Heves Megyei Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-27 / 149. szám

1994. június 27., hétfő AI.IAMI YAGYOATGYXOKSEG 7. oldal Az AVU válaszol: munkavállalók helyzeti előnyben Halmi Gábor: A szükséges információk megszerzése ma nem jelenthet gondot Egyik országos terjesztésű na­pilapunk június 3-i számában Vörös Péter, a Magyar Szak- szervezetek Országos Szövet­ségének vezető __ közgazdásza foglalt állást az Állami Vagyo­nügynökség munkájával és ál­talában a privatizációval kap­csolatban. Véleménye szerint elsősor­ban több információra van szükségük a munkavállalók képviselőinek. Szerinte ma még általános, hogy az állami cégek dolgozói nem tudják, milyen feltételekkel adják el vállalatu­kat. Éppen ezért - az informá­cióhiány miatt - nem tudnak pályázni, s végül kimaradnak a vásárlásból. A probléma részle­teiről Halmi Gábort, az ÁVÜ ügyvezető igazgatóhelyettesét kérdeztük.- Valóban létezik ez a jelen­ség?- Az az igazság, hogy való­jában nem értem, Vörös Péter miről beszél. A szükséges in­formációk megszerzése ma már egyáltalán nem jelent gondot. Az állandó sajtótájékoztatók, a médiában megjelenő hirdeté­sek, valamint az ÁVÜ ügyfél­szolgálatánál kapható informá­ciós csomagok az adott vállalat dolgozóit éppen úgy segítik, mint bármilyen más potenciális befektetőt. A cég dolgozói egyébként sokkal jobban kell, hogy ismerjék munkahelyüket, mint egy esetleges külső befek­tető. Sokkal több információjuk van a cég körülményeiről és le­hetőségeiről. A vállalatok veze­tői egyébként minden esetben hamarabb értesülnek az eladás­ról, mint ahogy az erre vonat­kozó tendert az ÁVÜ kiírja. Mindezt összegezve az a véle­ményem, hogy az MRP, MBO és más munkavállalói szerveze­tek eleve helyzeti előnyben vannak az információk tekinte­tében. Azt hiszem, a vagyo­nügynökség nem vonható fel­elősségre csupán azért, mert a többi pályázóhoz hasonlóan, a munkavállalói szervezeteknek sem hajlandó a törvényben elő­írt adatoknál többet nyújtani.- Jó néhányszor elhangzott már az a vélemény, mely szerint a tender kiírásakor megszabott pályázatbeadási határidő túl­ságosan rövid. Ennyi idő alatt ugyanis képtelenség az E-hitel ígérvényt és más szükséges do­kumentumokat beszerezni.- A törvényben előírt időtar­tam a pályázat kiírásától a bea­dási határidőig 15 nap. Ehhez képest az ÁVU Igazgatótanácsa legalább 45, de indokolt eset­ben 60 napot szokott adni. Mindemellett azt is tudni kell, hogy a vagyonügynökségnek a beadási határidő előtt legké­sőbb 15 nappal megjelentetett hirdetésben lehetősége van meghosszabbítani a pályázati határidőt. Az MSZOSZ vezető közgazdászának felvetésével kapcsolatban mindenképpen TALLÓZÁS A LAPOKBÓL A diósgyőri munkásgyűlés után Már megszületése idején ala­pos késésben volt a borsodi acélipar reorganizációs prog­ramja, ám azóta az is kiderült: a végrehajtás sem megy a leg­gördülékenyebben, ráadásul jó néhány eddig megoldatlan kérdés is felvetődött, amely bizonytalanná teheti a prog­ram sikerét. A diósgyőri mun­kásoknak - legutóbbi gyűlé­sük is bizonyítja - megrendült a bizalmuk a reorganizáció­ban, igaz, eredetileg ők a kohó további üzemeltetése mellett tették le voksukat. (Magyar Hírlap VI. 1.) Négy kötet a magánosításról Annak érdekében, hogy a pri­vatizáció töretlen maradjon, az új kormányzat számára a két vagyonkezelő szervezetnél négykötetes tájékoztatót készí­tettek a magánosítás eredmé­nyeiről - tájékoztatta Szabó Tamás privatizációs miniszter az MTI munkatársát. Szabó Tamás úgy vélte: a jövőben is szükséges a versenyeztetés el­vének fenntartása, és fokozni kell a határozathozatalok nyil­vánosságát is. (Új Magyarország VI. 13.) Kárpótlási jegyet is elfogadnak Dr. Csurgó Ottó vezérigaz­gató-helyettes ismerteti a Co- lonia megváltozott üzleti stra­tégiáját, melynek értelmében a mezőgazdasági tartozásokat kárpótlási jeggyel is kifizethe- tővé tették, illetve olyan új vállalkozói köröket céloztak meg, amelyek elősegítik a magánorvosok és -patikák működését. (Népszabadság VI. 13.) Békési felülvizsgálná Békési László nyilatkozott a düsseldorfi Handelsblatt gaz­dasági-pénzügyi napilapban. Sürgeti az EU-val kötött szer­ződés felülvizsgálatát, elveti a forint drasztikus leértékelését, és elengedhetetlennek tartja az adócsökkentést. Mindezek mellett az új kormány a priva­tizálás meggyorsítását szor­galmazza, és egyidejűleg nem kívánja akadályozni az állami vagyon további lemorzsolódá­sát. (Népszabadság VI. 10.) Másfél milliárd a tét Négy éve nem talált gazdára a Club Aliga, amely egykor Ká­dár János kedvenc üdülőhelye volt. A többi volt MSZMP-üdülő is hasonló gondokkal küzd, emellett az amortizáció is nagymértékben sújtja az épületeket. Január el­sejével a Kincstári Vagyonke­zelő tulajdonába került üdülők sorsa egyelőre bizonytalan. (KÁPÉ VI. 10.) Régi lendülettel robog a Rába A rendszerváltás négy éve alatt a Rába nehéz küzdelmet folytatott a talponmaradás és a reorganizáció érdekében. Az eljárások és piacok keresése a forgalom növekedését ered­ményezte, így a vállalatóriás eljutott a privatizációig. (KÁPE VI. 10.) A vagyonkezelői szervezet alakulóban A MÁV Rt. négy társaságában lévő üzletrészét hirdette meg értékesítésre. A részletekről Sipos István megbízott vezér- igazgató tájékoztatta a lapot. Az első négy értékesítés ta­pasztalatai alapján folytatják a privatizációt, a járműjavítóra is sor kerül. (Világgazdaság VI. 14.) Pénzjegyek biztonsági papírból A Pénzjegynyomda a bizton­ságos és korszerű papírpénzek gyártására 4,2-4,5 milliárd fo­rintos beruházással új nyom­dát hoz létre. A papíralap- anyagot a diósgyőri papír­gyárból, az egyetlen magyar biztonsági papírokat gyártótól szerzi be. Az ÁVÜ korábbi in­formációja szerint a 179 millió forint jegyzett tőkéjű papír­gyárrészvényeinek 100 száza­lékát a Pénzjegynyomda vette meg és kárpótlási jeggyel fi­zette ki. (Napi Gazdaság VI. 13.) Folytatni kell! A privatizáció folytonosságá­nak biztosítása érdekében a két vagyonkezelő szervezet négykötetes tájékoztatót készí­tett a magánosítás eddigi eredményeiről. Szabó Tamás nem tartaná kedvező lépésnek a Kedvezményes Részvényvá­sárlási Program leállítását. (Esti Hírlap VI. 14.) EGIS-részvények a tőzsdén Az Állami Értékpapír Fel­ügyelet a napokban jóvá­hagyta, hogy az Állami Va­gyonkezelő Rt. nyilvános for- galombahozatal útján értéke­sítse az Egis Gyógyszergyár Rt. 2 millió 260 ezer darab, egyenként 10 ezer forint ér­tékű részvényét. Az Egis Rt. kérvényezni fogja, hogy rész­vényeit a Budapesti Érték­tőzsdén is jegyezzék. (Új Magyarország VI. 14.) érdemes megkérdezni a legin­kább érintett felet, azaz a mun­kavállalók képviselőjét. End- rődi Gáborral, a Caola Rt. MRK-szervezetének elnökével is beszélgettünk.- Egyes vélemények szerint, ha egy munkavállalói szervezet szeretné megvásárolni vállala­tának bizonyos tulajdonhánya­dát, akkor az információhiány miatt hátrányban van a többi befektetővel szemben. Ön ho­gyan vélekedik erről?- Az a helyzet, hogy ha az adott befektetőcsoport - amely természetesen a dolgozókból is állhat - olyankor szerez tudo­mást a vételi lehetőségről, ami­kor a pályázatot kiírják, akkor biztosan nem lesz ideje a for­mai szempontoknak eleget tenni. Ezzel a problémával azonban nemcsak a munkavállalói szer­vezetek, de más befektetők is szembesülnek.- Önöknél hogyan zajlik az MRP-kivásárlás?- Minden vállalat vezetése természetszerűleg hamarabb ér­tesül cége eladásáról, mint azok, akik a hirdetéseket figye­lik. Az MRP szervezőbizott­sága nálunk még az 1993. már­ciusi tenderkiírás előtt előkészí­tette pályázatát. A kétfordulós tender máso­dik fordulójára már úgy adhat­tuk be ajánlatunkat, hogy is­mertük a többi pályázót is, így olyan vételi ajánlatot tudtunk tenni, amely összhangban állt a többi vásárlóval. Mire az ÁVÜ meghirdette a céget, nálunk már minden készen állt. Ezzel a módszerrel a Caola részvényei­nek 15 százalékát vásároltuk ki. Azt hiszem, minden tekintet­ben elégedettek lehetünk. Kevesebb a vezércsere Míg 1993-ban az ÁVÜ 60 tár­saságánál cserélték le az első számú vezetőt, az idén a kö­zelmúltban lezajlott közgyűlé­sek során húsz alatt volt a váltá­sok száma - válaszolta Halmai Gábor, az ÁVÜ ügyvezető igazgatóhelyettese. A vezércse­rék többségére nyugdíjazás, il­letve a korábbi szerződés le­járta miatt került sor. Az új ve­zetőket általában az ÁVÜ adat­bázisából választják. Ebben mintegy 1100 szakember szere­pel, közülük kerülnek ki a tár­saságok igazgatóságának és felügyelőbizottságának tagjai is. Az adatbázisban közel 200, az ÁVÜ csődmenedzser-tanfo- lyamát végzett szakember is van. Tanulmányaikat az ÁVÜ finanszírozta, a tanfolyam vé­geztével vizsgáztak, és vállal­ták, hogy minimum két cég menedzselését irányítják. Uj tulajdonosok- Jobban járnánk, ha kerti törpéket ültetnénk, azoknak jobb áruk van a piacon! Gyógyszertári sztárrészvényekkel indul a portfolió-pályázat Kevés olyan vonzó lehetőség kínálkozik felgyülemlett kár­pótlási jegyeik befektetésére, mint az a portfolió-pályázat, amelyben négy gyógyszertár egyenként 15 millió forint né­vértékű részvénypakettjét ajánlja egy csomagban az Ál­lami Vagyonkezelő Rt. A 60 millió forintnyi pakettre 80 mil­lió forint kikiáltási, vagyis az induló ár. A kibocsátást szer­vező tanácsadó, a Góg Érték­papír Kft. kereskedelmi igazga­tója, Bárdi Károly szerint azon­ban ennél jó néhány tízmillió­val magasabb árat kell kínálni annak, aki nyerni akar. A csomag ugyanis igen érté­kes. Egyik 15 milliós szereplője a Chinoin, amely most 450 szá­zalék körüli árfolyamon cserél gazdát a tőzsdén kívül. A válla­lat, amely a francia Samofi többségi tulajdonában van, ta­valyi 15,7 milliárd forintos ár­bevétele után rekordösszegű, 3,17 milliárd forintos nyeresé­get könyvelt el. A pakett másik szereplője az EGIS, Magyaror­szág egyik legújabb gyógy­szergyára, amely elsőként ké­szül a tőzsdére. Részvényeinek 30 százalékát az EBRD és a Közép-Európai Befektetési Társaság birtokolja. Az ÁV Rt. által újonnan fel­ajánlott részvényekből egymil- liárd forintnyit hazai befekte­tőknek szántak, 1,6 milliárdos értéket pedig külföldi intézmé­nyi befektetőknek. A kibocsá­tási ár 200 százalékos volt, de már most 250 százalékot is megadnak érte a brókerek. A cég eredményei ugyancsak ki­válóak. A másik két gyógy­szergyár, a Kelet-magyaror­szági Alkaloida és a Biogal ugyan ma még nem mondhatók az értékpapírpiaci szereplők kedvenceinek, de a gazdasági eredmények jobbak annál, mint amire a piac értékítélete tartja. Jelenleg legalábbis. A privati­zációk lezárulása után pedig ezek is tőzsdei szereplők lehet­nek. Figyelemre méltó tehát a gyógyszergyári portfolió, amelyre árfolyam-emelkedés reményében érdemes pályázni. A szövetkezetek és az önkor­mányzatok előnyt élveznek - de csakis azonos ajánlatok ese­tén. Június 27-én, reggel 9 és 11 óra között a budapesti Váci u. 9. II. emeletén, a Góg Értékpa­pír Kft. irodájában várják a pá­lyázatokat. Pontban 11 órakor lehúzzák a rolót, majd a cég az ÁV Rt. képviselőjével és egy közjegyzőnek a jelenlétében bontja az ajánlati csomagokat. Az nyer, aki a legtöbbet kínálja. Azonos ajánlat esetén - ön- kormányzatok és szövetkezetek élveznek előnyt más befekte­tőkkel - például a várhatóan élénken érdeklődő brókercé­gekkel, kárpótlásijegy-befek- tető társaságokkal, vagy egyéb pénzügyi befektetőkkel szem­ben. Ha több lesz az ő körükből is az azonos ajánlat, akkor a ta­nácsadó Góg Értékpapír Kft. szóbeli licitre hívja a pályázó­kat. Azonnal megköti a szerző­dést a nyertessel, akinek három munkanapon belül le kell ten­nie az asztalra a megajánlott kárpótlásijegy-csomagot, va­gyis fizetnie kell. Ellenkező esetben automatikusan a máso­dik legjobb lesz a győztes. A fi­zetésig nem hozzák nyilvános­ságra, hogy ki lesz a részvény- csomag új tulajdonosa. Ez a portfolió-pályázat egyébként csak az első lépés a befektetésre váró kárpótlási- jegy-tömeg felszívásához. Az ÁV Rt. további portfoliók kia­lakítását kezdte meg. Privatizáció előtt a volt állami gazdaságok A földdel kapcsolatos jogi bi­zonytalanságok megszűnte és a kárpótlási területek kijelölé­sének befejeződése után meg­kezdődhet az Állami Vagyon­kezelő Rt. portfoliójába tar­tozó, társaságokká alakult volt állami gazdaságok privatizá­ciója - jelentette be Raskó György, a Földművelésügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára. A tárca hosszú távú elképzelései szerint az ál­lam a társaságokban egy-egy aranyrészvényt tart meg. Az FM elsősorban tőkeerős szakmai befektetőket vár, és azokat sem a szomszédos or­szágokból, például Ausztriá­ból, elkerülendő ezzel a kon­kurencia esetleges felvásárlási kísérleteit - mondta az állam­titkár. A megmaradó rész­vénypaketteket tőzsdén ke­resztül, kisbefektetőknek érté­kesítik. A privatizáció első, mintegy másfél éves szakasza után a 24 társaság többsége 50 százalék plusz 1 szavazat ere­jéig marad állami tulajdonban, de a tárca 9 volt állami gazda­ság esetében is javasolja, hogy az állami tulajdonhányad 25 százalék plusz egy szavazatra csökkenjen. Ez utóbbiak va­gyona névértéken 10 milliárd forint, de az ÁV Rt. ennél ma­gasabb áron kívánja értékesí­teni őket, mégpedig úgy, hogy a többletbevétel a társaságok­hoz kerül. Raskó György szerint az ÁV Rt.-hez tartozó társasá­goknak vissza kell szorítaniuk a hagyományos árutermelést, és a magasabb hozzáadott ér­tékű termékekre, elsősorban vetőmagvakra, tenyészálla­tokra és technológiák fejlesz­tésére kell specializálódniuk. Erre a 24 volt állami gazda­ságnak megvannak az alapjai, Kelet- és Közép-Európában pedig a piac is egyre inkább vevő ezekre a termékekre. A névérték feletti értékesí­tés realitásának igazolására Tomka József, az ÁV Rt. ügy­vezető igazgatója ismertette a társaságok gazdálkodási eredményeit. Ezek szerint a 24 gazdaság két évvel ezelőtti, mérleg szerinti eredménye 2,1 milliárd forintos veszteséget mutatott. Ezt elsősorban a nyomasztó kamatterhek okoz­ták, de a fő tevékenységük is 173 millió forintos veszteség­gel zárt 1992-ben. Ehhez ké­pest tavaly már csak csekély, mínusz 40 millió forintos mér­leg szerinti veszteséggel zár­tak, 1994-re pedig 2 milliárd forint adózott nyereséget is terveznek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom