Heves Megyei Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-18 / 167. szám

A Kamaránál kétlik, hogy Morvái Ferenc lenne az egyetlen, kinek nincs tartozása - Az elnök a pénteki felszólalásról (3. oldal) Mentőautó helyett gyalogszerrel - A mindössze hat kilométeres távolságot ők több mint egy óra alatt tették meg ________(4. oldal) C sak egyetlen „egy” Czibor van a világon... - Tudatosan szerintem csak az embereket lehet eladni, a lelkeket nem (11. oldal) Horn kétoldalú találkozói a KeK-csúcsértekezlet után A KeK szombaton Triesztben tartott csúcsértekezlete lehető­séget adott Horn Gyula minisz­terelnöknek, hogy közvetlenül beiktatása után kétoldalú meg­beszéléseket folytasson a térség több államának kormányfőivel. A magyar kormányfő Silvio Berlusconi olasz miniszterel­nökkel, Franz Vranitzky oszt­rák kancellárral, Jozef Morav- cík szlovák, Václav Klaus cseh és Nicolae Vacaroiu román kormányfővel tárgyalt. A Moravcíkkal tartott meg­beszélés annak a szándéknak a megérősítésére szolgált, hogy mindkét fél minden lehetségest meg kíván tenni a kétoldalú kapcsolatokat terhelő problé­mák rendezésére. Megoldást kell sürgősen találni Bős kérdé­sére, hiszen a Szigetköz hely­zete hamarosan katasztrofá­lisra fordul. Előre kell lépni a magyar kisebbség helyzetének javításában. A magyar-román kormány­fői találkozón mindkét fél egyetértett abban, hogy az alapszerződés kidolgozásában folytatni kell a szakértői egyez­tető munkát. Magyar és román részről egyaránt teljesen termé­szetesnek tartották, hogy az alapszerződésben egyaránt sze­repelnie kell a határok megvál- toztathatatlanságának és a ki­sebbségek jogainak. Mindkét fél pontosan tisztában van az­zal, hogy enélkül nincs alap- szerződés - hangsúlyozta Ko­vács László külügyminiszter, aki szerint megfelelő politikai akarat esetén gyorsan megálla­podásra lehet jutni. Kielégítő a hasba lőtt hatvani asszony állapota Mint lapunkban többször is hí­rül adtuk, múlt hét csütörtökön megint lövöldözés történt Hat­vanban. A hatvani B. György egy házilag fabrikált fegyverrel hasba lőtte Ő. Vendelné 57 éves szintén hatvani lakost, majd végzett magával is. Tegnap megpróbáltunk a kórházban érdeklődni az asz- szony állapota felől. A sérültet az intenzív osztályon ápolják, ám hogylétéről a traumatológia ügyeletes főorvosa többet nem voít hajlandó elárulni. A hírek szerint Ő.-né állapota kielégítő. A tragédia egyik oka - a szó­beszéd szerint - az lehetett, hogy Ő. Vendelné és élettársa viszonya az utóbbi időben meg­romlott, így vélhetően a vita hevében dörrent el a fegyver. A jó környezetvédelemhez törvényi háttér szükséges Azonnali radikális környezeti intézkedéseknek nincs realitása - mondta Baja Ferenc környe­zetvédelmi és területfejlesztési miniszter az MTI érdeklődé­sére. Elsőként a törvényi hátte­ret kell megteremteni, illetve a környezetvédelem szempontjait is figyelembe vevő gazdasági gyakorlatot szorgalmazni. Baja Ferenc elmondta: amíg nincs törvényi háttér, nehéz in­tézkedni. Ahhoz, hogy konkrét környezeti lépésekben megje­lenjen az új tárca a lakosság előtt, törvényi felhatalmazás szükséges a Parlamenttől. A törvények adják meg a megfe­lelő szankcionálás lehetőségét. Fontos, hogy mielőbb a Parla­ment elé kerüljön az előkészí­tett környezetvédelmi törvény. Az egri Puhl Sándor vezetésével vonultak a gyepszőnyegre a világbajnoki döntőben Brazília és Olaszország játékosai. A pályafutása csúcsára érkezett sípmesterről lapunk 10. oldalán olvashatnak Befektetéssel épül tovább az M-3-as Szakmai körökben régóta tart a vita arról, mikor és hogyan épüljön tovább Gyöngyöstől Miskolcig, illetve a keleti or­szághatárig az M-3-as autópálya. Nemrég eldőlt, koncessziós alapon - befektetéssel - folytatják az építkezést. A bíráló bizottság nemrég döntött arról, hogy javasolja a közlekedési, hírközlési és víz­ügyi miniszternek: koncesszi­óban épüljön tovább ez az au­tópálya. A pályázatról és a várható fejleményekről be­szélgettünk dr. Tímár András­sal, a Koncessziós Autópálya­iroda vezetőjével. — A vita arról szólt, hogy a Gyöngyös-Miskolc közötti au­tópálya szakaszt közpénzek­ből hatvan-hetven milliárd fo­rintból lehetne megépíteni. Mindez koncessziós kivitele­zésben 90-100 milliárdbe ke­rülne. Ez utóbbi megoldás is tartalmazna legalább harminc milliárd forint állami támoga­tást. Bár a koncessziós autópá­lya-építés minden esetben jó­val drágább, mint amelyet ál­lami közpénzekből építenek, mégis a bizottság ezt az utóbbi megoldást támogatta. Ez azzal magyarázható, hogy a nem­zetgazdaság teherbíró képes­sége ezt jelenleg nem búja el.-A szakmai bizottság épp ezért miben foglalt állást?-Abban, hogy a korábban kiírt pályázaton részt vett két társaság közül melyikkel kez­dődjenek meg a tárgyalások a koncessziós szerződés előké­szítésére. Ennek a nevét azon­ban még nem hoztuk nyilvá­nosságra, miután a hivatalba lépő új miniszter hagyja majd jóvá.- Kik pályáztak?- Két nemzetközi konzor­cium, vagyis két közös válla­lat. Az egyik a francia-olasz- magyar-amerikai érdekelt­ségű GTM. International, il­letve a francia-német-ma- gyar-angol cégek által jegy­zett Consortium for Hunga­rian Motorways is Consession elnevezésű társaság. A kettő­jük közül az egyiket válasz­totta a bizottság, amelyet ha­marosan megtudnak.-A további tárgyalásokon mire fektetnek hangsúlyt?- Mindenek előtt arra, hogy a hazai érdekeket védjük. így volt ez az M-l-es autópálya építésének előkészítésekor is, amely szintén koncesszióban készül. Ez a mostani esetben azt jelenti, hogy a Gyöngyös- Miskolc közötti szakasz folyó áron számolt százmilliárdos költségében az állami támoga­tás nem haladhatja meg a már említett harmincmilliárd forin­tot. Természetesen ezzel tisz­tában vannak a pályázók is, mert előrebocsájtottuk. így, mérlegeltek és versenyeztek. (Folytatás a 3. oldalon) Felfüggesztett médiatárgyalások Nem jött létre megállapodás a leendő médiaelnökök szemé­lyéről a hatpárti tárgyalásso­rozat szombati fordulóján. Az ellenzék új - strukturális - ja­vaslattal állt elő, amelyet a koalíciós pártok visszautasí­tottak. Az egyeztetést a felek felfüggesztették. Zsigmond Attila, az MDF-es delegáció tagja a sajtó képvise­lőinek elmondta: az ellenzék törvényes garanciák hiányában, strukturális biztosítékokra vo­natkozó javaslatokat tett. Eze­ket a koalíció nem fogadta el, így az ellenzéki pártok részére más nem maradt, mint hogy közös - négypárti - levelet ír­janak Göncz Árpád köztársa­sági elnöknek. Ebben rámutat­nak arra: készen álltak a meg­egyezésre, de az nem nevezhető konszenzusnak, ha csak az egyik oldal enged álláspontjá­ból. Azt kérték, hogy osszák meg a televízió első és második csatornáját, valamint a rádió Kossuth és Petőfi adóját. A má­sodik csatornát és a Petőfi adót az ellenzéknek megfelelő alel- nök irányítaná. A másik variáció szerint az ellenzék tenne javaslatot a Ma­gyar Rádió elnökére és a Ma­gyar Televízió két alelnökére. Az ellenzék ezen kívül ragasz­kodott ahhoz, hogy az MTV-nek két közszolgálati csatornája le­gyen, a Duna TV pedig a mos­tani konstrukciójában maradjon fenn. Az ellenzék konkrét sze­mélyi javaslatokat nem tett, és nem is mond neveket addig, amíg nem kapnak megfelelő garanciákat. Deutsch Tamás, a Fidesz ne­vében arra emlékeztette az új­ságírókat, hogy Horn Gyula pénteken már a tárgyalási for­duló előtt aláírta az elnökök és alelnökök kinevezéséről szóló előterjesztést, meggátolva így az egyeztetés folytatását. Az el­lenzék ennek ellenére ismét tárgyalóasztalhoz ült, mert úgy tekintik a kormányfő indítvá­nyát, mintha Hóm Gyula azt visszavonta volna, pedig ezt közjogi értelemben még nem tette meg. (Folytatás a 2. oldalon) IDŐJÁRÁS Fidesz-választmány: Várhegyi az új elnök Várhegyi Attilát, Szolnok fi- deszes polgármesterét válasz­totta elnökévé szombaton a Fidesz Országos Választmá­nya. A várakozásokkal ellen­tétben Varga Mihály alelnök nem indult a választáson, s meg sem jelent a testület ülé­sén. Várhegyi Attila a debre­ceni fideszes alpolgármester, Mazsu János ellenében nyerte el az elnöki tisztet. A privatizált vagyon 400-500 milliárd forint A külföldi tőke szerepe a pri­vatizációban címmel új ta­nulmány látott napvilágot a Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások sorozatában. Az adatok szerint az elmúlt évek­ben 450-500 milliárd forint ér­ik NAP HÍREI tékü állami vagyont sikerült eladni. Az 1990-ben átvett 1844 vállalatból 492-t telje­sen, további 200-at pedig részben értékesítettek. Csak­nem 600 cég van továbbra is többségi tulajdonban, több százat felszámoltak, további 80 cég került vagyonkeze­lésre. A privatizációs bevéte­lek fele devizában folyt be, amely 1990-ben félmilliárd, 91-ben 24,6 milliárd, 92-ben csaknem 41 milliárd, tavaly majdnem 89 milliárd forintra rúgott. Leginkább Nagylaknál kell várakozni A személyautóknak a nagy­laki határállomáson 8 órát kell vesztegelniük, míg a nyu­gati határátkelők közül csak Sopronnál - befelé - kell kö­rülbelül 1 órát várakozni - tá­jékoztatta vasárnap az MTI-t a határőrség ügyeletese. A tom­pái határátkelőnél 3, Röszké- nél 4, Hercegszántónál 4, Bi- harkeresztesnél 7, Gyulánál 5, Battonyánál pedig 3 óra a vá­rakozási idő. . A Unilever s a magyar piaci lehetőségek A Unilever, melyet idén az első öt legsikeresebb európai vállalat között tartanak szá­mon, sikeresnek ítéli eddigi magyarországi tevékenységét. A multinacionális cég 1994. júliusáig összesen 100 millió USA dollárt fektett be Ma­gyarországon. A beruházott összegből mintegy 80 millió USA dollárt a növényolajipar­ban használtak fel. A vállalat­nak sikerült a magyarországi margarinpiac közel 80 száza­lékát megszereznie. Dúl a háborúság a győri Eszterházy Palota körül Plakátok kerültek a hét végén a győri Eszterházy Palota külső homlokzatára, amelyek arról tá­jékoztatnak: „ebből a házból mindenkit kiköltöztetünk”. A plakátok egyikén a város pol­gármesterének portréja szere­pel, noha nem neki tulajdonít­ható a plakáton olvasható szö­veg: „magamnak építtetem az önök pénzéből”. A házban dolgozó kisiparo­sok közül néhányan tiltakozá­suknak adtak hangot amiatt, hogy ki kell költözniük műhe­lyeikből. Azzal vádolják a pol­gármestert - aki közismert mű­gyűjtő -, hogy a palota re­konstrukciójának ügyét saját érdekeinek szolgálatába állítja. A tervek szerint az épületben ugyanis képtár is helyet kap majd. A kisiparosok fontolgat­ják, hogy polgári engedetlen­ségi mozgalmat indítanak, nem költöznek ki műhelyeikből. Kolozsváry Ernő, a város polgármestere a történtekre re­agálva elmondta: a közgyűlés határozott az Eszterházy Palota felújításáról. A rekonstrukciót követően részbeni funkció- váltás megy majd végbe, mivel a városi önkormányzat nagy ér­tékű, Egry, Szőnyi, Derkovits, Bemáth Aurél műveivel fém­jelzett gyűjteményt szeretne a műemléki falak között elhe­lyezni. Kijelentette: a felújítás után a kisiparosok visszaköl­tözhetnek az épületbe, de addig is megfelelő üzlethelyiségeket kapnak. Kolozsváry cáfolta azt, hogy ő vetett volna szemet a városi múzeum igazgatói állá­sára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom