Heves Megyei Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 101-126. szám)

1994-05-09 / 107. szám

10. oldal Magazin 1994. május 7-8., szombat - vasárnap A rügyek, az új élet tavaszi hírnökei így festenek a kecskefűz termős és porzós barkái Felújították VIII. Henrik vadászlesét VIII. Henrik ugyan nem az utókornak építtette vadászle­sét, ám lányának, Erzsébetnek köszönhetően még ma is áll a több mint négyszáz éves, há­romszintes, favázas királyi építmény. Az idő vasfoga azonban nem kímélte az egyetlen, máig fennmaradt Tudor-korabeli favázas va­dászlakot, ezért nagyszabású felújításra volt szükség. Kiváló ácsmesterek nemré­giben korabeli eszközökkel és módszerekkel állították helyre az épületet. A munkálatok négy évig tartottak, és 500 ezer fontba kerültek. Az eredeti vadászlest VIII. Henrik az eppingi erdő egy tisztásán állíttatta fel 1543-ban azzal a céllal, hogy elkápráz­tassa látogatóit vadászai, íjá­szai és solymászai ügyességé­vel. A majorra hasonlító, ere­detileg fal nélküli L-alakú építmény olyan volt, mint egy nyílt tribün, ahonnan a király és kísérete gyönyörködhetett a vadászatban - mondja John McCann építészettörténész. VIII. Henrik 1547-ben be­következett halála után a sze­les Chingford fennsíkon álló, sebtében összetákolt les hama­rosan pusztulásnak indult. 1589-ben azonban Erzsébet, aki szintén rajongott a vadá­szatért, javítási és átalakítási munkálatokba fogott. Az át­építés során az eredeti váz- szerkezetet használták fel, de az épület falakkal, ablakokkal és kandallókkal gazdagodott. Az Erzsébet vadászlakja­ként ismertté vált ház 1878-ban került a Corporation of London tulajdonába, ami­kor a cég megvásárolta az epp­ingi erdőt. Ha nem lennének a lovaglóösvények és a golfklub épülete, akkor ma ugyanolyan kilátásban gyönyörködhet­nénk, mint VIII. Henrik és ud­varoncokból, diplomatákból álló kísérete. A mostani restaurálás során a fagerendákat fehérre meszel­ték, a Tudor-korszak szokása­inak megfelelően. A fekete fa­vázas fehér házak csak Viktó­ria királynő uralkodása idején terjedtek el - mondta az építé­szettörténész. A két korszak épületei kö­zötti különbségre a gerendák­ból is következtetni lehet: a Tudor-korabeliek durvák és egyenetlenek, a viktoriánusok viszont egyenesre fűrészeltek. Ilyen gerendák a vadásziakban is megfigyelhetők, mivel 1878-ban is restaurálták az épületet. Akkor azonban na­gyon kemény cementet hasz­náltak, és a bennrekedt ned­vesség miatt sok helyen elkor- hadt a fa. Ezeket a „beteg ré­szeket” javították most ki. Az épület belsejében egye­netlen fapadló található. A hőmérséklet - az épület álla­gának megőrzése céljából - jóval a komfortszint alatt van. A tetőt piros pala borítja, a fá­ból készült ereszt faragások díszítik. „Fekete sertés” a londoni pubokban A tavaszt az új élet kezdetét a feszülő, kipattanó rügyek jel­zik. Ezek önmagukban is díszei lehet egy-egy fának, cserjének. A szakirodalmak sokszor mos­tohán bánnak a növények is­mertetésénél a rügyekkel. A díszítőértékek felsorolásá­nál többnyire a virág, a termés, a levél kerül reflektorfénybe. A rügy számomra azért csodála­tos, mert ahhoz, hogy gyönyör­ködni tudjunk benne, közel kell menni hozzá, szinte együtt élni a természettel. Magán viseli a faj bélyegét. A szakértő egy-egy rügyről is képes felis­merni, milyen fáról, cserjéről való. A rügy tulajdonképpen nem más, mint egy hajtásképlet. Több típusa ismeretes. Van, amelyikből csak leveles hajtás fejlődik, ezeket hajtás- vagy le­vélrügyeknek nevezzük. Van, amibőí virág lesz, ezek a virág­rügyek, és végül olyan, ami le­velet is, virágot is hordoz ma­gában, neki vegyesrügy a neve. A természet nagyszerűen gon­doskodott ezek védelméről, hi­szen a belső, értékesebb része­ket kívülről rügypikkelyek ta­karják. A rügypikkelyek jellemző tu­lajdonságai fajonként meghatá­rozók: csupasz vagy szőrös, hártyás vagy bőrszerű, esetleg védőanyaggal ellátott. A tavasz a fák, cserjék, a szőlő metszésének az ideje. A rügyek helyzete, száma, típusa a metsző szakembernek iránytű, mit hagyjon meg, hol kell levágni, hogyan telelhet át a növény. A hajtás- és virágrügyeket viszonylag könnyű egymástól megkülönböztetni. A hajtásrü­Sokan és sokszor tették és te­szik fel a címben megidézett kérdést, s próbáltak kielégítő választ adni rá. Ezt tette például Kosztolá­nyi Dezső is: „Egy barátom vitázni kezd, mondjak pl. he­lyes szót erre: blazírt. Hirtele- nében kibökkentem: unott. Rázza a fejét. Erre eszembe jut egy szó: magaúnt. Ezzel sem éri be. Azt állítja, hogy a bla­zírt több: ebben van valami úri, szenvelgő, világfájdalmas finnyáskodás.” Ma is, főleg a szakértők legtöbbjének az a véleménye, hogy az idegen szavak magyar megfelelőinek felhasználásával hitelét veszti a szakember képzettségének, szakavatottságának megbízha­tósága. Ezért használják pl. az autentikus idegen szót, mert szerintük ezek a magyar meg­felelők, hogy hiteles, illetékes, valódi a latin szakkifejezés fo­galmi tartalmának és haszná­lati értékének csak általánosít­ható értékű minősítésére képe­sek. Ha a szakértők valóban szakkifejezésként, szakmai körökben élnek a megfelelő idegen szóval, érthető szó- használati jelenség és gyakor­lat. De ha társadalmunk minden rétegét érintő szó-, és nyelv- használatról van szó, és a kö­zérthetőség szolgálata a cé­lunk, akkor már viszolygunk attól, hogy így fogalmazzanak meg egy újságbeli címadást: „Őrizzük az „innováció tüzeit; Aki konszolidációt mond, mondjon reorganizációt is!” (M. Nemzet, 1994. febr. 5.). A címbeli szövegrészlet megfelelő átformálásában a magyar újítás, megszilárdulás, át- és újjászervezés szavak a közérthetőség és a tartalma­sabb, az egyértelműbb tájé­koztatás céljait lényegesen jobban szolgálták volna. Leg­gyek többnyire karcsúbbak, hosszabbak, jobban vesszőre simulok. A virágrügyek kerek- dedebbek, vaskosabbak, nem­ritkán több van belőlük egymás mellett. Tavasszal szívesen viszünk be szobánkba egy-egy „ágat” virágoztatásra. Erre azok a dió­fák, cserjék vagy gyümölcsfák alkalmasabbak, amelyek előbb hozzák virágaikat, mint levele­iket. Ilyen a mandula, meggy, cse­resznye, vagy a közkedvelt ja­pánbirs, aranyvessző. Olyan ré­szeket válogassunk - az egyéb­ként is lemetszeni kívánt - vesszőkből, amin több a virág­rügy. Az aranyvessző (Forsythia) virágrügyei „csokrosan” állnak, könnyen felismerhetők. Kis csomókban helyezkednek el a japánbirs virágrügyei is. Mi­előtt vázába kerülnek, langyos újabban jegyzetfüzetembe több olyan idegen szó került bele, amelyek közéleti és poli­tikai nyelvhasználatunkban új­fajta divatszóként vállalnak szerepet. íme, a példák: „Javaslat a Duna revitalizálására (új életre keltésére) (M. Nemzet, 1994. jan. 12.). „Az Alkot­mánybírósághoz fordulnak bi­zonyos procedurális kérdé­sekben”. (M. Nemzet, 1994. febr. 5.). A választási kampány idő­szakában megnyilatkozó poli­tikusaink szó- és nyelvhaszná­latának célszerű lenne jobban alkalmazkodni a választó kö­zemberek szóérzékenységé­hez, különösen a feleslegesen halmozott idegen szavak használatának elkerülésével. Az átlagember valóban nem tud mit kezdeni egyik politi­kusunk e kijelentésével: „A kommunistázás kontraproduk­tiv következményekkel jár­hat.” (M. Nemzet, 1994. jan. 24.). Valószínűleg egyértelműb­ben fogalmazott volna a poli­tikus, ha - az idegen kifejezés kiiktatásával - a terméketlen teljesítmény fogalmának és használati értékének érzékelte­tésére átfogalmazta volna állí­tását. Erre a nyelvhasználati jelenségre és gyakorlatra is vonatkoztathatjuk ezt a humo­ros áthallásokkal átszínezett szövegrészletet: „Megfeled­kezve az esemény kézzelfog­ható tényéröl, amit ma eviden­ciának nevezünk.” (M. Nem­zet, 1994. jan. 24.). Ezt igazolja az újság hasáb­jain megjelent, idegen szavak­kal terhelt szövegrészlet: „Per tangentem (csak érintve, mel­lékesen), mint evidenciát (bi­zonyosságot) közli”. (M. Nemzet, 1994. jan. 28.). A társadalmi életünk formá­ihoz kapcsolódó történések vízben fürössük meg. Különö­sen a szennyezett városi leve­gőn nevelkedett vesszőknek tesz jót. A tisztításon kívül gyorsabb virágzást is eredmé­nyez. A legkorábbi virágok talán a barkás növények. A koratavaszi erdő legszebb díszei. Sajnos - különösen az átmeneti példá­nyokat - csúnyán, sietősen té­pik meg. A barkás virágú fák többsége kétlaki. A hímbarkák általában szebbek. Legismertebb barkás növényünk a fűz. Van hibrid eredetű fajtája is, amit kifejezetten barkája tesz értékessé (neve: szépbarkájú fűz) és vágásra, hajtatásra al­kalmassá. Mellesleg a húsvét egyik, jel­lemző, szimbolikus értékű vi­rágdísze. minősítésére szolgáló beszéd­helyzetekben, s a közbeszéd szintjén formálódó szöveg­környezetben szóban és írás­ban egyaránt a bizalmas szó- használat minősítéssel vállal szerepet például a gründöl német eredetű szó: „Az új is­kolát nem kevés szervező- munkával gründölte össze az önkormányzat” (Heves M. Hírlap, 1993. dec. 17.). A jhiddis nyelvből átvett écesz- géber ebben a szövegrészlet­ben vállalt kulcsszerepet: „Utalva a csupán éceszgéberi kockázattal járó sajtótalálgatá­sok közötti mérhetetlen kü­lönbségre” (M. Nemzet, 1994. jan. 30.). Köznapi életünk szóbeli megnyilatkozásaiban is gyak­ran hallhatjuk az éca, écesz (tanács, ötlet) szóformákat. Az éceszgéber (tanácsadó, ötlet­gyártó) összetétel szerepválla­lásában némileg az enyhe gúny hangulati értéke is érzé­kelhető. A gunyoroskodó, elítélő szándék erősödik fel a német eredetű rabsic, rabsickodás szavak felhasználásában. Er­ről bizonykodnak ezek a szö­vegrészietek: „Hadüzenet a rabsicoknak. Kiderült, hogy a rabsickodásnak fokozatai is lé­teznek” (Heves M. Hírlap, 1994. jan. 4.). ,Eeshelyemben - bár senki nem láthat -/ orv-szorongás kél, mély rap- sic-bánat” (Búzás Andor: Vi­rágének). A magyar orvvadász, lesi- puskás szavak semlegesített használati értékükkel vállal­nak szerepet. A vadorzó, a vadorzás sza­vak - az egyéni és a társadalmi elítélés hatástényezőit felerő­sítő szerepükkel - alkalma­sabbak az idegen szóformák kiiktatására. Dr. Bakos József Ha angol ember Németor­szágba látogat, okvetlen útba kell ejtenie Colditzot. Mert, ha nem teszi, otthon magyarázatot kell adnia rá. Ellenkező esetben úgy tekin­tenek rá, mint arra a turistára, aki Párizsban járt és nem látta az Eiffel-tomyot... Colditz ugyanis egy darab történelem az angol ember számára. A valamire való lon­doni pubokban ugyanis ebből az ötezer lakosú szászországi városkából származó sört mér­nek. A „Colditz-storyt” minden gyermek ismeri Angliában. A Lipcsétől délkeletre fekvő vá­roska fölött emelkedő büszke várkastélyban a második világ­háború idején szövetséges tisz­teket tartottak fogva a nácik, és valóságos legendák keletkeztek bátor szökési kísérleteikről. Maga Churchill unokaöccse is vakmerőségéről tett tanúbi­zonyságot a colditzi fogság ide­jén.-Papa, miért üti mindenki azt a bácsit? - kérdezi a kisfiú a fut­ballmeccsen.- Mert követ dobott a bíróra!- hangzik a válasz.- De hiszen nem is találta el!- folytatja a gyerek. A papa újabb szavait a vízsz. 1. sz. sor tartalmazza. VÍZSZINTES: /. A papa újabb szavai (zárt betű: A) 14. Női név 15. Vala­mit rosszul hallani 16. Bánatát könnyezve előadó 18. Távoli elődjei 19. Te és ő 20. Hajók javítására szolgáló kikötői me­dence 21. Luxemburg és Bel­gium gk.-jele 23. Zene egy­nemű hangzói 24. Van bátor­sága 25. Női név 26. Elemi ré­szecske 28. Költséges 30. Ford. névelő 31. Arra a helyre lök 33. Süt, perzsel 34. A talpa alatti helyről 35. Tova 37. Igevégző­dés 38. Vatikán és Norvégia gk.-jele 39. A kén és az oxigén vegyjele 40. Női név 43. A Debreceni Orvostudományi Egyetem közismert névrövidí­tése 45. Földet munkáló 47. El­adó, röv. 48. Női név 50. A személyéről 51. Azon a helyen 52. Helyez 53. A lantán vegy­jele 55. Vas megyei település 56. Szándékozik 57. Talmi, hamis 58. Elkövetett baklövés 60. Szőnyeget kirázó 62. Egy Veszprém megyei település la­kója 65. Műszálféleség 66. Gyomorégés ellen használt házi szer FÜGGŐLEGES: 1. Lassanként magához térő 2. Királyi lakóépület 3. Lő­fegyver 4. Férfinév 5. Nitrogén A kalandos szökések történe­tét könyvek, színdarabok és filmek örökítették meg. No, meg azt is, hogy annak idején, ha nehezen is, de eljutott a sör a várkastélyba. A két éve magántulajdonban levő Colditz GmbH serfőzde ma egyre nagyobb mértékben tesz eleget az angolok nosztal­gikus követeléseinek, de meg­rendeléseket kap olyan távoli országokból is, mint Kína. Per­sze, elsőbbségez azért a szász piac ellátása élvez. Az elmúlt két esztendőben négymillió márkát fektettek be a serfőzde korszerűsítésébe és további 30 millió befektetését tervezik. Karácsonykor például konté­nerszámra szállították a colditzi sört Angliába - meghívók kísé­retében, amelyek április 2-re, a serfőzde 400 éves jubileumá­nak ünnepségeire invitálják a briteket. „Még nem vagyunk abban a helyzetben, hogy világpiacra termeljünk” - nyilatkozta a és argon 6. Részben vezet! 7. Eleven 8. Az egész egy darabja 9. Fejlődési irányzat 10. Veri, páholja 11. Magad 12. Üdvöz­lésül kezével jelzéseket ad 13. Beteget táppénzre vetet 17. Va­lakinek nyújtott védelem, párt­fogás 22. A közelmúltban válo­gatott labdarúgó volt (Imre) 24. Varázslat 26. Valakinek tarto­zik 27. A molibdén vegyjele 29. Visszaér! 31. Országos Le­véltár, röv. 32. Lábával tócsába tapos. 34. Ódon, régies hangu­latú 36. Női név 38. Füzetet margóval ellát 40. Iszákos ter­mészetű 4L Fejlődik 42. Tisz­tes öreg hölgy 43. Fekete-sárga DPA tudósítójának John Smith, a serfőzde üzletvezetője. - Ta­valy 12.000 hektoliter sört ter­meltek, az idén el akarják érni a 30.000 hektolitert. A megter­melt mennyiség tíz százalékát a jövőben Angliában akarják el­adni, például az olyan ínyenc­ségeket, mint a „fekete sertés” nevet viselő barna sört. Szoro­san együtt akarnak működni a városka lakosaival, s ezért Smith angol nyelvtanfolyamo­kat szervez, hogy a helybeliek kalauzolhassák az évi mintegy 12.000 angol turistát, akik meg­tekintik a XV. századi várkas­télyt, a serfőzdét és a gyár mú­zeumát. Igaz, magában Angliában a Colditz névnek nincs mindig pozitív kicsengése. Ha az angol ember nem akar többé szóba állni valakivel, azt mondja neki, hogy „menjen Colditzba”. Ez persze - mondja nevetve Smith -, csak a serfőzdének használhat. Minden egyes láto­gatót örömmel fogadnak... csíkos, fullánkos rovar 44. Eu­rópa Kupa, röv. 46. Égitestek közti térség 47. Hiteles mérték 49. Olajbogyó 51. Valakit hi­báztató 54. Akaratgyenge em­ber (névelővel) 56. Egyiptom népe 58. Sereg 59. Aranka be­cézve 61. A szaglás szerve 63. Paripa 64. Igevégződés A megfejtéseket május 12-ig küldjék be szerkesztőségünk címére. A nyertesek névsorát szombati lapszámunkban kö­zöljük. A borítékra írják rá: „Ke­resztrejtvény”! Báthory Attila V. Pénzes Judit MINDENNAPI NYELVÜNK • ; ; t Vajon van-e magyarázat az idegen szavak fölösleges halmozására, felhasználására? Apa és Fia párbeszéde a futballmeccsen

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom