Heves Megyei Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-08 / 185. szám

2. oldal Világtükör 1994. augusztus 8., hétfő A maharadzsák fegyverei. A világhírű fegyverkészítő cég, a Holland et Holland 1835 óta készíti a fegyvereket - királyoknak, uralkodóknak és maharadzsáknak. A cég közelgő jubileuma alkalmából kiállításon mutatta be azokat a kézi- és más fegyvereket, amelyeket az indiai maharadzsáknak készítettek. Horn bocsánatot kért a múltért(?) A szlovák-magyar tárgyalások visszhangja Castro-fenyegetés - fegyverdörgés Havannában Dél-Libanon: tüzérségi párbajok Az észak-izraeli területek ellen intézett siíta Katyusa-támadá- sok után az izraeli tüzérség Dél-libanonban lévő síita fal­vakat vett tűz alá. Bejrúti biztonsági erők kö­zölték, hogy két izraeli katona életét vesztette, amikor pénte­ken este gerillák a dél-libanoni biztonsági övezetben izraeli ál­lásokat támadtak. Az izraeli hadsereg megerő­sítette, hogy szombatra virra­dóra sorozatvetőkből kilőtt ra­kéták csapódtak egy galileai te­lepülésre. Egy lakóház romba- dőlt, három izraeli gyermek megsebesült. (MTI) Christopher a megbékélésről Christopher amerikai külügy­miniszter szerint Izrael és Szí­riái egyelőre nem készült fel arra, hogy a békekötés remé­nyében közvetlen tárgyalásokat folytasson egymással, mert túl nagy szakadék tátong még kö­zöttük. Az amerikai politikus ezt a véleményét szombat hajnalban az írországi Shannon repülőte­rén fejtette ki. Christopher út­ban újabb közel-keleti ingázá­sára állt meg rövid időre az ír városban. Szerinte ha a két ország kép­viselői most ülnének tárgyaló- asztalhoz, nem tennének mást, mint hogy kifejtenék saját ál­láspontjukat. (MTI) USA-É-Korea: új tárgyalások Az Egyesült Államok és Eszak-Korea képviselői Genfben csaknem egyhóna­pos szünet után felújították tárgyalásaikat a phenjani atomprogramról és a kétol­dalú kapcsolatok rendezésé­ről. A megbeszélések idén jú­lius 8-án kezdődtek, de egy napra rá, Kim ír Szén észak­koreai párt- és állami ve­zető halála miatt megsza­kadtak. Az amerikai küldöttséget Róbert Gallucci, katonapoli­tikai ügyekben megbízott amerikai külügyi államtit­kár-helyettes vezeti, a phen­jani delegáció élén pedig Kang Szók Csu, az észak­koreai külügyminiszter első helyettese áll. Ők képvisel­ték a két országot a leg­utóbbi tárgyalási fordulóban is. Az ITAR-TASZSZ sze­rint a tárgyalások befejezé­sének dátumáról nincs hír (MTI) Személyesen Michal Kovác szlovák államfő mondta el a magyar kormányfővel pénteken Pozsonyban folytatott megbe­szélése után a cseh hírügynök­ség pozsonyi tudósítójának: „a magyar miniszterelnök, Horn Gyula kijelentette, hogy bocsá­natot kér mindenért, ami a múltban történt, az összes sére­lemért, ami a Magyarországon élő kisebbségeket érte.,, Kovác a CTK tudósítása sze­rint hozzáfűzte, hogy noha a magyar miniszterelnök nem érez személyes felelősséget a múltbéli konfliktusokért, köte­lességének érezte a bocsánatké­rést, és arra szólított fel: a két ország ne engedje, hogy a múlt tehertételt jelentsen a mai prob­lémák megoldásában, hanem ellenkezőleg, ténykedjenek a kölcsönös megbékélés érdeké­ben. Kovác államfő ebben teljes mértékben egyetértett a magyar kormányfővel - idézte az elnö­köt a CTK. Az MTI kiküldött tudósítóját erről a cseh hírügynökség po­zsonyi irodája tájékoztatta, azt követően, hogy a cseh sajtó kö­zölte a CTK jelentését, és azt Forró Evelyn kormányszóvivő a magyar rádiónak nyilatkozva cáfolta. A szlovákiai lapok kö­zül csak a magyar nyelvű Új Szó, valamint a Národná Ob- roda és a Sme említette meg a magyar küldöttség látogatásá­ról közölt szombati tudósításá­ban Kovác elnök kijelentését, de különös figyelmet egyik sem szentelt az idézetnek. Ennek magyarázata valószínűleg az, hogy Kovác államfő kijelenté­sét kizárólag a cseh hírügynök­ség tudósítója előtt tette, ezért más tudósító a helyszínen erről nem értesülhetet, s legfeljebb a rádióhírekből, vagy a cseh hí­rügynökség sajtóköréből ment­hette az információt. * „Meglepő, egyúttal reményt- keltő” Horn Gyula magyar kormányfő azon lépése, hogy pénteken a szlovák fővárosban elnézést kért minden sérele­mért, amely a múltban érte a Magyarországon élő kisebbsé­geket - írta szombaton a Rudé Právo című cseh baloldali lap: „Mégha általános is volt a vé­lekedés, hogy a mostani pozso­nyi és budapesti kormányzat enyhébb vizekre tolhatja a be­fagyott szlovák-magyar vi­szonyt, aligha várta valaki is a magyar hozzáállás ilyen átütő erejű változását. A szlovák-magyar alapszer­ződést nem írták alá pénteken Pozsonyban, de ezt senki nem is várta - szögezte le a Mladá Fronta Dnes című prágai lap, amely szerint a mai helyzetben csak egyetlen veszély fenye­getheti a magyar-szlovák kap­csolatok javuló tendenciáját; mégpedig a szélsőséges és na­cionalista erők egy esetleges nagyarányú győzelme a kö­zelgő, idő előtti szlovák válasz­tásokon. * Hóm Gyula magyar miniszter- elnök egynapos pénteki pozso­nyi látogatásáról valamennyi pozsonyi napilap címoldalán, sok esetben a magyar vendég és Jozef Moravcík szlovák kor­mányfő találkozását ábrázoló fotóval számol be. Kommentárt egyedül a bal­oldali Pravda, a legnagyobb példányszámú napilap, vala­mint a Növi Cas című bulvárlap közölt. A Pravda szerint a há­rom megállapodás aláírása ön­magában is eredmény - külö­nösen, ha figyelembe vesszük, hogy mindkét kormány csak rövid ideje van hivatalban - de komoly sikernek tekintendő, hogy mindkét kormányfő úgy látja: még az év vége előtt alá lehet írni az alapszerződést. A Novy Cas arról elmélke­dik, hogy Magyarország ugyan nyilvánvalóan békés vizekre igyekszik kormányozni a két­oldalú kapcsolatok hajóját, de a szlovákiai választások után a viszony ennek ellenére olyan ellenségessé válhat, hogy akár a békés párbeszéd esélyét is el­moshatja. Hóm nemcsak ezt tudja, hanem azt is, hogy első­sorban Európa üdvözölné, ha még a választások előtt ked­vező változások következnének be Pozsony nemzetközi kapcso­lataiban. „A jelenlegi +árnyék- kormányfőnek - Meciarnak - tehát akár a fejébe is kerülhet, ha hatalomra jutva ismét fagy­pontra hűtené a szlovák-ma­gyar kapcsolatokat. Részben ez magyarázza tehát Horn szlová­kiai látogatását” - írja a lap. A többi pozsonyi lap a ma­gyar miniszterelnök látogatásá­ról közölt tudósítások főcímei­ben a találkozók pozitív moz­zanatait emelte ki. A Pravda és az Új szó azt emelte ki címben, hogy „Alap- szerződés csak a választások után” várható. Egyedül a Maciar pártjához közelálló, ellenzéki Slovenská Republika tartotta szükséges­nek címében megállapítani: „Az alapszerződés a magyar makacsságon akadt el". (MTI) Hatalmas tüntetés zajlott le a hét végén Havannának abban a negyedében, amelynek kikötő­jéből az elmúlt hetekben három hajót térítettek el az Egyesült Államok felé. A tömeg összecsapott a rend- fenntartó erőkkel és súlyos se­besültekről is érkeztek hírek. Miután a tüntetés befejeződött Fidel Castro állam- és kor­mányfő látogatást tett a hely­színen, és az Egyesült Államok vezetését tette felelőssé a tör­téntekért. A tüntetés a délutáni órákban kezdődött, amikor híresztelni kezdték a kubai fővárosban, hogy újabb hajót térítettek el a Havannai-öbölből az Egyesült Államok felé. A kikötői negyed lakosai az utcára tódultak és iz­gatottan tárgyalták a híreszte­lést. A tömeg ezután a kikötőhöz vezető sugárúton megindult a tengerpart felé. Az út végét azonban rendőrök, és munkáső­rökből verbuvált elit egységek torlaszolták el. Mikor a tömeg közel ért a karhatalmistákhoz a rendőrök a levegőbe lőttek. Az AFP helyszíni beszámolója szerint a feldühödött emberek kőzáport zúdítottak a rendfenn­tartókra. Ezt követően lőfegy­Oroszország jóváhagyta a NATO-repülőgépek által boszniai szerb állások ellen péntek este végrehajtott táma­dásokat. „Előzetes tájékoztatá­sok szerint a légicsapásokat a szerbek magatartása provo­kálta ki” - idézte az Interfax hí­rügynökség szombaton az orosz külügyminisztérium egyik magas rangú diplomatá­ját. „A nemzetközi közösség ré­széről igen erős eltökéltség ta­pasztalható" - fűzte hozzá a moszkvai nyilatkozó. A diplomata felszólította a boszniai szerbeket, foglaljanak végre világosan állást a nem­zetközi béketervvel kapcsolat­ban. „Egyértelmű igent vagy nemet kell mondaniuk az Egye­sült Államok, Oroszország, Franciaország, Nagy—Britan­nia és Németország képviselői­ből álló öthatalmi összekötő verek zaját is hallani lehetett. Többen sebesülten az utcakőre rogytak. Nem tudni azonban, hogy a rendfenntartók célzott lövéseket adtak-e le a tömegre, vagy véletlenül találtak-e el néhány tüntetőt. Miután vissza­szorították tömeget az óváros felé, az emberek üzletek kiraka­tait zúzták be miközben azt ki­abálták, hogy „Szabadságot!, szabadságot!”. Ekkor jelent meg a kikötőnél Fidel Castro állam- és kor­mányfő és rögtönzött beszédet mondott. A jelenlévő munkáső­rökre utalva kijelentette: az a legfontosabb, hogy ezt a harcot a nép vívta meg. Ezt követően a televízión ke­resztül fordult a kubai néphez Fidel Castro. A párt- és állami vezető az Egyesült Államokat tette felelőssé a délutáni inci­dens miatt, és kemény szavak­kal bírálta az amerikai vezetést. Kifejtette: ismeri az amerikai imperializmus tervét, amely arra irányul, hogy likvidálja a kubai forradalmat. Ennek ré­szét képzi a komphajók eltérí­tése - vélekedett Washington szemére vetve azt, hogy semmit sem tesz meg a menekülők ára­datának a visszaszorítása érde­kében. csoport által kidolgozott tervre” - hangoztatta az orosz diplomata. A DP A német hírügynökség emlékeztetett arra, hogy Moszkva közben felfüggesz­tette a boszniai szerbekhez fű­ződő kapcsolatait. Időközben megszűnt a szerb célpontok elleni újabb légicsa­pások veszélye - jelentette be szombat délután az ENSZ-erők szóvivője. Rob Annink Szaraje­vóban hangoztatta: a döntést azt követően hozták, hogy a szerbek visszaszolgáltatták azoknak a fegyvereknek a zö­mét, amelyeket még pénteken a békefenntartók ellenőrzése alatt álló Ilidza város fegyverraktá­rából raboltak el. Csupán egy löveget kell még a szerbeknek visszaadniuk az ENSZ-erők- nek - fűzte hozzá a szóvivő. (MTI) Megemlékezés Hirosimában Szombaton az amerikai atomtámadás 49. évfordulóján megemlé­kezést tartottak Hirosimában. A sok ezer résztvevő pontosan 8 óra 15 perckor lehunyta szemét, s egyperces csenddel adózott a táma­dás mintegy 140 ezer halálos áldozata emlékének. A város polgármestere az atomtámadás áldozatai iránti kegye­letből létesített hirosimai Béke Emlékparkban rendezett megemlé­kezésen - mintegy 50 ezer némán gyászoló ember előtt - olvasta fel békenyilatkozatát. NATO-légicsapások - nem támadják a szerbeket Ha per, legyen hát kemény per: kié a New York-i Szabadság-szobor? Száznyolc éve áll a 46 méter magas, fáklyás nőalak a New York-i kikötő bejáratánál, egy kis szigeten, a szabadságot jelképezve az érkező milliók­nak. Ezt szimbolizálja Ellis Is- | land, a mellette elterülő másik kis sziget is, ahol sok éven át először léptek az ígéretek föl­djére a különböző nációkhoz tartozó, s az ígéret földjétől annyi mindent - megélhetést, sikert, bodogságot, karriert, pénzt - remélő bevándorlók. Ellis Island ma nagysikerű múzeumnak számít, akárcsak a Szabadság-szobor: mindket­tőt évente másfél millió turista látogatja, tekinti meg, járja kö­rül, illetve mássza meg - és ekörül tört ki a nagy vita New York városa és az öböl túlsó partján elterülő New Jersey ál­lam között. Kié legyen a jöve­delem...? A pert - amely immár az amerikai Legfelsőbb Bíróság elé kerül - New Jersey indí­totta, abból kiindulva, hogy a szigetek túlnyomórészt az ál­lam területén fekszenek, hi­szen a még 1834—ben megál­lapított határvonal a vízterület közepén húzódik. Ráadásul a vizet, az áramot is ennek az államnak a terüle­téről kapják. New York déli csücskétől, a Manhattan-fél- szigettől a szigetecskékig a tá­volság két kilométer, míg a New Jersey-i partoktól mind­össze 400 méter, érvelnek a túlpartiak. New York városa viszont azzal védekezik, hogy az ötlet képtelenség: a 12 millió be­vándorló Ellis Islandon át természetesen New Yorkba, nem pedig New Jerseybe ér­kezett... A cinikusok azt ajánlják, hogy a Szabadság-szobrot ad­ják vissza a franciáknak, hi­szen az ő ajándékuk. Tájékozott jogászok viszont még egyszerűbb megoldást javasolnak: mindkét fél hagyja abba a veszekedést, hiszen Lyndon Johnson elnök még 1965-ben a szövetségi kor­mány tulajdonának nyilvání­totta a vitatott szigetet. Heltai András (FEB) ________________KÉRDŐJELEK____________ So ros-javaslat: „Partnerség a jólétért!” Udvariassággal aligha volt vá­dolható a világhírű, magyar származású üzletember, Soros György, amikor a washingtoni kongresszus egyik albizottsá­gában a közép-kelet-európai régióinak nyújtott nyugati se­gítségről beszélt. Ugyanis kerek-perec „üres gesztusnak” titulálta a biz­tonsági, politikai együttműkö­dés fő keretének szánt, ameri­kai ihletésű békepartneri prog­ramot, amelyet pedig a Fehér Ház előszeretettel szokott a tel­jes jogú NATO-tagsághoz ve­zető lehetséges útként méltat­ni. Nem erre van szükség - szö­gezte le egyértelműen Soros György -, hanem egy „partner­ség a jólétért" jellegű prog­ramra, ami a gazdasági koope­rációra, térségünk reformfo­lyamatainak előmozdítására helyezné a hangsúlyt. Amit mond, az még hangsú­lyosabb számunkra éppen ak­kor, amikor a kormány - nem váratlanul - itthon forint-leér­tékelésről döntött és egyéb el­kerülhetetlen „nadrágszíj meg­húzó” lépésekre készül. Keleti Marshall-terv? Az 1945 utáni, Nyugat-Európa új­jáépítését szolgáló monstre­tervezet jelenkori megismétlé­séről már rég nem esik szó Washingtonban. De ez nem je­lenti, hogy ne lehetne megke­resni a támogatás valóban haté­kony formáit, azokat az eszkö­zöket, amelyek a nyomasztó adósságterhek növelése nélkül mozdítanák elő szűkebb térsé­günk gazdasági társadalmi fej­lődését. A piacrajutás könnyítése? Tőkebefektetések? Energiata­karékosság és társadalombizto­sítási reform? Ezek kiragadott témák azoknak a megbeszélé­sek a napirendjéről, amelyek vezető amerikai kormánytiszt­viselők folytattak a napokban az új magyar kabinet csaknem féltucat miniszterével. Jelzik: a készség Washingtonban is megvan az együttműködés bőví­tésére. A békepartnerségre vonat­kozó sorosi kritikát ők persze nem osztják. De talán nem is az a cél, hogy az együttmű­ködés egy csatornáját felvált­suk egy másikkal. Jobb, ha a .kettő kiegészítő jellegű: elvégre biztonság és jólét egész jól megférhet egymás mellett. Kérdés: mikorra várhatjuk? Sz.G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom