Heves Megyei Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-29 / 151. szám

4. oldal Füzesabony Es Körzete 1994. június 29., szerda Dr. Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke is megtisztelte Poroszlón, a református templomban tartott ünnepséget. (Fotó: Peri Márton) „Az összetartozás jelképeit szentelték fel - címert és zászlót kapott a nagyközség Ut épül Egerfarmos és Mezőtárkány között Most már biztosra vehető, hogy régi vágyuk teljesül Egerfar­mos és Mezőtárkány lakóinak. Új út épül a két település között 4,5 kilométer hosszú szaka­szon. így a lakosoknak nem kell a jövőben hatalmas kerülőt tenniük ahhoz, hogy egymás­hoz utazhassanak. Égerfarmos által a felsőbb szervekhez út­építési támogatásra benyújtott pályázatot az illetékesek elfo­gadták: harmincmillió forintot biztosítanak az építkezésre. A kivitelezési pályázatot még ezen a héten kihirdetik, a mun­kálatok pedig hamarosan el­kezdődhetnek. Régi szobrokat restaurálnak Besenyőn Az idő vasfoga kikezdte Bese­nyőtelken a község központi kegyeleti parkjában lévő Szent- háromság-, illetve a Nepomuki Szent János-szobrot, melynek restaurálását megkezdték a he­lyi önkormányzat, a Műemlék- védelmi Felügyelőség, az egy­ház és a lakosság mintegy fél­millió forintos támogatásából. Az újjávarázsolt szobrok újbóli szentelésére az augusztusi Lö- rinc-napi búcsún kerül sor. Hardkore-ünnep Füzesabonyban Minden bizonnyal nagy érdek­lődésre számot tartó hard- kore-koncertet és alternatív ze­nei ünnepet rendeznek Füzes­abonyban, a Városi Művelődési Központban július 16-án, szombaton. Rockerek, alterna­tívok, a műfajt kedvelők zenei ízlésének megfelelően - rég várt zenekaraik - a Boston Kli­nika, a Necrobsia, a Persona non Grata és a Leukémia együt­tesek lépnek fel. Rendkívüli önkormányzati ülés Rendkívüli képviselő-testületi ülést tartott az elmúlt hét máso­dik felében Egerfarmos önkor­mányzata. Az önkormányzat egyetlen napirendi pontként a község tulajdonában lévő disz­kont áruház bérbeadását tár­gyalta. A sürgős döntéshoza­talra azért volt szükség, mert a régi bérlő visszalépett a további működtetéstől, és a füzesabonyi Kóródi Erzsébet személyében új bérlővel kötöttek egyezséget.- Ez egy nagyon szép alkalom, két ok miatt is. Először is azért, mert minden keresztény és keresztyén, az egyházak képviselői egy házban talál­koznak, Isten előtt. Megemlé­kezve nemcsak nagy hagyo­mányunkra, hanem arra is, hogy mi a magyarság lelke, ami a vallás, az Istenbe vetett hit. Itt együtt gondolkodunk a nagy magyar múltról. Mi azt akarjuk ezekben a sorsdöntő időkben, hogy tudjuk, merre tartunk. Mert nagyon kemény időkön mentünk keresztül. Az országra rákényszerítettek az elmúlt évtizedekben egy olyan politikát, diktatúrát, mely nem felelt meg a magyar történe­lemnek és a magyar népnek. Azt el kell mondanom, és keve­sen tudják, de mi győztünk eb­ben a hidegháborúban - mon­dotta többek között dr. Habs­burg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke vasárnap Poroszlón, a református templomban, ahol ünnepélyes keretek között az egyházak képviselői szentel­ték fel a nagyközség - Herc- zeg István egri grafikus által készített - címerét és zászlaját. A rendezvény kezdetén kö­zös katolikus és református egyházi énekek csendültek fel, majd a település polgármes­tere, Halász Károly köszön­tötte a megjelenteket. Mint elmondta, külön örül annak, hogy olyan személy lehet az ünnepségük díszvendége, mint dr. Habsburg Ottó, mert ő nem határokat nyitott meg, hanem évtizedekig munkálko­dott, hogy előkészítse hazánk visszatérését Európába. A csaknem 300 éves ha­gyományokra visszatekintő címer hiteles és megtalált formában kerül egyházi szer­tartás keretében felszentelésre és megáldásra. A polgármester hozzátette: az írott emlékek alapján há­rom évszázados az első címer­forma, ami pecsétnyomón ma­radt meg. A kivehető formákat vette át a tervezésnél is Her- czeg István grafikusművész. Halász Károly beszédében fontosnak tartotta, hogy köz­ségüknek címere van, s a helybélieknek elmondta: le­gyen a címer értékmegőrző, és az összetartozás jelképe, mert az elmúlt évek során sokat vesztettünk többek között nemzeti hagyományainkból is, s elfelejtettük azt is, ami szá­munkra elődeink által meg­adatott. Dr. Habsburg Ottó ünnepi beszédében kifejtette: hazánk volt az első, ahol megdőlt a kommunizmus, és akkor is, amikor 1956-ban megerősí­tette Nyugat-Európában azt a hitet, hogy a szocialista rend­szer nem erős és megtörhetet­len. Öt évvel ezelőtt, az úgy­nevezett páneurópai piknik al­kalmából ismét a korszak ak­kori jellegét megváltoztató döntés született a határok megnyitásáról, a vasfüggöny felszámolásáról. Mint hozzátette: a magyar nemzet volt a hidegháború győztese, s amit most határoz meg, az az, hogy a jövőért kell tennie az országnak. Mert egy biztos: még nagyok a veszé­lyek. Látni kell a helyzetet, el­sődleges feladat, hogy bizto­sítsa a magyarság a jövőjét. Ezért minél hamarabb csatla­koznunk kell az Európai Uni­óhoz. Az esemény díszvendége ezt követően az 1956-os for­radalom és a rendszerváltás eredményeit, a közös múltat méltatta. Majd a jelenlévők előtt ígéretet tett arra: mindent elkövet azért, hogy a hazánkat érintő kérdésekben kedvező döntések szülessenek a nyu­gat-európai országokban. Ezt követően Herczeg Ist­ván mutatta be az új címert, mely balra tekintő, jobb mellső és hátsó lábával előre­lépő, lebegő ezüstkost ábrázol, mely egy aranyszínű zászlót tart, világoskék háttérben. Lá­bai alatt ezüstszínű csík - a Ti­sza folyó jelképeként - vá­lasztja el a címer aljától, amely - a település alföldi jel­legének megfelelően - zöld színű lett. A történelmi szokásoknak megfelelően dr. Seregély Ist­ván katolikus egyházmegyei érsek, dr. Mészáros István, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke, dr, Széchenyi György egyházme­gyei esperes és Galó József he­lyi plébános közreműködésé­vel felszentelték a település zászlaját. Végezetül a nyugdíjasok műsorát követően bemutatták a Poroszló történetét átfogó könyvet, mely az ünnepi napra jelent meg. A kordokumentu­mokat egybegyűjtő kötetet Pé­tére sák Tivadar múzeumigaz­gató, Ködöböcz Gábor lektor és Kovács Károly néprajz­gyűjtő mutatta be. (szegedi) Társulás a Tárná mentén Hasznos és információcserében gazdag kistérségi szerveződés­nek adott otthont az elmúlt hé­ten & feldehr öi községháza. Ke­lemen József polgármester kez­deményezésére elfogadta a meghívást Nagyút, Kál, Kom­polt, Kápolna, Tófalu és Al- debrő polgármestere, de meg­tisztelték a kezdeményezést a Parlamentbe bejutott ország- gyűlési képviselők közül dr. Farkas Gabriella, dr. Molnár János és dr. Puha Sándor, va­lamint a Heves Megyei Ön- kormányzat részéről Ebergényi András irodavezető is. A házigazda vitaindítójából kicsengett, hogy a térségfejlesz­tés olyan tudomány, amelynek receptjét mindig és mindenkor a benne és érte élő, önzetlenül cselekvő emberek saját maguk írják, szabják meg. A fejlődés csak a Tama menti térségben élő lakosság saját cselekvőkészségére, a he­lyi anyagi-szellemi erőforrások aktivizálására épülhet, viszont így nagyobb esély mutatkozik a pályázatok kedvezőbb elbírálá­sára, valamint a régiót érintő gondok, feladatok és kezdemé­nyezések akár lobbyzással tör­ténő központi támogatására is. A közösen támogatandó és megoldandó feladatok között az ivóvízellátás jövőbeni közös üzemeltetésének lehetősége, a csatornázás, szennyvízelveze­tés, környezetvédelmi felada­tok közös megvalósítása, a vi- sontai bánya és hőerőmű által okozott környezetszennyezés és talajvízszint-csökkenésből adódó károk miatti közös igény és képviselet. Ugyanakkor a fa­lusi turizmus és idegenforgalmi fejlesztési program kidolgozá­sára, közös reklám- és propa­gandaanyag megszerkesztésére minden polgármester részéről már konkrét igény jelentkezett. Egy vállalkozói aliroda létre­hozása, egy mezőgazdasági fej­lesztési terv készítése - mint elhangzott - elengedhetetlen. Jó javaslatnak tűnt a kulturális rendezvények, egyéb képzések és továbbképzések összehango­lására tett indítvány is. A hozzászólások elhangzása után felkérték Kelemen József polgármestert a társulás további szervezésének bonyolítására és a megállapodási tervezet előké­szítésére, amit minden község a soron következő képviselő-tes­tületi ülésen vitat meg és hagy jóvá. A jelenlévő országgyűlési képviselők támogatásukról biz­tosították a települések polgár- mestereit. K. J. Füzesabonyi kitüntetettek A füzesabonyi Blahó Istvánné klubvezetőnek és Trojan Ma­rian Jozef grafikusművésznek minden bizonnyal felejthetetlen pillanat marad, amit a Lengyel Köztársaság Budapesti Nagy- követségén az elmúlt héten fényképezőgépünk megörökí­tett. A magyar-lengyel barátság ápolásáért, erősítéséért végzett kiemelkedő munkájuk elisme­réseként mindketten Maciej Kozminski nagykövettől vették át magas állami kitüntetésüket, a Lengyel Köztársaság Érdem­rendje Lovagkeresztjének ezüst fokozatát. (Fotó: Gyóni Gyula) Állandó nyitva tartással várja látogatóit a táj ház Feldebrőn Néhány évvel ezelőtt került ki­alakításra Feldebrőn az a táj­ház, ahol többek között az el­múlt korok szerszámai, tárgyai láthatók. A régiségeket Botos Péterné gyűjtötte össze, és alakította ki az ízléses kiállítást. A tájház gondnoka, Virágné Bodnár Katalin első teendői között a külső és belső környezet rend­betétele szerepelt. Az önkor­mányzat dolgozói elszállították az udvaron lévő szemetet, le­festették a kaput. A házat virá­goskert és muskátlis kis abla­kok teszik hangulatosabbá. A korábban három helyi­ségből álló tájház új látnivaló­val is bővült, megtekinthető a kenyérsütésre használt ke­mence, valamint az udvaron olyan régi gazdálkodási eszkö­zök, mint például a házi készí­tésű kukoricaőrlő, vagy a ken­dertörő. Mivel az önkormányzat anyagi lehetőségei szűkösek, így született az a megoldás, hogy némi üzleti tevékenység folytatásával a tájház önfenn­tartó legyen.- Mit lehet itt megvásá­rolni?- Feldebrő híres szőlőter­melő vidék, a tájjellegű borok közül legismertebb a debröi hárslevelű, ami díszdobozban kapható. Meg lehet venni helyben a község képeslapját, valamint egyéb idegenforgalmi kiadványokat, amelyek sok színes képpel illusztrálják a környék nevezetességeit. Ha az ide látogató turista még emlé­kezetesebbé akarja tenni útját, megvásárolhat egy-egy sze­rény ajándékot, népművészeti tárgyat. A Hevesi Népművé­szeti és Háziipari Szövetkezet termékei: szőttes térítők, pár­nák, filcgamitúrák, gyapjúta­risznyák igen kedveltek. Régi hiányt pótol az üdítő, csoko­ládé, sós ropogtatnivalók árusí­tása. A helyi újság, a Feldebrői Hírek hasábjain tájékozódhat­nak az érdeklődők az itt élők mindennapjairól.- Mely napokon látogatható a tájház?- Hétfő kivételével minden nap, délelőtt 10-től délután 4 óráig, de szükség esetén to­vább is. A tájház megtekintése ingyenes. Célunk, hogy minél többen megismerjék Feldebrő múltját, jelenét, és kedves em­léket őrizzenek falunkról - mondja Virágné Bodnár Kata­lin. Vadásziné Varga Éva Virágné Bodnár Katalin óvodásoknak mesél a régmúltról

Next

/
Oldalképek
Tartalom