Heves Megyei Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)
1994-08-25 / 199. szám
4. oldal Gazdaság 1994. augusztus 25., csütörtök A valutartalékunk: több mint hatmilliárd dollár ASZALY VESZÉLYEZTETTE TERÜLETEK A térkép jól mutatja, hogy melyek az igazán veszélyeztett területek. Az öntözés nemcsak aszálykor, hanem folyamatosan nélkülözhetetlen Jelenleg 35 milliárd forintra becsülik az aszály miatt a mezőgazdasági termelők bevételének kiesését. Ez azonban tovább nőhet. A Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők javaslata szerint az aszálykárosultakat utólagos elszámolás mellett állami garanciavállalásai azonnali gyorssegélyben kellene részesíteni. Ezt visszatértendő hitel formájában kapnák meg a vállalkozók, méghozzá hektáranként ötezer forint értékben. A MOSZ javasolni fogja a kormánynak egy jövedelemkockázati alap, illetve mezőgazdasági katasztrófaalap létrehozását. Az évek óta tartó aszályos időszak felértékelte az öntözéses gazdálkodást országszerte, megyeszerte egyaránt. Mindezt jelenleg a hazánkban a 6,4 millió hektár szántóterület alig öt százalékán, 360 ezer hektáron folytathatnak. A legújabb felmérések szerint ez a terület mára 160 ezer hektárra zsugorodott. Százezer hektár öntözőberendezése teljesen elavult és a tulajdonváltás következtében felaprózódott. így ezek a berendezések mára használhatatlanná váltak. A további százezer hektárnyi területen pedig erőteljes felújításra szorulnak az emítettek. A korábbi kormány a június 9,-i ülésén fogadta el az öntözésfejlesztés ezredfordulóig szóló programját. Ennek értelmében az öntözésfejlesztési beruházás negyven százalékára vissza nem térítendő állami támogatást vehetnek igénybe az egyéni és társas vállalkozások. Sőt ehhez további harminc százalékos - három év alatt visszafizetendő - támogatást is igényelhetnek. Mi a jelenlegi helyezet megyénkben? - Erről érdeklődtünk Kocsis Gyulánál, az FM. Heves Megyei Földművelésügyi Hivatal vezetőjétől. Elmondta, hogy korábban hétezer hektár öntözésére alkalmas területet rendezetek be, de annak kétharmad részén elavultak a berendezések. Nem lehet velük szakszerű és gaz- dasághos öntözést folytatni. Nagy szükség lenne arra, hogy a következő két-három évben - állami segítséggel - jelentős öntözésfejlesztési programot valósítsanak megyénkben. Jelenleg háromezer hektárnyi terület öntözésére van lehetőség. Pillanatnyilag Tarna- őrsön, Tiszanánán, Sarudon, Füzesabonyban, Nagyrédén és Gyöngyösön öntöznek a gazdaságokban. Az lenne a kívánatos, hogy ha a megyében legalább 15 ezer hektárra növelnék az öntözésre berendezett terület nagyságát. Immár a nyolcadik aszályos esztendőt értük meg az idén, amely arra figyelmeztet, hogy öntözés nélkül kockázatos a termelés. Többek között ezzel is magyarázható, hogy az utóbbi néhány évben rendszeresen a milliárd forintot meghaladja az aszálykár megyénkben is. Tíz literrel nőtt az átlagos borfogyasztás Érdekes, szemléletes és sokatmondó tájékoztatást adott a napokban a Magyar Nemzeti Bank illetékese az MTI-nek. Eszerint a folyó fizetési mérleg deficitje az első öt hónap végén elérte az 1,42 milliárd dollárt. Előzetes számítások szerint júniusban mintegy fél- milliárd dollárral tovább nőtt a hiány, így a féléves deficit 1,9 milliárd dollár körül alakul. Érdemes felidézni belőle néhány fontosabb összefüggést. A folyó fizetési mérlegen belül a szolgáltatások és jövedelmek egyenlege az első öt hónapban a nettó kamatfizetés növekedése miatt kedvezőtlenebbül alakult, mint tavaly. Ugyanakkor az elmúlt esztendőhöz képest valamivel mérséklődött az áru-devizaforgalom deficitje, és kissé növekedett a viszonzatlan átutalásoknál kialakult aktívum. így összességében május végéig a folyó fizetési mérleg egyenlege lényegében ugyanakkora volt, mint az előző esztendőben. A folyó fizetési mérleg mellett a közép- és hosszú lejáratú tőkemozgásokat is figyelembe véve május végére az alapmérlegben 1,2 milliárd dolláros deficit jött létre. Ha csak a májusi hónapot vesszük figyelembe akkor az alapmérleg deficitje nem érte el a 60 millió dollárt, ami részben azzal magyarázható, hogy alacsony volt a törlesztés és ebben a hónapban a középlejáratú tőkemozgások egyenlege közel 200 millió dolláros többlettel zárt. Az első öt hónapban is a középlejáratú tőkemozgások mérlege annak ellenére, hogy az MNB 870 millió dollárt törlesztett idő előtt - aktív volt, a többlet pedig elérte a 194 millió dollárt. Ezt azonban egybevetve a folyó fizetési mérleg 1,42 milliárd dolláros hiányával, alakult ki az alapmérleg 1,23 milliárd dolláros deficitje. Az MNB eladósodása a külfölddel szemben május végéig 800 millió dollárral, a kereskedelmi bankoké 200 millió dollárral növekedett. A vállalkozói szektor külfölddel szembeni nettó eladósodása meghaladta a 200 millió dollárt. Az első öt hónapban a bankrendszeren keresztül 400 millió dollárnyi külföldi tőke áramlott be. Ebből a májusban beérkezett működötöké nagysága 128 millió dollár volt, ez az összeg hónapról hónapra növekszik az idén. Az adósságállomány alakulásában szerepet játszott a dollár gyengülése is. Az első öt hónapban a keresztárfolyamok alakulása miatt - vagyis a dollár jelentősen gyengült a jennel szemben - a bruttó adósság több mint 1 milliárd dollárral, a nettó adósság 800 millió dollárral növekedett. így a bruttó adósságállomány 25,7 milliárd dollárt ért el, míg a nettó adósságállomány 17 milliárd dollár volt május végén. A tartalékok 6,1 milliárd dollárt tettek ki. Ezek az adatok tehát megfelelően szemléltetik hazánk pénzügyi helyzetét. Tájékoztatnak arról, hogy milyen folyamatok érvényesültek a pénzpiacon. Az idén 4-4,2 millió hektoliter borra lehet számítani - mondta Manniger Sándor, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára. Elmondta: a kánikulai időjárás a szőlőültetvényeket több helyen igen megviselte, s jelentős aszálykárokat okozott egyes körzetekben. Ezen ugyan még némileg segíthet egy kedvező szeptemberi időjárás. A hazai borfogyasztást 3-3,5 millió hektoliter körülire becsülte, míg a kivitel elérheti a 800 ezer hektolitert. A III. Budapesti Nemzetközi Borfesztiválon - amelyet szeptember 6-11 között rendeznek, sor kerül a XXIV. Országos Borverseny eredményhirdetésére is. Többek között bemutatják a hazai borrendek zászlós nedűit és megválasztják a borkirálynőt. Bejelentették, hogy megalapították a Magyar Újságírók Országos Szövetségének Borrendjét is. Zilai Zoltán, a Magyar Szőlő és Borkultúra Alapítvány ügyvezetője elmondta: az elmúlt három-négy évben jelentős mértékben növekedett hazánkban a borfogyasztás. Míg a ’90-es évek fordulóján az egy főre jutó botfogyasztás Magyarországon évenként átlagosan 20-22 liter volt, most viszont a 30 litert is meghaladja. A borkivitel értéke tavaly meghaladta a 80 millió dollárt, az idén pedig akár 90-100 millió dollár körül is alakulhat. Több a lakossági megtakarítás...! A lakossági megtakarítások összege július végén elérte az 1557,6 milliárd forintot. Júliusban a megtakarítások 18,6 milliárd forinttal, az első 7 hónap során pedig 178,8 milliárd forinttal növekedtek. A nettó megtakarítások értéke - leszámítva a lakosságnak nyújtott hiteleket - 1260,7 milliárd forintot értek el és egy hónap alatt 15.7 milliárd forinttal lettek magasabbak. Az első hét hónap során a nettó megtakarítások 164.7 milliárd forinttal bővültek. Minderről a Magyar Nemzeti Bank tájékoztatta az MTI-t. Eszerint júliusban 5,7 milliárd forinttal növekedtek a lakossági devizabetétek, amelyek állománya így elérte a 241,1 milliárd forintot. Az értékpapír-állomány összesen 6 milliárd forinttal bővült, amiből 2,4 milliárd forintos növekmény az állampapírok vásárlásának tudható be. A pénzintézeteknél a lakosság 3,6 milliárd forinttal növelte az értékpapír-állományt. A takarékbetétek ösz- szege - beleszámítva az időarányos kamatot 7,3 milliárd forinttal bővült. A lakosság értékpapírokban, így 366,7 milliárd forintot, takarékbetétben 537,9 milliárd forintot tart. Kismértékben tovább növekedett a lakosság eladósodottsága. A korábbi lakáshitelek, valamint a fogyasztási hitelek összege csökkent. Ugyanakkor az elszámolt kamatok miatt az állomány mégis csak emelkedett. így a lakosság 296,9 milliárd forinttal tartozik hitelezőinek. Vállalkozók a vagyon adóról A Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) szerint az adórendszerben nem növelni, hanem mérsékelni kellene a vagyoni típusú adók szerepét. A VOSZ gazdaságilag nem indokolható lépésnek tartaná a vagyon, vagy a vagyonnövekmény adóztatásának bevezetését - erről közleményt juttatott el az MTI-hez. A vagyoni típusú adónemek - ilyen például a gépjárműadó is - korlátozza a magánszektor sok évtizedes elmaradásban lévő tőkefelhalmozását. Emiatt a magánvállalkozók a jelentősebb privatizációs befektetések során jelentős hátrányban vannak. A mai viszonyok közt a vagyon gyakran nem termel jövedelmet, az adót viszont készpénzben kell fizetni. A vagyonadó bevezetése így arra kényszeríthetne vállalkozókat, hogy az adófizetés miatt értékesítsék vagyonukat. A gazdaságból kivont vagyon munkahelyek elvesztését eredményezné, ösztönözné a fekete gazdaságot és a működőtőke kivonását az országból. / „Arjáték” a gabonával...? Noha augusztus elején már befejeződött az idei aratás, de a kedélyek nem teljesen csitultak el. Igaz, megtermett a kenyerünk, több gabonát - elsősorban búzát - takarítottak be a termelők, mint tavaly ilyenkor. Am az felvásárlási árak körül jelenleg is tart a vita. A Földművelésügyi Minisztérium jelentése szerint búzából 4,8 millió tonna termett, amelynek hatvan százaléka úgynevezett malmi minőségű. A felvásárlók arra törekszenek, hogy minél több jó minőségű búzát vásároljanak fel. Az információk szerint a tőzsdén napról napra növeksztik a kenyérgabona ára. A termelők jelentős része kivár az értékesítéssel. A szakemberek közül többen is azt állítják, hogy hamarosan elkezdődik az „árjáték” a gabonaával. Ennek pedig a - feltételezések szerint - az lesz a győztese, aki bármeddig képes tárolni a termést. A tőzsdén jelenleg 9500 forintot kínálnak egy tonna étkezési búzáért, de - úgy mondják -, szeptemberre, októberre 1a tizenegyezer forintot is meghaladhatja majd a vételi ár. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének értesülése szerint a felvásárlók egy része a magán- termelők búzáját azonnal a takarmánykeverőkbe teszi. Nem akarják a jó minőségű terméssel keverni a rosszat. Miután a kistermelők problémákkal küszködnek, ezért arra ösztönzik a szövetkezetkezeteket, hogy az említettekkel létesítsenek hosszútávú szerződéses kapcsolatot, ami a gazdák növényvédelemmel és a talajműveléssel kapcsolatos gondjait megoldhatja. Kétségtelen tehát, megtermett a kenyerünk, de - már a korábban általunk is leírt - egymillió tonna búza „felesleget” egyelőre nem tudják értékesíteni. Mentusz Károly
