Heves Megyei Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-28 / 176. szám

1994. július 28., csütörtök Bűnügyi Kaleidoszkóp 7. oldal A fürdőzőknek is tudniuk kell: a razzia elsősorban az ő érdekeiket szolgálta (Fotó: Perl Márton) Szabálysértőket fogtak vízen, töltésen, bot mellett Feltétlenül hasznos és szüksé­ges akciót hajtott végre a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság a társszervek képviselőivel kö­zösen a Tisza-tó Heves megyei szakaszán. A július 15-i elle­nőrzést indokolta többek között az is, hogy bizony sokan meg­szegik a fiirdőzéssel, a vízijár­tassággal kapcsolatos szabá­lyokat, fittyet hánynak minden­féle figyelmeztetésre. Ennek azután rendre az a következ­ménye, hogy veszélyhelyze­tekben képtelenek a normális cselekvésre, s vagy nagy appa­rátussal keresni kell az eltűnte­ket, vagy - rosszabb esetben - lehetetlen megakadályozni a tragédia bekövetkezését. Sajná­latosan az idei nyáron is volt már erre bőven példa. Ezen a bizonyos napon a 45 civil és egyenruhás rendőr munkáját még halőrök, továbbá közúti és egészségügyi ellen­őrök is segítették, meglehetősen nagy számban. Mindenféle kommentár nélkül érdemes az egész akció összesítése után néhány kiemelkedő adatot nyilvánosságra hozni. Az állampolgárok érdekében tevékenykedő szakemberek összességében 473 személyt vizsgáltak, az ellenőrzés alá vont közúti járművek száma majdnem elérte a háromszázat, a vízijárműveké pedig megha­ladta a harmincat. Mint kide­rült, a halászattal és a horgá­szattal összefüggő szabálysze­gések miatt harminchárom esetben kellett figyelmeztetés­sel élniük az ellenőrzést vég­zőknek. Hét renitenskedővel szemben összesen 12 ezer fo­rint bírságot szabtak ki ugyan­ezen ok miatt, egy esetben pe­dig szabálysértési feljelentést tettek a hatóságiak. A fürdési előírásokat ketten hágták át, őket csak figyelmez­tették. Egy alkalommal kellett ezer forintra bírságolni azt a személyt, aki a vízi közlekedés szabályairól feledkezett meg. Ketten viszont azt hagyták fi­gyelmen kívül, mikor és ho­gyan szabad árvízvédelmi töl­tésen közúti járművel közle­kedni. Ők is fejenként ezer fo­rinttal bűnhődtek, míg további 38 állampolgárt figyelmeztet­tek az akció résztvevői. Külön érdekesség, hogy hu­szonhét alkoholszondát fújattak az ellenőrzők, s egyetlen pozitív esetre sem bukkantak. Mindenesetre az a megállapí­tás mindenképpen megállja a helyét, hogy a Tisza-tó Heves megyei térségeiben ugyan nem került sor súlyosabb szabálysér­tésre az ellenőrzés napján, de ezek az apróbbak is feltétlenül óvatosságra intenek, hiszen ezeknek sorozatos megszegése könnyen elvezethet a tragédiá­hoz. Megrontás, lopás, ütlegelés Bőséggel van dolguk nyáron is a rend őreinek. A 26 esztendős V. Gy.-t pél­dául azzal gyanúsítják, hogy a munkahelyén egy 13 éves, ál­lami gondozásban lévő kislányt saját nemi szervének fogdosá- sára kényszerített. Ha ez igaz, akkor megrontás bűntettéért kell majd a fiatalembernek fe­lelnie. Léteznek kerítéskedvelő tol­vajok is. A kompolti kutatóinté­zet kerítéséből ismeretlen elkö­vetők ötven métert vittek el. A parádsasvári üveggyár recski iszaptárolójától 22 méternyit zsákmányoltak, itt még két tar­tóoszlopot is eltulajdonítottak. A gyöngyösi D. Ferenc fé­nyes nappal a városban, a helyi kisvasút megállójánál minden indok nélkül rátámadt egy oda­valósi polgárra, akit ütlegelt. Vele szemben garázdaság ala­pos gyanúja miatt indult eljárás. Vigyázat, traffipax! Az elkövetkező egy hét alatt az alábbi helyeken találkozhatnak a járművezetők sebességmérő­vel Heves és Jász-Nagy- kun-Szolnok megye területén: Július 28., csütörtök: 6-14 óra: Eger belterülete, illetve a 34. sz. főút Tiszafüred és Abádszalók között. 14-22 óra: Gyöngyös és Hatvan belterü­lete, illetve a 32. sz. főút Szol- nok-Újszász-Jászberény vona­lon. Július 29., péntek: 6-14 óra : Eger és Hatvan belterülete, illetve a 442. sz. főút Martfű és Cibakháza között. 14-22 óra: Gyöngyös belterülete. Július 30., szombat: 6-14 óra: Eger és Hatvan belterülete, a 24. és 25. sz. főutak, illetve a 4. sz főút Szolnok-Kisújszál- lás-Jászberény vonalon. 14-22 óra: Gyöngyös belterülete. Július 31., vasárnap: 6-14 óra: Eger belterülete, a 3. sz. főút, illetve a 4. sz. főút Szol­nok és Fegyvernek között. 14-22 óra: Gyöngyös és Hatvan belterülete, s a 3., valamint a 21. sz. főút. Augusztus 1., hétfő: 6-14 óra: Gyöngyös belterülete, il­letve a 4. sz. főút Szolnok-Kar- cag szakaszon, s a 32. sz főút. 14-22 óra: Heves és Hatvan belterülete, illetve a 34. sz. főút Tiszafüred és Abádszalók kö­zött. Augusztus 2., kedd: 6-14 óra: Gyönngyös belterülete, il­letve Kunhegyes-Kunmadaras. 14-22 óra: Eger és Hatvan bel­területe, illetve Szolnok belte­rülete. Augusztus 3., szerda: 6-14 óra: Gyöngyös belterülete, s a 3-24. sz. főút, illetve a 442. sz. főút és a 44. sz. főút. 14-22 óra: Füzesabony és Hatvan bel­területe, illetve Jászberény kül­területe. Ifjak az egri éj „fogságában” Ha kifejezetten csendesre is sikeredett a városi rendőrka­pitányság szombat éjszakai általános közbiztonsági akció­ja Egerben, ezúttal sem ma­radtunk teljesen tanulságok nélkül. A razzia során igazi „keményfiúk”, kábítószer-ke­reskedők, rovott múltú sötét gazemberek ugyan nem akad­tak horogra, ám a rend őrei annál gyakrabban futottak össze szülői felügyelet nélkül lézengő fiatalkorúakkal, sőt nemegyszer kiskorúak he- begő-habogó magyarázkodá­sát is végig kellett hallgatniuk úgy éjféltájban, hogy miért is nem a „szerető” családi ott­hon melegét élvezik e kellemes szombat éjjelen. Az elmúlt szombaton este tíz óra tájban igencsak megélén­kült az élet az Egri Rendőrkapi­tányság Klapka utcai hátsó frontjánál: négy személygép­kocsival és két mikrobusszal mintegy két tucat rendőr és ci­vil ruhás nyomozó vágott neki az egri éjszakának az előre megtervezett forgatókönyv sze­rint. Az igazoltatandó személyek adatainak ellenőrzését meg­könnyítendő - megszokott mó­don -, egy videokamera és egy laptop, azaz egy hordozható kis számítógép is „kísérte” a bűn­ügyi osztály részéről Bak Zol­tán törzszászlós, a közrendvé­delmiek részéről pedig Kocs- már Ferenc őrnagy vezette ka­ravánt. Az ilyenkor szokásos módon előbb a városba vezető utakon, az ugyancsak előre kijelölt el­lenőrzési pontokon vertek ta­nyát a rendőrök, figyelemmel kísérve a forgalmat is. Elsőnek az út a „lengyel­piac” éjszakai szállására veze­tett, ahol csend, rend honolt, és békésen söröző orosz, ukrán, román polgárok igazolták kész­ségesen magukat. Akadt köztük egy újságíró hölgy is, aki egy­ből a szombat hajnali Má­tyás-templom elleni merénylet­tel hozta összefüggésbe az ak­ciót. Hamarosan azonban meg­nyugtatták: szorosabb kapcso­lat nincs a razzia és a robban­tás között, de a rendőrök azért nyitva tartják a szemüket. Az éjszakai szálláson csupán egyetlen munkácsi ukránnal volt gond: ő nem tudta igazolni magát, mivel - állította - a kedves felesége az ő táskáját is elvitte, benne papírjaival, és csak másnapra várja vissza. Mint következő megálló, a buszpályaudvar alatti Asz bár némileg több problémát jelen-* tett, azon túl, hogy tele volt fia­talkorú fiúval és leányzóval. Némelyikük egyébként már régi „jó” ismerőse volt az őket igazoltató rendőröknek. Itt ke­rült sor az éjszaka egyetlen „helyrerakására”: egy ugyan­csak ismerős középkorú cigá­nyember - kötekedő kedvében lévén - kicsit hőbörgött, majd ellenállt az őt a pincéből felkí- sémi szándékozó rendőröknek. Jó alaposan belekapaszko­dott a korlátba, szemmel látha­tóan azzal a céllal, hogy ha kell, akár reggelig is kihúzza a vas- csövön csüngve. Ez persze eleve kudarcra volt ítélve, enyhe erőszak után a delikvens jobb belátásra térve el is en­gedte a korlátot, és némi kiabá­lás után már a rabszállítóban ta­lálta magát. Sorsa: botrányos részegség miatt feljelentés és rövid higgadás után kidobatás. A szépasszony-völgyi Hör- pincében sem sok tennivaló akadt, pusztán a pince hátsó ré­szében a közelmúltban meg­nyílt éjszakai bár egyetlen ven­dége, egy német adott munkát az egyik sofőrnek, ugyanis a szállására kellett hazafuvarozni a papírjaiért. Az éjszakai műszakot egy rövid közúti ellenőrzés zárta, de mivel szerencsére itt sem akad­tak gondok, a csapat visszatér­hetett a kapitányságra még pir­kadat előtt. (KG) __________________TOLLVÉGEN ._______ O ly sanyarú sorsú műemlékeink... Félelemmel vegyes felhábo­rodás fogadta - méltán - az újabb, műemlék jellegű, örök­becsű épületünket ért táma­dást: sajnos, a világhírű fővá­rosi Mátyás-templom sem ke­rülte el a mániákus me­rénylőik) figyelmét. Bizony, teljességgel érthető a rettegés, jogos a felzúdulás, ami ezt a bűntényt követte. Jócskán ad okot ugyanis aggodalomra számos körül­mény a július 23-i hajnali rob­banás kapcsán. Elsőnek mind­járt az a megalapozottnak tűnő feltételezés, amelyet szakem­berek jelentettek ki az elsőd­leges vizsgálatok után. Neve­zetesen az, hogy - mind az időpontot, mind pedig a rob­bantáshoz használt anyagot (TNT) és eszközt tekintve - kísérteties a hasonlóság a jú­nius 11-i, a Parlament egy ré­szét tönkretevő pusztítás és a legutóbbi között. S a szegedi Rókus-templomnál június 1-jén előidézett detonáció még inkább megerősíteni látszik: merényletsorozatról lehet be­szélni, aminek nagy valószí­nűséggel nincs még vége! Ennél is hátborzongatóbb azonban az, hogy az elkövetők nemcsak a műemlékek részle­ges fizikai megsemmisítésével élnek, hanem a lélekrombolás nálunk merőben szokatlan fegyverével is. Mert mi más­nak lehet nevezni a módszerü­ket?! Éppenséggel azt, hogy hallgatásukkal teljes bizonyta­lanságban tartják a hatóságo­kat, a politikusokat, s ami a leggonoszabb dolog — a ma­gyar lakosságot. Más orszá­gokban - mint például Íror­szág, Spanyolország, Libanon, Izrael stb. - általában az a „di­vat”, hogy a tettesek vagy szervezetük jelentkeznek a pokolgépes akciók után, ma­gukra vállalva a felelősséget. Nálunk nem. A magyarországi merénylők nem beszélnek. Nem állnak elő követelések­kel, nem óhajtják ráerőltetni senkire az akaratukat, még csak azt sem árulják el, hogy szégyenletes honfitársaink-e, vagy valamilyen okból bosz- szút esküdt külhoniak. Némák - ha hinni lehet a szakvélemé­nyeknek - a harmadik eset után is. Mindez persze, azért is rossz, mert különös találgatá­sokat hív életre. így például akár gyanúsnak is tekinthető az a tény, hogy a három össze­függőnek vélt durranás olyan parlamenti választást követett, amelynek eredménye kétség­telenül nem nyerte el sokak tetszését. Az egyelőre áldoza­tok nélküli robbantgatások azért arra jók, hogy felkorbá­csolják az indulatokat, felesle­ges izgalomban és feszültség­ben tartsák az embereket, s bi- zonyíttassék: az új hatalom még arra sem képes, hogy biz­tonságot nyújtson állampolgá­rainak. Érdekes az a rendőri veze­tők által határozottan kifejtett változat is, miszerint külföldi elkövetőkre utalnak a jelek. Ezt tanúsítják szerintük a pro­fesszionistákra valló megoldá­sok. Ugyanakkor kételyeket ébreszt e teória: vajon meddig sétálgathatnak nyugodtan bű­nös szándékú idegenek ha­zánkban?! S ha tényleg más állam(ok) polgárairól van szó, vajon mi lehet a céljuk?! Ha ez ugyanis ismeretlen, az bizony nem vet jó fényt az illetéke­sekre. Ám ha általuk tudott, akkor annak elhallgatása csak tovább fokozhatja a bizonyta­lanságot... ■ Az iméntieken túl nem megnyugtató az sem, mennyire kiszolgáltatottak műemlékeink az effajta cselekedetek vég- hezvivőinek. Szegeden a tettes úgy rejthette a pokolgépet egy szeméttartályba, hogy az sen­kinek sem szúrt szemet. Az Országház esetében az őrzést ellátók szerint is a legvédtele­nebbnek tartott ponton rob­bant a bomba. A Má­tyás-templomot - amint azt a híradásokból tudhatjuk - két aluszékony biztonsági őr vi­gyázta, akik még akkor is édesdeden hortyogtak, amikor már rég megpihentek az asz­falton a levegőbe röpített mí­ves kődarabok. Hogy ki mennyire felelős ezért az enyhén szólva is nem túl erős védelemért, annak megállapítása természetesen az erre hivatottak dolga. Az a válasz viszont ugyancsak el­gondolkodtató, amit az Egri Bazilikával kapcsolatban ol­vashattunk. Eszerint az épít­mény védett biztonsági beren­dezései révén a betörőkkel szemben, de egy hasonló rob- « bontásos merénylet ellen nem! Nem véletlen tehát, ha újra és újra megfogalmazódik az emberekben az az igény, hogy már eddig is túl sok pén­zünkbe került a késlekedés, jó lenne most már mielőbb iga­zán hatékony megoldást ta­lálni műemlékeink megóvá­sára. Ehhez az első megfontolt lépésnek tekinthetjük az Or­szágos Rendőr-főkapitányság kezdeményezésére a héten lét­rehozott, a nagyobb összefo­gást megteremtő operatív bi­zottságot. Csupán az kissé ért­hetetlen, miért kellett erre ennyi ideig várni...?! Szalay Zoltán V Vestel 900. A GSM mobiltelefon rend­szer. Sokak élete már elképzelhetetlen nélküle. Mert a Westel 900 a szabadsá­got, a biztonságot és a minőségi szolgál­tatásokat jelenti az Eurofon-tulajdono- soknak. Westel 900. A leggyorsabb hálózatfej­lesztés Magyarországon és kapcsolat- teremtés külföldön. Hazánkban egyre több az olyan hely, amelyet már bekap­csoltak a rendszerbe, s egymás után jön­nek létre más országokkal is a baran­golási szerződések. A Westel 900 most örömmel tudatja, hogy megyeszékhelyén, illetve környékén már Ön is egyszerűen és gyorsan hozzájuthat GSM készülékéhez, az Eurofon kártyához és szolgáltatásainkhoz. Ofotért üzlet: Eger, Érsek u. 2., Tel.: (06-36) 313-306 • Gyöngyös, Fő tér 2., Tel.: (06-37) 311-776 (06-30) 423-663,423-662 WESTEL 900 GSM üzletkötője: (06-30) 303-881

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom