Heves Megyei Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-03 / 129. szám
1994. június 3., péntek Eger Es Körzete 13. oldal Este 10-től mozi az egri IH-ban Egyelőre kísérleti jelleggel - kéthetente - éjszakai mozielőadásokat szervez az Ifjúsági Ház. A filmeket eredeti nyelvükön, feliratozva élvezhetik a vendégek. Az első előadásra ma este 10 órától kerül sor: az Orlandó című angol-francia filmet vetítik Sally Potter rendezésében. A környezetvédelmi verseny nyertesei Az Életfa Környezetvédő Szövetség április végén, a Föld napja alkalmából környezetvédelmi akadályversenyt hirdetett középiskolás diákoknak. A versenyre benyújtott pályamunkák közül első helyezést ért el a Gárdonyi Géza Gimnázium II. évfolyamos fiúcsapata. Jutalmuk: tízezer forintos könyv- utalvány. Mivel a másodiknak járó díjat a zsűri nem osztotta ki, két csapat megosztva szerezte meg a harmadik helyet. „Gyerekek az egyesült világért” A Gyerekek az egyesült világért mozgalom egri tagjai süteményvásárt rendeznek, hogy minél többen eljuthassanak a közeljövőben Rómában tartandó kongresszusukra. Ezért június 5-én, vasárnap 9 órától házi készítésű süteményeket árulnak a bazilika előtt, ahová mindenkit szeretettel várnak. Verpelét saját önkormányzati lapja A közelmúltban Verpelét is csatlakozott azokhoz a településekhez, amelyek saját lappal rendelkeznek. A helyi önkormányzat gondozásában megjelent Verpelét című folyóiratot egyelőre kísérleti jelleggel terjesztik. Az első számban olvashatunk - többek között - a Verpeléti Sportegyesületről, a füredi komédiások vendégszerepléséről, vagy akár a helyi templom történetéről. Dentimplant szimpózium, találkozó Mától vasárnapig az egri Flóra Szállóban rendezik - immár sokadig alkalommal - a fogászati, szájsebészeti, fogtechnikai, valamint implantológiai szimpóziumot és konferenciát. Minden ház valamilyen rongálódást szenvedett - azóta újjávarázsolták a város központját t • Ötmilliárdos kárt okozott az 1925-ös, emlékezetes földrengéssorozat Egerben A legutóbbi, mindössze 3-as erősségű földrengés - amelynek az epicentruma Sirok-Kökútpuszta térségében volt - ugyancsak megijesztette az éjszaka felriadókat. Ám azok is meglepődve vették tudomásul a földmozgást, akik csak reggelre kelve értesültek róla. Most egy korábbi, egri rengés történetét idézzük fel az akkori sajtójelentés alapján. (Egri Népújság, 1925. február 3.): A szombat reggeli pusztító földrengés középpontja az eddigi jelek szerint Eger városa volt. Legerősebb volt a töldlöké- sek hatása Egeren kívül Kistá- lyán, Ostoroson és Egerszaló- kon, tehát az Eger közvetlen szomszédságában fekvő falvakban. Gyöngyösön, Mezőkövesden, Miskolcon, Ózdon és néhány messzebb fekvő helységben csak egy-két, lazán épült kémény dőlt le a földrengés alatt. A földrengést Debrecenben és Budapesten is megérezték, de ezeken a helyeken már csak olyan mértékben volt észlelhető a reggel 8 óra 7 perckor kezdődött rengés, mint Egerben a később többször megismétlődött utórengések. A budapesti földrengéstani obszervatórium szeizmográfja 8 óra 7 perckor jelezte a földrengést, mely Egerben a nagy rombolást okozta. A szeizmográf szerint ez a rengés 7 percig tartott, és legnagyobb kilengése 22 milliméter volt. Ezt a földrengést, mely az utóbbi években egész Magyarországon a legnagyobb erejű volt, pénteken este 7 óra 45 perckor egy úgynevezett „intő lökés" vezette be, melyet bizony nemigen vettünk komolyan. A szombaton reggel 8 óra 7 perckor kezdődő földrengést 8 óra 25 perckor újabb elég erős és mindenütt jól érezhető utórezgés követte. Ezután szinte minden órában megismétlődtek a gyenge utórezgések, melyek azonban már teljesen veszélytelenek voltak, és alaptalan riadalmat okoztak a közönség soraiban. Ezek az utórezgések a talajeltolódás következtében előállott s a földrétegek elhelyezkedése által okozott kisebb rezgések voltak, melyek mindig követni szokták az ilyen tektonikus földrengéseket. Kecskeméten például az 1911. július 9-i földrengés alkalmával napokig tartottak az ilyen utórezgések anélkül, hogy valami újabb bajt okoztak volna. 10 órakor és este 6 órakor újabb gyenge földlökések voltak, melyeket azonban már nem mindenki vett észre. Este 10 óra 34 perckor halk morajjal bevezetett földlökést éreztünk, melyet a falak recsegése és ropogása is követett, de ez sem járt semmi veszéllyel. 10 óra 48 perckor és éjjel 1 óra 16 perckor gyengébb rezgések következtek. Majd 2 órakor történt a legerősebb utórezgés. 2 óra 30 perckor és 4 óra 1 perckor újból észleltünk gyengébb rengéseket. 5 óra 3 és 5 óra 59 perckor újabb utórezgések voltak érezhetők. Ezen a vasárnapon még délelőtt 10 óra 10 perckor éreztek tompa morajjal kísért földlökést. Sokan a vasárnapról hétfőre virradó éjszakán is több rengést véltek érezni. Erről azonban nincsenek pontos adataink. Ha voltak is, ezek már nagyon gyengék lehettek. Hétfőn és kedden már senki sem érzett földrengést. Vasárnapi számunkban részletesen felsoroltuk a nagyobb károkat, melyet a néhány másodpercig tartó földindulás okozott. A kár csak hozzávetőlegesen számítva is felülmúlja az 5 milliárd koronát. Minél jobban vizsgáljuk, annál nagyobb milliárdos számokban bontakozik ki szemünk előtt a drága épületekben okozott pusztítás. Rapcsák József városi műszaki tanácsos véleménye szerint az azonnali javításra szoruló építkezési károk is felülmúlják a hárommilliárd koronát. Az újabb számítások öt- milliárdnál is többre becsülik ezt az összeget. Akik pedig az egri házak mennyiségét vették számításaik alapjául, meggondolva azt, hogy minden ház szenvedett valamit a földrengéstől, és ma a legkisebb javításoknál is milliós költségek állnak elő, ezek tízmilliárd koronára becsülik a földrengés által előidézett károkat. Több templomban még csak most veszik észre, hogy az épületben olyan szerkezeti pusztítások történtek, melyeknek kijavítására gondolni sem mernek. A ciszterciek, a főreáliskola, az irgalmasnővérek, a szeminárium, a pénzügy-igazgatóság, a villanytelep, a Preszler-szeszgyár és több magánház olyan nagyfokú rongálást szenvedtek, hogy egymagukban véve felülmúlják az első pillanatokban vélt károk összegét. A fásítás jegyében Csehiben Kiadós fásítási programot kezdtek az idén Egercsehiben: ennek nem kevesebb a célja, mint a bányától „örökölt” meddőhányó rekultivációja - mintegy 63 ezer négyzetméteren. Az akácos, juharos és hársos telepítésre az Erdőfeliigyelöségtől pályázott pénzt a község önkormányzata. Tavasszal már csaknem 45 ezer csemete került a földbe, az őszi ültetési szezonban pedig jó 60 ezerre vár ugyanez a sors. A program részeként a belterületen is megindult a fásítás: az Eger felé vezető úton, illetve a bentebb lévő parkokban, a futballpálya környékén is ültetnek majd az őszszel. Szabó István polgármester szavaiból kiderült: az ivóvízhálózat kiépítése terén immár nincs tartozása a falunak, a mintegy 8 milliós beruházás befejeződött, így az idén nagyobb figyelmet lehet fordítani a régi hálózat rekonstrukciójára. Régóta húzódik a szennyvíz- hálózat ügye, ennek kiépítése - amely már tavalyelőtt elkezdődött - 23-24 millió forintot emészt fel, és ráadásul a beígért II milliós állami támogatás erre az évre eső része is késik egy évet. Ez a beruházás családonként 30 ezer forintba kerül, amit tíz év alatt kell törleszteni, havi 250 forintjával. Jó hír ugyanakkor, hogy október 15-re kész lesz a gázvezeték. Ennek elkészítésére 15 millió forint hitelt kell felvennie az önkormányzatnak; egy-egy bekötés ára a lakossági fogyasztók esetében pedig 50 ezer forint. Telefonügyben viszont még várat magára a boldog végkifejlet. Igaz ugyan, hogy a 380 vonalas központ tavaly év végére elkészült, sőt a gerincvezeték is rövidesen kiépül, ám a mai napig nem tisztázódott a lakossági hozzájárulások mikéntje. Egyelőre marad tehát a bizonytalanság, atekintetben is, hogy legalább 500 vonalra lenne szükség a térségben. A polgármester szerint igazán nagy, gondot jelent - más településekhez hasonlóan - az a tény, hogy Egercsehi kikerült a hátrányos helyzetű települések sorából, így 3 millióval kevesebbet kap a falu. Mindezt megtetézi, hogy a többletkiadások miatt további 7 millióval gazdálkodhatnak kevesebbel az itt élők, mint korábban. (kg) Szeméthegyek illegalitásban Eger város április 26-i közgyűlésén fordult „az illegális szemétlerakóhelyek megszüntetése” tárgyában interpellációval a polgármesteri hivatalhoz dr. Németh Imre önkormányzati képviselő. A régóta vissza-visszakö- szönő, évről évre nagyobb problémát okozó jelenséggel kapcsolatban Gadavics Gyula, a főmérnöki iroda vezetője elmondta: évente mintegy 400 ezer forintot emészt fel a belterületeken időről időre megjelenő szemétkupacok eltüntetése. Ezek között ugyanúgy megtalálhatóak a roncsautók, mint az építési törmelékek vagy a kommunális hulladékdombok. A közös az bennük, hogy gyakorlatilag kideríthetetlen, eredetileg kitől is „származnak”. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a külterületeken még ennél is elkeserítőbb a kép. Az idén - az említett 400 ezer forinton felül - további 1,7 millió forintot fordíthat majd a hivatal e probléma megoldására. Miután a Németh Imre interpellációjára kidolgozott anyagból - amit egyébként az urbanisztikai bizottság már elfogadott - kiderült: a tudati nevelés hiánya is nagyban hozzájárult ezeknek az illegális szeméthegyeknek a kialakulásához. A kibővített keretet nemcsak a megszüntetésre, hanem táblák, szórólapok, vetélkedők finanszírozására, szervezésére is fordítani kívánja a város - csírájában elfojtandó e káros jelenséget. Az is igaz - ismerik el ugyanakkor a hivatalban -, hogy a külterületekkel együtt legalább 10 millió forintra lenne szükség ahhoz, hogy látványosan javulhasson a helyzet. Jelenleg mintegy száz illegális lerakóhelyet tartanak számon városszerte, ám ezek száma szinte napról napra nő. Gadavics Gyula szerint munkájukban nagy segítséget nyújt az Életfa Környezetvédő Szövetség, különösen a hulladékhegyek felderítésében. (kg) Az MMK zenei ajánlataiból A Megyei Művelődési Központ néptáncoktatói továbbképzést és tanfolyamot indít a felső tagozatos tanterv szerinti néptáncoktatás elősegítésére. Jelentkezni június 12-ig lehet. Ugyancsak ide várják a cite- rázni tudó és szerető fiatalokat és idősebbeket. Intenzív jazz- és modemtánc-tanfolyamok is indulnak június és július hónapokban kezdő, középhaladó és haladó szinteken. Mindezekről bővebb információt a helyszínen szerezhetnek az érdeklődők. A néptánc barátságokat sző, hidakat épít Két évvel ezelőtt járt először Egerben a klagenfurti felnőttekből álló néptáncegyüttes. Szereplésük sikere és az itt töltött néhány nap az egri táncosokkal való kapcsolat elmélyüléséhez vezetett. Ka- rinthiában élő hagyománnyal tisztelegnek a néptánc és a népzene előtt. Ezért is szorgalmazták, hogy az általuk patronált, osztrák hallássérült gyerekekből álló néptánccsoport és a hasonló sorsú egri táncos gyerekek megismerkedjenek egymással, a két nemzet táncaival. E cél jegyében tavaly kora ősszel nemzetközi fesztiválra hívták meg az egri hallássérülteket, akik előadásukkal méltán érdemelték ki a közönség tetszését. A klagenfurti hétvége, a vendéglátók kedvessége, a pazar programok életre szóló emlékként maradtak meg azokban a gyerekekben, akik sérülésük folytán nehezebben illeszkednek be világunkba. A közös táncolásból levelezések, barátságok születtek - és ez a fontos. A néptánc lehetőség számukra, hogy önmaguk is érezzék, éreztessék másokkal: hiányosságuk ellenére is teljes értékű emberek, akik nemcsak vágynak a szépre, de művelik is azt.- Akinek nem szívügye, az nem értheti - mondja Kormos Tibor né, a gyerekek táncos álmainak megvalósítója. - Amikor lejönnek a színpadról, izgatott tekintettel kérdezik, milyen volt. Boldogok, ha azt válaszolom: nagyon szép... Idegen környezetben mutattak olyasmit, amiért csodálták őket. Az osztrákok tőlük szerették volna megtanulni a botos és a molnártáncot. Ez az igazi elismerés. Ezért, és mindazért, amit Klagenfurtban kaptunk, tartottam fontosnak, hogy viszonozzuk meghívásukat. Nagyon sok támogatóra találtam, akik engem igazolnak, hogy érdemes volt dolgozni. A Postabank és a Philip Moris segítségével színvonalas programokat tudunk nyújtani vendégeinknek. Az osztrák gyermek-néptánccsoport ma érkezett városunkba. A gyerekeket Buggen- berger Irmgard, Klagenfurt polgármesterének felesége is elkísérte. Délután 6 órakor az MMK dísztermében lesz közös szereplésük a magyar gyerekekkel. A műsorban egri művészek is fellépnek. A zeneiskola tanáraiból álló kamarazenekar, valamint Dzsupin Pál és Faj- csák Attila muzsikál majd, Jordán Mária szavalását speciális tolmácsolással élvezheti ma este a hallássérült közönség. Bozsó Bea AZ AGROBANK Rt Egri Területi Fiókja FINANSZÍROZÓI MUNKAKÖRBE felsőfokú végzettséggel és pénzintézeti gyakorlattal MUNKATÁRSAT KERES« A pályázat elbírálásánál a banki gyakorlat és az idegen nyelvi ismeret előnyt jelent. A fényképpel, szakmai önéletrajzzal és iskolai végzettséget igazoló másolattal ellátott pályázatokat 1994« JÚNIUS 10-16 A TERÜLETI FIÓK TITKÁRSÁGÁRA LEHET BENYÚJTANI (E6ER, ESZTERHÁZY TÉR 5«)« (2095) KÖNYVHÉT (1994. jún. 2 - jún. 5.) a MAGVETŐ Könyvesboltban (Bajcsy-Zs. u. 2.) ESTERHÁZY PÉTER dedikálja könyvét június 4-én 11 órakor (szombaton) Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
