Heves Megyei Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-16-17 / 166. szám
1994. július 16-17., szombat - vasárnap Gyöngyös Es Körzete 5. oldal Nincs „uborkaszezon” a Kolping-házban A gyöngyösi Kolping-házban nyáron sincs „uborkaszezon”. A FAGY1K nevű népszerű klub tegnap irodalmi délutánra hívta az érdeklődő fiatalokat. Új házhoz már nem kezdenek Kisnánán? Kisnánán is lelassult a „fészekrakás”, új házhoz már nem kértek építési engedélyt az idén. A készülő két családi otthonhoz még a korábbi években kezdtek. Osztrák napok után ismét Domoszlón Huszonkét domoszlói általános iskolás diák nyaralt július 3-tól a község osztrák testvértelepülésén, Losensteinben. A tanulók az önkormányzat hét közben kilátogatott delegációjával együtt e hét végére érkeztek vissza Domoszlóra. Abasári képviselők tárgyalták a héten Hétfőn rendkívüli ülést tartott Abasár képviselőinek testületé. A tanácskozáson bérleti, építési, telekértékesítési kérdésekkel foglalkoztak, és a gáz-, illetve csatornahálózat beruházásának helyzetéről tájékozódtak. Újabb solymosi üzem a munkanélkülieknek? E hét közepén egy találmányra épülő új faipari üzem létesítésével kapcsolatban keresték meg vállalkozók a gyöngyös- solymosi polgármestert. A tervezett munkahely várhatóan száz dolgozót foglalkoztathat az állástalanokból. A munkahelyteremtő beruházásról - amit a helyi önkormányzat is kész támogatni - folytatódnak a tárgyalások. A képviselő-testület elé már a kész program kerül. Mátrai kutyaparádé, érdekes bemutatókkal Július utolsó két napján nemzetközi dobermann-találkozó és CAC-kutyakiállítás színhelye lesz a mátrai Sástó. A programot - amelyhez a rendezők gyöngyösi autóbuszjáratokról is gondoskodnak - márkás ebek ügyességi és munkabemutatója színesíti. A félvezetőgyártás a részmunkáknál is nagy figyelmet követel / Érdekes javaslat: Omikron Antipolis - Szilíciumvölgy a Mátraalján Innováció egy jobb világért - ezzel a jelmondattal rendezik meg 1996. június 30-án, 31-én és július 1-jén a magyar innovációs parkokról szóló szakmai konferenciát Gyöngyösön. A tanácskozás az Omikron Antipolis - Szilíciumvölgy a Mátraalján címet viseli. A kezdeményezés előzményei három évtizeddel korábbra nyúlnak vissza: akkor honosodott meg az elektronika a vidéken. A Tungsram telepített félvezetőgyárat egy rejtett- hadiüzem számára alkalmas- völgybe. Ennek szakemberei már a magyar innovációs- park-mozgalom kezdetén, 1986-ban felvetették a műszaki megújulást szolgáló, Amerikában és a világban sok helyen bevált intézmény létrehozásának igényét. A Tungs- ram-üzemből, majd az ebből alakult Mikroelektronikai Vállalat-gyárból idővel szakemberek váltak ki, s virágzó elektronikai kisvállalkozásokat hoztak létre a környékbeli településeken. Az innovációs park létrehozását célzó erőfeszítések közben, 1990-ben terjedt el az Omikron Antipolis elnevezés, mint a leendő park neve. Ebben az évben, a rendszerváltozás nyomán létrejött önkormányzat kínálta fel először a kezdeményezésnek elsősorban szellemi támogatását. Az expo idején megrendezendő konferencia mind térségi, mind országos jelentőségű, bizonyos nemzetközi vonatkozásai lesznek. A Mátraalján fejlett az elektronikai kultúra. Nagyobb vállalatok - Mátrai Erőmű Rt., Interbip -, közepes cégek - Mechatronika - és kisebb vállalkozások egyaránt foglalkoznak a szakmával. A tágabb körzet üzemeiben - jászberényi Lehel, egri Berva - az elektronikát is érintő fejlesztések folynak. A tucatnyi mezőgazda- sági üzem és a gyöngyösi agrárfőiskola is jelentékeny számítástechnikai szakember- gárdával dolgozik. A középiskolák nagy erőfeszítéseket tesznek a diákok felkészítésére, így az országos versenyeken sikeresek a gyöngyösiek. A konferencia iránt a helyi érdeklődés szavatolható. Az országos érdeklődés is előrejelezhető. A miskolci, a debreceni, a szegedi, a székes- fehérvári, a soproni, a győri és a budapesti innovációs park, illetve parkkezdemény e városokból szakembereket vonz a tanácskozásra. Az ipari tárca, a külgazdasági minisztérium közvetlenül érdekelt a vidéki innovációs parkok felvirágoztatásában. A Magyar Innovációs Kamara nemcsak tagságával, hanem kapcsolat- rendszerével is gyarapíthatja a konferencia közönségét. S külföldi szakembereket nem csupán ez utóbbi szervezet hívhat meg a mátraalji konferenciára, hanem maga Gyöngyös is, mely eleven kapcsolatot ápol testvérvárosaival. A konferencián, melynek helyszíne, infrastruktúrája a városban adva van, elsősorban a hazai szakemberek tartanak előadásokat. Az ipari tárca vezető munkatársai és az Innovációs Kamara tisztségviselői a magyar innovációs- park-mozgalom addigi eredményeit és kudarcait elemzik. Bemutatják a sikeres külföldi innovációs parkok hátterét, az ezeket körülvevő érdekrendszereket. Ezen előadásokat meghívott külföldi szakemberek is színesebbé teszik. A magyar tudósok, vállalkozók és önkormányzati vezetők a hazai innovációspark-kísérleteket mutatják be, részletezve: mit oldott meg, mire alkalmatlan ez az intézmény a magyar iparban, a műszaki fejlesztésben. Az előadásokat cégszemlék gazdagítják. A szakközönség szemügyre veszi az alakuló Omikron Antipolist, a gyöngyösi, kerítés nélküli innovációs parkot. A konferencián bemutatják azokat az elektronikai termékeket is, amelyeket a Gyöngyös központú térség vállalkozásai együttműködéssel hoztak létre: Salgótarjántól Szolnokig, Egertől Hatvanig. A konferencia rangját emelné, ha elnyerné az „Expo kiegészítő rendezvénye” címet. Ha e háromnapos program rákerülne az expoturis- táknak szóló ajánlati listára, számítani lehetne az ipar, a tudomány iránt érdeklődő expo-közönség egy részére is a tanácskozáson, illetve a bemutatón. A Mátra vendéglátóhelyei számítanak az expo-látogatók kirándulásaira, így szálláshelyek már most bőséggel vannak. Gyöngyös az M3-as autópályán harminc perc alatt elérhető. S a barokk városközponttal büszkélkedő, hetedfél évszázados városi múltra visz- szatekintő település - hatalmas egyházi kincstárával, páratlan középkori könyvgyűjteményével - vonzó turisztikai célpont. Az expo hivatalos rendezvényeként a konferencia lökést adna magának a város fejlődésének és a helyi elektronikai ipar fellendülésének is, így kínálva rangos, az expo eredeti témaköréhez jól illeszthető programot a közönségnek. M.P. Markazi faragások között Még nerhigen szerepelt közönség előtt, kiállításának inkább csak látogatója volt maga is. Lehet, hogy a faragásait a falujában, Markazon sem ismerik sokan. Pedig Kovács Izidor keze munkáját, ritka nagy ügyességét házának kül- seje-belseje egyaránt őrzi. S ha az utcai saroktelken, a rendben tartott tágas portán nem is, mellette egészen biztos, hogy számosán megfordultak az idevalósiak közül. Szerszámaival épülethomlokzatot, tornácot díszített a gazda, bútort fabrikált, meg egy sereg mást is, amivel még inkább kedvéhez, ízléséhez igazíthatta, tovább szépíthette otthonukat.- Honnan a tehetség, örökölte vagy tanulta, amit csinál? - kérdem, hogy bekíváncsiskodom a ritka alkotóhoz.- Sem nem kaptam, sem el nem lestem, amivel szabadidőmben foglalatoskodom - magyarázza mosolyogva a mester. - Hogy úgy mondjam: az egész csak úgy, egyszerűen jött magától... Még katonakoromban, az őrszolgálatban, huszonnégy órás pihenőim voltak, amikkel egy idő után megpróbáltam valami okosabbat is kezdeni. A Bakony sűrűjében az élmény és a fa is adott volt a faragáshoz. Kezembe vettem hát a bicskámat, s nekiestem vele az anyagnak. Máig emlékszem rá: egy szarvas kerekedett ki belőle a kezeim között. Úgy megtetszett a főnökömnek, hogy mindjárt nekiajándékoztam! A sikeren felbátorodva, később már az ecsethez is hozzányúltam, festeni is kezdtem. Igazából azonban a farigcsálás érdekelt a továbbiakban.- Mivel foglalkozott a leszerelés után?- Traktoros voltam a téesz- ben huszonnyolc esztendőn át, úgy hozzánőttem, hogy egyszer oda is fagytam. Itthon pedig lovat tartottam egészen az idei tavaszig. Húsvét előtt adtam el az igavonót, ami - mint talán észreveheti a szobrocskáimon - elég gyakori modellem is volt. A lakásban több faragott lovacska is található: lovassal ugratásban, hajtóval kocsiban, parádés társaságban. Remekmű mindegyik, akár a többi munka körös-körül. Elkápráztat a hozzáértés, amivel a használati tárgyak, az ivócsanak, a fogas, a pohárszék,. az ülőalkalmatosságok készültek. A kicsiny hin- tón - amely hátsó ülésén történetesen egy vadászmestert „röpít” - vasból a kerékabroncs, a lámpa, s bőrből a lószerszám, ahogy illik. Agancsból a csillár, a falikar, s művészi faalátétek a trófeák során. Faragónak az ajtóbetétek, a tálaspolc, s természetesen a tálkészlet meg a hozzá való étkezőfelszerelés: a kanál, a kés, a villa. Nem felsorolni, hanem szemügyre venni is sok, amit a látogató talál!- Bemutatóra nem is gondolt?- Valamikor egy munkámat elvitték már kiállításra, Egerbe, s akit érdekelt, megnézhette. Önálló jelentkezést azonban őszintén szólva még nem terveztem. Ám ha bátorítanának, lehet, hogy ki mernék állni saját tárlattal is a nézők elé. Gy. Gy. Kovács Izidor, remekművei társaságában. Idősek köznapi ünnepei Tarjánban Az akarván-akaratlan elmaradt családi szeretet, gondoskodás valamiféle jó szándékú pótlására hivatott Gyöngyöstarján- ban is az Idősek Klubja már hosszabb ideje. Munkatársai, a megbízott vezetőként is dolgozó főfoglalkozású, illetve a feladatát a klubban és a házi ellátásban megosztó, hasonlóan főállású társa, valamint három tiszteletdíjas segítőjük egyrészt a szervezett keretek között, másrészt pedig a rászorulók otthonaiban iparkodnak oldani a magány kellemetlenségeit, megelőzni a tétlenség káros hatásait. Kitartóan törekednek a hasznos elfoglaltság megtalálásának könnyítésére, a társas kapcsolatok megőrzésére, vagy éppen megtalálására. A bejáró gondozottak száma már jó ideje azonos, nem egészen húsz, míg nyolc személyt rendszeresen lakásaikon keresnek fel. Aki anyagiakkal is bírja, szívesen időzik a kis közösségben, aki számára pedig megterhelő az ellátás költsége: el-elmarad társaitól, visszahúzódik a megszokottabb saját falak közé. Mivel már odahaza sem kerül éppen kevésbe az intézményes törődés: 32 forint óránként. Az együtt időzök napi háromszori étkeztetése tavaly óta kettőre csökkent, mivel a napi ellátás az idén 102 forintra emelkedett, függetlenül a nyugdíjak összegétől — amit a kispénzűek joggal fájlalnak, bármennyire is nem tehet róla az önkormányzat. Hiszen kevésbé érthető számukra, hogy miért nem mérlegelik jobban az anyagi helyzetüket, miért tesznek egyenlőségjelet az eleset- tebbek és a gondtalanabbul élők között. Ám a panasz ellenére sem fordítanak hátat a klubnak, amíg csak tehetik. Mivel - nem tagadják - csak jobb társaságban tölteni a napokat, nagyon hiányoznak már számukra még a szerény kulturális és egyéb programok is, ha egyszeriben lemondanának róluk. Éppen mostanában is van készülőben olyan, amit meglehetős izgalommal várnak: pályázati úton nyert 20 ezer forintjából az intézmény vagy valamilyen kirándulást, vagy éppenséggel egy színházlátogatást rendez. Amit majd annak idején minden bizonnyal ismét még ki-ki sokáig emlegethet. Ilyesfélék Gyöngyöstarján öregeinek hétköznapi ünnepei, amik az intézmény igyekezetével kinek-kinek legalább egy kicsit megszépítik az „alkonyidőt”, elviselhetőbbé teszik az életet a faluban.-nMessziről is járnak a patai templomba Nemcsak a község, hanem az egész Mátravidék idegenforgalmában is jelentős szerepe van a mindinkább „felfedezett” gyöngyöspatai műemlék templomnak a máig őrzött sajátos értékek miatt. A népi építészet remekeként emlegetett egyházi létesítmény páratlan ékessége a faragott Jesse-ol- tár, amelynek látványáért alighanem elsősorban érkeznek a csodálok messze földről. Előfordult már, hogy a helybéliek számára teljesen megszokott ősi falak elé, közé egyetlen napon öt autóbusz szállította a távolabbi érdeklődőket. S ha a vendégjárásra ez nem is jellemző, iskolák vagy utazási irodák kisebb-nagyobb csoportjai meglehetősen sűrűn megfordulnak itt, és sok a magányos, családos látogató. Ha a plébános kerületi esperesnek, Tóth Elemérnek egyéb dolga sem lenne, mint a kíváncsiskodók fogadása, kalauzolása, tájékoztatása, sokszor akkor is elfoglalná a dolga. Lelkészi hivatása azonban Patán kívül még Gyöngyöstar- jánhoz fűzi, s magasabb egyházi tiszte egy sor további községgel vaíó rendszeres kapcsolattartásra kötelezi. Ám szívesen hajlik az idegenvezetésre, amikor csak az ideje engedi, noha ebben az eklézsián senki sincs a segítségére.- Az ősztől talán könnyebb lesz az itteni dolgom - mondja a plébános úr -, s esetleg néhány tervem megvalósításával is kedvében járhatok az ide „zarándoklóknak”. Többi között szeretném például a hajdani egyik itteni birtokos, templombővítő királyi tárnokmester, Nekcsey Demeter Washingtonban őrzött kétkötetes festett bibliájának esetleges fakszimile kiadását megszerezni és kiállítani, netán megegyezni a zenei kiadóval egy olyan lerakat létesítésében, ahol a híres patai graduá- lét őrző gregorián hanglemezt mindjárt helyben árusíthatnánk, esetleg a dallamokat magnószalagon is kínálhatnánk. Leginkább azonban annak örülnék, ha a templom igencsak viseltes köntösét - külső vakolatát - legalább a millecentenáriumra, s egyben a tervezett világkiállítás időpontjára felújíthatnánk. Ha csak rajtam állna, már régen túl vagyok ez utóbbin is, de a műemlék-felügyelőség nélkül semmihez sem kezdhetek. Ott pedig, sajnos - úgy tűnik -, ráérősebb a munka... (-ni)
