Heves Megyei Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 101-126. szám)

1994-05-17 / 114. szám

4. oldal Az Olvasók Fóruma 1994. május 16., hétfő Levél olvasóinknak A Heves Megyei Hírlap 1994 januárjától új kézbesítési for­mával lepte meg előfizető olva­sóit. Saját terjesztési hálózatot épített ki, melynek egyik része, hogy a nyomdából az újságot közvetlenül a kézbesítőhöz szállítják, ami a reggeli kézbe­sítést nagyban elősegíti. Mi, kézbesítők is sokat fáradoztunk annak szervezésében, hogy ja­nuár 3-án az első előfizetett példányokat kikézbesíthettük. Azóta eltelt egy negyedév, s én ezúton szeretnék Olvasóinknak beszámolni tevékenységemről. Olvasóim, mint a Heves Me­gyei Hírlap minden olvasója, megkedvelték ezt a kézbesítési formát. Én, mint vállalkozó, igyekszem reggelente minél előbb kikézbesíteni a lapot, hogy egyéb munkámat végez­hessem. Három településre kézbesítek, ami időben körülbe­lül három órát vesz igénybe, és ezt öt órakor szoktam kezdeni. Igyekezetem ellenére is előfor­dulnak kisebb csúszások vagy apróbb hibák, amit előfizetőim egy-két kivétellel tudomásul vesznek. Minden probléma és fáradt­ság ellenére öröm számomra, amikor az olvasók várnak a ka­puban vagy az udvaron, s ked­ves, baráti szóval köszönnek vagy köszönik munkámat, il­letve a terjesztési munkát. Saj­nos, korai és nehéz munkánk eredménye az előfizetők szá­mának növekedésével nem iga­zolható, holott a mi lapunk a legolcsóbb megyei napilap. Az én területemen minden szerve­zőkészség hiábavalónak bizo­nyul. Mindezek után itt, e lapban szeretném megköszönni az elő­fizetést, a bizalmat és a megbe­csülést a régi, a jelenlegi és majdani olvasóinknak. Bízom benne, hogy továbbra is várni fognak rám az újságért, én igyekezni fogok. Montvai János a Heves Megyei Hírlap kézbesítője Eltűnt katonasírok a recski temetőben Tisztelt Szerkesztőség! Évtizedek óta szorgalmas ol­vasója vagyok újságjuknak. Most még inkább szeretem, mint régebben. Örülök, hogy van benne humor is és ételre­cept. A lap színvonalasan fog­lalkozik a megyében megtörtént dolgokkal. A múlt évben nagy érdeklő­déssel olvastam például, hogy keresik a megyében eltemetett német katonák sírjait. Recsket nem említették, pedig itt is te­mettek el elesetteket a második világháborúban. A közelmúlt­ban kimentem a temetőbe, és meg akartam nézni, mert úgy emlékeztem, hogy három ilyen sír is található a temetőben. Nagyon megdöbbentem, mert a sírokat felásták, megszüntették, és rájuk temettek. Érdeklődésemre azt a választ kaptam, hogy az elhunyt kato­nák csontjait eldobálták. Nem tudom, hogy ezt ki en­gedhette meg és miért? Jó lenne, ha a lap révén tudomást szerezne az esetről az az illeté­kes, aki foglalkozik a német ka­tonasírok ügyével. Mindenesetre engem nagyon felháborított a dolog, hogy ilyen vandál módon bántak el a sírokkal, nem tisztelve a hábo­rúban hősi halált haltak emlé­két. Több kegyeletet az eleset­teknek! Egy állandó recski olvasójuk Küldjön egy fotót! Az egri 4. Sz. Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumból kaptunk egy fényképet. Minden évben két sítábort szerveznek, egyet a tanulók, egyet pedig a szülők számára. Ezeknek az idén is nagy sikere volt, hiszen összesen 167 fő élvezte a tél örömeit a he­gyekben. S bár már tavasz van, mégis jó emlékezni az élményekre. Bontják a Törvényház utcát Egerben Igazságos-e a nyugdíjemelés? Nem! Miért? Nézzünk egy példát. Induljunk ki abból a felte­vésből, hogy a nyugdíjak meg­állapításakor kifejezésre jutott az addig végzett munka értéke. (Bár tudjuk, hogy a régebben megállapított nyugdíjak, össze­hasonlítva a most megállapítot­takkal, nem egyenértékűek, ezért igazságtalanok.) Mi a mai felfogás? Az, hogy a nyugdíjakat egyenlő arány­ban, azonos százalékkal kell emelni. Egy 10%-os emelés esetén: a 7000 Ft-os nyugdíjat 700 Ft-tal, a 10.000 Ft-os nyugdíjat 1000 Ft-tal, a 20.000 Ft-os nyugdíjat 2000 Ft-tal. Csakhogy: a nyugdíjasoknak általában már van lakásuk, az be van rendezve tartós haszná­lati cikkekkel, ruházatra alig költenek, gépkocsit már nem­igen vásárolnak, legfeljebb a már meglévőt használják, ameddig bírják fizetni a fenn­tartás és az üzemeltetés költsé­geit, nem járnak vendéglőbe, nem mennek nyaralni drága külföldi üdülőbe, és az élvezeti cikkek sem tartoznak napi fo­gyasztási szokásaik közé. De ugyanakkor mindenkinek szüksége van kenyérre, tejre, zöldség- és gyümölcsfélékre, egyéb élelmiszerekre, esetleg gyógyszerekre és gyógyászati segédeszközökre, fizetniük kell a lakbért vagy közös költséget, a különböző helyi adókat, a vil­lamos és gázenergiát, a vízfo­gyasztás költségeit, városokban a helyi közlekedés díját, hogy csak a legáltalánosabban felme­rülő költségeket említsem. Ha tehát az állam (Nyugdíj- biztosítási Önkormányzat) csak részben is kompenzálni kívánja (vagy tudja) a felsorolt szük­ségletek állandóan emelkedő költségeit, azt nem egyenlő százalékban, hanem egyenlő mértékben (összegben) kellene tennie! Ennek módszerét bármely statisztikus könnyűszerrel ki tudná dolgozni az úgynevezett fogyasztói kosár összeállításá­val, és ekkor derülne ki igazán, hogy egy nyugdíjas fogyasztói kosár tartalma (értéke) hány százalékkal emelkedik egyik évről a másikra. Végezetül ha kiderülne, hogy egy nyugdíjas megélhetési költségei havi 1500 Ft-tal nö­vekedtek, akkor a nyugdíjak re­álértékének megőrzése érdeké­ben mindenkinek ennyivel kel­lene emelni a nyugdíját. Az igazságosság szellemé­ben! Óvári Zoltán (nem kisnyugdíjas) Eger * (A szerkesztőség megjegyzése: mindemellett rájuk hárul az a teher is, hogy még a gyerekei­ket, unokáikat segíteniük kell.) 1994. május 4-én reggel arra ébredtem, hogy a bíróság előtt az úttestet légkalapáccsal bont­ják. Mint megtudtam, az úttes­tet ki akarják szélesíteni abból a célból, hogy a távolsági buszo­kat a buszmegállóból a Tör­vényház utcára tereljék. Tudomásom van arról, hogy a Rózsa Károly utcát szeretnék tehermentesíteni úgy, hogy az a Vörösmarty utca felől a Bar- kóczy utca felé legyen egyirá­nyú. Nem tudom, kinek az ötlete volt az a megoldás, hogy a ki­vezető forgalmat a Törvényház utcára terelje, de az az érzésem, Nagy érdeklődéssel olvastam a Hírlap május 4-i számában az 1989-ben matuzsálemi korban elhunyt világhírű, Szegeden al­kotó tudósunkról, Ábrahám Ambrusról szóló kitűnő össze­állítást, a Tudomány és világa rovatban. Ebből az alkalomból vetem papírra néhány emlékemet, amely úgy gondolom, másokat is érdekel. A neves professzor­ról már az 1950-es években hal­lottam, de bővebb ismereteket egykori tanítványától, a kiváló tudóstól és karakteres embertől, dr. Bende Sándor egri főiskolai docenstől, az állattani tanszék egykori vezetőjétől szereztem róla. Bende doktor Ábrahám Ambrus tanítványa, majd tanár­segéde volt a Szegedi Egyete­men az 1940-es években. Mi­után Bende tanár úr az említett évtized végén Egerbe került, a híres professzorral továbbra is hogy az illetőnek nincs vagy nem volt tudomása arról, hogy az utca jelenleg a mai forgalmat sem bírja el. Amennyiben a Törvényház utcát még jobban megterhelik, a jóváhagyóknak vállalniuk kell a felelősséget a következőkben: 1. A balesetve­szély fokozottabb növekedésé­ért (gyalogosátkelők hiánya, is­kolás gyermekek, öregek átha­ladási veszélye), 2. az óriási légszennyezettségért, 3. a Tör­vényház utcai lakosok épségé­ért, 4. a zajártalomért, 5. mind a közlekedéssel járó ártalmakért. A távolsági buszok kivezető forgalmát meg lehet oldani úgy szoros kapcsolatot tartott. Tisz­telete jeléül a neves tudós fény­képét kitette tanszékvezetői szobájának falára, s őt beszél­getéseink alkalmával a megtisz­telő „gazda” jelzővel illette. Az 1960-as évek végén haj­dani professzorát a TIT kereté­ben tartandó előadásra Egerbe is meghívta. Az előadás meg­hallgatására Bende tanár úr mint jó ismerősét, engem meg­invitált. Örömmel tettem eleget kedves meghívásának. Ábrahám professzor a TIT meghívott előadójaként „A szervátültetés (transzplantáció) és az idegrendszer” címmel tar­tott vetítettképes előadást, amelyre elkísérte neves munka­társa, Strammer Aranka is. Az előadás megkezdése előtt a professzor urat egykori tanár­segéde, Bende doktor üdvö­zölte. Üdvözlő szavai során megemlítette, hogy minden bi­zonnyal a professzor úr tartja is, hogy a Nagy János utcát egyirányúsítani úgy, hogy a ki­felé haladó buszok a Vörös­marty úton csak jobb irányba fordulhatnának. Kétségtelen, hogy azok a buszok, amelyek­nek balra kell fordulniuk (Eger- szalók, Verpelét stb.), továbbra is a Törvényház utcán át közle­kednének. Kérem az illetékeseket, ve­gyék figyelembe észrevételei­met, amely nem csupán az én egyéni véleményem. Magyarországon az első elő­adást erről a témáról. Erre a nagyszerű tudós minden sze­rénytelenség nélkül megje­gyezte, s erre volt oka, hogy az előadás nem Magyarországon, hanem feltehetően a világon is a legelső ebben a témakörben. Bende tanár úr üdvözlő sza­vai után a professzor úr megtar­totta a témáról remekbe szabott, lebilincselő előadását, az őrá jellemző mesélő stílusban. Ta­lán az utóbbi volt az oka annak, hogy a tudományt csak renge­teg idegen szó kíséretében el­képzelő néhány orvos az elő­adás befejezése előtt elhagyta az előadói termet. Én a laikus, humán beállí­tottságú ember, végighallgat­tam az előadást, s a rendez­vényről életem egyik legna­gyobb egri élményével távoz­tam. Dr. Szecskó Károly Eger Megemlékezés egy kiváló magyar tudósról A „MATRA” ÁFÉSZ megvételre felajánlja az alábbi ingatlanait:- Túrista Étterem-szálló (Muflon fogadó) Parádfürdő Irányár: 7 millió Ft + ÁFA- Kakukk Étterem Párád Irányár: 6 millió Ft + ÁFA- Vadvirág Vendéglő Recsk Irányár: 1,5 millió Ft + ÁFA- Szeszfőzde Parádóhuta Irányár: 700 ezer Ft + ÁFA- Bútorbolt Recsk Irányár: 2,5 millió Ft + ÁFA + 3 millió Ft árukészlet. A fenti árak az üzletek berendezési tárgyát is magukban foglalják. Pályázatokat a „MATRA” ÁFÉSZ főkönyvelőjéhez 3240 Párád, Kossuth út 71. sz. kérjük benyújtani 1994. május 31-ig. Érdeklődni a 36/364-301 telefonon. (598) • WANTED! KERESSÜK AZOKAT A CEGEKET, VÁLLALKOZÁSOKAT, AKIK SZÍVESEN RÉSZT VENNÉNEK JÓ MINŐSÉGŰ SZÁMÍTÓGÉPEGYSÉGEK FORGALMAZÁSÁBAN - BIZTOSÍTVA MAGUK SZÁMÁRA AZ ÜZLETI SIKERT! v|/ AZ ARAK • KISZOLGÁLÁS RAKTÁRRÓL, BUDAPESTI ÁRAKON, DE CSAK GYÖNGYÖSIG KELL UTAZNIUK! JÓK! JELENTKEZŐKET MEG FOGADUNK: Tel: 37/311-570 vagy személyesen: Gyöngyös, Szent Bertalan u. 2. sz. alatt a MEGAPEX Kft. ügyvezetőjénél KV (530) A GRAFOLÓGIAI INTÉZET EGRI ^1" IRODÁJA SZEMÉLYI TITKÁR/NŐ/ KÉPZŐ TANFOLYAMOT INDÍT Nálunk hozzájuthat: ■ számítógépes ■szövegszerkesztői-adózási- jogi- pénzügyi- számviteli- ügyviteli- aláírásazonositási- grafológiai- protokoll ismeretekhez A hallgatók résztvesznek egy két napos Neurolingvisztikia Programon alapuló hatékony kommunikációs tréningen is. ÉRDEKLŐDNI: Grafológiai Intézet Egri irodája 3300 Eger, Szálloda u. 5. Tel.: 312-622/115 122 Jelentkezési határidő: május 27. v ___________________'_______________82420/1HJ B ÁLAKÖTÖZŐ ZSINEG és MŰTRÁGYA-VÁSÁR SZÉNABETAKARÍTÓK FIGYELMÉBE AJÁNLJUK Minden típusú bálázóhoz,- szögletes nagynyomású, pl.: HESSTON-4700, Class, Welger,- hengeres pl.: HESSTON, és kisbálázókhoz kiváló minőségű 140-1.000 fm/kg kiadósságú bálakötöző zsineget 115 - 155 Ft/kg + ÁFA áron értékesítünk. I. osztályú, hazai gyártású 34 %-os ammóniumnitrát tartalmú műtrágya gyári - Tiszaújváros - átvétellel 1320.- Ft/100 kg + ÁFA áron. Raschel zsákok 1992. évi áron pl.: 50x80-as piros II. 00-12.00 Ft/db + ÁFA áron. Érdeklődni: Adóm és Társa Kft. 4028 Debrecen, Tüzér u. 4. Tel/fax: 52/413-282 342-027 Telex: 72-629 (608) A kis rajzművész. Gyermeki önfeledtséggel rajzolja aszfaltra színes krétákkal csodá­latos műveit az ifjú rajzoló - semmitől sem zavartatva. (Fotó: Kaposi Tamás) Lubai László Eger, Törvényház u. 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom