Heves Megyei Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-04 / 155. szám
4. oldal Az Olvasók Fóruma 1994. július 4., hétfő Hogyan lehet nyugdíjba küldeni egy pedagógust? Tamalelesz, ez a kis község eddig a Szűk Mátyás fúvószenekarról volt közismert, most még szerzett magának hírnevet azzal, hogyan lehet egy közismert pedagógust embert megalázó módon, minden tiszteletet felrúgva elküldeni nyugdíjba. E sorok írója 38 évvel ezelőtt jött ebbe a községbe... Aztán itt maradtam, a „falu lámpása” lettem. Gyerekek százait tanítottam meg az olvasás, az írás tudományára, nem várva semmi különös kitüntetésre. Csak gyermekszerető tanító voltam, akit mindenki Babi tanítónéninek hívott. Most, hogy 55 éves lettem - július 3-án senki nem kezdeményezte nyugdíjaztatásomat, ugyanis tavaly novemberben írásban kértem az iskolavezetést, sőt, még a polgármester urat is, hogy még egy évet taníthassak. írásbeli választ egyik személytől sem kaptam, csak szóbeli biztatást: csak dolgozzak nyugodtan! Attól az érzéstől, hogy lám, szükség van rám (állást nem hirdettek), még nagyobb kedvvel foglalkoztam 3. osztályos tanítványaimmal. A kecskeméti origami-klub tagjaként igen sok kedves figurát hajtogattunk, sőt, kiállítást is rendeztünk karácsony előtt. Készülve az új tanévre, mint leendő elsős tanító - az igazgató beleegyezésével elmentem az óvodába ismerkedni a kis nebulókkal, akiknek szüleit majd mind tanítottam. Összeállítottam a fel- szerelési listát is részükre. Ez már áprilisban történt. Még mindig senki nem szólt, hogy „állítsd le magad!” Jött a pedagógusnap - semmi. Következett a 8. osztályosok ballagása - semmi. Aztán eljött június 17-e, a tanévzáró értekezlet, és Földi Ferenc igazgató úr közölte az egész tantestület megdöbbenésére, hogy nem tart igényt munkámra, és nyugdíjba küld. Ismétlem, minden előkészítés nélkül! Nemcsak engem alázott meg, hanem a kedves kollégáimat is, mert nem így képzeltük el az elválást. Azért írom ezeket a sorokat, hogy szeretett falum és a három társközség minden lakója értesüljön nyugdíjbavonulásom „emlékezetes” voltáról. Tudom, a volt tanítványaim szere- tetét nem vehetik el tőlem! A „felejthetetlen” június 17-i napért köszönettel tartozom Földi Ferenc igazgató úrnak, Rákóczi Péter igazgatóhelyettesnek és - nem utolsósorban - a tamaleleszi önkormányzatnak. Sípos Károlyné tanítónő Köszönet a támogatóknak Első alkalommal vett részt az egri senior úszók „minicsapata” a hollandiai Apeldoomban megrendezett 4. Nyílt Holland Hosszútávú Senior Úszóbajnokságon. Ezen a versenyen a megszokott távok hiányoztak. A legrövidebb táv 200 m, a leghosszabb 1500 m volt. 17 ország 280 indulója bizonyította részvételével, hogy a 25 évnél idősebb úszók nemcsak az 50 m-es és 100 m-es számok iránt érdeklődnek. A 3 napos viadal tekintélyes eredményeket hozott a négytagú egri csapatnak: Buttinger Lászlónak, Lázár Eszternek, Lázár Ritának, Matiz Zsoltnak. Az eredményes szereplés új versenyek lehetőségét nyitotta meg, több ország jelezte, szívesen látnák hazájukban az egri senior úszócsapatot. Végül Friderikusz Sándor zsargonjával élve: „Ez az út nem jöhetett volna létre”, avagy az egri csapat támogatói: MI- BEO benzinkút, Betérő vendéglő, Gyros étterem, Belvárosi Baromfibolt, Szenátor-ház, Pyrotechnic Kft., Sooters fotószalon, Gárdonyi Géza Színház, Hungária Szuperinfo, dr. Szabó Ferencné. És végül a Heves Megyei Hírlap, amely lehetővé tette a köszönetnyilvánítás eme formáját. Matiz Zsolt a minicsapat vezetője Az időzítés kiváló volt Igen Tisztelt Tari Ottó Úr! Ezúton is szeretném megköszönni Önnek, hogy 1994. június 2-án, csütörtökön a Heves Megyei Hírlapban osztályunkkal és a marosvásárhelyi egyetemmel kapcsolatos cikket megjelentetni szíveskedett. Az időzítés kiváló volt, és igen jólesett látni a kollégák arcán azt az örömet, amit az írás jelentett nekik. Az osztályunkon folyó munka lényegében hasonló az övékéhez, mégis sok újat tudtunk mutatni. A visszajelzésekből ítélve, nagyon jól érezték magukat nálunk, amelyhez az Ön cikke is hozzájárult. Gratulálok lapjukhoz, és ismételten köszönöm, hogy megjelentette a cikket. Tisztelettel: dr. Vadnay István ov. főorvos Markhot Ferenc Kórház- Rendelőintézet „A lakásbérlők túlkapásai” és a tények A Hírlap jumus 20-i szama Olvasók Fóruma rovatában „Az apparátus túlkapásai” címmel olvasói levél jelent meg, amelyre - miután személyemet is érinti - reflektálni szeretnék. Levelemnek szívem szerint a „Lakásbérlők túlkapásai” címet adtam volna, mert ahogy a részigazságokat összerakja, a tényeket elhallgatja, az már szinte túlkapásnak számít. A Deák F. u. 8. lakói igencsak egyoldalú tájékoztatást adtak az olvasóknak, elhallgatva jó néhány konkrét dolgot, ami az ügyhöz tartozik. Ezért szeretném a levelet néhány információval kiegészíteni. A Deák F. úti, 19 lakásos társasház 1964-ben épült, a vitatott telek utcafrontjára bejárási szolgalmat biztosítva a közterülettől elzárt udvari lakások bérlőinek, illetve az IKLV-nek. A szolgalmi jog fejében pedig az ingatan kezelője megállapodásban rögzítve biztosította számukra az udvar rendeltetesszeru használatát. A használattal semmi probléma nem volt mindaddig, amíg a Deák F. u. 8. sz. ötlakásos önkormányzati lakást a helyrajzi szám szerint hozzá tartozó telekkel együtt ki nem jelölték értékesítésre. Amikor ez a tény tudomásunkra jutott, az EVAT-nál bejelentettük vételi szándékunkat az udvar felére, annál is inkább, mert erre már a lakásépítésünk előtt, 1964-ben is tettünk kísérletet, de akkor a városi tanács csak annyi területet adott el, amennyit az épület elfoglal. Levelünkben mindössze annyit kértünk, hogy szíveskedjenek közölni a vételárat, és ha az részünkre kedvező, szeretnénk megvásárolni, ha nem, akkor vételi szándékunktól elál- lunk. De akkor kérjük, hogy az udvar használatára vonatkozó, 30 év óta élvezett jogainkat biztosítsák. Ez - gondolom - nem túl nagy kérés, ha már önhibánkon kívül olyan helyzetbe kerültünk, hogy a 19 lakáshoz egy fikarcnyi terület sem tartozik, még annyi sem, hogy a függő- folyosóról óhatatlanul leesett dolgainkért is magántulajdonban lévő telekre kellene belépnünk. A helyszín ismeretében erre már a telek értékesítésére való kijelölésekor is gondolni lehetett volna. A levél olvasta utáni első megdöbbenésből fölocsúdva azon kezdtem gondolkodni, hogy mi motiválhatja egy ilyen tartalmú levél megírását... A birtoklási vágy - öt lakáshoz 560 négyzetméter terület, 19 lakáshoz meg a 230 négyzetméter sem? A „csak azért is meg- mutatom”-ság? Mi ér ebben a telekben annyit, hogy birtoklásáért köztiszteletben álló ön- kormányzati vezetőt meghurcoljanak, csak azért, mert döntése tárgyilagos volt? Vagy a velük 30 év óta egy házban élő lakótársakat lejárassák azért, mert nem átallnak társasházuk számára annyi területet biztosítani, ami a lakás használatához kell? Mi ez a lakásonkénti 12 négyzetméter terület ahhoz képest, hogy a teljes területet, 560 négyzetmétert öten kívánnak megvásárolni lakásonkénti 110 négyzetméter területtel? A levél írói korábban azzal vádolták Szelényi János közös képviselőt és jómagámat, hogy hatalommal való visszaélésből, nyerészkedésből kívánjuk a telket megszerezni. Nyerészkedés ma 12 négyzetméterhez jutni a 110-zel szemben? Levelem végén ismét csak ott tartok, hogy miért születnek ilyen - a realitásoktól elrugaszkodó - levelek? Rossz beidegződésből, megszokásból, kedvtelésből? Esetleg valamennyiből együtt? Levelemet abban a reményben írtam, hogy ha az „egyik fél meghallgattatott, hallgattasson meg a másik is.” Angyal Olga Eger, Deák F. u. 6. Otthoneladas es rendezetlen viszonyok Bárok Lászlóné és dr. Horváth Ferenc Eger, Deák Ferenc u. 8. sz. alatt lakók levelében foglaltakra, amelyet a Heves Megyei Hírlap június 20-án - az ügyben érdekeltek előzetes meghallgatása nélkül, felelőtlenül egyoldalúan - jelentetett meg, az alábbiakat válaszolom: A Deák Ferenc u. 8. sz. alatti lakásokat az elsők között jelölték ki elidegenítésre. Az ingatlan felmérési munkái közben azonban évtizedek óta rendezetlen problémák derültek ki. Nevezetesen: a Deák F. u. 8. sz. alatti (5 lakásos) ingatlanban lakók kizárólag a Deák F. u. 6. sz. alatti (19 lakásos) ingatlanon lévő épület kapuáthajtóján és a Deák F. u. 4. sz. alatti ingatlanhoz tartozó udvaron keresztül közelíthetik meg lakásaikat. A Deák F. u. 8. sz. alatti lakások megvásárlásának természetesen semmiféle akadálya nem volt - és ma sincs -, az említett udvar azonban közös használatra szolgáló területnek minősül. Ezt bizonyítja egy 1963-ban született megállapodás, miszerint a társasház építése során kialakított lakások tulajdonosai, bérlői jogosultak az udvar közös használatára. Az ügy lényege itt van. Amennyiben tehát az udvar magántulajdonba kerül - minden körültekintés nélkül -, akkor nem látszik biztosítottnak további, rendeltetésszerű használata. Ez pedig nem érdeke a Deák F. u. 6. sz. alatti (19 lakásos) ingatlan lakóinak sem. Ezt az értékesítés előkészületei során írásban jelezték is. A helyzet egyértelmű tisztázása egyébként a Deák F. u. 8. sz. alatt lakóknak, Bárok Lászlóné és dr. Horváth Ferenc társainak is érdeke, tudniillik ők pedig kizárólag a Deák F. u. 6. sz. alatti ingatlan használatával tudják a megvásárolni kívánt lakásaikat megközelíteni, „bejárási szolgalom” bejegyzéssel. Az udvar esetleges megosztására több elképzelés is született a helyzet megoldása érdekében - azért, hogy még a bérlakások értékesítése előtt rendeződjön a tanácsi szervek több évtizedes mulasztása. így: 1993. május 24-én Szelényi János - az Eger, Deák F. u. 6. sz. alatti lakók közös képviseletében - az udvarra vonatkozó megosztási vázrajz engedélyezését kérte. Előadta az ott lakók nevében, hogy a társaság a megosztás után keletkező területet (az udvar egy része) megvenné, annál is inkább, mert vételi szándékukat már 1964-ben, az építkezés időszakában is kinyilvánították, de akkor ez meghiúsult. A hivatal a megosztást - mint lehetőséget - 1993 júniusában engedélyezte. Tette ezt a hivatal annak reményében, hogy ezáltal elősegíti az érdekeltek megegyezését, s hogy a kialakuló új jogi (és tulajdoni) viszonyok tisztább helyzetképet eredményezzenek még a lakásértékesítés lebonyolítása előtt. Az ügyben tudomásom szerint folytak egyezkedések az érdekeltek között. Ezt bizonyítja Szelényi János közös képviselő ez év májusában írt levele, miszerint felkereste őt Garabás István, Deák Ferenc utca 8. sz. alatti lakos, aki kérte, hogy az eddig tervezett megosztásban szereplő, 240 négyzetméter helyett kisebbet vegyenek meg. Hangsúlyozom, a magam részéről a vita - bármilyen megoldással történő - rendezésével egyetértek, különösen úgy, hogy mindegyik fél elégedett legyen, akár az 1963-ban felvett jegyzőkönyv alapján is. Az előzmények érzékeltetik: közel sem a szokványos, 30 napos ügyről van szó, hanem egy, évtizedek alatt kialakult, zavaros helyzet rendezéséről, amelynek megszüntetését elősegítené az érdekeltek közös megegyezése. A privatizációt tehát nem a hivatal, hanem a régebbről áthúzódó rendezetlen ügyek, esetleg jellembeli dolgok is akadályozhatják. Dr. Estefán Géza Eger megyei jogú város jegyzője * (Mivel válaszában maga a jegyző úr is a lakók levelére hivatkozik, szeretnénk közölni, hogy az olvasói leveleket senkivel sem szoktuk egyeztetni, hiszen úgy véljük: mindenkinek jogában áll véleményét leírni. S mint ez esetben is tesz- szük, helyet adunk a másik fél véleményének is. Ezért nem érthetünk egyet a „felelőtlen” és „egyoldalú” minősítéssel. Mint ahogy azzal sem érthetünk egyet természetesen, ahogy a jegyző úr szerint a levélírók részéről „jellembeli dolgok” is akadályozhatják az ügyek intézését. Úgy véljük, hogy az önkormányzati tisztségviselőknek az ügyintézés a feladatuk. (A szerk.) „Csak” emberséggel végzik munkájukat A politikában, a hatalomért való harcban jó volna észrevenni azokat is, akik lelkiismeretesen, emberségesen és udvariasan végzik felelősségteljes munkájukat. Veres József, a gyöngyösi Mátra Volán állomásfőnöke fiatal, nyugodt, segítőkész ember, tiszteli az idősebbeket, mindent megtesz azért, hogy könnyítse utazásunkat. S hogy az utasok kellemesen is érezzék magukat az úton, arról gondoskodik id. Bujáki Gyula. Mindenki szívesen utazik vele a Budapestre induló járaton, mert üdvözli az utasokat, közli a járat érkezését és visszaindulási időpontját, kellemes utazást vagy kellemes ünnepeket kíván. Ugyanezen tulajdonságokkal rendelkeznek váltótársa, a fia is. De nem lehet megfeledkezni Veres úr elődjéről, Káló úrról sem, aki ma már nyugdíjas, s aki megalapozta azt a jó utat, amit továbbvisz a mostani állomásfőnök. Csomós Miklósné és Komenczy Berta lan né, gyöngyösi lakosok Az alábbi termékek árai az Áfa-t is tartalmazzák! ■ I VII I I I M M I 27SC - IM I I T/M* All II \l I aerenda /házhozszállítással/ VM M II I MI I II ; I I IMI I AJ wf 84 I t/«II» C Vi' SI VIAyiM SI ÍI 177 Ft/db TIIEEWOCLIN HŐSZIGETELŐ IEI HÍ I EI Érdeklődni: Jacsc András Eger, Homok u. 26. Munkanapokon 7-15-ig szombaton 7-12-ig TEL: 36/311-144 Házhozszállítást is vállalunk! (2757)| „BIZTONSÁGI ŐR” munkára (porta- és járőrszolgálat) Hatvan város területén felvételt hirdetünk férfiak részére Alapvető felvételi követelmények:- maximum 40 éves életkor (katonaviseltség)- egészségügyi alkalmasság- legalább 8 ált. iskolai végzettség- büntetlen előélet - erkölcsi feddhetetlenség (A szükséges igazold okmányokat kérjük hozzák magukkal!) Jelentkezés: 1994 július 07-én 09.00 órakor Hatvan, Kossuth tér 1. Kossuth La|os Általános Iskola Securlntell Biztonsági Szolgáltató Kft. WJC lAX-mi 7 <€(« Mk Bemutató és vásár július 4-8. HELYBEN: Garancia. Szerviz. Kiegészítők. INGYENES: Üzembehelyezés. Betanítás. Egri „ÁSZOK" Számítástechnikai Kft. Eger, Klapka Gy. u. 9. Tel/fax: 312-577 Melegital automaták megérkeztek Egerbe. 28 féle kávé, tea és leves készíthető pár másodperc alatt kiváló minőségben. JEDE-MAT1C Egri Képviselet EURO-CAST KFT. Eger, Árpád u. 9. Tel: 36/312-41
