Heves Megyei Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 101-126. szám)
1994-05-01-02 / 101. szám
10. oldal Hétvégi Magazin 1994. április 30 - május 1., szombat - vasárnap Az egzotikus megjelenésű pókliliom A nyolcvanas évek végén újdonságként jelent meg a hazai piacokon az izmene vagy pókliliom. Nevét a vékony, póklábakra emlékeztető virágszirmokról kapta. Egzotikus megjelenése magára vonta a virágkereskedők figyelmét, és sokan próbálkoztak nevelésével. Legtöbbször kevés sikerrel. Azóta új fajták születtek, összegyűjtötték a nevelési, termesztési tapasztalatokat, és viszonylag könnyű a szaporítóanyagot is beszerezni. Az idén szinte minden nagyobb kertészeti szakboltban és az összes csomagküldő szolgálatnál lehetett (lehet) vásárolni. Az utóbbi - a megrendelt áru mellé - küld kezelési tanácsadót is, de talán még nekik is tudok segíteni az alábbi ismertetővel. Az izmene trópusi, szubtrópusi területről származó hagymás növény. A mi teleinket a szabadban nem bírja, védett helyre kell vinni. Hazájában hosszabb vagy rövidebb ideig tartós szárazságot kell elviselnie, ezért ilyenkor behúzódik, nyugalmi állapotba vonul. Nevelése során ezt nálunk is biztosítani kell. Hazai körülmények között kertben, szabadban és szobában is tarthatjuk. Aki most kezd hozzá, az április közepén ültesse el hagymáit 15-20 centiméter mélyen. Hagymái hasonlítanak a nárciszéra, de annál nagyobbak. Igazán szép virágot csak nagy hagymából várhatunk. Tartásának egyik gondja itt kezdődik. Ha a talaj túlságosan kötött, a hagymák nem tudnak rendesen fejlődni, megnőni. Érdemes az Pókliliom a Virág- és Növényküldő Szolgálat katalógusából ültetési mélységben homokkal lazítani. Más, különösebb teendőnk nincs vele, ha a környezeti körülmények optimálisan alakulnak. Száraz időjárás esetén különösen a kezdeti, begyökerezési szakaszban öntözzék meg. Kéthetenként elvégzett tápoldato- zás segíti a fejlődést. Nyár végén, illetve a virágzás után a növény „behúzódik”. A hagymákat szedjük fel, és vigyük telelőhelyére. A teleltetést többféle módon lehet megoldani. Van, aki megtisztogatva, egyenként becsomagolva (selyem- v. újságpapírba) dobozolja, van, aki homokba réte- gezi, vagy tőzegkorpába. Ez utóbbi kissé költségesebb megoldás, de a tőzegkorpában télen a sarjhagymaképződés folytatódik. A tárolás hőmérséklete 10-12 Celsius-fok. A tisztogatás során leszedett sarjhagymá- kat külön lehet nevelni, ebből 2-3 év múlva lesz megfelelő nagyságú, virágzóképes hagyma. Nagyon óvatosan kell elvégezni a felszedést és a tisztogatást is, hogy a gyökerek ne sérüljenek meg. Az izmenét tarthatjuk cserépben, edényben is. Az ültetésére alkalmas idő ekkor is az április. Tápanyagban gazdag, laza földkeveréket tegyünk a cserépbe. Tartsuk mindig nedvesen, de nem túlöntözve. Tehetjük nyáron verandára, balkonra, napos szobába. Kéthetenkénti tápoldatozás Wall- düngerrel, Wuxállal elengedhetetlen. A nyugalmi időszakot itt úgy biztosítjuk, hogy augusztus második felétől a vizet fokozatosan elvonjuk, majd a levelek el- száradása után végleg elvonjuk, így cseréppel együtt tehetjük telelőhelyre (például pincébe), ahol alacsonyabb hőmérséklet is megfelel, mint a szabadban lévőnél. Tavasszal új földkeverékbe ültetjük, valamint ha szükséges, nagyobb cserépbe. Az izmene virága vágottként is használható. Nagyon tartós, másfél, két hétig is szép, ugyanakkor rendkívül különleges. V. Pénzes Judit __________MINDENNAPI NYELVŰNK E ger, vitézeknek ékes iskolája... A Balassi-emlékév alkalmából nem véletlenül emeltük ki közleményünk címéül Balassi Bálint szép lírai önvallomásának egyik sorát ebből a verses szövegrészletből: „Eger, vitézeknek ékes iskolája,/ jó katonaságnak nevelő dajkája!/Egriek! Vitézek, végeknek tüköri, / Kiknek vitézségét minden föld beszéli, / Régi vitéz séghez dolgotokat veti!” Az idén emlékezünk a nagy költő születésének 440., halálának pedig 400. évfordulójára. Eger városának és lakóinak megtisztelő szerepet kell vállalnia ebben az ünnepi megemlékezés-sorozatban, annál is inkább, mert a költő életútjának helyszínei között Eger kiemelkedő szerepet játszott. A „jó hírért, névért, a szép tisztességért” vállalt egri végvári szolgálata hozzájárult ahhoz, hogy az egri név még ma is többet jelent, mint a két szó szótári jelentésének összege, s mint állandósult szókapcsolat, átvitt értelemben ebbe a rokon értelmű szósorba illeszkedik bele: vitéz, bátor, hős, hírneves. Eger várának 1552-es ostroma, Dobó István hősies küzdelme, az egri nők helytállása révén az egri név Eu- rópa-szerte bekerült „a hír könyvibe”, s az egriek hősiességükkel „jó nevet nyerének” (Tinódi: Eger vár diadalául való enec, Egri históriának sommája). Az egriek vitézsége „országosan ismert lévén, siettek Egerbe a próbált vitézek. Balassi Bálintot is az egriek jó híre, neve csalta ide. (Ta- káts Sándor: Régi magyar kapitányok 197.) Garai Gábor Kóbor végvári vitéz Balassi Bálint című emlékező versében is utal az eddig elmondottakra: „Indulnék Egerbe, / Szegődnék seregbe,/ Hanem a vár elveszett,/ Dobó elesett, s Bornemissza Gergely / kárhozatra tévedett”. Juhász Gyula Balassiról írt szép versében az Egerbe került végvári vitéz és kapitány vallomását örökíti meg ebben a versrészletben: „Bort ide kocsmáros, tokajit, pirosat! Csatlósom, apró- dom, itasd meg a lovat! / Habos a zablája, zilál a sörénye / Patkója csillagot rúgott három éjbe, / magam is halott fáradt vagyok, / Temesi bánságból szaladtam idáig, / Nagy az út Temestől az egri bástyáig./ Mostan három éjjel, mostan három napon,/ Tenger nagy bánatom, borral itatgatom.” Az egri végeken töltött évei kulcsszerepet vállaltak Balassi Katona-ének című költeményének megírásában. „Vitézek, mi lehet, /E széles föld felett/ Szebb dolog az végeknél? / Ellenség hírére / Vitézeknek szíve / Gyakorta ott felbuzdul,/ Vitéz próbálni indul.- / A jó hírért, névért, /S a szép tisztességért / Ők mindent hátrahagynak. / Emberségből példát/ Vitézségről formát / Mindeneknek ők adnak./ Ó, végbelieknek, ifjú vitézeknek, / Dicséretes seregei! / Kiknek e világon / Szerte szerént vagyon / Mindeneknek jó neve! A Borivóknak való versének e szövegrészletei az egri „végbeli jó vitéz katonák” emlékét is idézik, „akik a szép- szavú mezőt széllyel bejárták, vagy az „időt múlatják”. Amikor újra bujdosásnak indulván búcsúzik hazájától, megrendí- tően szép szavakkal külön is búcsúzik az egriektől: „Egriek! Vidézek, végeknek tüköri / Istennek ajánlva légyetek immár ti" (Valedicit patri- sae). Az idézett versrészletek alapján Balassi kivívta magának az egri nevet, vagy ahogyan e szólásforma változatai fogalmaznak, elnyerte az egri nevet, felütötte az egri nevet, méltó az egri névre. Hogy ezeket a nyelvi formákat nyelvünk szóláskincséből kitörölni nem lehet, a Ba- lassi-emlékév alkalmával felidézett történésekből beléjük sugárzó fogalmi és használati értékek azzal is bizonyítják, hogy az egriek egyik általános iskolája az egri „végbeli jó vitéz katonának”, s a kiváló poétának tiszteletére Balassi Bálint nevét vette fel. Az idősebb korosztály iskolázott tagjait zavarja, hogy költőnk nevét két változatban is emlegetik: Balassa és Balassi. Tanítványa és verseinek kiadója, Rimay János kiadása bevezetőjében a Balassa névváltozat szerepel: „Bálint, nevezetben ki voltál Balassa, / Munkádat kiadom, hogy minden szem lássa.” Ma már csak a régi tankönyvekben olvasható a Balassa megnevezés. A Balassi-emlékév, reméljük, alkalmat ad arra is, hogy a nagy humanista poéta és a mélyérzésű ember nyelvi szépségekben gazdag zsoltá- ros költeményei és világi versei előtérbe kerülnek, s a versmondó alkalmakon is szerepet kapnak. Ma, amikor oly gyakran emlegetjük az Európába vezető útjaink lehetőségeit, nagyon időszerű Balassira is hivatkoznunk: Európa se feledkezzék meg ezekről a verssorokról: „Ó, én édes hazám, te szép Magyarország! Ki kereszténységnek viseled paizsát! Európáért, az európai kultúráért vállalt védelmi harcunk „jusson eszetekbe”. Ez az üzenet a mai magyaroknak és a mai európaiaknak egyaránt szól. Ezért zárjuk mondanivalónkat ezzel a Balassi-óhajjal: „Lakjunk hát egymással vígan, szeretetbül!” Dr. Bakos József Odalenn a völgyben a vonatok éppúgy robognak, mint a költő idejében A csúcsai csend a poéta Adyt idézi... A busz éjjel 2 órakor indult Egerből. Kissé metsző szél fújt. Aligha sejlett, hogy reggel már a tavasz fogad majd Erdélyben. Élénkzöld, friss- hajtású levélözönnel, s virágba borult fákkal. Az Esz- terháy KÁroly Tanárképző Főiskola fiataljai között számos ismerőst fedeztem fel. Érthető, hiszen - meghívottként - esztendők óta elkísérem a história iránt vonzódó ifjakat országhatáron túli barangolásaikra. Dr. Misóczki Lajos docens - akárcsak máskor - most is rendkívül precíz programot, időbeosztást készített, s avatott pedagógusként, őrtő nevelőként arról is gondoskodott, hogy mindenki megkapja a tájékoztató, a felvilágosító anyagot, vagyis mindent megtett azért, hogy diákjaine ne csak nézzenek, hanem lássanak is. Eddig még nem járátam e — Móricz Zsigmond kifejezését idézve - Tündérkertben. így aztán megbabonáztak, elbűvöltek, rabulejtettek a festői völgyek, az égbeszökő, a hósipkás csúcsok, s az a légkör, amely sehol másutt fel nem lelhető. Távolodtunk Váradtól, s nem mindennapi élményekre szomjúhozva álltunk meg a híres csúcsai kastélyt őrző domb lábainál. Kötetek jutottak eszembe, s ezek kapcsán az a sok ismeret a zseni Ady Endre és a bakfis, a svájci internátusbán nevelkedett Boncza Berta sajátos „szerelméről” összegyűjtöttem. * Bandukoltunk felfelé, szinte hallottam a panaszkodó „ifjú” férjet, aki néhány nap után futni szeretett volna párja mellől. Oda, ahol senki sem regulázza meg, ahol hódolhat poharazgatási szenvedélyének. Bekukkantottunk a kis házba, ahol éltek. Nem is a román kisérő jószándékú magyarázata foglalkoztatott, hanem az atmoszféra igézett meg. Aztán a nagy épületbe kalauzoltak minket. Közben szó esett Octavian Gogáról, a poétatársról, a későbbi sikeres, neves politikusról, aki Csinszkától megvette egykori hajlékukat, hogy aztán főúri módon berendezkedjen, s a termeket megtöltse értékes, művészileg is rangos szobrokkal, képekkel, régészeti relikviákkal, azokkal az ajándékokkal, amelyeket államfőktől kapott. Émelyített a pompa, felcsö- mörlött bennem a sok hívság értelmetlensége. Akkor is, ha nem akármilyen ízléssel válogatták össze valamennyit. Nem voltam kíváncsi a harsányan hivalkodó mauzóleumra, ahol a volt gazda földi maradványit őrzik. Kizárólag az az egykor volt vendég izgatott, aki verssorokat parancsolt rendbe az egymásra zuhanó órákban, aki Párizst álmodta ebben az ideg- zsongató, tiszta békét sugalló csendben. Lenn vonatkerekek kattogtak, szerelvények futottak. Akárcsak annyi évtizeddel ezelőtt. S ekkor zuhant rám a felismerés, hogy mit jelent az egyetlen menedék, a kedves közelléte egy elembertelene- dett, brutalizálódott világban. Akárcsak ma... Pécsi István A p/í •• 1 i // i // i / i / i / II • •• II i // A ionok elcelodo kérdésé a kesonjovohoz Kovács lihegve érkezik a munkahelyére. — Bocsánat főnök a késésért,- mentegetőzik -, kissé elaludtam. A főnök élcelődő kérdését lásd a vízszintes 5. sz. sorban. VÍZSZINTES: 1. A tetejére jegyez 5. A főnök kérdése (zárt betűk: N,0, A) 14. A Himnusz zenéjének szerzője (Ferenc) 16. Hirtelen félelmet érzett 17. Nyári hónap 19. Férfinév 20. Keresztül 21. Fosztóképző 22. Részben bezár! 24. Holland úszónő (Kok) 25. Lóbetegség 26. Vége - angolul 27. A kabátjához erősíti 29. Ecce... (íme az ember) 30. Római ötvenegy 31. Nagy testű afrikai állat 32. A tetejére mázol 33. A kezére ütött 34. A Biblia első fordítója (Gáspár) 35. Az erbium vegyjele 37. Az asztalt étkezéshez előkészíti 39. Szintén 40. Neves biológus, tankönyvíró (Éva) 42. Fényes felületű selyemkelme 43. Hosz- szú, széles sál 44. Kényelmesen lépegető 45. Tova 46. Csukó 47. Valamit könnyekkel megszerző 48. ... poetica (költői hitvallás) 49. Fohász 50. Mely személyek 51. Koma egynemű hangzói 52. Vízi járművet lapáttal hajt 53. A gallium vegyjele 54. Vidéken 56. Egy bányásztelepülés lakója 58. Sport- létesítmény tréningezésre használt része 61. Melyik személynek 62. Testnevelő pedagógus 63. Melyik személyt? FÜGGŐLEGES: 1. Verne Gyula regénye 2. Terméket megvételre felajánl 3. Helység Aszód mellett 4. Tiszta- németül (REIN) 6. Annyi mint, röv. 7. Sebhely 8. Lefekvéshez készülődő 9. Gertrúd becézve 10. Ábrándozva elgondolkozó 11. Az a távolabbi 12. Középen megüti! 13. Alája tartja 15. A lutécium vegyjele 18. Egy közkedvelt rajzfilm ennyi kiskutyáról szól 23. Szöveget újra megfogalmazott 25. Kovács István ökölvívó világbajnok közismert beceneve 27. Az 1969-es év aranylabdás olasz labdarúgója (Gianni) 28. Palánták földbe helyezése 29. Támadást kivédő 31. Import- terméket hatóságilag ügykezelő 32. A tetejére taszító 34. A megterheléstől ernyedtté, lankadná válik 36. Valaki ellen harcot kezdeményező 38. ... educationis (Mária Terézia nevelésügyi rendelete) 4L Szertartási tárgyként szolgáló pergamentekercs a zsidó templomokban 44. A közelmúltban vezető Hajdú-Bihar megyei politikus volt (György) 45. Sárkányt röptét 47. Ablakon át az udvarra tud nézni 48. ... hattyú (Shakespeare-t nevezték így) 50. Kerti szerszám 52. Férfinév 54. Leszálló száraz, meleg szél az Alpokban 55. Leánynév része! 57. Motívum, indíték 59. A cirkónium vegyjele 60. A teljes ABC első két betűje. Báthory Attila
