Heves Megyei Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-23 / 146. szám
6. oldal Horizont 1994. június 23., csütörtök Válaszra várva: hol itt a disszonancia? A disszonancia - az összhang hiánya. Akkor vészük észre, ha bennünk megbánt valamilyen arányérzéket. Az Egri Bazilikában hónapokkal ezelőtt vettem észre, hogy a főoltár fölött egy- ha nem csal a színérzékem - fehér alabástromszerű Corpus függ. A nagypénteki szenvedés vonaglik végig a meggyötört testen. A felfüggesztési pontokon akkora súly csüng, hogy csaknem leszorítja a Magáramaradottat a porig. A fájdalmat, a szenvedést, a kiszolgáltatottságot, ezt az elemi magányt ekkora szenvedéllyel- csaknem azt mondhatnám: féktelenséggel - csak egy nő, csak az anya tudja így leképezni. Egy nagyon hívő ember. Az anatómiai szabályoktól is elszabaduló szándék megnöveli a tényeket is, mert a lecsüngő ujjak látványával még inkább hangsúlyozni akarja előttünk, mekkora és ki is az Áldozat. Ám a látványt valami megzavarja. A csaknem fehér, vagy fehér Corpus olyan kereszten függ, amit sötét, vagy éppen teljesen fekete színe miatt nem vagyunk képesek felfedezni. Annyira különválik a két ábrázolás, a Corpus és a kereszt- a sötét, vagy inkább a nem kiemelő háttér miatt -, hogy a műalkotás élvezetében megbánt minket ez a hiba. (Talán helyesebb lenne, ha azt mondtam volna, áhítatomat nem segítette elő; de ez sem igaz, mert a bazilikába azért megyek be, hogy a liturgiából kivegyem a részem, s azért a mise nagy részét az oltáron nyugtató tekintetemmel élem át). Az ünnepi kör - a húsvét - megjöttével visszakerült az oltár mellé az a szobor, a talapzattal együtt, amely a Feltá- madottat hirdeti nekünk, esküre emelt ujjakkal vagy az áldás lendületével magasba emelve a kart. Az csak közeire menve zavar, hogy ez a Jézus-ábrázolás egy üveg- vagy fémkalitkán áll, ám az messziről is látszik, hogy a hajlott nyakú Test mögött, mintha a gerincből nőne ki, egy pálcika vastagságú kereszt emelkedik magasan az alak fölé. Az aránytalanság, a disszonancia, a tömegbeli összhang hiánya nemcsak esztétikai hiba, nyugalmunkat, áhítatunkat, lelkiállapotunkat is hátrányosan befolyásolja. Épeszű ember számára meglepetés: a művész hogyan gondolhatta ki ezt a semmi indokkal alá nem támasztható megoldást! Igaz, hogy Krisztus a Kereszten függött, de egy ilyenen? Ha eszményítéseket emlegetne az alkotó, elmondanám neki, hogy egy szobor akkor jó, ha azt körüljárva, annak minden részlete kiszolgálja a szemlélőt, eljuttatja a kívánt élményig, nem engedi feltenni a kérdéseket: itt ez miért van így? Nemcsak a testnek van anatómiája, a léleknek is el kell igazodnia - még a tárgyak rendjében és megfelelőségében is. A két rész, a Személy és a kereszt össze nem illő állapotban és tömegben rontják egymás hatását. Ha eltüntetném ezt a silány, keresztbe rakott ábrát a test mögül, mindenki határozottabban, biztosabban áhítatba merülne az ünnepi öröm idején. Még bántóbb a disszonancia a két műtárgy együttes szerepeltetése okából. Á két szobor mérete elütő, anyaguk más, érzelmi és gondolatkörük- a húsvéti ünnepkör átfogó tartalma ellenére - szétválik. Az egyik a mérhetetlen fájdalom átélésének a megnyilatkozása, a másik a halálon győzedelmes Krisztus apoteó- zisa, megdicsőülése, kinyilvánítása volna. Nemcsak a formai megjelenítés, a tartalmi egymásrahatás is kérdéses. A sötét színű kereszten függő Corpus a meny- nyezetről lóg le, egy viszonylag indokolatlan ponton felerősítve, olyan magasságig leeresztve, ahol a néző párhuzamot keres, vagy összefüggést az oltár, a diadalmas Krisztus jelenlétével. A három alkotás, középen az oltárral, olyan diszharmóniát idéz elő, hogy a néző, aki bejön a főhajó tengelyében, keresi-kutatja magának a megnyugvást, a magyarázatot: hogyan van ez? Miért tolták oda teljesen az alkotást tartó ládát az oltár mellé, miért nem hagyják önállóan élni? Akkor talán másképp viselné el a felülről lelógó Corpus jelenlétét is? Miért nem vették számításba azt sem, hogy ezeknek a szobroknak nem tart hátteret az a mélység, amely a szolgálaton kívüli főoltárig üresíti ki a látványt, nem adva fogódzót a szemnek a rögzítésre? Eddig talán a művészek elgondolását vettük vizsgálat alá. De az, ahogyan és ahová ezeket a szobrokat elhelyezték, beállították, az már mindenképpen a mecénás, a megrendelő felelősségét hívja elő. Egy ilyen művészi alkotásokkal teli együttesben, mint az Egri Bazilika, ahová ezrek és ezrek - a hazából és idegenből- zarándokolnak nézni, látni, befogadni, amit a XIX. század magyar és olasz mesterei, no meg Takács István az ötvenes évekből művészi alázattal ideremekeltek. Ezt az együttest megbántani azzal, hogy a rendet, az esztétikai szintet, bármilyen indokkal, elképzeléssel levigyük az egyébként tiszteletre méltó Mari néni és társai szintjére - lázítás az esztétika alapvető normái ellen; sőt az összhang megbontása miatt a bazilika egészét is, művészi értékét is befolyásoló tett. S ha már az összhangnál tartunk. A jelenleg használatban álló és az egykori főoltár között lévő térséget arra használta fel a jelenlegi mecéna- túra, hogy oda érseki trónt szerkesztett, dobogóval, díszesen. Keskeny emelvény, nagy székkel! Abba a félhomályba emelték be, amely derűsebb hétköznapokon jótékonyan takarja ezt a feudális méretű, ám kikutatandó gondolkodásra valló trón-monstrumot. Mindenesetre az alázat nem sugárzik belőle. (Ahhoz képest, hogy ’45 előtt a bazilikába kétszáz méterről foga- tokkal-hintókkal hajtattak fel a stallumot megülő kanonokok, - ez már nem is látszik olyan nagy hibának!) Mindezeket több tanult társammal megbeszéltük, nem is egyszer, köztük én voltam az egyetlen laikus. Csak azért nem írtam le, mert úgy gondolták, hogy hithű katolikus létemre, múltam, jelenem és remélt jövőm birtokában elhiszik nekem a megfelelő helyen, hogy nem ellenük szóltam, hanem miattuk. Bár néha éppen e körön belül nem szívlelik az őszinte szót. Talán a hatalom oly édes és hódító érzülete repít szivárványszínű kendőt az illetékesek arcára? Vitairatnak is szánnám akár ezt a néhány mondatot, mert ebben az eredetileg egységesnek és valóban hatásosnak tűnő épületalakzatban mára esztétikai tisztátalanságok halmozódtak fel. Nincs egységesen irányító szemlélet, nem uralkodik szerves egységre törekvés - még a liturgiái elgondolások is teremtenek kifogásolnivalót. Szeretném elhinni, hogy nem a rövidlátó sértődöttség, de különösen nem a naiv laici- tás készteti majd a fogadatlan prókátorokat olyan eszmefuttatások megírására, amelyek még mélyebben belevezetnek abba a labirintusba, amely lassacskán a szellem mozgását is akadályozza ebben a bazilikában. Farkas András A Walt Disney-produkciók egyik sikeres vígjátéka a Csekkben a tenger E heti film- es videopremierek Csekkben a tenger Amikor a 11 éves Preston elnyűtt biciklijén elegánsan keresztülhajt egy vadonatúj Jaguár, a kis gézengúz becses tulajdona mindenre inkább emlékeztet, mint kerékpárra. A Jaguár vezetője egy mindenre elszánt bűnöző, aki most éppen egy rablásból származó hatalmas összeg tisztára mosásán szorgoskodik. Megfizeti tehát az okozott kárt, és egy csekket nyom a fiú markába. A nagy sietségben azonban elfelejti kitölteni a csekket, a gyermek azonban jó gyakorlati érzékről tesz bizonyságot, és - mielőtt beváltaná a legközelebbi bankban - lelkiisme- ret-furdalás nélkül egymillió dollárt ír az üresen maradt helyre. Egy csapásra az irigyelt milliomosok közé emelkedik, és hatalmas költekezésbe kezd. Valóságos életveszélyes hajtóvadászat indul meg azonban ellene, mint kiderül a mindvégig nagyon élvezetes és izgalmas filmalkotásból. A Walt Disney-vígjátékot az egri Uránia mozi mutatja be. Amerika fegyverben A Tűzszekerek híres-neves rendezője ebben a nagyszerű alkotásában az Újvilág felemelkedéséről tudósít: ezúttal Al Pacino és Nastassja Kinski - a két főszereplő - tragikusan szép szerelmének tükrében mutatja be az egykori „hőskorszakot”. A film rövid története: az 1770-es évek Amerikájában lázadás tör ki a gyarmati brit hadsereg ellen. A helyzet úgy hozza, hogy előbb-utóbb mindenkinek döntenie kell: a régi vagy az új Amerikát választja-e? A látványos történelmi kalandfilmmel az egri Uránia filmszínház nézői ismerkedhetnek meg a napokban. A 13-as rendőrőrs ostroma A tizenhármas rendőrőrs a lepusztult városrészből egy új, jobb helyre költözik. A régi épületben már csak néhány rendőr lézeng, hogy befejezze a költözést. Nem is sejtik, hogy az utcán hamarosan elszabadul a pokol: egy rendőrségi rajtaütéstől megvadult banda áldozatokat keres. Megölnek egy útjukba kerülő lányt, de annak az apja végez az egyik vezérrel. A dühöngő bandatagok a férfit a rendőrőrsig üldözik, majd szabályosan ostrom alá veszik az épületet. John Carpenter - Menekülés New Yorkból, Nagy zűr Kis-Kínában - újabb mester- műve kazettán megtalálható az egri Videotop videotékában. Van. aki csak a címet veszítheti... Még javában tartanak a koalíciós tárgyalások, de a Parlament falain belül már a következő kormányzati időszak előkészületei folynak. A joggyakorlatnak megfelelően az új Országgyűlés alakuló ülésén Göncz Árpád köztársasági elnök a választásokon győztes párt miniszterelnök-jelöltjét kéri majd fel kormány- alakításra. A későbbiekben ismertetik a köztársasági elnök leiratát, amelyben közli, kiket nevezett ki - a miniszterelnök javaslatára - miniszternek. De mi lesz az államtitkárok sorsa? A minisztériumok közigazgatási államtitkárainak státusában nem történik változás, az ő feladatuk a folyamatos munka biztosítása. A címzetes államtitkárok esetében bonyolultabb a helyzet. Azok, akik a hivataluk vezetésére szóló megbízatással együtt kapták a címzetes állam- titkári rangot, a kormány mandátumának megszűntével hivatali megbízatásukat is elveszítik. Ezek közé tartozik Kodolá- nyi Gyula, a miniszterelnök külkapcsolatokkal foglalkozó személyes megbízottja, dr. Ma- rinovich Endre, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője, dr. Pick Róbert, a Köztársasági Elnök Katonai Irodájának vezetője, dr. Pongrácz Tibor, a privatizációs feladatok címzetes államtitkára, dr. Sepsey Tamás, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal vezetője és Szunyogh Károly, a Köztársasági Elnöki Hivatal vezetője. Azok a címzetes államtitkárok - mint például Barsiné Pataki Etelka, a Világkiállítási Iroda vezetője, dr. Entz Géza, a Határon Túli Magyarság Hivatalának elnöke, Morvay István, a Menekültügyi és Emigrációs Hivatal elnöke -, akiknek címzetes államtitkári rangjuk nem jár együtt hivatali beosztásukkal, csak a címüket vesztik el. Harmadik kategóriába tartoznak a köztársasági megbízottak, akik szintén beosztásukkal együtt kapták a címzetes államtitkári rangot, kinevezésük a jövő évig érvényes, amennyiben az új kormányzat nem módosítja a közigazgatás jelenlegi szervezeti felépítését. A koalíciós tárgyalásokról kiszivárgott információk szerint azonban változásokra lehet számítani e téren is, így ők is elveszíthetik államtitkári címüket. (koós) (Ferenczy Europress) Az „igazi férfi” a Madison Avenue-n A hölgyről, aki hol egy égővörös, hol egy méregzöld Jaguár volánjánál ül, így írt a New York Times, Amerika legtekintélyesebb napilapja: „Fizetése természetesen üzleti titok. De akármilyen magas is legyen, megérdemli!” Talán egyetlen nőről sem írták le annyiszor, hogy „igazi férfi”, mint a most ötvenhét esztendős Charlotte Beers asszonyról, az amerikai hirdetési birodalom, a legendás Madison Avenue first ladyjéről, vitathatatlanul első asszonyáról. 1992 áprilisa óta, tehát most éppen egy esztendeje, ő az Ogilvy and Mather Worldwide nevű hirdetési világhálózat igazgatótanácsának elnöke. Ez annyit jelent, hogy 58 ország 281 irodájában csaknem nyolcezer alkalmazott teljhatalmú úrnője, egy 5,4 milliárd dollár értékű birodalom első embere. Emancipáció ide vagy oda, az ilyesmi a mai Egyesült Államokban is ritka jelenség. Mikor egy erre specializálódott szociológus, Graef Crystal megvizsgálta a háromszáz legnagyobb amerikai vállalat egyenként öt legjobban fizetett menedzserének különböző koordinátáit, arra a megállapításra jutott, hogy a vizsgálat 1500 alanya közül mindössze tíz a nő!- Apám - mondja Charlotte asszony - mindig arra tanított, hogy nő létemre ne egyszerűen a férjhezmenésben lássam az életcélomat. Neki köszönhetem, hogy már az egyetemen is óvakodtam a jellegzetesen női kurzusoktól, és előnyben részesítettem a „férfias” matematikát. A texasi Charlotte vizsgái után a rizséről híres Uncle Ben’s hirdetési leányvállalatához került, és akkor figyeltek fel rá, amikor harminc férfi közül csak kettő tudta megmagyarázni a hatalmas Sears-kon- szem képviselőjének egy modem fúrógép előnyeit. Mikor Jerry Birn, a chicagói hirdetési konszern, a Tatham-Laird Kudner élére keménykezű menedzsert keresett, Beers asz- szonyt ajánlották. A ’80-as évek közepére a hölgy megháromszorozta a cég üzleti forgalmát, ami a korlátlan lehetőségek földjén is rendhagyó eredmény. Nem csoda, hogy felfigyelt rá az Ogilvy, amely akkor éppen oly jelentős klienseket vesztett el, mint az American Express. Charlotte asszony először ennek a nagyfőnökét hódította vissza, majd hamarosan - egyéb sikerek mellett - az évi 20 millió dollárért hirdető Jaguárt is megszerezte... (FEB) *T2 HÓNAPRA » a8 hóNAPra éVRe KAMATOZÓ JEGY SPRÜHT BETÉTJEGY Maratott (Betétjegy Lekötési idő Éves bruttó (nap) kamat (%) 30 iSiSa-N 31-60 6W—16,50,^ ^ftí-T20 19.I0 . J \ 121-150 19.ÍT ^5tf*Q^|2*00 181-210 22,00 211-240 25,00 241 270 28,00^ Zöld út a sikerhez ** ... • 3, 6,9 hónapot futamldó • fiz kamatozású 3 hónapra évi 18% 6 hónapra övi 20% 9 hónapra óv%20,5% Árral szemben, ** tempóelőnyben ^úXvXCívsCCvwCvXv!ívvívv.v--Xv.-J.ívívXví\>^ • 3 év>< fitomWi——g • #l*őlí^fíyiiníaf?2l,5% .2.ypyiitL tí ltob|a^^^g • lejáratkor kamatos kamat A holnap biztonsága A jegyek bármilyen összegben válthatók országszerto MJtű, a MEZŐBANK RT. fiókjaiban és kirendeltségein tv tv
