Heves Megyei Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-05 / 183. szám

1994. augusztus 5., péntek Eger es Körzete 13. oldal Három település önkormányzati hírei Megjelent Makiár, Nagytálya és Andornaktálya önkormány­zati tájékoztatója, amelyben - többek között - a három telepü­lés testületi döntéseiről kapnak felvilágosítást, míg kedvelt ro­vatukban - ...azt beszélik a fa­luban címűben - telekeladási „kacsát” is olvashatnak. Be­számolnak a makiári és a nagy- tályai gyerekek amerikai kötél­ugró sportsikeréről, míg az iro­dalmi rovatban régi és új rímfa­ragók versei között tallózhat­nak. Adományokat vár az '56-os szövetség Az egri ’56-os szövetség - mint arról már lapunk korábbi szá­mában olvashattak - még az idén felavatja emlékművét a Hatvani kapu téren. A kurató­rium a tereprendezési munkála­tok során sok pénzt volt kényte­len felhasználni a kapott ado­mányokból. Ezek pótlásához kérik ismét a jóakarók, az egy­üttérzők segítségét, akik forint­jaikat az OTP számlájára jut­tathatják el. A számlaszám: 725-13236-3. A segítséget előre is köszönik. Ma zárja kapuit a filmes nyári egyetem Az idén is a legjobb kortárs magyar filmeket mutatták be az egri Ifjúsági Házban, az immár huszadik alkalommal megren­dezett filmművészeti nyári egyetemen. A hagyományok­hoz híven vitázhatott a valós problémákat felvető dokumen­tumfilmek rendezőivel, alkotó­ival az érdeklődő közönség. Az idei programsorozat kuriózuma az életműdíjasok alkotásainak bemutatása volt. így került a mozivászonra az Eger környé­kén forgatott Isten hozta, őr­nagy úr! című film is, sok más filmtörténeti érdekesség mel­lett. Ismert sztárokkal szabadtéri koncertek A hagyományokhoz híven az idei nyáron is láthatnak pop­koncerteket az egri Szépasz- szony-völgybe látogatók. A kö­vetkező rendezvény előadója az EDDA-együttes lesz, amely leg­frissebb dalait mutatja be a kö­zönségnek augusztus 16-án este 8 órakor. A „Bükkaljában” az utolsó felvonást várják Nagyvisnyón hiába várják a kárpótlást (Fotó: Kaposi Tamási (Folytatás az 1. oldalról) A gondok először a 70-es évek első felében jelentkeztek, amikor is Bélapátfalván a leg­jobban termő, sík területet ki­sajátította az állam, ezen a csaknem száz hektáron épült fel a cementgyár. A telekért '74-ben 12 millió forintot fizet­tek az egykori téesznek, amit beruházásokra fordított az ak­kori vezetőség: baromfitartó épült belőle. Ez földveszteség is érzéke­nyen érintette a bélapátfalvai- akat, de az igazán nagy „po­font” mégis csak a nagyvis- nyóiak kapták. A kicsiny tele­pülés összes szántóföldjét ugyanis 1980-ban elcserélték a Szilvásváradi Állami Gazda­ságnak a hajdanvolt téesz-te- rületébe ékelődő tanyájával, a Mikófalvd és Bekölce közötti részen, az Ördögfalvi pusz­tára. Ez a földcsere - a szö­vetkezetiek és a térképek ta­núsága szerint - akkoriban ésszerűnek tűnt. így azonban az ott maradt földekből csak a visnyói részarány-tulajdono­soknak jut most valami. Az elkészült földalapkijelö­lést a megyei kárrendezési hi­vatal az 1992. augusztus 10-diki határozatával jogerő­sen elfogadta. Ennek nyomán kezdődtek meg az árverések kilenc faluban, ám alig néhány hónap múlva a hivatal új, ha­tósági kényszer földalap-kije­lölésre kötelezte a szövetkeze­tei, és érvénytelenítette az ad­digi licitálások eredményeit. „Mindezt tették azért, mert szerintük nem számoltunk el minden borsodi rész aranyko­ronájával. Szerintünk azonban inkább személyes érdekellen­tétek húzódtak meg a döntés mögött, a balatoniak „torpe- dózták meg” a megállapodást”- állítja az elnökasszony. Végül is az idén tavasszal megtörténtek a kényszerkije­lölések, azonban a fellebezési határidő lejárta előtt a megyei kárpótlási hivatal - indoklás nélkül - hatályon kívül he­lyezte ez utóbbi kijelölést is, és újabbat rendelt el. Azontúl, hogy így érthetetlen okok mi­att húzódtak el az árverések, a sorrendben az immár harma­dik kijelölés több ponton kü­lönbözött az előzőektől: meg­fordította a képzési sorrendet- panaszolják a szövetkezet­nél. Eszerint a részaránytulaj­donosok kerültek a sorban az élre, utánuk a kárpótlásra jo­gosultak következtek, meg­előzve a juttatott tagi rész­arány-tulajdonosokat. Ennél fogva ez utóbbiak számára - a korábbi kisajátítások és föl­dcserék miatt - többek között Nagyvisnyón, Bélapátfalván és Balatonban sem lehetett földalapot képezni. Érthető te­hát - folytatja Tóth Lászlóné - , hogy június 10-én megfelle- beztük e számunkra fölöttébb kedvezőtlen döntést. A „Bük- kaljások” szerint azonban más gond is van a legutolsó kijelö­léssel: a kárpótoltak és a jutta­tott tagi részarányt szerzettek nem egy esetben olyan földe­ket kaptak meg, amelyek a fel­osztás után út hiányában meg- közelíthetetlenek. Szintén nem szerencsés, hogy több, szövetkezeti ta­gokból lett vállakozók által bérbe vett állattartó majorság körülötti földeket is kárpót­lásra jelöltek ki, így lehetet­lenné tették a bérlőket, hisz ezeket a földeket már aligha tudják megszerezni jószágaik számára. Szintén nehezményezik a bélapátfalvaiak, hogy a szom­szédos Mikófalván - a köztár­sasági megbízotti hivatal en­gedélyével - életre hívtak egy másik földkiadó bizottságot, így most már kettő is működik ezekből az egykori téesz terü­letén - szerintük jogellenesen. A megyei kárpótlási hiva­talban némiképp másként lát­ják a szövetkezet dolgát, mint Bélapátfalván. Igaz - ismerik el -, a balatoniak fellebbezése nyomán kellett a hatósági kényszerkijelölést elrendel­niük, de mindezt a törvények szellemében tették. A kényszerkijelöléseknél nagyon sok egyezési szempon­tot kell figyelembe venni. Az ezt elvégző Földhivatal az elő­írt tömbszemléletet helyezte előtérbe, szemben az okszerű gazdálkodással - teljesen jog­szerűen. Az olyan majorsá­goknál, ahol föld nélkül ma­radtak vagy azok a birtokosok, akik út hiányában megközelít­hetetlen telkekre tettek szert, kérhetnek földalapcserét. Mindezek a problémák azon­ban elkerülhetők lehettek volna - vélik a hivatal szak­emberei -, ha a szövetkezeti térképek, kimutatások ponto­sak. A földkiadókat érintő ész­revétellel kapcsolatban el­hangzott: mindkét bizottság jogszerűen tevékenykedik, mivel Mikófalva és még né­hány település időközben ki­vált a Bükkaljából. A nagyvisnyóiak helyzete - vélik a hivatalban - valóban nem irigylésre méltó, a ren­delkezésre álló adatok szerint a faluban mintegy 5 millió ér­tékben van kárpótlási jegy, föld viszont nincs elegendő. A helybéliek a környékbeli, eset­leg borsodi földekre licitálhat­nak majd, ám ezeken az árve­réseken az ország bármely pontjáról jövő egyén tehet ajánlatot. Az viszont elképzelhető, hogy ha megérkezik a jogerős határozat, úgy akár már az ősszel lezárhatják - így vagy úgy - az egykori téesz földjé­nek tulajdonlása körül kiala­kult vitát. Fónagy Albert, Nagyvisnyó és még hét másik település fa­lugazdásza is megerősítette a tényt: a visnyóiak fiókjai du­gig vannak kárpótlási jegy­gyekkel. A dolgok jelenlegi ál­lása szerint azonban csak két-három faluval arrébb lévő földekre licitálhatnának. Eb­ben az esetben egyedül egy „vissza-földcsere” segíthetne a pórul járt községen - vallja a falugazdász. * Tény: a szövetkezetiek szé­nája rosszul áll. Amennyiben az új kabinet komolyan gon­dolta korábbi ígéretét, misze­rint gyorsan pontot tesz az egész kárpótlási tortúrára, könnyen lehet, hogy a jelen­legi helyzetet fogják legali­zálni, ami nem igazán kedvez a Bükkaljában maradottak­nak. A „biztoshoz” persze még meg kell várni a bíróság jog­erős határozatát. Kühne Gábor Fürdővízzel - betegség is... A közegészségügy szakemberei szerint az ideális strandvíznek olyan tisztának kellene lennie, hogy akár kortyolhatnánk is be­lőle. Természetesen ez csak elméletben létezik, hiszen másról sem hallani, mint a fürdőkben összeszedett betegségekről. A fertőzéshez sajnos maga a lubickoló is hozzájárul, ha mondjuk gombás lábát áztatja a habokban, vagy mellékhelyi­ségnek tekinti a medencét. így nem csoda, ha nemkívánt kóro­kat is hazaviszünk egy-egy nyaralás után. A gombásodás is lassan nép­betegség, amelynek okrairól kérdeztük dr. Varga Gabriellát, a Markhot Ferenc kórház meg­bízott osztályvezetőjét.- A jelenségnek sok összete­vője van - mondta a főorvosnő mint fertőző forrás, évezre­dek óta jelen van a környeze­tünkben, a földben, az állato­kon, de nem mindenki beteg­szik meg tőle. Vannak viszont hajlamosító tényezők, például az anyagcsere- és cukorbeteg­ség, a rossz táplálkozási szoká­sok. A mértéktelen, a fiatalok körében népszerű italok is oko­zói lehetnek a gombának, sőt a túlsók antibiotikum is segítheti kifejlődésüket.- A sportos életmódot hirdet­jük, magunkra öltjük a legdiva­tosabb dresszeket, és nem is sejtjük, milyen kitűnő táptalajai a gombáknak...- A felesleges kilókat le- küzdő, úgynevezett izzasztó ruhák a célnak megfelelnek, ugyanakkor a bőrre károsak. Ha nem tudunk tetőtől talpig pa­mut holmikat magunkra ölteni, szellős cipőt húzni, legalább fehérneműink legyenek termé­szetes anyagból.- Látványban sem szép - a kellemetlenségről nem is be­szélve - a gombás láb-, illetve kézköröm. Olyan, mintha szét­porladna az egész. Mi történik velük?- A körömlemezt támadja meg a fertőzés, és szinte szétzi­lálja a szaruréteget. A gomba­fonalak mikroszkópon jól látha­tók, de általában tenyésztéses vizsgálatot is végzünk, hiszen a gombásodás mellett egyéb rendszerbetegség is jelen lehet. Korábban drasztikusan eltávolí- tottuk a köröm lemezt, és belső­leg tabletákkal kezeltük a bete­get. Ma már lézetnek olyan pi­rulák, amelyek megmenik a szenvedőt a fájdalmas beavat­kozástól. Ez a Sandoz cég me­dicinája, a Lamisil, amely tab­letta és krém formájában is rendelkezésünkre áll. A koráb­biakhoz képest rövidebb ideig, három-hat hónapig kell csak szedni.- Ismeretes, hogy a régi gombaölöknek mellékhatásai is voltak. Mik a tapasztalatok a Lamisilnél?- A rendszeres laboratóriumi ellenőrzések azt bizonyítják, hogy a szervezetet nem káro­sítja, nagyobb mellékhatásokat egyáltalán nem észleltünk. A krémnek pedig óriási előnye, hogy a körmök leszedés nélkül is hatásosak, tartósan gyógyíta­nak. A tablettát szakorvos ír­hatja fel, szedését hat és hatvan éves kor között ajánljuk, tette­seknek pedig nem javasoljuk. A végleges gyógyuláshoz - e ki­tűnő gyógyszer mellett - az is vezet, ha nem eszünk sok édes­séget, rendszeresen fertőtlenít­jük cipőnket, zokniainkat. Vi­gyázzunk, hogy a kutyáktól, a macskáktól, valamint a kisker­tekben a földtől ne fertőződ­jünk újra! (szüle) Telefonhálózat Egerbaktán A faluban több lakos észre­vette, hogy néhány hete MA- TAV-emblémás és -feliratos teherautó áll meg egy-egy csa­ládi ház előtt.- Megkezdték a telefonok be­kötését! - vitték a hírt az embe­rek. Ennek jártunk utána a pol­gármesteri hivatalban, ahol Mata József polgármester tájé­koztatta lapunkat: július 14-én az önerős hírközlési hálózatépí­tés munkaterületének át­adás-átvételi eljárása megtör­tént. Az önkormányzat a mun­katerületet átadta a MATÁV Rt. részére, amely alvállalkozót foglalkoztat, a HÁLÉP Kft.-1. Ez utóbbi cég munkatársaival találkoztak a helybéliek. >y4 határidő betartása az op­tikai hálózattal épülő helyi há­lózatfüggvénye. Ha az nem ké­szül el időben, a határidőt nem tudjuk tartani." Az idézett két mondat abból a jegyzőkönyv­ből való, amit a telefonhálózat kiépítésében részt vevő válha­tok képviselői írtak alá, illetve Megulesz István, a HÁLÉP Kft. részéről némi módosítást kért. Ennek értelmében a helyi pos­tahivatal épületétől a Bátort útra kanyarodva, a faluból ki­vezető út mellett még nincs le­fektetve az optikai hálózat. A munkálatok folyamata a következő: azokba a családi házakba vezetik be először a te­lefonvezetékeket, ahol már van oszlop; közben elkezdődik az új oszlopok felállítása a mellé­kutcákban; folytatják az optikai kábelfektetést; átkötik a most működő 90-es központot az újabb, 410 vonalat befogadó te­lefonközpontra. Ezután már minden igénylő megkapja a te­lefonvonalat, illetve a telefon­számot. A kivitelezés befejezésének határideje: 1994. szeptember 15. Hegedűs János ADJA BÉRBE SZEMÉLYGÉPKOCSIJÁT RÉSZÜNKRE, HOGY BÉRBE ADHASSUK ÜGYFELEINK RÉSZÉRE. Havi netto 50.000 Ft-ot f-i^etimk af-mak aki adja az a ufóját. ELŐRE FIZETÜNK!!! GARANCIÁT VÁLLALUNK! ■Ha r\em tlAchja eladni az autóját MI f*övid határidővel és p\a0y szakértelemmel vállaljuk. érdeklód ni leket az alá bbi címen illetve telefonszámon Fortuna Bt. 2900 Komárom, Szent L. u. 4. 06-34/343-942 06-60/376-439 Kenésére a helyszínre megyünk! (7160) T ® perfekt PÉNZÜGYI SZAKOKTATÓ és KIADÓ RT. Eger, Grónay u. 3. Tel/fax: 36/312-242 Tisztelt HölgyemAJram! A számviteli törvény által meghatározott körben már 1994. január 1-jétől kötelező az összevont (konszolidált) beszámoló készítése és könyvvizsgálata. Ez a kör 1996-tól tovább szélesedik. Jelen tanfolyami ajánlatunkkal segítséget kívánunk nyújtani- a konszolidált éves beszámolóra való felkészülés koordinációs és szervezési megoldásaihoz,- az előkészítő- szervező, auditáló feladatok ellátásához- elemzési lehetőségekhez. Tanfolyamainkat a Magyar Könyvvizsgálói Kamarával együtt kiképzett oktatók közreműködésével indítjuk Egerben. I. Tanfolyamtípus Konszolidációkra kötelezett vállalatok vezetői részére Ideje: 1 nap Ára: 15.000 Ft II. Tanfolyamtípus Könyvvizsgálók részére Ideje: 5 nap Ára: 50.000 Ft Jelentkezési határidő: 1994. szeptember 10. Jelentkezési lapot az alábbi címen kérhetnek: PERFEKT Pénzügyi Szakoktató és Kiadó Részvénytársaság 3300 Eger, Grónay u. 3. Tel/fax: 36/312-242 (7290)

Next

/
Oldalképek
Tartalom