította, abból kiindulva, hogy a szigetek túlnyomórészt az állam területén fekszenek, hiszen a még 1834—ben megállapított határvonal a vízterület közepén húzódik. Ráadásul a vizet, az áramot is ennek az államnak a területéről kapják. New York déli csücskétől, a Manhattan-fél- szigettől a szigetecskékig a távolság két kilométer, míg a New Jersey-i partoktól mindössze 400 méter, érvelnek a túlpartiak. New York városa viszont azzal védekezik, hogy az ötlet képtelenség: a 12 millió bevándorló Ellis Islandon át természetesen New Yorkba, nem pedig New Jerseybe érkezett... A cinikusok azt ajánlják, hogy a Szabadság-szobrot adják vissza a franciáknak, hiszen az ő ajándékuk. Tájékozott jogászok viszont még egyszerűbb megoldást javasolnak: mindkét fél hagyja abba a veszekedést, hiszen Lyndon Johnson elnök még 1965-ben a szövetségi kormány tulajdonának nyilvánította a vitatott szigetet. Heltai András (FEB) ________________KÉRDŐJELEK____________ So ros-javaslat: „Partnerség a jólétért!” Udvariassággal aligha volt vádolható a világhírű, magyar származású üzletember, Soros György, amikor a washingtoni kongresszus egyik albizottságában a közép-kelet-európai régióinak nyújtott nyugati segítségről beszélt. Ugyanis kerek-perec „üres gesztusnak” titulálta a biztonsági, politikai együttműködés fő keretének szánt, amerikai ihletésű békepartneri programot, amelyet pedig a Fehér Ház előszeretettel szokott a teljes jogú NATO-tagsághoz vezető lehetséges útként méltatni. Nem erre van szükség - szögezte le egyértelműen Soros György -, hanem egy „partnerség a jólétért" jellegű programra, ami a gazdasági kooperációra, térségünk reformfolyamatainak előmozdítására helyezné a hangsúlyt. Amit mond, az még hangsúlyosabb számunkra éppen akkor, amikor a kormány - nem váratlanul - itthon forint-leértékelésről döntött és egyéb elkerülhetetlen „nadrágszíj meghúzó” lépésekre készül. Keleti Marshall-terv? Az 1945 utáni, Nyugat-Európa újjáépítését szolgáló monstretervezet jelenkori megismétléséről már rég nem esik szó Washingtonban. De ez nem jelenti, hogy ne lehetne megkeresni a támogatás valóban hatékony formáit, azokat az eszközöket, amelyek a nyomasztó adósságterhek növelése nélkül mozdítanák elő szűkebb térségünk gazdasági társadalmi fejlődését. A piacrajutás könnyítése? Tőkebefektetések? Energiatakarékosság és társadalombiztosítási reform? Ezek kiragadott témák azoknak a megbeszélések a napirendjéről, amelyek vezető amerikai kormánytisztviselők folytattak a napokban az új magyar kabinet csaknem féltucat miniszterével. Jelzik: a készség Washingtonban is megvan az együttműködés bővítésére. A békepartnerségre vonatkozó sorosi kritikát ők persze nem osztják. De talán nem is az a cél, hogy az együttműködés egy csatornáját felváltsuk egy másikkal. Jobb, ha a .kettő kiegészítő jellegű: elvégre biztonság és jólét egész jól megférhet egymás mellett. Kérdés: mikorra várhatjuk? Sz.G.