Heves Megyei Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-20 / 143. szám

1994. június 20., hétfő Heves Es Körzete 5. oldal Szorításban él a tiszanánai cipőüzem Nem könnyű dolog manapság a piacgazdaság kialakítása, mind a nemzetgazdaságban, mind pedig szükebb hazánkban számos gondot okoz. Az a csaknem száz tiszanánai dolgozó is évtizeden át szerencsésnek mondhatta magát, akinek ha nem is fényűző, de biztos megélhetést jelentett az Egri Cipőipari Szövetkezet ottani üzeme. Az 1980-ban telepített létesítményt akkor a cipőkészítéshez szükséges alkatrészek gyártásához a legkorszerűbb technológiával látták el. A továbbfejleszthető­ségre épült üzem talán már akkortájt túlméretezettnek tűnt. Aztán a gazdaságot s az ipart érintő kedvezőtlen fo­lyamatok elérték az ittenieket is, s legutóbb hirdetésben ol­vashatták, miszerint eladó a tiszanánai cipőüzem. Ennek hallatán kerestük a válasz, s a szövetkezet tiszanánai üzemé­ben nem lepődtek meg a kér­désen az ott dolgozók. —■Az elnök úr már korábban tájékoztatta az ittenieket az el­adás lehetőségéről - mondták az ebédszünet alatt összese- reglett asszonyok.- Hogy konkrétan mi lesz velünk...? - húzza meg a vállát egyikük — Azt nem mondták. Tulajdonképpen csak a tsz van még, ahová menni lehetne, de ott is inkább elküldik az embe­reket.- Szerintünk a jövőnket ille­tően csak álmodozás az elnök úr mondása - így a másik -, neki is rossz ez, tudjuk, de ne­künk is, hiszen a közelben se­hol egyetlen betöltetlen mun­kahely. Ami a fizetésüket illeti, tényleg nem valami sok.- Én kezdettől fogva itt va­gyok, betanított munkásként, s most oda jutottam, hogy hat­ezer forintot keresek - állítja igazát a középkorú asszonyka. - A férjem rokkant, még sze­rencse, hogy aránylag jó a nyugdíja, de itt van az elvált lányunk, hiába dolgozik, van egy kislánya is, segítenünk kell őket.- Jó lenne mielőbb végére járni az eladásnak vagy a megmaradásnak - szövi to­vább a beszélgetést a harmin­con inneni hölgy -, mert a mostani az keserves állapot. Családi pótlékkal nyolcezret keresek. Igaz, betanított mun­kás vagyok, de két évig cipő­ipari iskolába jártam, s lassan tizenhárom éve, hogy itt dol­gozok. A polgármesteri hivatalban, amikor elmondjuk az üzem­ben hallottakat, Oláh Jánosné jegyző szomorúan tárja szét a kezét.- Sajnos, bármennyire jól ismerjük a szövetkezet gond­ját, tenni ez ügyben nem tu­dunk, ebben nincs hatáskö­rünk. Annyiban érdekelt az önkormányzat, hogy a mun­kanélküli-ellátásból kikerültek támogatása a mi terhűnk, tehát nekünk az lenne a jó, ha nem szűnne meg a munkahely. Meg azért is drukkolunk a fennmaradásukért, mert az üzemnek népességmegtartó szerepe volt, lehetőség a fiata­lok pályakezdésére. A szövetkezet egri központ­jában amikor Kovács Ferenc elnöknek elmondjuk a tisza­nánai dolgot, azonnal kitűnik: ez a téma nem először van terí­téken .- 1948 óta az elmúlt évben zárt először veszteséggel a szövetkezet. Súlyos dolgok ját­szottak ebben közre, Talán hi­hetetlennek tűnik: kezdetben 230 dolgozó napi öt-hatszáz pár lábbelit készített, most en­nek a felét termeli, igaz, a lét­számot is csökkentettük 160 főre. Aztán a korábbi 110-120 milliós éves termelési bevétel a múlt évben már csak 80 mil­lióra sikerült. Az is tény — ér­vel a szakember -, hogy eddig a termékeink 95 százalékát nyugati piacokon értékesítet­tük, ma csupán a hazai boltok­ban kelendők áruink. Amit megtermeltünk, annak felét a tiszanánaiak állították elő, most az egri a nagyobb.- Mi az oka ennek a nagy­arányú visszaesésnek? A piaci helyzet visszásságai idézték elő mindezt. Az im­port felszabadítása küldte pad­lóra a gyártókat, hiszen a kíná­lat-kereslet túlsúlya lecsök­kentette a cipőiparban a terme­lést. Miközben az állam 70 millió dollárt „dob ki” évente importlábbelikre, itthon a ha­zai gyártás meg vegetál. Tilta­koztunk is az iparvédelem ér­dekében, de az illetékesek el­utasították.- Mit terveznek a kollektíva fennmaradásáért?- A piac változása miatt két műszakról fokozatosan egy műszakra álltunk át. Másrészt ma már gyárilag olcsóbban ál­lítanak elő formatalpakat, ezért meg kell szüntetnünk a cipőalkatrész-gyártást, mert az összeszerelés nekünk így ol­csóbb. Az elmúlt küldöttgyű­lésen elhangzott, hogy mivel termékeink fele kis alapterü­letű üzemben is előállítható, ezért vegyes vállalat létreho­zásával, esetleg bérbeadással, végső soron eladással haszno­sítani kell vagy az egri, vagy a tiszanánai telepünket. Tervünk az, hogy a tiszanánai felső­részkészítést folytatjuk válto­zatlan létszámmal, de nem a mostani telepen. A szabászatot és a tűzödét ott egy kisebb épületben működtetjük, mert erre van igény. Ha valaki a termelői és az eszközállo­mányt megvásárolja, akkor le­het szó eladásról, bezárni semmiképpen nem akarjuk, csak az segít bennünket, ha termelünk.- Van-e érdeklődés a csar­nok iránt?- Még nincs. Cipeljük a ter­het, most bíztuk meg a SeM Ingatlanügynökséget az érté­kesítéssel. így próbálunk sze­rencsét, de nem tudjuk, hogy miként lesz tovább... Cseh Béla Holland-magyar összefogással, Hevesen A Tarantella is bemutatkozott Mint lapunkban beszámoltunk róla, Egerben, a Hotel Flórában rendezték meg Heves megye és az északnémet gazdasági napo­kat. A kiállításon - többek kö­zött - bemutatkozott a Hevesi Afész Tarantella Üzeme is. Egyebek mellett diabetikus, omlós, sós, ropogós, mézes, kakaós kekszeket mutattak be többféle csomagolásban. Hevesvezekény tovább komfortosodik Nemrég átadták Hevesveze- kényben azt a területet, ahol a gázhálózat kiépítésre kerül. A kivitelezést az egri Rekord Közműépítő és Szolgáltató Szö­vetkezet július 31-re befejezi. A csaknem 40 milliós beruházást - társasági formában - mintegy 12 millió forinttal támogatja a helyi lakosság. A ráfordítás többi részét pedig az önkor­mányzat biztosítja, amelyet pá­lyázat alapján nyert el. A vízhá­lózat, a telefon, az út korszerű­sítése után a vezetékes gáz be­vezetésével tovább komforto­sodik a település. Az erdőtelki arborétumban jártak Szakmai tanulmányutat szerve­zett a hevesi Móricz Zsigmond Művelődési Központ kertbarát köre az erdőtelki arborétumba. A Zbiskó Vilmos által vezetett kör tagjai megismerkedtek a kert különleges fáival és növé­nyeivel. Játékokat cseréltek egymással A hét végén újszerű ötlettel állt elő a hevesi művelődési ház vezetése. A városban élő gye­rekeknek megrendezték azt a cserebere-akciót, amelyen a már megunt, de még használ­ható játékaikat cserélhették el egymás között. Ma Hevesen Strauss-estet rendeznek A Zenekultúra Fejlesztéséért Alapítvány ma este 7 órakor a hevesi zeneiskola belső udva­rán Strauss műveiből hangver­senyt szervez. Rossz idő esetén a művelődési központban tart­ják fél 8-tól. A műsorban fellép az Egri Szimfonikus Zenekar, Kollár Imre vezényletével. Javul a klíma Hevesen - leg­alábbis ezzel a céllal nyitotta meg magyarországi leányválla­latát az Altena Cleaning He- ves-Hungária, Klímatechnikai és Épületgépészeti Kft. Az anyavállalat 1977-ben alakult Hollandiában, és ez a negyedik kirendeltségük a világon. Mint a cég tulajdonosa, B. H. Euwen elmondta: a magyarországi te­lepítéssel az itteni piacra és a kelet-európai országokba kí­vánnak nyitni. A magyar, illetve a hevesi fél részéről Balassa Zoltánt kér­deztük, hogyan kerültek kap­csolatba?- A cég gazdasági vezetőjé­vel találkoztam Hevesen - mondta -, amikor az egyik nyá­ron itt nyaraltak a környéken. A baráti kapcsolat hozta a közös munka lehetőségét. Persze, sok a bizalmatlanság a külföldi, adott esetben a holland befekte­tők körében, és mi nem is tud­tuk volna meggyőzni őket, ha az ország maga nem győzi meg őket. Hevesről kívánnak nyitni az országra és keletre, ezért ez nekünk nagy lehetőség.- Lesz-e piacuk a klímabe­rendezéseknek?- Feltétlenül van jövőjük. Ma ugyan még kevés van belő­lük, de néhány éven belül lesz igény rájuk, különösen a közin­tézményekben. Ahol már van belőlük, azok rendszeres kar­bantartására van szükség. A ké­szülékek hatásfoka ezáltal nö­velhető. Mi a már jól bevált, magas színvonalú holland ké­szülékeket, technológiát alkal­mazzuk, és ez garancia arra, hogy minden igényt kielégíthes­sünk. Ezek mellett a társasá­gunk megkapta a jogot az ugyancsak holland Fortis Coa­tings B. V. termékeinek haszná­latára is. Ezek a fokozottan igénybe vett felületek védelmét szolgálják. Hogy miként, arról tájékoztatással állunk minden érdeklődő rendelkezésére. (molnár) Pillanatkép a „Napsugár’-ból (Fotó:Zalka Áruikkal és áraikkal szívesen versenyeznek... Megnyílt a Napsugár ABC élelmiszerbolt Hevesen, az Arany Dió presszó szomszéd­ságában. Üzemeltetője - a Hús Kft. - sokak szerint nagy rizikót vállalt a nyitással, hiszen az új üzlet közvetlen közelében több hasonló profilú „bolt” is műkö­dik. Amikor erről érdeklődtünk, az volt a válasz, hogy ez az üz­let nagy áruválasztékával és ol­csó, nagykereskedelmi áraival - ha csak valamicskével drá­gábban is - szeretné magát be­lopni a nagyközönség, a vásári lók szívébe. A továbbiakbáü elmondták, hogy a megnyitó után nagy volt az érdeklődés, éS remélik: azokat, akik most még csak kíváncsiskodnak, a szín1 vonalas ellátással és kiszolgál lássál meggyőzik majd, hogy rendszeresen őket válasszák. 0* 3l )0 Rövid, de kemény munkával: bronzérmesek! 5 A hevesi Móricz Zsigmond Művelődési Központban már­cius elején alakult a színjátszó kör. Ez a „maroknyi” csapat rövid idő alatt komoly sikert ért el. A Weöres Sándor Országos Gyermekszínjátszó Fesztivál Abasáron rendezett Heves me­gyei találkozóján - az első hi­vatalos fellépésükkel - bronz minősítést szereztek. Arról, hogy miként született ez a szép eredmény, a csoport vezetőjét, Pári Csabánét kérdeztük.- Ahhoz, hogy ezt a kis tár­saságot „összehozhattam”, vé­gig kellett járnom az általános iskolákat. Az akkor jelentkezett gyerekek közül csak kevesen jöttek az első foglalkozásra, de később csatlakoztak hozzánk mások.- Miként épül fel egy-egy foglalkozás?- Kezdettől fogva légzés­gyakorlatokat tanulunk, a kü­lönböző monológ-technikákkal ismerkedünk, helyzetgyakorla­tokat csinálunk és drámapeda­gógiai játékokat is játszunk. Amikor elkezdtünk készülni a versenyre, mindenkinek az egyéni igényei szerint osztottuk be az idejét. Végül is kialakult egy jó közösség, a foglalkozá­sokon sokat nevetünk, és így ebben az oldott légkörben sokkal jobb dolgokra képe­sek a gyerekek. Ezt az ered­ményt annak köszönhetjük, hogy a fiatalok nagyon akarták a sikert. A Megyei Művelődési Köá^ pontból tudtam meg, hogy lesi! ez a verseny. Először arra gon­doltam, erre csak elmegyünkj és megnézzük, hogyan is kel“ lene csinálni, de azután a gye­rekekkel közösen úgy döntöt­tünk, hogy benevezünk... A fia­talok választották a mesét, Az aranyszőrű bárányt, Benedek’ Elek írását. Már az első próbák­tól kezdve színpadon készül­tünk. Egy kis segítséggel mi ál­lítottuk össze a díszleteket is. Végül a sok próba után lelkesé^ déssel, de nem kis várakozással indultunk Abasárra. A mostohff körülményekért kárpótoltak az előadások. Az eredményhirde­tésen kiderült, hogy a sikerűn-! kön túl még a bronz minősítésé is nekünk szánta a zsűri. Azt hi­szem, érthető, hogy szinte rö ködtünk örömünkben. — Mik a további terveik? ,íí3- Szeretnénk a mesénkkel' sok gyereknek örömet szerezd!:1 Ezért elmegyünk az óvodákba,' iskolákba, és műsort adunk ne­kik. Később, mindig az aktuális ünnepekre, összeállításokat Ml szitunk. A gyerekek - a sikeren felbuzdulva - nagy erővel lát­tak az új feladatokhoz. Ezt "ta­pasztalva már bennem is oldoü dik a kezdeti feszültség. Úgy érzem, van jövője a csoport-^ nak... Molnár Csilla Kő Pál - a szülőföldről... A tv Szülőföldemen soroza­tában legutóbb Kő Pál szob­rászművész vallott Hevesről. A Perespusztáról kikerült, származása miatt sokáig hát­térbe szorított, a költészetben, a sportban is jártas ember szólt szülőföldje szeretetéről. Az egyórás műsorban csak szűkösen tehette mindezt: en­nek ellenére emléket ébresz­tett az évfolyamtársban, aki­vel együtt élte meg azokat az éveket, amikor - mint emlé­kezett - Petrovai József tanár úr segített bennünket. Az már csak ráadás volt, hogy dr.Tóth László, a hevesi Eötvös József Középiskola igazgatójáról is ezúttal tudhatta meg az egy­kori káli gimnazista, hogy erre a területre került a két évvel előtte járt iskolatárs. Kő Pál egy rádiós riportban is elmondta: apja nemesi múltja miatt, hűtlenül bánt művészfiával megyénk. Jó, hogy Heves vezetői és ismert személyiségei (erről is szó esett dr. Szegő Imrével), idő­ben és gyorsan túlléptek egy kor (legyünk finomak) gyen­geségein. Szülőföldjén feltöltődik az ember. Ha gondban van a fő­városban élő művész, hazalá­togat, mert azzal újjá születik. Jó lenne, ha gyermekeinkben, ifjainkban is felébrednének hasonló érzések, akik közül bizonyára kevesen látták ezt az éjszakába nyúló műsort. Pedig, odafigyelve az elhang­zottakra, ők is feltöltődhetné­nek. A szülőföld sajátos táplá­lékára szüksége van mind­annyiunknak, legyen bár az ember Munkácsy-díjas mű­vész, vagy „szürke” halandó. (fesztbaum) Merre tart ma az egykori Rákóczi...? A volt hevesi Rákóczi Termelő­szövetkezet neve évekkel ezelőtt fényesen csengett. Csaknem háromszáz családnak adott megélhetést. Az 1992. U. tör­vény alapján az ott dolgozók új formátumú gazdálkodási módot választottak. A tagok valós tu­lajdonosok lettek, és többszek­torú gazdaságot építettek ki. Ezekről a formákról kérdeztük a jogutód Rákóczi Hitelszövet­kezet elnök-igazgatóját, dr. Orosz Pétert.- A tagok többsége cso­portba szerveződve igényelte a téesz tárgyainak tulajdonjogát. Nálunk nem volt új keletű a magántulajdonosi gazdálkodás, hiszen már a törvény megszüle­tése előtt is működött kft. az üzemen belül. A tagság egy ré­sze azonban nem akart meg­válni a hagyományos formától. Felvetődött a kérdés, hogy ha telepre, gépre igény van, akkor mi jut az ittmaradóknak? Ennek megoldására '92 őszén elvi dön­tés született. A szövetkezet ad­digi tevékenysége megszűnt, és új gazdasági szervezetet alakí­tottak ki. Az érdekeltek hatá­roztak: a megalakuló kft.-k kö­telezettséget vállalnak arra, hogy azokat az eszközöket is elviszik a gazdaságból, amire nem volt szükségük. Ennek fe­jében a kiválni nem szándéko­zók az őket megillető húszszá­zaléknyi vagyont a kft.-kben helyezik el. A ’92. novemberi vagyonelosztó közgyűlésen arra is pont kerül, hogy kinek milyen érték jusson, így aztán az elmúlt év májusára előbb az álló-, majd a forgóeszközökhöz, végül a pénzügyi járandósá­gukhoz jutottak a társaságok.- Mi történt a kiválni nem szándékozókkal?- Az ezekből megmaradt té­esz új alapszabályt fogadott el, vezető testületet választott. Va­gyona hetven százalékát a kft.-kben helyezte el. A fenn­maradóból alakította meg az idén februárban jogutódként a Rákóczi Hitelszövetkezetet.- Milyen rendszerben dol­goznak tovább?- A hitelszövetkezet kizáró­lag saját tagjai részére nyújthat kölcsönt, és tőlük fogad el beté­tet is. Ez a megszorítás nem je­lent nagy kötöttséget, hiszen magánszemélyek kétezer, a gazdálkodószervek százezer fo­rintos részjeggyel tagok lehet­nek. Mi a betéteseknek tudunk nagyobb kamatot ajánlani. Ez talán vonzóbbá teszi kínálatun­kat, a leginkább saját kft.-ink betéti és hiteligényeinek kielé­gítésében. Úgy vélem, ha ked­vezőek az ajánlataink, verse­nyezni tudunk a lakossági pénz­intézetekkel.- Mi a garancia a folyama­tosságban és a megbízhatóság­ban?- A törvény betét- és intéz­ménybiztosítási alapot szab, amit képeznünk kellett. Enélkül a bankfelügyelet nem engedé­lyezte volna a működésünket. Megbízhatóságunkat segíti a földművelésügyi tárca és a Me­zőgazdasági Termelők és Szö­vetkezők Szövetsége is, miután a betét- és intézménybiztosítási garanciaképzésben anyagiakkal is társult.- Milyen az érdeklődés az új hitelszövetkezet iránt?- Nem rossz. Célunk, hogy azoknak a főleg időseknek, akiknek nálunk van a vagyona, osztalékot tudjunk fizetni.- cseh -

Next

/
Oldalképek
Tartalom