Heves Megyei Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-15 / 191. szám

6. oldal Horizont 1994. augusztus 15., hétfő Szépen „csicsergő” fuvolák Egerben Talán fura dolog elhangzott koncertről írni. Talán hiábava­lóság is, hiszen a hangok bűvö­letét képtelenség szavakban visszaadni. Nem is próbálko­zom a lehetetlennel, csak el­mondom, hogy csoda volt. Nemcsak azért, mert egy kel­lemes nyárestén sok más ked­ves dallam mellett Mouqet Pán és a madarak vagy Strauss Piz­zicato polka és Kling A rigó és a csalogány című művét hall­hatta a szépre vágyó közönség. Hanem azért is, mert - bár ezt kevesen tudják - hazánk egyet­len fuvolazenekara muzsikált azon az estén: dr. Becsky Gá- borné Gacsó Mária, Vargáné Korchma Fruzsina, Gacsó Gabriella, Szilágyi Márta, Pá­losáé Mester Jolán, Meleg Ká­roly, Páll Dénes, valamint Víz­keleti Piroska és Kovács Imre, az együttes művészeti vezetője, aki harminc esztendőn át volt az ÁHZ szólistája. A professzor úr tanítványának tanítványai Vízkeleti Piroska Kovács Imre professzor úr tanítványa volt a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. Az akadémia elvég­zése után, 1965-ben Debre­cenbe került tanítani a főisko­lára. Diákjai igen nagyon ked­velték, gyakran találkozott ve­lük a tanórákon kívül is, hogy együtt muzsikáljanak. Három évvel ezelőtt a hajdani legelső debreceni tanítványok - kivétel nélkül mindegyik - levelet kap­tak Vízkeleti Piroskától. Egy meghívást az egykori tanárnő otthonába. Utóirat: a fuvoláját mindenki hozza magával. Nyolcán el is fogadták. A hosz- szű évek utáni első találkozás okozta elfogódottság hamar to­vatűnt. Előkerültek a hangsze­rek, és úgy, mint régen, tanár és tanítvány muzsikálni kezdtek. A vidámságot meglepetés te­tőzte, egy ötlet, hogy alakítsa­nak kamarazenekait - szeretet- ből és azokból az egykori nö­vendékekből, akik számára fon­tos a hangszer, akik konokul hisznek abban, hogy a zene szaván is kell szólni a szépről, az örömről és a bánatról. Az első ausztriai koncertek, hazai fellépések Vízkeleti tanárnő szakmai nyugdíjazása után - ami 25 éves fuvolázást jelent - Auszt­riában a Gratwein konzervató­riumban kezdett el tanítani. A munkája iránt érzett mély elhi­vatottságnak és nyílt egyénisé­gének köszönhető, hogy Gratz környékén nemcsak a gyere­kek, de szüleik is megkedvelték a fuvola kedves hangját, és mu­zsikálni tanultak. Ide invitálta új együttesét még a megalaku­lásuk nyarán, egy koncert ere­jéig­Az egyből azonban még 1991 őszén négy lett. Azóta az­tán visszajárnak zenélni a szá­mukra is igen kedves közön­ségnek. Ausztria több városá­ban, így St. Radegundban is szerepeltek már műsorukkal. A tanárnő teremtette hagyományt folytatandó, idén május végén két hangszertörténettel és hang­szerismertetővel egybekötött koncertet is adtak gyerekeknek két külön falu iskolájában. És ugyancsak kettőt felnőttek ré­szére. De idehaza is járják az or­szágot. Repertoárjukkal évente három-négy alkalommal lépnek föl. Az együttes tagjai hazánk különböző városaiban taníta­nak. Kölcsönös meghívásoknak eleget téve így mutatkoztak be egymás zeneiskoláiban is. De két éve a fővárosi Duna Palo­tában is felléptek a fuvolásbá­lon mókás előadásukkal, az Eine kleine lech music-kel. Az idén pedig ugyancsak Budapes­ten az Erzsébet fasori reformá­tus műemlék templomban adtak koncertet. Próbákra év közben csak a hétvégeken jut idő Áldozatot követelő szerelem ez. De szerelem, állhatatosan kitartó, másoknak és egymás­nak örömöt okozó. Most már minden együtt van. Sikerült megvásárolniuk a basszusfuvo­lát is, így együtt a család. Már semmi nem hiányzik. Hacsak az nem, hogy tudjunk és írjunk róluk. S ha netán ismét fellép­nek városunkban, minél többen elmenjünk meghallgatni szí- vet-lelket gyönyörködtető mu­zsikájukat. Bozsó Bea Német operaénekes a Minoritáknál Az idei egri nyárban az orgo­nák nem a korábban megszo­kott gyakoriságban szerepel­tek. Ezért is örültünk, hogy Hugo Geisel, a Würzburgi Vá­rosi Színház operaénekese - nagy vívóereje van basszusá­nak - vállalkozott arra, hogy a francia barokktól egészen Dvorákig megszólaltasson olyan dallamokat, zsoltárfel­dolgozásokat, amikben a szá­zadok áhítatát más és más fel­fogásban, a korok és a zene­szerzők különbözőségeiben is érzékletesen nyomon követ­hető. Tanulságos és hasznos is követni ezeket a mai művé­szeket, akik korunk lelki éle­tének elszáradó, válságos sza­kaszában figyelmeztetnek minket a szépség és a harmó­niák erejével tévedéseinkre, tennivalóinkra. Szabó Annamária kísérte Hugo Geiselt a Minoriták or­gonáján. Túl ezen az értékes közreműködésen, előadott két számot Louis Nicolas Clé- rambault (1676-1749) Párizs­ban élt orgonistától. Á szelle­mes gall g-moll szvitjének két tétele és a d-moll szvit 5. tétele arról győzte meg a hallgatósá­got, hogy bár jelentőségében messze elmarad a francia ba­rokk zenéje a német nyelvterü­letek, főleg az olaszok termé­sétől, nem illik elhanyagolni ezt a tartományát sem a zene- történetnek, mert ugyanúgy, mint a német kisebb mesterek, ezek a franciák is kitettek ma­gukért, és jól reprezentálják ma is a francia „arany száza­dot”. Hugo Geisel Händellel és Beethovennel kezdett. Hán- delnél a zsoltár szövege is méltóságos, Beethovennél a kórusban is zenghető Isten-di­cséret a jegyzetírónak is gye­rekkori emléke, amikor di­dergő szopránjával és társaival együtt „zenghette” ezt a him- nikusan szárnyaló harmóniát. Kellemes meglepetésként nekünk, egrieknek feltétlen újdonságként hatott Bort- nyanszkij (1751-1825) egyik szerzeménye, zsoltár-megze­nésítése. Ä Palesztrina-hatás kimutatható a művön, de a szentpétervári udvari karmes­ter muzsikája mindenképpen európai rangú alkotás. Dvoráktól.két szám került a műsorba, Max Reger, bölcső­dala is elringatta a közönség lelkét. Megindító pillanatokat keletkeztetett Mozart Ave ve- ruma. Nem hagyta ki az ér­zelmek besorolása közben Schubert Ave Mariáját sem, mert a művész ismeri a hazai hangoltságot, a Mária-kultusz mélységét nálunk. (A bükkalji fürdőhelyen tölti el évek óta nyarait családjával együtt!) Ez alkalommal is elénekelte zárószámként az ősi magyar nép-éneket, a Boldogasszony Anyánkat. Tavaly a baziliká­ban visszhangozták a falak ezt a dallamot, amikor Hugo Gei­sel a vasárnapi nagymisén be­tétként elénekelte. Most sem volt a hatása kevesebb. Még azt is kérte volna, hogy má­sodjára a közönség is vele énekelje, mert hát ez igazán nép-ének! De ki mert volna versenyezni ezzel az orgá­nummal? Az orgonistát Bécsből, Hugo Geiselt Würzburgból várjuk vissza jövőre is hasonló élmények megszerzésének önző vágya okából. A zenetörténeti bevezetőket Lukács Tamás mondotta el. (farkas) Nemsokára megérkezünk, há­romnegyed három van. Indu­láskor Natasa aggodalmasan a fülembe súgta, hogy vigyáz­zak a grúz férfiakkal, veszé­lyesek. Megnyugtattam, hogy óvatos leszek, már otthonról is hasonló intelmekkel jöttem el. Már látom a város fényeit hosszan elnyúlni, kezdünk süllyedni. Irtózatos szélvihar van, a gép vergődik jobbra-balra, rázkódik min­den. Feszült figyelemmel le­sek ki az ablakon, még a könnyem is kicsordul az erős koncentrációtól, végre a kifu­tón gurulunk. Tizennégy fok van, jéghideg szél verdes. Saj­nos, én kánikulára készültem. Tbiliszi zavaros. A gépből kiszállva taxisok rohama elől kell menekülni. Csak úgy ci­káznak a repülő körül, bizton­sági intézkedéseknek nyoma sincs. Sem vámkezelés, sem csomagellenőrzés: az ember kiszáll, és megy a dolgára. Minket három férfi vár a „ka­puban”, bepakolják a csomag­jainkat egy Audi csomagtartó­jába, és egy kis szállóhoz gu­rulunk. Próbálok franciául megtudni valamit a másnapi programról, de oroszon kívül semmit sem beszélnek. A szo­báig felkísémek minket, a hű­tőnket telerakták már pezsgő­vel és roskadásig déligyümöl­csökkel. Mégis, a meleg víz a legjobb! Június 27. hétfő A nyelvi nehézségekből adódóan a reggeli itt is mo­numentális. Legalább tízféle ételt tesznek elénk, és amíg az ígért magyar tolmácsot várjuk, kényelmesen eszegetünk. Nemsokára egy fiatal, rendkí­vül csinos lány érkezik, és vi­dám bon jour-ral köszön. Én elsápadok, a reggelivel nincs több gondom, ezek szerint et­től kezdve én tolmácsolok. Az irodába megyünk, ahol ven­déglátóm, Kari Béla üzleti tár­gyalásokat folytat a tegnapról már ismert urakkal. Délután Lalyval, a húszéves egyete­mista tolmácsunkkal és az egyik úrral, Johnny bácsival (bonyolult grúz nevét nem si­került megjegyeznem) sétá­lunk a városban. Laly elvezet minket egy gyönyörű kertbe, ami egy öreg nénié. Amikor gyerekek voltunk - meséli -, sokat játszottunk itt, minden­hol ritka és érdekes virágok vettek minket körül, óriási gyümölcsfák, rejtekhelyek. Manapság kerti mulatságokat rendeznek itt külföldieknek, a kert egyre kisebb már, habár lehet, hogy csak a gyerekkori álmokban volt olyan hatalmas. A város tele van menekül­tekkel, a háború óta a szállo­dák zsúfolásig vannak, az ut­cákon géppisztolyos civilek sétálgatnak. Grúz tea után ku­tatok, végül egy utcai árusnál sikerül harminc forintért ven­nem egy dobozzal, Johnny bá­csi szerint kétes minőségű. A háború óta az üzemek leálltak, nincs termelés, a munkanélkü­liség 40 százalék fölötti. Az eleredő eső hazakerget min­ket. Egyszer jövök Tbiliszibe, akkor is esik! (Folytatjuk) Kép és szöveg: Ótós Réka Jellegzetes grúz stílusú lakóház Grúz napló: miféle veszélyes férfiak? i I 1 Megmenthető-e a Föld ózonrétege...? Különleges módszert dolgozott ki a Föld légkörét védő ózonré­teg megmentésére Alfred Wong Los Angeles-i fizikus. Alapos laboratóriumi vizsgá­latok során állapította meg, hogy az elektromos impulzu­sokkal kezelt klóratom közöm­bösíthető. A légnemű ipari hul­ladékok közül a klóratomok a legveszedelmesebbek az ózon­rétegre. Egyetlen darab belőlük ózonmolekulák ezreit képes tönkretenni, ami megnöveli a káros ultraibolya-sugárzás ve­szélyét. A Physical Review Letters című szaklap legfrissebb száma arról is beszámol, hogy a mos­tani ellenőrző vizsgálatok ked­vező eredményei esetén meg­kezdődhet a nagyszabású terv végrehajtása. Héliummal töltött léggöm­böket küldenek a légtérbe, ame­lyek napenergia termelésére al­kalmas felülettel vannak el­látva. Az így keletkező elektro­mosság a Föld fölötti nagy ma­gasságban semlegesíti a klór­atomokat, rádióhullámok segít­ségével pedig két irányból - az Északi-, illetve a Déli-sarkról kiindulva - „elűzik” a klório­nokat. A tudományos világ nagy várakozásokat fűz a kísérletek­hez, mert a laboratóriumi vizs­gálatok alapján egyértelmű: a klóratomok elektromos ráha­tással semlegesíthetök, és így nem jön létre az ózont károsító kémiai folyamat. Michael Oppenheimer, a New York-i Környezetvédelmi Hivatal munkatársa mindamel­lett elmondta: egyelőre nem tudni, hogyan fog beválni a gyakorlatban az elképzelés. Kérdéses az is, miként visel­kednek majd a klórionok, nem fogják-e felbontani a természet kényes egyensúlyát? Toronyi Attila (FEB) !i A „léböjt” lenne a hosszú élet titka? Növekszik a testsúlyukkal elégedetlenek tábora. Sokan a gyors siker érdekében drasztikus karcsúsító eszközhöz, a böjtöléshez vagy a koplaláshoz folyamodnak. Mi erről -az egészségügyi szakember véleménye - kérdeztük dr. Kovács Kázmér belgyó­gyásztól.- A két módszer közé nem lehet egyenlőségjelet tenni, hi­szen a böjtölés a táplálkozás visszafogása, a szervezet teher­bíró képességével számoló ön­megtartóztatás, míg a koplalás az étkezés esetenként az egész­ség rovására menő teljes elha­gyása. Az időnkénti és ésszerű keretek közé szorított böjt or­vosi szempontból egyáltalán nem kifogásolható, sőt... A sokszor kívánatos test­súlycsökkenésen kívül azzal a pozitív hatással jár, hogy a szervezet kitisztul. Megszaba­dul azoktól a toxikus, mérgező anyagoktól, amelyek táplálko­zási szokásaink következtében óhatatlanul bekerülnek és „le­parkolnak” szervezetünkben. A koplalásnak viszont csak orvosi javaslatra és szigorú orvosi el­lenőrzés mellett lehet helye önmagunk karbantartásában. Az efféle „nagy vállalkozásnál” sokkal többet ér, ha rossz táp­lálkozási szokásainkkal szakí­tunk. Ezek közé tartozik például a reggeli „menü”: ébredés után semmi étel, csak jó erős fekete, cigaretta kísérővel... — Újabban egy re. több híve van a léböjt-kúraként emlege­tett diétának, amelynek a fáma szerint csodás gyógyító hatása is van.- Igen, szakmai körökben is ismert, hogy a kúra - a hagyo­mányos kezeléssel vagy amel­lett - javíthatja például a rákos betegek közérzetét és állapotát. Mi több, ezzel a Gerson-féle módszerrel sok rákos életét si­kerül megmenteni vagy meg­hosszabbítani.- Voltaképp miből áll a lé- böjt?- Olyan étrendből, amelyet a legjobb akkor alkalmazni, ami­kor az embernek nem kell dol­goznia, van elég szabadideje sé­tára, pár könnyű tomagyakor- latra és kiadós pihenésre. Nos, ilyen periódusban a reggeli friss gyümölcslé; a tízórai ás­ványvíz; az ebéd zöldséglé, a vacsora pedig újfent frissen préselt gyümölcslé. Arra külön ügyelni kell, hogy az elfogyasz­tott folyadék mennyisége napi mintegy 2 liter legyen. A lé-menü télen is összeál­lítható, hiszen hozzá lehet jutni sárgarépához, karalábéhoz, kelkáposztához. De említhetem a klorofillban, A- és C-vita- minban gazdag petrezselyem­zöldjét, amely tisztítja a szerve­zetet, élénkíti a sejtek regenerá­cióját, s egy-egy nagyobb cso­korból tekintélyes mennyiséget lehet kipréselni. Ugyanígy az alma, a narancs, a mandarin, sőt még a szőlő is elérhető a téli hónapokban.- Hány napos lehet az ilyen böjt?- Kezdetnek alighanem 1-3 napos időtartam a legszeren­csésebb. Később ki-ki önmeg­tartóztató képessége szerint, sa­ját szervezetének és étvágyának „szavára” hallgatva alakíthatja a böjt hosszát. Tanácsként csak annyit, hogy az éhségérzet cu­kor nélküli friss citromlével eredményesen csillapítható. / Es itt van az augusztus... Ha új hónap - új áremelés. Talán hiányolnánk is, ha a hónap elején nem emelkedne a benzin ára, nem kémének többet a boltban a húsért, a kenyérért, ha nem kellene többet fizetni a lakbérért, a villanyáramé«, a gázért... Az ember böngészi a hí­reket, és megkérdi: mi jöhet még ezután? Nem kell ma már közgazdának lenni ahhoz, hogy azonnal tudjuk, ha tegnap egy­két forinttal felsrófolták a benzinkutaknál az árcédulát, holnap teker egyet a számlálón a taxis, drágábban fuvaroz a teherszál­lító, s biztosak lehetünk benne, előbb-utóbb nyilatkozik a tö­megközlekedés valamelyik vezetője is a jegyek, a bérletek árá­ról... Mi jöhet még? Ma még hallgat a pénzügyminiszter - alig né­hány hete lépett csak hivatalába -, de aligha halogathatja so­káig, hogy bejelentse a forint újabb és újabb leértékelését. Van­nak, akik ezt rebesgetik, s minden egy százalékpont lefelé a fo­rint árfolyamával - fél százalék felfelé az inflációval! Talán ez lesz a beígért legkeserűbb pirula? Nem hiszem. Au­gusztus végén újra összeülnek a honatyák, napirendre kerül a pótköltségvetés és a következő évi pénzügyi terv koncepciója. Az igazi hideg levest még csak keverik. S miért kell most ezt a levest ennünk? Mert, miközben sokáig arról győzködték or- szágot-világot, hogy kifelé haladunk a gödörből, tovább csúsz­tunk lefelé. Pedig már azt hittük, ennél nem is lehet mélyebbre kerülni. Lehetett? Somfai Péter fv jrmt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom