Heves Megyei Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-19 / 168. szám

2. oldal Világtükör 1994. július 19., kedd Minisztériumi tisztviselőre lőttek vonaton A München-Bréma gyorsvonaton rálőttek a bajor mezőgazda- sági minisztérium egyik magas rangú tisztviselőjére. Az esetet nyilvánosságra hozó rendőrség szerint egy 48 éves férfi figyel­meztetés és minden látható ok nélkül az olvasó tisztviselő gyomrára irányította pisztolyát, miután az expressz kigördült a müncheni főpályaudvarról. Az 54 éves tisztviselő nem ijedt meg, elkapta a lövésre lendülő kart, majd meghúzta a vészféket. A merénylő eközben kétszer is lőtt, de csak a bőrt sértette meg a tisztviselő hasán és egyik karján. A támadót a kalauz és utasok segítségével ártalmatlanná tették. Emlékművet állítottak a cári családnak A moszkvai baganykovszki temetőben emlékművet állítottak az utolsó orosz cár, II. Miklós és családja emlékére. A Romanov dinasztia utolsó uralkodóját és családját 76 évvel ezelőtt, 1918-ban a július 16-ról 17-re virradóra végezték ki a bolsevi­kok. Az évforduló alkalmából Moszkvában bemutatták az En­gesztelő áldozat címet viselő filmet, amelyben Anatolij Ivanov fimrendező a cári család utolsó hónapjait eleveníti fel. A film­rendező szigorúan ragaszkodott az írásos dokumentumokhoz. Felhasználta II. Miklós leveleit, feljegyzéseit, a vele kapcsola­tos emlékiratokat. Két katasztrófa Szudánban: 50 halott Egy szudáni autóbusz eltévedt a sivatagban, s az utasok közül 22 ember elpusztult az éhségtől és szomjúságtól. Ezt az AP az Al-Ingaz al-Vatani című lapra hivatkozva jelentette. A busz jú­lius 8-án tűnt el a sivatagban. Az utasok több mint 100 kilomé­tert gyalogoltak, míg Kartúmig eljutva beszámolhattak a történ­tekről. Elbeszélésük szerint az autóbusz vezetője a homokvi­harban tért le az útról, és vesztette el tájékozódását. Az afrikai országban egy másik szerencsétlenség is történt: múlt kedden Berberben, Kartúmtól 300 kilométerrel északkeletre a Níluson felborult egy túlterhelt halászhajó. A rajta utazó 28 ember - há­rom kivételével - vízbe fulladt. Kucsma az atomfegyverek leszereléséről Leonyid Kucsma, az új ukrán államfő az orosz tévében kijelen­tette, hogy Kijev tiszteletben tartja az atomfegyverek leszerelé­sére vonatkozó ígéretét, de ehhez segítségre van szüksége. - Minél hamarabb elhagyják az atomrakéták Ukrajnát, annál jobb, mivel a Moszkvában aláírt megállapodásokat tiszteletben kell tartani - jelentette ki az új ukrán elnök, majd rámutatott: - Egyes fegyverek leszerelése komoly gazdasági problémát je­lent, amellyel Ukrajna egyedül nem tud megbirkózni. Bili Clin­ton amerilftr, vBpriíz jffírjrtorosz és Leonyid Kravcsuk akkori ukrán elnök"Januárban írt alá megállapodást, amelyben Kijev -Vállalta; högy: megszabadul atómfegyvereitől.-aáiotombagsí! A .tag&ddöa ^rn/s'tfn aryv-í- : MeghibM#sók a Columbia űrrepülőgépen Tíz nappal a SBtrt utál,'túl ta ut kétharmadán a tervezett kísérle­teknek aKupünvlhdrminc sYázalékút tudták elvégezni a Colum­biai űneptdőg ép űíhdjáMi. 'Számos fontos berendezés romlott oh is ta asztronaütákfhíába próbálkoztak többször is megjavítani néhányat!,/ egyes, biotechnológiai kísérlet befejezéséről le kell mondaniuk Égy japán;/Sfcjtszétválasztó berendezés hűtőrend­szere! immár ötödször mondta fel a Szolgálatot. - Az űrhajósok hiár annyit foglalkoztak javítási munkálatokkal, hogy kénytel- ! nek vagyunk néhány megrendelt vizsgálatot félretenni - jelen­tették be vasárnap a floridai űrközpontban. Nem sikerült a Co­lumbia legénységének felvenni azt a pillanatot sem, amikor a Shoemaker-Levy 9 üstökös egy része becsapódott a Jupiterbe. Bár kameráikal látták a Jupitert, s két holdját, a Columbia olyan szögben repült, hogy a becsapódást nem észlelték. A földi irá­nyítók, hogy megvigasztalják kollégáikat, átjátszották a Hubble r űrteleszkóp felvételeit a régen várt eseményről. Elvitte a szívroham a tangó „nagy öregét” Vasárnap Buenos Airesben 91 éves korában szívroham követ­keztében elhunyt Sebastian Piana, zongorista és zeneszerző, a világhírűvé lett argentin tangó „nagy örege”. Sebastian Piana, akinek első szerzeményét Carlos Gardel, a tangó másik legen­dás alakja énekelte, nagy argentin költők - Jósé González Cas­tillo, Catulo Castillo, Homero Manzi és mások - verseit zenésí- ! tette meg. Zongoristának tanult és a klasszikus képzés befejez­tével, a 20-as években fordult érdeklődése a tangó felé. Ezzel az új ritmusú zenével valósággal lázba hozta az argentin főváros szórakozóhelyeit. Hosszú zenei pályafutása során mindvégig a szólista szerepét helyezte előtérbe az együttesekkel szemben. Gázában a felbőszült tömeg palesztin rendőröktől elvett fegyverekkel, gyújtópalac­kokkal támadt az izraeliekre Kim ír Szén - még a neve sem igaz? Interjú Hornnal szlovák napilapban A Národná Obroda című szlo­vák lap hétfői számának első oldalán rövid, Triesztben ké­szült interjú jelent meg Horn Gyulával. A magyar miniszter- elnök ebben megerősítette, hogy augusztus 5-én Szlováki­ába látogat. „Konkrétan megállapodtunk abban, hogy augusztus 5-én lá­togatást teszek Moravcík úrnál. Megbeszéléseink napirendjén minden - jelen pillanatban vitás - eddig megoldatlan kérdés szerepelni fog, tehát tárgyalunk majd a bős-nagymarosi kérdés­ről, megvitatjuk a barátságról, a jószomszédi viszonyról és az együttműködésről szóló alap- szerződés aláírásának lehetősé­gét, és az új határátkelők meg­nyitásának kérdését” - mondta Horn Gyula. Hangsúlyozta, hogy Jozef Moravcíkkal „teljes mértékben konkrét problémák­ról kíván konkrét tárgyalást folytatni”. Hétfőn több szlovákiai napi­lap is úgy értesült, hogy a szlo­vák fél „még e hét folyamán át­adja Budapestnek az alapszer­ződés szlovák tervezetét, ame­lyet a magyar szakemberek ha­ladéktalanul megvizsgálnak”. Plutóniumot leltek Jäkle úr házában Adolf Jáklének hívják és ma­gyarországi üzleti kapcsolatok­kal is rendelkezett az az 52 éves német üzletember, kinek házá­ban, a Bodeni-tóhoz közel fekvő Tengen településen nemrég atombomba gyártásánál fel­használható plutóniumra buk­kantak. Mint a Der Spiegel hét­főn utcára került számában ol­vasható, Jäkle sokféle üzleti vállalkozásba fogott, Magyar- országhoz egy fékbetétet gyártó üzem, illetve krumplisütő be­rendezések értékesítése kötötte. Már korábbi jelentések is szóltak arról, hogy Magyaror­szág és Svájc érintésével kerül­hetett Németországba az az orosz hadiipari üzemből szár­mazó hatvan grammnyi radio­aktív anyag, amelyet a nyomo­zók Jäkle házának garázsában találtak meg, miközben pénz- hamisítás gyanúja miatt üldöz­ték az üzletembert. A hatvan grammnyi anyag tíz százaléka igen tiszta plutónium 239-es: a mennyiség önmagában nem ve­szélyes, de szakemberek azt sejtik, hogy ennél sokkal na­gyobb mennyiséget rejtegetnek valahol. Az eset német körök­ben olyan nagy aggodalmat kelt, hogy Kohl kancellár is szólt róla legutóbb Nápolyban Jelcin orosz elnöknek, s szak- véleményt is átadott neki. A német fél az ügy kapcsán maf­fiaszerű orosz struktúrákról be­szél, amelyeknek magas rangú minisztériumi, követségi, üzemi és kutató intézeti szemé­lyek is tagjai. Az elhunyt észak-koreai diktá­tornak, Kim ír Szénnek fogalma sem volt a marxizmus-leniniz- musról, sokkötetes művét szov­jet tanácsadók írták, és még a neve sem „valódi” - idézi Pjotr Alexandrovics II Pák orosz-ko­reai filozófust, a marxizmus-le- ninizmus egykori phenjani do­censét a „Corriere della Sera” milánói napilap. A kazah fővárosban, Almati- ben élő Pák szerint a 83 éves Kormányválsággal fenyeget Olaszországban a korrupciós ügyeket vizsgáló milánói ügyé­szek lázadása: Roberto Maroni belügyminiszter távozását he­lyezte kilátásba arra az esetre, ha a kormány nem módosítja a kenőpénzügyek gyanúsítottjai­nak menekülési kiskaput nyitó rendeletét. Az olasz kormány a hét második felében adta ki az igazságügyi miniszterről elne­vezett Biondi-rendeletet, mely lényegében lehetetlenné teszi, hogy a korrupcióval, közpén­zek eltulajdonításával vádolt személyeket előzetes letartózta­tásba helyezzék. A rendelet nyomán „fellázadt” és vissza­adta megbízatását az a négy mi­lánói ügyész — a Tiszta Kezek csoportja -, aki a korrupcióval való végleges leszámolás jel­képe lett Olaszországban. Maroni tévéinterjújában azt állította, hogy más szövegű rendelet jelent meg hivatalosan, nem az, amelyhez ő hozzájáru­lását adta. Giuliano Ferrara, a parlamenti kapcsolatokért fel­elős tárca nélküli miniszter, a korában elhunyt diktátor fia és utódja még tudatlanabb, mint apja volt. Pakot a második vi­lágháború után Phenjanba küld­ték, hogy Észak-Korea jöven­dőbeli káderelitjét bevezesse a marxizmus tanításaiba. Egyik tanítványa Kim Ír Szén volt. „Teljesen tudatlan volt, és semmit sem értett” - mondta az almati nyugdíjas a lapnak. Kim legendákkal övezett hősi küzdelme a japán megszál­kormány szóvivője Maroni állí­tását azonnal gyermekded, di­lettáns kijelentésnek nevezte. Roberto Maroni az Északi Liga képviselője Silvio Berlus­coni májusban beiktatott koalí­ciós kormányában. A rendeletet a koalíciós partnerek miniszte­rei elfogadták, de a megjelenést követő országos felháborodás láttán mind az Északi Liga, mind a másik szövetséges, a szélsőjobboldali Nemzeti Szö­vetség vezetői elhatárolták ma­gukat Silvio Berlusconi kor­mányfőtől. Berlusconi magabiztosan ki­jelentette, hogy „nem érzi ma­gát egyedül, mert az igazság vele van”. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a rendeletet tudatosan félremagyarázzák, mert annak célja az, hogy Olaszországban csak rendkí­vüli esetekben lehessen valakit bírósági ítélet nélkül börtönben tartani. A túlzsúfolt olasz bör­tönökben 50 ezer embert tarta­nak fogva, s ezeknek fele bíró­sági ítéletre vár. Az ítéletek rendkívül lassan születnek. Az lókkal pedig merő kitaláció. Ahelyett, hogy az észak-koreai hegyekben harcolt volna a beto­lakodók ellen, a későbbi „nagy vezér” Oroszországban krump­li földön dolgozott. Kim felemelkedését a szov­jet Romanenko tábornoknak köszönhette. A Kim ír Szén név, egy partizánvezéré volt, aki valóban harcolt a japánok ellen, de semmi köze a későbbi diktátorhoz - állítja Pák. előzetesben eltöltött fogság gyakran hónapokig, egyes ese­tekben évekig tart. Berlusconi szerint ez a helyzet méltatlan egy civilizált országhoz. Emel­lett úgy vélik, hogy az illetékes bírák nagyon könnyen adják ki az előzetes letartóztatás i paran­csokat, hogy a börtönök nyo­masztó légkörében a gyanúsí­tottak minél előbb mcgtöijenek. A miniszterelnök leszögezte, hogy a rendeletén csak egyféle módosítást tud elképzelni: azt, hogy az előzetes őrizetbe vétel gyakorlatát, alkalmazását még tovább szigorítják. Berlusconi szerint s jelenlegi olasz gyakor­lat a rendőrállamokra jellemző, s a kormány rendeletét követő vihar két részre osztotta az or­szágot: a börtönpártiakra, il­letve a szabadságpártiakra. A rendeletet a parlamentnek kell véglegesen jóváhagynia, de a döntésig érvényben van. Ennek alapján két nap alatt négyezer embert engedtek ki az előzetes fogva tartásból, közülük mint­egy 400 a korrupciós ügyekkel vádolt személyek száma. Kenőpénz-botrány Olaszországban, máris kormányválságról suttognak Amerikai csapatokat vezényelnek Boszniába? Az Egyesült Államok jelentős létszámú szárazföldi csapatokat vezényel Boszniába, ha a szem­ben álló felek elfogadják a nemzetközi béketervet - nyilat­kozta útban Bukarestbe újságí­rók előtt William Perry ameri­kai védelmi miniszter. Ha azonban a béketervet nem fo­gadják el, az Egyesült Államok kész arra, hogy egy szélesebb katonai kötelezettségvállalást támogasson a térségben - kö­zölte William Perry az AP ame­rikai hírügynökség jelentése szerint. Perry nem volt hajlandó pon­tos létszámot közölni, de a Pen­tagon egy vele utazó magas rangú munkatársa, aki nevének elhallgatását kérte, azt a tájé­koztatást adta, hogy 15.000-20.000 fős amerikai ka­tonaságra lenne szükség a bé­kemegállapodás tiszteletben tartásának ellenőrzéséhez. A védelmi minisztérium munka­társa szerint az amerikai kon­tingens alkotná a NATO-erő felét. Az amerikai védelmi minisz­ter egyhetes európai látogatása során ellátogat Szarajevóba is, ahol pénteken találkozik Mi­chael Rose tábornokkal, az ENSZ boszniai békefenntartó erőinek parancsnokával. Elképzelhető, hogy a Bosz­niában állomásozó ENSZ béke- fenntartó erők a nyár végére ki­vonulnak a köztársaságból, hogy szabaddá tegyék az utat a NATO katonai erői előtt, ha a boszniai szerbek nemet mon­danak a legújabb béketervre — közölte Rose tábornok. Szovjet merényletterv Hitler ellen Két héttel a Szovjetunió megtámadása után, 1941. július S-én Lavrentyij Berija, a belügyi népbiztosság vezetője különleges csoportot állított fel. Ekkor született meg az az ötlet, hogy me­rényleteket kell végrehajtani a német birodalom vezetői ellen. Egyik célpontjuk Hitler lett volna; kidolgoztak több tervet is, hogy eltegyék láb alól. Az akció meg is indult. Sztálin azonban közbeszólt, s megtiltotta, hogy szovjet ügynökök merényletet kövessenek el Hitler ellen. Minderről a Krasznaja Zvezda című orosz napilap lebbentette fel a fátylat. A Lavrentyij Berija által felál­lított csoport vezetője Pavel Szudoplatov, helyettesei pedig Naum Ejtyingon és Dmitrij Melnyikov volt. Mindenek előtt a Hitler elleni merényle­tek terveit dolgozták ki. Az egyik azon a feltételezé­sen alapult, hogy a németek el­foglalják Moszkvát. Úgy vél­ték, hogy Napóleon példáját követve Hitler is ellátogat a legyőzött Moszkvába. Ez eset­ben a merénylet színhelyéül Moszkvát jelölték ki. A másik tervben Berlint vá­lasztották a merénylet helyszí­néül. Ehhez az akcióhoz kü­lönleges embert kellett kivá­lasztani, olyat, aki valamilyen úton-módon képes a náci veze­tők közelébe férkőzni. A bel­ügyi népbiztosság a szerencsés véletlennek köszönhetően ha­mar rátalált emberére. A nácik oldalára 1941 őszén átállt ne­ves orosz színésznek, Vszevo­lod Blumenthal-Tamarinnak az unokaöccsére, Igor Mikla- sevszkijre. Ő folytatta a bok­szolást, s a németek megen­gedték, hogy versenyezzen. A szerencse az egyik boksz­meccsen szegődött mellé: a boksz világbajnoka, Max Schmeling — a német sport büszkesége - felfigyelt rá, s megajándékozta dedikált fényképével. Miklasevszkij előtt kitárultak az ajtók. A történetbe itt kapcsolódik be a kaukázusi születésű Olga Csehova, az orosz származású híres német színésznő, aki egykor Sztanyiszlavszkij tanít­ványa volt, aki 1921-ben Né­metországban telepedett le. Kapcsolatai azonban nem sza­kadtak meg az óhazával, s na­gyon fontos dolgokról tájékoz­tatta Moszkvát. Csehova bejá­ratos volt a náci vezetés leg­felső köreiben. Többször is személyesen találkozott és be­szélgetett Hitlerrel, Göringgel és Goebbelsszel. Kapcsolatai révén sokat megtudott a biro­dalmi kancellária titkairól. Miklasevszkijnek nála kellett megjelennie... A moszkvai csoport vezetői, Pavel Szudop­latov és Naum Ejtyington to­vábbi három tapasztalt felderí­tőt rendeltek Berlinbe. Az ötös fogatnak az volt a feladata, hogy kezdje meg az előkészü­leteket Hitler meggyilkolására. A merénylet tervének elké­szültét jelentették Sztálinnak. Utóbbi 1943-ban magához rendelte az állambiztonsági népbiztost, Merkulovot és Pa­vel Szudoplatovot. És Sztálin váratlanul határozott nemet mondott...

Next

/
Oldalképek
Tartalom