Heves Megyei Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-25-26 / 148. szám
Kiállítási programok a polgármesterektől - a poroszlóiak dicsekedhetnek majd épülő üdülőtelepükkel (3. oldal) Az a nemcsak jelképes ajtó a nagybetűs életre nyílott - Riport az egri Bornemissza Gergely Szakképzési Intézetből (4. oldal) Látogatás egy falusi vendéglátó házában - Már az is nyereség, ha a bevétel fedezi a rezsit, már ez is elégedettség (5. oldal) / LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA V. ÉVFOLYAM 148. SZÁM ÁRA: 16,30 FORINT mmmmm mmmmm mm Holnapépítők Létrejött a választásokat elsöprő fölénnyel megnyerő MSZP, s a második helyezést elért SZDSZ koalíciós egyezsége. Az, amit a voksolók óhajtottak. Tisztában lehettek ezzel az érintettek, hiszen felelősségérzettől vezérelve gondolkodtak, s készek voltak az egészséges kompromisszumokra. Szocialista és liberális erők vállalták a közös kormányzást. Azt a terhet, amely embertpró- báló lesz. Még sincs okuk az elkeseredésre, hiszen maguk mögött érezhetik a nép, a nemzet többségét, azoknak a millióknak a támogatását, akik - jobb híján - bennük bizakodnak. Valószínűleg joggal remélve az elmúlt négy esztendő alatt elkövetett hibák minél gyorsabb orvoslását, az acsarkodás légkörének felszámolását, a társadalom széles rétegeinek megkérdezését, a higgadtság, a nyugalom, az ember lényegéből, méltóságából fakadó humanizmus garantálását. Ha ez megtörténik - s ennek jelei már a rajt előtt érződtek, tükröződtek a gonddal megfogalmazott ígéretekben —, akkor a lakosság nagy része még mindig türelemmel vár, s megkísérli tolerálni a gazdasági bajokat. Felemelő lehet annak tudata, hogy ez a hon előlegezte a bizalmat. Következzék hát az érdemi munka, amely mindenekelőtt sikeres, tisztes szolgálat legyen. Pécsi István IDŐJÁRÁS Jobbára derült idő lesz, csupán nyugaton, délnyugaton várható kisebb felhősödés, eső nélkül. A legmagasabb nappali hőmérséklet ma 26 és 31 fok között alakul. Sikerült a tanácsi vállalatból majdnem teljesen önkormányzati társaságot „magá- nosítani" (Fotó: Perl Márton) Az ELKO privatizációjának gyötrelmei Feltétlen egyetértésre találhat az új keletű mondás: a magánosítás sok embernek életnívót fokozó siker, még többnek azonban állást is veszélyeztető kudarc. Nem téved az, aki úgy gondolja, az elmúlt évek privatizációs gyakorlata legalábbis súlyos ellentmondásokkal terhes. Sajnálatosan kiváló példa erre az egri székhelyű Elektromos Karbantartó Vállalat (továbbiakban: ELKO) előző évekbeli kálváriája, ami valójában tevékenysége alapvető céljának teljesítése ellen hatott. A megyében fontos szolgáltatási feladatokat ellátó kisvállalat 1983. január 1-jén vált el a Gelkától. Hat évvel később a vállalati küldöttgyűlés felmondott az akkori igazgatónak, a válságos helyzetet jellemezte, hogy kilépett a műszaki vezető, tartós betegállományba került a főkönyvelő. Az eredmények - pontosabban az eredménytelenség - persze indokolták az akkori feszült állapotokat. S hogy mi volt ennek a kiváltója? Az adóhivatal levelében abban az időben így fogalmazott: „... a kisvállalat önhibáján kívül jutott a nehéz körülmények közé. Viszonylag magas az alkalmazottak létszáma, az egyre emelkedő infláció megnövelte a cég költségeit, ezt azonban nem háríthatták teljesen ügyfeleikre, hiszen az egész országban - s így e térségben is - csökken a fizetőképes kereslet. Korántsem számíthatott tehát kényelmes ülőalkalmatosságra az új vezető, Ónodi Gyula, aki 1989. június 1-jén foglalta el az igazgatói széket - a dolgozók többségének kifejezett óhajára. Tudta, nem könnyű feladatot vállal, amikor rendbe akarja tenni az ELKO dolgait, de az utána történtek felülmúlták minden képzeletét. Kezdődött az egész az előprivatizációról szóló törvény életbe lépésével. Ennek alapján az Állami Vagyonügynökség 1991 júniusában - mint minden háromszáznál kevesebb embert foglalkoztató, 300 millió forintnál kisebb árbevételű cég esetében - felhívással fordult a kisvállalatokhoz, hogy önprivatizáció keretében rendezzék az átalakulást. A küldöttgyűlés el is döntötte: részt vesznek ebben a programban. Annál is inkább, mivel semmilyen áldozattal nem járt volna, úgy vélték, a dolgozók saját maguknak dolgozhatnak, ez pedig a teljesítmény növelésére ösztönzi őket. Találkozott volna mindez ama államilag meghirdetett céllal is, hogy a munkavállalók jussanak tulajdonjoghoz, s egy szolgáltató vállalat esetében ez döntő fontosságú szempont. Meg is kötötték a szerződést az önprivatizáció végrehajtásáról 1991. szeptember 26-án a Dunaholding Részvénytársasággal. (Folytatás a 3. oldalon) Kétpárti megállapodás az új kormány összetételében Az MSZP és az SZDSZ péntek délután, valamivel fél 5 előtt megkötötte a két párt koalíciós megállapodását. A dokumentumot Horn Gyula és Pető Iván látta el kézjegyével. A pártok megállapodtak az új kormány összetételében is. A kabinet névsora eszerint a következő: Horn Gyula miniszterelnök; Kuncze Gábor belügyminiszter, koalíciós miniszterelnök-helyettes; Békési László pénzügyminiszter; Pál László ipari és kereskedelmi miniszter; Lotz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter; Lakos László földművelésügyi miniszter; Kósáné Kovács Magda munkaügyi miniszter; Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter; Keleti György honvédelmi miniszter; Kovács László külügyminiszter; Vastagh Pál igazságügy-miniszter; Fodor Gábor művelődési és közoktatási miniszter; Kovács Pál népjóléti miniszter és Katona Béla nemzetbiztonságot felügyelő, tárca nélküli miniszter. A péntek délutáni utolsó tárgyalási fordulót megelőzően a Köztársaság téren csaknem öt órán át ülésezett a Magyar Szocialista Párt elnöksége, hogy összeállítsa javaslatait az egyes miniszteri bársonyszékek betöltőire. Az MTI értesülése szerint hosszasan tanakodtak az ipari tárca vezetőjének kilétéről. Hóm Gyula az előzetes konzultációk alapján két nevet terjesztett e posztra a testület elé: Medgyessy Péter volt pénzügyminiszterét és Pál László országgyűlési képviselőét. Az akkor még pénzügyminiszter-várományos Békési László- aki nem tagja az elnökségnek- korábban jelezte, hogy szívesebben látná Medgyessyt e miniszteri poszton. A testület azonban végül egyhangú szavazással Pál László mellett tette le voksát. A másik vitás kérdés az volt, hogy a testület szerette volna rávenni Jánosi Györgyöt a kultuszminisztériumi állam- titkári poszt elfogadására. Az alelnök azonban délelőtt újfent megerősítette, hogy nem vállalja a tisztséget. Á legbonyolultabb kérdésnek azonban a környezetvédelmi miniszter személyének eldöntése bizonyult. E posztot ugyanis a hírek szerint felajánlották Baja Ferenc alelnöknek, aki viszont nem kívánt élni a lehetőséggel. Ismeretes, hogy az alelnököt korábban a nemzetbiztonsági tárca várományosaként emlegették. A szocialista párt elnöksége így a délutáni főbizottsági tárgyaláson Barátit Etelét terjesztette elő, mint környezetvédelmi miniszterjelöltet. Az SZDSZ azonban a nyilvánosságra hozott kormánylista tanúsága szerint nem értett egyet az MSZP ezen indítványával, így a tárca vezetője mégis Baja Ferenc lett. A szocialisták további tárcákra vonatkozó személyi javaslatát az SZDSZ elfogadta, így azok kerültek miniszteri pozícióba, akiket az MSZP elnöksége jelölt. A két párt közös kormányzásának elveit és szabályait rögzítő koalíciós megállapodást vasárnap az MSZP kongresszusának és az SZDSZ küldöttgyűlésének még jóvá kell hagynia. A szerződést Hóm Gyula és Pető Iván egybehangzóan történelmi jelentőségű dokumentumnak értékelte. A 160 oldalas megállapodás rögzíti a kormányzati együttműködés garanciáin és a kormány- program alapjain kívül a miniszterek listáját is, amelyről az aláírás aktusát megelőző percekben állapodtak meg a két párt vezetői. Az új kormány programjáról az Országgyűlés július 14-15-én folytathat vitát, és akkor választhatja meg a kormányfőt is. Azt megelőzően, július 11-12-én a parlamenti bizottságok meghallgathatják a bársonyszékek várományosait. Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka várhatóan július 20-áig tart majd - legalábbis erre tesznek javaslatot a koalíciós pártok. Az új kormány tagjainak névsorát a leendő kormányfő, Horn Gyula nemzetközi sajtótájékoztatón ismertette. A NAP HÍREI Az elnök hazaérkezett Göncz Árpád hazaérkezett az Amerikai Egyesült Államokból. A köztársasági elnök New Yorkban Michal Kovác szlovák államfővel együtt átvette a Kelet-Nyugati Tanulmányok Intézete (IEWS) által nekik ítélt nagydíjat, a kelet-európai megértés hatékony előmozdításáért. Alakuló ülés, kedden Göncz Árpád köztársasági elnök megnyitóbeszédével kezdődik meg jövő kedden délelőtt 10 órakor az új Ország- gyűlés alakuló ülése. Megválasztják az Országgyűlés tisztségviselőit, az elnököt, az alel- nököket és a jegyzőket - titkos szavazással. Boross Péter miniszterelnök bejelenti, hogy megszűnt a kormány megbízatása, majd Göncz Árpád lép az elnöki pulpitusra, hogy kormányalakítási megbízást adjon annak a pártnak, amelyről a választási eredmények ismeretében úgy ítéli meg, hogy képes stabil, négyéves időtartamra működőképes kormányt alakítani. Egészségügyi mérleg Míg 1990-ben 110 dollár körül alakult az egy főre jutó egészségügyi kiadások ösz- szege, a reformlépések eredményeként ez az idén 260-270 dollárra emelkedett. A négy évvel ezelőtti, szűk választékhoz képest ma már csaknem 3 ezer gyógyszer van forgalomban, s a társadalombiztosítás által támogatott medicinák köre is megduplázódott. HERBARIA Gyógynövényfeldolgozó és I %•% 4 kereskedelmi Rt. (EGYEZHETŐ 1994. június 27-től - július 1-ig. FUTAMIDEJE Egy és fél év. K A M A T F I Z 1994. december 20. 1995. június 1. 1995. december 20. i tőke-visszafizetéssel > A KERESKEDELEM FEJLESZTESERE. A FRANCHISE-HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSÁRA FORGALMAZÓ: K&H BRÓKERHÁZ 1056. Budapest. Váci u. 40. JEGYZÉSI HELYEK: K&H BRÓKERHÁZ IÖ56. Budapest, Váci u. 40. Kereskedelmi ttunk Rt. alábbi fiókjai; „ Károly krt. 20. st. Andrássy üt 49. (Oktogon fiók) Békéscsaba. Dózsa Gy. ót 1. Debrecen. Hatvan u. 15 F.gcr. Beloiannisz u. 1/A. Gyár, Szent 1 ól 13. Kecskemét, Rákóczi út 5. Pécs. Széchenyi lér 9. Szeged. DeákF. u 17 i. Kórház u. 2.
