Heves Megyei Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-22 / 145. szám
4. oldal Az Olvasók Fóruma 1994. június 22., szerda Közbiztonság, közrend, köztisztaság A küldjön egy fotót rovathoz csatlakozva küldök egyet a szüleim 60. házassági évfordulójáról. Tudomásom szerint ez elég ritka esemény. Édesapám, Fekete János 80 éves, édesanyám 76 éves, hála Istennek jó egészségnek örvendenek. Szűk családi körben ünnepeltük meg ezt a nagy eseményt, lakásukon, Füzesabonyban. Ezúton is köszöntjük őket: három fia, menyei, öt unokája és egy dédunokája. Tisztelettel: Fekete József Az Euro Star „ügyletei” Köszönet az emberségért Evek óta hűséges olvasója vagyok lapjuknak. Különösen azok az írások kedvemre valók, amelyek ügyes-bajos dolgainkról szólnak, egymás megbecsüléséről tanúskodnak. Idős asszony vagyok, akinek mindene a családja. Amíg a kezemet mozdítani tudom, segít- kezem azoknak, akik között élek: a gyerekeimnek, unokáimnak. Másért miért törném magam Egerben, a Stadion úti zöldségesboltban? A betegség azonban nem tiszteli a kort, megpróbálja legyűrni az embert. Nemrég rosszul lettem a színházi buszmegállóban. Leesett a cukrom, összeestem. Csak később, amikor jobban lettem, eszméltem rá: vannak még segítőkész emberek! Egyikük az utcai pádhoz segített, másikuk a mentőknek telefonált. A kórházi orvosok gyors beavatkozásának és az ismeretlen ismerős utcai társaimnak köszönhetem, hogy újra munkaképes vagyok. Ok nem hitték rólam, hogy részeg vagyok... (sosem voltam az), mint azok, akik az utcán rosszul lett emberekre emiatt csak legyintenek. Emberségesen cselekedtek. Hálás vagyok érte! Ficzek Lajosné (Sárika néni) Eger Stadion úti zöldséges Elhatároljuk magunkat A Heves Megyei Hírlapban 1994. június 9-én megjelent „Piti bűnözők nagy tervekkel” című írásukat szeretném kijavítani. Döbbenten olvastam a következő sorokat: „Be is szereztek egy TT típusú pisztolyt és a hozzá szükséges lőszereket, amiket a hevesi szeszfőzde udvarán ki is próbáltak.” Heves területén a mi szeszfőzdénk üzemel - a környékbeli emberek is ezt emlegetik hevesi főzdének. A hozzánk legközelebb található szeszfőzde az alatkacsárdai. Szeszfőzdénk területén a lapjukban leírtak nem történtek meg. Szeretnénk ettől az ügytől elhatárolni magunkat. Sem a kft. tagjainak, sem alkalmazottunknak nincs köze az eseményekhez, törvénybe ütköző cselekedetük nincs. Úgy érezzük, a cikkben leírtak szeszfőzdénk hírnevét rontják. Ezért kérem társaim nevében, hogy ezt a pár sort lapjukban megjelentetni szíveskedjenek. Tisztelettel: Fuder Imre Heves, Gyöngyösi u. 4. A hazánkban négy év óta zajló politikai, társadalmi, gazdasági átalakulás egyik (fontos) tapasztalata, hogy a polgári demokrácia sem jön létre zökkenők nélkül. A gazdasági szerkezetváltásnak vannak nehézségei és természetesen vesztesei is. A társadalom jelentős részének életkörülményei romlottak. A korábbi viszonylagos lét- biztonság és szervezettség felbomlásával bizonytalanság vált érezhetővé. Az ország függetlensége, a parlamentarizmus még nem jelent jólétet. A gyülekezési és szólásszabadság, a többpártrendszer nem javít a nélkülözők anyagi helyzetén. Sőt, a sokféle nézet, törekvés, akarat (ígéret!) eszmei zűrzavar érzetét kelti az emberekben, és rontja a „társadalmi közérzetet”. Szociálpszichológiával foglalkozók előtt ismert, hogy a diktatúra összeomlása után minden országban romlik a közrend és a közbiztonság, mert a társadalomnak nincs elég erkölcsi ereje ahhoz, hogy ezeket erőszak nélkül fenntartsa. (A jogrend pedig nem működik igazán!) Innen van, hogy a társadalmi együttélés, az emberi magatartás normái meglazultak. A demokrácia sokak számára parttalan szabadosságot jelent: megszaporodtak a törvénysértések, a szabályszegések, garázdaságok, romlott a közlekedési morál, és általában az állampolgári fegyelem csökkenése tapasztalható. A társadalom erkölcsi válságban van — szoktuk mondani. De menjünk sorjában. A közbiztonság az utóbbi években jelentősen romlott, és ez csak részben magyarázható a megnyílt határokon beáramló bűnöző elemek aktivitásával. Saját társadalmunkban is növekvő bűnözési hullám regisztrálható. A hivatalos jelentések ugyan javulásról számolnak be, de ez csak a romlás sebességének csökkenését, valamint a földerítés arányának növekedését jelenti. Az élet, a vagyon és a testi épség elleni bűncselekmények száma nem csökken. Mind többször olvashatunk lakásfeltörésről, benzinkút-, bolt- és postarablásról, a zsebtolvajlás elterjedéséről. Egyedül élő idős emberekre otthonukban rátörnek, megölik és kirabolják őket. Utcán megtámadnak nőket és gyermekeket. Egyre több gépkocsit törnek föl, elveszik a bennük lévő értékeket, kilopják a benzint tartályukból, sőt mind gyakrabban az egész autót eltulajdonítják. Ezek a körülmények nem kedveznek az idegenforgalomnak - különösen most, az Expo ’96 közeledésének idején -, amelytől megyénk városai és falvai oly sokat remélnek. És valóban: az élénk és tartós, jövedelmező idegenforgalom, mint „húzóágazat”, csak stabil közbiztonság mellett fejlődhet ki. De nemcsak az idegenek, hanem az itt lakó állampolgárok nyugalma, biztonsága és jó közérzete is fontos. Ha nem sétálhatunk zavartalanul az utcán, - akár este is -, az emberi szabadságjogaink súlyos csonkítása! A törvénytisztelő polgárokat bűnöző, asszociális egyének nem tarthatják félelemben, nem veszélyeztethetik épségüket, nem korlátozhatják mozgásukat! Nyilvánvaló, hogy tenni kell valamit a közbiztonság javítása érdekében akkor is, ha ezen országos probléma megoldása biztosan nem helyi (önkormányzati) feladat. A szándékos rongálások elképesztő méreteket öltenek. Minden jóérzésű embert megdöbbentenek a festékkel telefirkált frissen vakolt házfalak, a nyilvános fülkéből kitépett telefonok, a kicsavart közlekedési jelzőtáblák, a letört díszfák, a szétfeszített pihenőpadok, a szétdobált virágtartók, a felborított szeméttároló edények, a közvilágítás kivert lámpái. (Az egri Dobó tér híres szobrait és más képzőművészeti alkotásokat is időről időre megrongálnak). Ostoba emberek - többnyire fiatalok - eszeveszetten pusztítják a társadalom jobbik fele által létrehozott értékeket, okozva tetemes (évente és városonként többmilliós) anyagi és mérhetetlen erkölcsi kárt. A tettesek kilétének megállapítása és felelősségre vonása (az okozott kár megtérítése, bírság, büntetés) csak ritkán történik meg. A jelenség a normális gondolkodású többség jogos felháborodását váltja ki. De hogyan lehet a rombolásoknak gátat vetni? Vigyázat! A rombolás nem tartozik a „megélhetési bűnözés” kategóriájába, ezért nem a rossz szociális helyzet okolható. Végül valamit a (köztisztaságról. Civilizált emberek természetes törekvése, hogy környezetük (a lakás, a falu, a város) tiszta, szép, vagyis egészséges és esztétikus legyen. Környezetünk állapota befolyásolja életérzésünket, lényeges része életünk minőségének, hiszen itt dolgozunk, pihenünk, közlekedünk, élünk. Az egyének és csoportok nem igénylik egyforma mértékben az ápolt és tetszetős környezetet. Fejlett országokban (általában) tiszták az utcák, a középületek, a tömegközlekedési járművek, míg a kevésbé fejlett országokban a köztisztaság nem jellemző. A különbség azonban nemcsak az ipari-technikai civilizáció eltérő szintjéből ered. A kultúra, mint a társadalom egész anyagi és szellemi fejlettségének mértéke, meghatározza az emberek életmódját, igényeit, szokásait, magatartását. (Kulturált pihenés, szórakozás, táplálkozás, viselkedés stb.) Saját köztisztaságunkról szólva hol bosszankodva, hol szégyenkezve sokszor kell megállapítanunk, hogy városaink és falvaink utcái piszkosak, szemetesek. A megyeszékhely belvárosában lépten-nyomon eldobált papír, cigarettacsutka hever a kövezeten. (Kapualjakból kifolyt vizelettócsák láthatók a járdán). Ha megnézzük a vendéglátóhelyek mosdóit (a kivételektől eltekintve), a vasútállomás és buszpályaudvar környékét, a vagonok és autóbuszok belsejét, a kép lehangoló. Nem azért van így, mert nem takarítanak, de arra illetékesek egyszerűen nem győzik eltüntetni a kultúrálatlan emberi viselkedés hordalékát. A megoldás? Talán meg kellene büntetni a rendetlenkedőket, de nemigen lehet minden szemetelő mögé egy közterület-felügyelőt állítani. Úgy tűnik, csak az általános szellemi, erkölcsi, kulturális színvonal emelésével - neveléssel - lehetne eredményt elérni, és sajnos, csak hosszú idő alatt. Ami a szándékos rongálások és a bűncselekmények számának csökkentését illeti: rendőrségünk létszám- és felszerelésbeli hiányosságai, bíróságaink túlterheltsége közismert. A szigorú megtorlástól gyors eredmény nem várható. Az is köztudott, hogy a megelőzés (akárcsak az egészségügyben) minden más módszernél hatásosabb. Településeinken sorra alakulnak a civil önvédelmi csoportok, polgárőrségek - a lakosság önkéntes tagjaiból álló fegyvertelen társaságok -, amelyek együttműködnek a rendőrséggel. Jogkörük nem több, mint bármelyik állampolgáré: a garázdák figyelmeztetése, szabálysértések, esetleg bűncselekmények megakadályozása, a hatóság értesítése, tanúskodás. Többen ellenzik önvédelmi egységek létrehozását, mondván, hogy működésük során visszaéléseket, jogsértéseket követnek el. Féltik a jogállamot és a demokráciát az önkéntesektől. A jelen helyzetben azonban értékeinket, gyermekeinket, biztonságunkat kell félteni a bűnözőktől. A jogállamiság azt jelenti, hogy a társadalomnak joga van védekezni a törvénysértők ellen. Dr. Molnár Miklós önkormányzati képviselő Eger A mai rohanó világban gombamód szaporodó csomagküldő szolgálatokról van szó. Elgondolkoztató: van-e némely cégnél üzleti érzék, esetenként tisztesség? A vásárló bizalmának felélésével, meghazudtolásával húzzák ki egyes cégek a saját profitjuk érdekében a jóhiszemű emberek megkeresett forintjait. Ez a bizonyos svájci székhelyű kft. a minap adott okot arra, hogy ne hagyjam én és honfitársaim szó nélkül, mikor a vásárlót és az állampolgárokat megkárosítják. Idézek a szövegből, mikor azt ír- ják-mondják, hogy „hihetetlenül olcsón vásárolhat” a vásárló, mint most a gőzvasaló ügyében, a gőz nem a vasalóban fejlődik, hanem az emberek fejében. A vásárlót ugyanis kész helyzet elé állítva szabadítják meg forintjaitól. A gyanútlan vásárló a sok esetben névre, címre küldött katalógusokból kiválasztja azt az ámt, ami az ő ízlésének, pénztárcájának is megfelelne, és kész helyzet elé állítva becsapják. A gőzvasaló ára is 1999 foA szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem rintért volt meghirdetve, és 3915 forintos számlát kézbesítettek. Ennyi volt ugyanis az utánvételi ára a postai küldeménynek. A vásárló ugyan dönthet, ki akarja-e váltani ilyen áron is a küldeményt, vagy sem. Semmilyen tájékoztató adat a csomag tartalmára vonatkozóan nem állt ez esetben a vásárló rendelkezésére, be volt zárva a csomagba a lehetséges tájékoztató, „mint palackba a szellem”. A bosszúság elkerülhető lett volna, ha a tisztelt cég nem akkor figyelmeztet az áru értékének megváltozására, amikor már nincs helye a reklamálásnak, és futhat a vásárló a pénze után. A kereskedelmi ellenőrző felügyeleti szerveknek illene már hathatósabb intézkedésekkel elejét venniük az ilyen és az ehhez hasonló, vásárlót megkárosító felelőtlen üzletfeleknek. Rontják ugyanis a hitelét az összes többi és korrektül eljáró hasonló intézményeknek. (Margaréta stb.) Tisztelettel: Szabó Vilmos Aldebrő, Árpád út 82. feltétlenül ért egyet. Adott esetben a levél szerzőjének nevét és címét nem közöljük, de a levelet a közérdeklődésre való tekintettel ismertetjük. Olvasószolgálat Egri rejtély: az úgynevezett Rossz-templom több mint egy éve áll már üresen. Vajon mi lesz a sorsa? (Fotó: Kaposi Tamás)- irodának- büfének- családi háznak- nyaralónak alkalmas KAPHATÓK Megtekinthető EgerÁgroker Vámudvar Eger, Kistályai u. Tel: 312-198,320-152 (2015) [teher: EGER 11-20 t-lg vállalja bútor, homok, sóder, beton, tüzelőanyagok, fa-, raklapos áruk stb. szállítását! Hifi minőség elérhető áron. Panasonic Technics bemutató és vásár az egri SONY SHOP-ban. (Eger, Zalár u. 10.) V____________________(3728)V Megbővült áruválasztékkal, kedvező árakkal hamarosan nyílik a Füzesabonyban. (A fodrászüzlet mellett a városközpontban.)