Heves Megyei Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-21 / 170. szám

6. oldal Horizont 1994. július 21., csütörtök „Szabad szerettein volna lenni mindig” - Ötven éve hunyt el Radnóti Miklós Amikor meghalt, új versek, szép költemények maradtak a zsebében. Szinte élete utolsó percéig írt. Holtteste exhumálá­sakor viharkabátja zsebében találták meg utolsó, halála előtt írt verseit. Döbbenetes erejű végső alkotásai a tömegsírból indultak a halhatatlanság felé. Kivégzői a kor egyik legrango­sabb költőjére lőttek. Áldozattá vált ő is... Radnóti sorsa kevés örömet és sok fájdalmat tartogat. Életútja a budapesti új-lipót­városi, műveltséget szerető polgári családból indult. Ko­rán árvaságra jutott fiú volt. Anyja és ikeröccse a születés­kor haltak meg, 12 évesen pe­dig apját is elveszítette. Gyermekkorától verselt, 15 éves korában már megjelentek nyomtatásban is, 21 évesen - 1930-ban - pedig az első önálló kötettel jelentkezett. Az életörömnek mégis szomorkás felhangjai voltak. Gyakran ok­talan önvád gyötri, hogy anyja és ikertestvére meghaltak az ő születésekor, de nyomasztó­nak ismerte meg maga körül az ország életét is. Hiába szerezte meg Szege­den a magyar-francia szakos tanári diplomát, tisztességes állást nem kapott. Nyugalmat sem talált. A Tisza-parti vá­rosban erős hatással volt rá Sík Sándor katolikus pap, költő és esztéta. Tőle kapta korai költői korszakának expresszionista ízeit, nagy irodalomtörténeti és esztétikai műveltségét. Kaffka Margitról írt disszer­tációjában kifejti: kell, hogy a költő önálló világot teremtsen magának. Munkájával iroda­lomtörténeti szakemberré lé­pett elő. Közvetlen diplomája előtt - két év jegyesség után - feleségül veszi régi szerelmét, verseinek Fanniját. Szerelmi házassága harmonikus, meg­hitt, majd szinte egyedüli mentsvára lelkének, mert ő „szép mint a fény, és oly szép mint az árnyékI S kihez vakon, némán is eltalálnék." Élményvilága, tematikája, kifejezőkészsége egyre gaz­dagodott. írásból, fordításból, magántanításból él. 1937-ben irodalmi munkásságáért Ba- umgarten-díjat kapott. Párizsi útjain (1937, 1939) a modem irodalommal és művészettel ismerkedett, melynek hatására műfordítóként még inkább a francia költészet kiemelkedő alakjait tolmácsolja magyarul. A Nyugat is mind inkább te­ret adott a Radnóti-verseknek. Kötetei - 1940-ig - minden nehézség ellenére, egymás után jelentek meg. Majd rette­gés és szakadatlan megpróbál­tatás az élete. Ezekben az esz­tendőkben emelkedett a jó költő a nagy lírikusok közé. Ódai-elégiai hangvételű, esz­mei töltésű: formájában kikris­tályosodott, klasszicizálódó művészete. Nagy utat járt be az első verskísérleteitől a végső, csodálatra méltó ered­ményekig: „A világ újraépülj az új falak tövében felhangzik majd szavam." Amit eredeti versekben nem hozhat nyilvánosságra, azt el­mondja külföldi mesterek sza­vával. Mindenkit a maga hangján fordít, de mindig köl­csönöz saját színeiből, leiké­ből. Kiváló műfordító; tarta­lom- és formahü. Szépirodalmi munkásságán túl tanulmányai, cikkei, bírálatai, esszéi, recen­ziói kerülnek napilapokba, fo­lyóiratokba. A ’40-es évek előrehaladtá­val érkezett költői csúcsához. Páratlan költészet születik nemzeti és európai értelem­ben. Tudja, hogy a költőnek nemcsak tisztának és ártatlan­nak kell lennie, harcosnak is: „Ó költő, tisztán élj te most, mint a széljárta havasoki ...S oly keményen is, mint a sok/ sebtől vérző, nagy farkasok./ Járkálj csak, halálraítélt!” A fenyegetettség érzése, az Európa-szerte terjedő fasiz­mus, az erőszakos halál előér- zete érlelte a harcos huma­nizmus mind erősödő hangját. Gyakran jeleníti meg a halál gondolatát, s megérzi, hogy az embertelenség áldozatává vá­lik. Szemben a fenyegető va­lósággal, keresi a választ: mi lehet a sorsa az irgalmatlan vi­lágban. Költészete legfontosabb eredményeit eclogái mutatják. A nyolc eclogából és az elő- hangból álló költeménysoro­zata, ciklusa megalkotásához Vergilius 9. eclogájának fordí­tása adta az indítékot 1938-ban. (Vergilius Kr. e. 70-19-ig, a rómaiak legna­gyobb költője, az ecloga műfaj első művelője volt.) Az ecloga pásztori témájú, többnyire párbeszédes vers, de Radnóti­nál valójában nem a költő és a pásztor beszélget, hanem a költő két énje kérdez, vála­szol, töpreng: önmagából in­dul ki, s oda tér vissza. Belső vívódása kifejezésére a legal­kalmasabb az ecloga-forma. így az antik keretben, az idilli miliőben, a formai fegyelem s nyelvi gazdagság magas fokán tudja kifejezni a költő az egyre embertelenebbé fajuló korszak iszonyatát, az élet gazdagsá­gának, értelmének és a barbár­ság eszeveszettségének ret­tentő ellentétét. De a költő nem akart meg­halni. Szerepet szánt magának a várható emberibb jövőben: „S látni szeretném újra a bű­nös/ várnak elestél s mint tanú szólni a kései kornak." (Nyol­cadik ecloga). Az eclogákkal párhuzamosan teremti meg oly nagy költeményeit, mint a Tétova óda, Levél a hitveshez. A magyar szerelmi líra leg­szebbjeit, mely utóbbi Lager Heidenauban, 1944-ben író­dott; a szögesdróttal körülvett barakkok világában, Fanni­hoz, a hitveshez, ki „túl há­rom vad határon”, a tábor poklában is reményt s hitet adott Radnótinak. A rí- mes-időmértékes költemény ódái számyalású sorai az em­beri akarat, a reménykedés, a túlélés vágya és hite erejét fe­jezik ki. Az igaz magyar hazafiság, a szülőföld odaadó, fiúi szere- tete pedig oly versében kap hangot, mint a Nem tudhatom; és egyesíti magában az idilli látást, az ódái, elégikus ko­molyságot a korszerű intellek­tuális kifejezőerővel. Erkölcsi bátorság jut tökéletes művészi formához a Sem emlék, sem varázslat-ban. 1944. május 19-én írta utolsó itthoni versét, egy töre­déket és cím nélküli darabot. Talán a Hatodik eclogának készült. Aztán behívták a ju­goszláviai Bor melletti tá­borba, a Lager Heidenauba: „...alszik a tábor. A tájra/ rá­süt a hold s fényében a drótok újra feszülnek.” (Hetedik ec­loga). A szerbiai Borból a me­nekülő hitleristák kegyetlen gyalogmenetben hurcolták Németország felé „Tarkólö­vés. - így végzed hát te is, —/ Súgtam magamnak, csak fe­küdj nyugodtan”. (1944. októ­ber 31.) Az agyongyötört köl­tőt Abdánál lőtte agyon egy SS-katona. Ugyanott, a Győr melletti abdai tömegsírba te­mették. Vas István, a költő írta róla: „Radnóti nemcsak egy izgal­mas müvet, tökéletesen nagy verseket hagyott ránk örökbe, hanem az emberi és művészi helytállás zavarba ejtő, képte­len és mégis kötelező példá­ját" A költő sírja Budapesten, a Kerepesi temetőben van. Halálának fél évszázados fordulóján meghajtjuk fejün­ket Radnóti Miklós múlhatat­lan nagysága előtt. „...A réteken/ zászlós söré­nyű, csillogó lovak/ szágulda­nak a hulló nap felé.” (Him­nuszba békéről) - 1938 -) „Őrizz és védj, fehérlő fáj­dalom, s te hószín öntudat, maradj ve­lem: tiszta szavam sose kormozza be a barna füsttel égő félelem!” (Őrizz és védj) Domonkos János E heti film- és videopremierek Lángoló jég Forres Taft (Steven Seagal) tűz­rendészed specialista az Aegis olajtársaságnál. Amikor azon­ban észreveszi, hogy főnöke gátlástalan üzelmeket folytat Alaszka természeti világa ter­hére, elhatározza, hogy meg­akadályozza a terület kifosztá­sát. Fejlett harcművészeti tu­dása és hiperszuper fegyverei révén hatásosan tudja meg­győzni ellenfeleit. Idegborzoló üldözéses jelenetek, rengetek dekoratív robbantás teszi szu­perlátványossá a filmet. A tör­ténettel az egri Uránia mozi né­zői ismerkedhetnek meg. Pokolról pokolra A vietnami háború utáni ameri­kai illúzióvesztés éveiben ját­szódik a film cselekménye. A háború borzalmait, félelmeit sokan a kábítószerrel próbálják kitörölni örökre az emlékeze­tükből. Ray két kiló heroinnal tér haza, feleségétől azonban egy szadista rablóbanda el­zsákmányolja a kábítószert... Raynek és barátjának minden harci ismeretére szükség van, hogy a véres ütközetet túléljék. A film megtalálható az egri Vi­deo top videotékában. Lángoló jég - a rendező és a főszereplő: Steven Seagal Vízen, vízparton: fokozott „sugárveszély” Okát, tudományos magyaráza­tát még kutatják, de tény, hogy elvékonyodott fölöttünk az ózonpajzs. Gyöngült az űrből jövő káros hatások elleni vé­dettségünk, ezért főként most, a nyári hónapokban indokolt a Nap ultraibolya „sugárfegyve- rével" szembeni óvatosság. Szervezetünket belsőleg is ellenállóbbá tehetjük az erős napfénnyel szemben béta-karo- tin, C- és E-vitamin fogyasztá­sával. Iktassunk étrendünkbe minél több zöldséget, gyümöl­csöt, elsősorban sárgarépát, paprikát, almát, epret, szedett, amelyekben ezek az összetevők bőven megtalálhatók. A szervezet felkészítésének, edzésének bevált formája a fo­kozatos fényterhelés is. Az üdü­lés kezdetén először csak 10­15 percet napfürdőzzünk, majd napi 5-10 perccel növeljük az időtartamot. Hőségben és Il­lő óra között ne napozzunk. A magas fényvédő tartalmú krémek hatékonyan védik a bőrt az ultraibolya sugarak túl­erejétől. Mintegy fél óra alatt szívódnak be a bőrbe, előre kenjük tehát be magunkat, ne a napozás kezdetekor. Az ismét­lés fölösleges: a krémek napi egyszeri használattal is véde­nek. Aki derült időben hosszabb autóútra indul, szintén használ­jon védőkrémet, ha zárt is a ka­rosszéria. A szélvédő üveg csaknem teljesen átengedi az ultraibolya sugarakat, s a volán mögött észrevétlenül le lehet égni. Kellemes, de kockázatos gumimatracon, csónakon ringa- tódzni a hullámok hátán, mert a víz megkétszerezi az ultraibolya sugarak erejét. A szó szoros ér­telmében vásárra viszi a bőrét, aki vízen, vízparton elalszik, ott felejti magát a napon. A habok között sem érezhet­jük védve magunkat: az UV-sugarak ereje a vízfelszín alatt még egy méterre is 60 szá­zalékos intenzitással érvénye­sül. A vízálló vagy víztaszító krémek használata tehát több mint ajánlatos. Vigyázat: erős napsütésben az árnyék is „süt", ott is utolér­nek a ibolyántúli sugarak. A kedvelt T-shirtek, pamuttrikók pedig szintén csak részleges ol­talmat jelentenek. (FEB) Oliver Stone lemondott fílmtervéről Oliver Stone, az ismert ameri­kai rendező feladta azt a ter­vét, hogy megfilmesítse a Juan Domingo Peron néhai argen­tin elnök második feleségéről, Evitáról készült musicalt. Ar­gentin lapjelentések szerint Stone nem tudott megegyezni a producerekkel a tervezett film finanszírozásáról. Ezek szerint Stone 60 millió dollárt igényelt, a Hollywood Pictu­res ellenben csak 50 milliót szándékozott Andrew Lloyd Webber musicaljénak meg­filmesítésére fordítani. Bue­nos Aires-i lapok most úgy ér­tesültek, hogy egy másik ren­dező valósítja majd meg a ter­vet. Mint arról már beszámol­tunk, Oliver Stone májusban megtekintette Argentínában azokat a történelmi helyeket, ahol a film cselekménye leját­szódnék. Carlos Menem elnök elő­ször támogatást ígért neki, ezt azonban attól tette függővé, hogy a készítendő film tartsa tiszteletben a történelmi való­ságot. Ezt viszont Stone elutasí­totta. Nem akart ugyanis eltérni a musical-változattól, amely tör­tető, hatalomra vágyó asz- szonynak tünteti fel Éva Pe­ront. Ha én Bródy volnék- A diósgyőri aranyköpés Ott tartottunk, hogy Szörényi Levente és B. J. szinte zökke­nőmentesen működött együtt. Lentről úgy látszott, hogy Le­vente a színpadon olyan, mint egy tank: megy előre, rendület­lenül, átgázolva minden akadá­lyon. Ám e tank kormányánál B. J. ült, ő szabta meg az út­irányt. B. J. nagyon hamar rájött, hogy az Illés együttes a maga módján politikai jelenséggé vált, irányjelző lámpává a fiata­lok számára. Ezért fontosnak vélte, hogy éreztesse a politikai véleményét. A koncerteken két szám között ironikus megjegy­zéseket tett, ezek a rajongók körében szájhagyomány útján terjedtek. Egyik aranyköpéséből „poli­tikai ügy” lett. Az 1973-as di­ósgyőri popfesztivál színpadán azt találta mondani: „Köszön­jük a rendőrségnek, hogy szál­lást biztosított néhány fiatal­nak.” Ez ma már ártatlanul hangzik, de akkor hatalmas bot­ránnyá dagadt, és a zenekarnak sok kellemetlensége származott belőle. B. J. valamelyest fekete bá­rány lett az együttesben. Ek­korra már a belügy megfelelő részlegei is felfogták, hogy az Illésben leginkább B. J. a „fel­forgató elem”, őt kell semlege­síteni ahhoz, hogy a zenekar be­lesimuljon a professzionális szórakoztatóipar langyos vi­zébe. Az 1968-as átmeneti lazulás után ’69-től kezdve volt egy bi­zonyos politikai visszarende­ződés, szigorodás. Valamennyi műfajban hevesebbé vált a cen­zúra, ezt mindenki érzékelte, aki bármilyen művészeti pályán mozgott. Kettős játékba fogtak a hatalmon lévők. Mintha úgy döntöttek volna: a gazdaságban próbáljuk meg egy kicsit sza­badabbra ereszteni a gyeplőt, de ideológiailag legyen újra tel­jes a rend és a fegyelem. Az illetékesek már várták a megfelelő alkalmat, hogy B. J.-t valamiképpen megreguláz- hassák. Ő azonban nem könnyí­tette meg a dolgukat, mert nem szervezkedett, nem szőtt össze­esküvést, nem osztogatott röp­lapokat - ekkoriban a belügyi szervek már nem mertek telje­sen alaptalanul eljárást indítani. B. J. semmiféle törvénybe üt­köző akcióban nem vett részt, mindössze egy magatartásfor­mát képviselt, igaz, nagyon kö­vetkezetesen és nagyon sokak számára. Utóbb világossá vált: viccesnek szánt mondata túl- dramatizálásával a hatóságok arra tettek kísérletet, hogy a ze­nekarból véglegesen kigolyóz­zák. Céljukat lényegében elérték. Néhány hónapra sikerült meg­zavarniuk az illés együttes mű­ködését, mert B. J.-t - épp az országos tűmé elején - a rend­őrség lakóhely-elhagyási tila­lomra kötelezte. Tény, hogy a zenekar tulaj­donképpen cserbenhagyta B. J.-t. Sajnálkoztak ugyan, de azért elmentek nélküle tur­nézni, mintegy tudomásul véve a helyzetet. Nem döntöttek úgy, hogy B. J. nélkül nincs zenekar, tehát le kell mondani a koncer­teket. Ehelyett inkább minde­nütt bejelentették a közönség­nek, hogy B. J. sajnos éppen be­teg. Ez azért is nevetséges megoldás volt, mert az Illés-tá­borban pillanatok alatt elterjedt, hogy mi az igazság. Ma már világosan látható, hogy az Illés együttesben va­lamiképpen B. J. volt a belső összetartó erő. B. J. csupán né­hány hónapra maradt ki a zene­kar mindennapi életéből, mégis, amikorra visszatérhetett a színpadra, az Illés gyakorlati­lag már szétesett. Az elvtársak ezzel a kis mondvacsinált ürüggyel elérték, hogy a szá­mukra kellemetlen zenekar fel­számolódjék - az Illés kevéssel ezután be is fejezte a pályafutá­sát. Pedig B. J. ügye gyakorlati­lag csekély horderejű volt más koncepciós perekhez képest. Első fokon felmentették, má­sodfokon viszont bűnösnek ta­lálták „nagyobb nyilvánosság előtt elkövetett hatóság megsér­tésének bűntettében”, s ötezer forint pénzbírságra ítélték. (Folytatjuk) Vámos Miklós Az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. Heves Megyei Igazgatósága Számviteli csoportja munkatársat keres. A munkakör betöltéséhez szakirányú főiskolai vagy mérlegképes könyvelői végzettség szükséges. Jelentkezni a főkönyvelőnél Eger, Széchenyi u. 2. 1994. július 31-ig. »

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom