Heves Megyei Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-28 / 176. szám
2. oldal Világtükör 1994. július 28., csütörtök „Háborús Zóna” Kaliforniában. A „Háborús Zóna” a kaliforniai Lytle Crekk kanyonban kialakított lőtér neve. Itt a környező települések lakói - a helyi gengszterbandák tagjai mellett - éjjel-nappal kedvükre lövöldözhetnek. Szabályok nincsenek, csupán a 60 mm-esnél nagyobb kaliberű fegyverek használata tilos. Szokatlan bajtársiasság jellemzi a lőtéren gyakorlókat, ismeretlenül is segítenek egymáson. Nemrég megesett, hogy egy feltételesen szabadlábra helyezett bűnöző revolverét egy szabadnapos rendőr javította meg. Ruanda: 30 ezer menekült tért haza 700 millió dollár jordán adósság elengedése Az Egyesült Államok valószínűleg elengedi a vele szemben felhalmozódott, 700 millió dollárnyi jordán adósságot annak nyomán, hogy az arab állam megállapodott Izraellel a csaknem fél évszázados ellenségeskedés megszüntetéséről. Warren Christopher amerikai külügyminiszter a hétfői aláírási ceremónia után újságíróknak kijelentette: Washington hagyományosan támogatja azokat az országokat, amelyek készek kockázatokra is a békéért, s most is ennek megfelelően kíván eljárni. Christopher szerint a 700 milliós adósság a jordán gazdaság méreteihez képest „szélsőségesen magas”. A tartozás elengedésének módj'át a kormány a kongresszussal együtt kutatja - tette hozzá az amerikai külügyminiszter. Francia és spanyol halászok háborúja Újabb fordulatot vett az immár több mint egy hete tartó francia-spanyol halászháborű: az eddigi rendezési tervekkel elégedetlen spanyol halászok kedd reggel blokád alá vették a határszéli francia város, Hendaye kikötőjét. A kikötő előtt mintegy 20 spanyol halászbárka jelent meg, acélhálót feszíttetve ki a Bi- dassoa folyó torkolatánál, s ezzel megakadályozva mindenféle hajó közlekedését. A halászok ugyanekkor számos északi spanyol kikötőt (így például Gijont, Bilbaot és Santandert) is blokád alá vontak, így tiltakozva a „szabálytalan” francia tonhalá- szat, illetve saját kormányuk „tehetetlensége” ellen. A halászok közölték: az akciót mindaddig folytatják, míg Madrid „nem javasol megoldást problémájukra”. Az EU új export-ellenőrzési szabályzata Még egy ilyen győzelem, és elveszítjük a háborút. Ez volt a brit szarvasmarha-tenyésztők és -exportőrök véleménye kedden, miközben arra vártak, hogy a héten életbe lépjen az EU új export-ellenőrzési szabálya, amellyel sikerült elhárítani az egyoldalú német bojkottot. Ä brit mezőgazdasági kormányzat a múlt héten tudomásul vette azt az új, közös EU-szintű szabályt, hogy Nagy-Britanniából csak olyan csontos marharészeket lehet exportálni, amelyek legalább hat éve marhaveszettségtől mentes csordákból származnak. Korábban csak kétéves mentességet kellett bizonyítaná. Cserébe a német kormány lemondott a brit marhahús egyoldalú bojkottjáról. A brit kormány nagy győzelemként ünnepelte ezt, de szakmai körökben kedden úgy vélték, hogy emiatt Nagy-Britannia közös piaci marhahúsexportja majdnem teljesen megszűnhet. Románia: újabb Coca-Colát gyártó üzem épül Kelet-Európa legnagyobb Coca-Cola-üzemének építési munkálatai kezdődtek meg a romániai Ploiestiben. A gyár egyben a hetedik Coca-Cola üdítőt termelő egység lesz Romániában. A ploiesti gyár 20 millió dolláros befektetéssel épül, és-ezzel 100 milió dollárra nőnek az amerikai cégóriás romániai befektetései. A ploiesti gyár 1995 tavaszán kezdi meg működését. Gyártósora óránként 30 ezer üveget tölt meg üdítővel. A Coca-Cola 1991-ig nem volt jelen a romániai gyártók között, termékeit sem igen ismerték, hiszen évtizedekig Romániában szinte egyeduralkodó volt a Pepsi. A Két Lotti számai és nyereményei A 30. heti Két Lotti játék nyerőszámai a következőek: 5, 37,49 és 18, 34, 64. A héten 3+3 találatos szelvény nem volt, így a 6-os nyerőosztályban a nettó nyeremény 34.996.989 forintra halmozódik. A 3-asok egyenként 43.062, a 2-esek 326 forintot érnek. A közölt adatok még nem véglegesek. KNDK: öt atombomba Észt-orosz megállapodás Borisz Jelcin orosz elnök Moszkvában bejelentette, hogy a Lennart Meri észt államfővel tartott tárgyalás eredményeként két megállapodást írtak alá. Az egyik szerződésben az észt fél kötelezte magát, hogy az Észtországban élő orosz nyugdíjas katonatiszteknek az észt állampolgárokkal azonos jogokat biztosít. A másik megállapodás értelmében Oroszország augusztus 31—ig kivonja az Észtországban állomásozó maradék csapatait. Jelcin elnök a tárgyalás után adott nyilatkozatában beszélt erről. A megállapodás az orosz államfő szerint sok huzavona után, „elég nehezen” született meg. (MTI) Szerb túszszedés és fogolykínzás A boszniai szerbek kedden késő este túszul ejtették a gorazdei ENSZ-segélyalkalmazottak vezetőjét és két munkatársát - közölte az ENSZ egyik katonai szóvivője. A szerbek állítólag egy fogságban lévő szerb családért kívánják elcserélni túszaikat. A Reuter szerint a szóvivő nem tudta megmondani, hol vannak a túszok, és az említett szerb család ügyéről sem tudott részleteket. Az ENSZ Boszniában járt emberi jogi különmegbízottja, Tadeusz Mazowiecki zágrábi sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy az északnyugati Bihac körzetében muzulmán lázadók kegyetlen bánásmódban részesítik ugyancsak muzulmán, javarészt polgári foglyaikat. Mazowiecki tudomása szerint a Fikret Abdic vezette lázadók mintegy 500 foglyot ejtettek a bosnyák kormányerők által ellenőrzött területeken, ám ezek közül csupán 200 a katona. A kormánycsapatoknak ezzel szemben összesen 300 katonafoglyuk van. Mazowiecki szerint a lázadók meglehetősen embertelen körülmények között tartják foglyaikat, akiket rendszeresen vernek és munkára kényszerítenek. A raboknak - köztük az asszonyoknak és a gyermekeknek is - a puszta betonon kell aludniuk. A foglyok egy része beteg, ráadásul a tanyából átvedlett fogolytáborban nincs folyó víz. Az ENSZ-megbízott a kormányerők fogolytáborába is ellátogatott, ahol ugyancsak az emberi jogok súlyos megsértéseivel találkozott, jóllehet, itt nem őriznek polgári foglyokat. Mazowiecki szerint a városban az eddigieknél jóval fokozottabb ENSZ-ellenőrzésre van szükség. Fokozza a nehézségeket, hogy a segélykonvojok nem érik el a térséget. A lengyel származású biztos szerint Bi- hacnál éhínség is fenyeget. A hét első két napján több mint 30 ezer ruandai menekült tért vissza hazájába a zaire-i Gomából - jelentette be Ray Wilkinson, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának szóvivője. Hozzátette, hogy sokan nem a hivatalos határátlépési pontoknál hagyják el Zaire-t, hanem elvileg illegálisan lépik át a határt. A menekültek hazatérésének meggyorsításán kíván fáradozni George Moose, az ameriA szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom Slovensky Denník című napilapjának A cigánybáró én vagyok címmel megjelent kommentárja igen érdekes fordulatnak tartja, hogy a cigányokról nemrégen még igen elmarasztalóan nyilatkozó Vladimír Meciar most egymillió koronát és egy Favorit gépkocsit ajánlott a szlovákiai romaszervezetekhez tartozó választópolgárok támogató szavazataiért. A Meciar vezette Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) párhuzamos politikai színképet igyekszik képezni maga körül - olvasható a lapban. kai külügyminiszter afrikai ügyekkel foglalkozó helyettese, aki kedden bejelentette, hogy pénteken Kigaliba utazik e célból. Az Egyesült Államok szeretne több garanciát kapni arra, hogy az új kormány s2éles koalíción alapszik majd, mert ez bátoríthatja a menekültek visz- szatérését - mondta Moose kongresszusi meghallgatásán. Washingtoni bejelentés szerint egyébként a ruandai kormány engedélyezte, hogy az Saját zöldjei, saját agrárpártijai, saját szociáldemokratái vannak, s valamilyen létszámú jobboldali is található a soraiban. Eddig egyedül a saját nemzetiségi kisebbsége hiányzott a mozgalomnak, de úgy tűnik fel, hogy most ez is megoldódik - írja a lap. Egyúttal emlékeztetve, hogy a 180 ezer cigány nemzetiségű választópolgár felé tett Me- ciar-gesztust korábban nem egyszer ellenkező előjelű romaellenes bírálatai előzték meg. A hat szlovákiai romaszervezet képviselői már többször - eredménytelenül - próbáltak bejutni a parlamentbe, de ez emberi jogokat ellenőrző, kis létszámú nemzetközi megfigyelőcsoport utazzon az afrikai országba. A ruandai kormány Kigali- ban azt is bejelentette, hogy a főváros repülőtere és -az ország összes útja a menekültek megmentésén fáradozó nemzetközi szervezetek rendelkezésére áll. A humanitárius szervezetek ezentúl szabadon közlekedhetnek az országban, nem fogják ellenőrizni őket. sokpártiságuk miatt nem sikerült. Szavazataikra most is több párt számít, s el kell dönteniük, hogy az őszi választások előtt csatlakoznak-e valamelyik „fehér” párthoz, vagy nagy kockázatot vállalva egyedül indulnak, s maradék szavazataik a bejutó pártok között osztódnak. Azok közül is elsősorban a legnagyobb esélyekkel induló HZDS kapja majd a legtöbbet. „Az autó és az egymilliós ajánlat nem rossz befektetés” a Vladimír Meciar vezette mozgalomnak - így vélekedett az újság. (MTI) Észak-Koreának öt atombombája van - állította szerdán Kang Mjong Do, az észak-koreai kormányfő májusban Dél- Koreába menekült veje. Sajtóértekezletén elmondta: az észak-koreai jongbjoni atomerőmű vezetőjétől hallotta, hogy a KNDK-nak immár öt atombombája van, és teljes erővel munkálkodnak újabb öt előállításán. Kang szerint a phenjani vezetés már csak az atomfegyerben látja az egyetlen eszközt arra, hogy fenntartsa Kim Dzsong Ilnek, a hónap elején elhunyt Kim ír Szén fiának a rendszerét. Kim Dzsong Ilnek az a terve, hogy az atombombák birtokában csökkentse a hagyományos fegyverekre szánt kiadásokat, és az így megtakarított pénzösszeget a halódó észak-koreai gazdaság feltámasztására fordítsa - így Kang. (MTI) Blokád alatt a Szarajevóba vezető utak Radovan Karadzic boszniai szerb elnök kedden bejelentette, hogy szerdán reggeltől ismét lezárják a Szarajevóba vezető útvonalakat, s csak az ENSZ-erők járműveit engedik át. Az újabb szarajevói blokád bejelentését a kéksisakosok válasz nélkül hagyták. Karadzic arra hivatkozott, hogy az útvonalakat a muzulmánok fegyverutánpótlásra és csapataik átcsoportosítására használják. A boszniai szerb fenyegetés egy időben történik Gracsov orosz védelmi miniszter belgrádi tárgyalásaival. Vladimír Meciar és a romák viszonya „Szlovákiáért halni készek...” A „Slovenská Republika” című ellenzéki napilap keddi közlése szerint a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) úgy ítéli meg, hogy „Szlovákiáért bármikor halni is készek”, s a jelenlegi „ideiglenes szlovák kormánynak sem politikai, sem erkölcsi joga nincs” aláírni a magyar-szlovák alapszerződést. A nemzeti párt arra figyelmezteti az „ideiglenes szlovák kormányt”, hogy a Horn Gyula magyar miniszterelnökkel folytatandó tárgyalásokon „a független és önálló Szlovák Köztársaság nevében nincs joga eljárni”, mert ennek a kormánynak „tudatosítania kell saját ideiglenes jellegét”. A „Slovenská Republika” keddi számában jelent a Szlovák Nemzeti Párt négyoldalas melléklete, melyben több magyarellenes írás látott napvilágot. Az egyik írás szerzője szerint Hóm Gyula parlamenti expozéja hallatán „mindenki tudatosítani volt köteles, hogy a Magyar Köztársaság Szlovák Köztársaság elleni - magyar nemzetiséget érintő - politikájában semmi, de egyáltalán semmi sem változik. Az egyetlen különbség csupán az lesz, hogy a Szlovákia-ellenes tevékenység nem lesz annyira nyíltan támadó, mint a néhai An- tall-kormányé volt, hanem a rejtett diplomáciai agresszió bázisára épül majd.” „A magyar kormány irredenta szomszédellenes tevékenységét a nyugat-európai és egyesült államokbeli államférfiak rövidlátása miatt nem veszik figyelembe és alábecsülik", márpedig ennek nagy veszélyei vannak - állapítja meg a szerző. Szerinte a magyar kisebbség politikai vezetői „Szlovákiában, a Kárpátalján, Romániában és Szlavóniában egyaránt, napról napra egyre szemtelenebb felforgató tevékenységet folytatnak, s hovatovább egyre jobban veszélyeztetik a nevezett országok egységét és belső nyugalmát.” „Állami és politikai képviselőink valahogy nehezen értik meg, hogy a magyaroknak nem szabad hinni” - áll az írásban, melynek egyik megállapítása szerint Michal Kovác szlovák és Göncz Árpád közös kitüntetése nem más, mint „a szlovák nemzet arculköpése.” „S amíg a szlovák államfő szervilis módon, a világ szeme láttára mindent összeígérgetett a magyar kisebbségnek, addig Göncz elnök úr semmit sem ígért a magyarországi szlovákoknak.” Izraeli kivonulás Eliasz al-Hravi libanoni elnök felszólította Izraelt: állapítson meg menetrendet a kivonulásra a dél-libanoni területekről és akkor a libanoni kormány biztosítani fogja a békét a két ország határán. Az elnök kijelentette: amint Izrael elkötelezi magát a Biztonsági Tanács 425-ös számú határozatának végrehajtása mellett és elkészíti a csapatkivonás menetrendjét, ő fel fogja szólítani a mohamedán gerillákat, hogy fejezzék be akcióikat Izrael ellen, és 25 ezer katonát küld délre, a határ nyugalmának biztosítására. Al-Hravi ugyanakkor közölte, hogy a jordá- niai-izraeli megállapodás ellenére nem köt különalkut Izraellel. Ismételt pokolgépes robbantás Londonban - öt könnyebb sérült Tegnap hajnalban újabb pokolgépes merénylet történt Londonban, ezúttal a város északi részében. A rendőrség közlése szerint a robbanásnak öt könnyebb sebesültje van. A sérültek mind járókelők, akiket a légnyomás miatt kitört ablaküvegek sebesítettek meg. A gépkocsiba rejtett pokolgép helyi idő szerint éjfél körül a Finchley városrészben lépett működésbe a Balfour Ház közelében. Ebben az épületben zsidó szervezetek, többek között a Joint Israel Appeal nevű szövetség irodái találhatók. Ez utóbbi szervezet pénzügyi forrásokat gyűjt a londoni zsidó közösség és Izrael számára. Alan Fox, a Joint Israel Appeal elnöke újságíróknak elmondta: az izraeli nagykövetség ellen kedden elkövetett merénylet után számított rá, hogy szervezete lesz a terroristák következő célpontja. Az épületben nem keletkezett jelentős kár, mindössze az ablaküvegek törtek ki három emeleten - tette hozzá Fox. Az AFP szerint a rendőrségnél megerősítették, hogy a keddihez hasonlóan a szerdai merénylet is nyilvánvalóan a zsidóság ellen irányult. (MTI)
