Heves Megyei Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 101-126. szám)

1994-05-04 / 103. szám

4. oldal Gazdaság 1994. május 3., kedd A TIKKURILA EGERBEN. A finn Tikkurila festékgyár több mint kétezer színárnyalatban kínálja termékeit. Az Auguste Reymond Kft. egri üzletében számítógépes színkeverést végeznek, és minden kívánságot teljesíte­nek. Felvételünkön Polgár Sándor, a cég értékesítési ve­zetője ismerteti a finn festék előnyeit. (Fotó: Szántó György) A GAZDASÁG HÍREI Dinamikus fejlődés az ázsiai országokban Az ázsiai fejlődő országok belföldi összterméke átlago­san 7,3 százalékkal gyarapo­dott tavaly az egy évvel ko­rábbi 7,4 százalékot követően - állapítja meg az Ázsiai Fej­lesztési Bank jelentése. Az újonnan iparosodott ázsiai országok - Hongkong, Dél-Korea, Szingapúr, Taj­van - gazdasága átlagosan 5,7 százalékkal nőtt. Szingapúré közel 10 százalékkal, míg Dél-Koreáé 4,7 százalékkal csökkent. Ez fontos informá­ció a térség országaiba expor­tálóknak, milyen döntéseket készítsenek elő az uj üzletek érdekében.Ez a piacszerzést szolgálja. (Világgazdaság) Működik a Trabant- gyár utóda A privatizációját követő első üzleti negyedévben 2 millió márkás nyereséget ért el a Sachsenring GmbH, a zwic- kaui Trabant-gyár jogutódja. Igazgatója, Ulf Rittinghaus a hannoveri vásáron nyilatko­zott a cég helyzetéről. El­mondta, hogy megfelelő meg­rendelésállományuk van a következő három évre a leg­nagyobb német autógyártók­tól, a Volkswagentől, a Mer- cedes-Benztől és a BMW-től. A hajdan 12 ezer embert foglalkoztató vállalatnál most 350-en dolgoznak, a jövő év végéig a létszámot 450-re ter- 1 vezik. A Sachsenring idén várhatóan 85 millió márkára duplázza meg forgalmát. (Napi Gazdaság) Munkanélküliség Nagy-Britanniában A vártnál nagyobb mértékben csökkent a munkanélküliek száma Nagy-Britanniában, idén márciusban 30 ezerrel 2,72 millióra. Ez a gazdasági­lag aktív lakosság 9,7 száza­léka. A szakemberek 25 ezres csökkenést jeleztek, miköz­ben az elmúlt hat hónapban átlagosan 28.300-zal esett a munkanélküliek száma a re­cesszióból való kilábalásnak köszönhetően. (Világgazdaság) Kamatcsökkentés Belgiumban A belga központi bank azon­nali hatállyal leszállította a központi kamatlábat 5,70 szá­zalékról 5,60 százalékra. A többi kamatot a bank nem változtatta. A belga ka­mat leszállítása a Bundesbank repokamatának 11 bázispont­tal 5,47 százalékra való csök­kentését követte. A belga központi bank kormányzója 1,4 százalékos inflációs rátát jósol az idei évre - ez alacso­nyabb, mint Németországban vagy Hollandiában. Az előrejelzés szerint a GDP 1,2-1,3 százalékkal fog bővülni az idén a recesszióból való kilábalás jeleként. Vár­hatóan emelkedni fog a fize­tési mérleg aktívuma is, ez ta­valy 350 milliárd belga frank volt. (Világgazdaság ) A területfejlesztés eredményei Hevesben Minél távolabbra kerülünk időben a kormány 1991 őszén tett miskolci látogatásától, annál kevesebb szó esik róla, mi is tör­tént az ott elhatározottak alapján a megyében az elmúlt években, illetve konkrétabban 1993-ban. Erről beszélgettünk dr. Gyulai Gábor címzetes államtitkárral, a régió köztársa­sági megbízottjával.- A kormányfórum után a társadalmi és gazdasági hely­zet ismeretében készült el az 1070/1992. (XII. 29.) számú kormányhatározat, melynek alapvető célja a régió fejlesz­tése. A régión belül Borsod- Abaúj-Zemplén megye lé­nyegében egész területe sú­lyosabb gondokkal küzd, mint a régió nyugati térsége. Heves megye. Egyrészt emiatt, más­részt a nagyságrendi különb­ség miatt Heves megye keve­sebb állami támogatást kapott az elmúlt három év alatt a kormánytól, mint Borsod- Abaúj-Zemplén. Mindezek mellett az egy lakosra számí­tott központi támogatások aránya az ország megyéinek átlagánál - különösen az el­múlt évben - jóval nagyobb volt. Bátran állíthatom, hogy az elmúlt három évben és a következő két évben a Heves megyébe irányuló központi támogatások összege, ami egyébként meghaladta az 5 milliárd forintot, olyan volu­menű fejlesztést tesz lehetővé az infrastruktúra területén, amilyen hosszú-hosszú évti­zedek óta nem történt.- Ön szerint ma mi okozza a legnagyobb gondot a megye lakóinak?- A munkanélküliség Heves megyében nagyobb az orszá­gos átlagnál, a megye két hát­rányosabb helyzetű térségé­ben, a pétervásárai és a hevesi körzetben pedig még ennél is kedvezőtlenebb, 20 százalék körüli a munkanélküliségi ráta. A gazdálkodási tevé­kenységet folytató vállalkozá­sok helyzetét az elmúlt évek­ben a nagy állami vállalatok piacvesztése, tulajdoni átala­kulása, a technológiai korsze­rűsítési törekvések jellemez­ték. Közülük több már jelen­tős külföldi tőkebefektetéssel működik (például a SCHÖN- KAEV-EGER Kft., a LE- ONI-VILATI, a DIETIKER Egri Bútorgyár Kft.), vagy fontos technológiát vett át (például az Egri Dohánygyár, a Mátravidéki Cukorgyárak Kft., ERISZ Ruhaipari Szö­vetkezet). A nagyobb gazdál­kodóegységek többségénél már jelentős a magántulajdoni hányad (Mátrai Erőmű Rt., EVILL Kft., Párád Kristály Manufaktúra Kft., Kékes Ci­pőipari Szövetkezet, Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet, Hatvani Kon­zervgyár Kft., Egri Útépítő Rt., Gyöngyszöv Áfész, Aroma Kereskedelmi Rt., Egervin Borgazdaság Rt. stb.). Állami tulajdonban maradt több nagyvállalat, de ezekben is lényeges szerkezet- és szer­vezetváltozást hajtottak végre (például a Csepel Autó Sebes­ségváltó és Hajtóműgyár Le­ányvállalat, Mátra-Nyu- gat-bükki Erdő- és Fafeldol­gozó Gazdaság). Heves me­gyében két nagyobb vállalat átalakulását segítette az ÁVÜ, az Egri Finomszerelványgyár 200, a Siroki Fémművek 150 milliós garanciahitelt kapott.-Az elmúlt 3-4 év alatt mi­lyen területen sikerült még számottevőbb fejlődést elérni?- Befektetőket hozni egy tőkében szegény megyébe csak jó infrastrukturális ellá­tottsággal lehet. Egyaránt fon­tos az úgynevezett „vonalas” és a humán infrastruktúra fej­lesztése. Heves megyében a legnagyobb a lemaradás - or­szágos összehasonlításban is - a közüzemi víz- és közcsa­torna-hálózat kiépítésében volt. Az utóbbi 3 évben a víz­ellátás terén lényeges változás történt, a közcsatorna-hálózat kiépítettsége azonban válto­zatlanul alacsony szintű. A vezetékes ivóvízellátás lé­tesítése befejeződött: a megye minden településén kiépült a hálózat. Nagy gond, hogy a 118 településből mindössze 25 rendelkezik közcsatorna-há­lózattal. A megye északi, hát­rányos helyzetű négy községe (Bátor-Szúcs térsége) közös szennyvízrendszerének, il­letve a nagyobb lélekszámú községek közül Abasár, Hort és Nagyréde szennyvízhálóza­tának és tisztítójának beruhá­zásai kezdődtek meg számot­tevőbb állami támogatással. A nitrátos, vasas, mangános vi­zek minőségének javítása sür­gős feladat. Pétervásárán, va­lamint a Tárná dél-hevesi sza­kasza mentén 6 községet érintve indult állami támoga­tással beruházás a vízminőség javítására. A megye telefonellátottsága összességében már két évvel ezelőtt is kedvezőbb volt az or­szágosnál, azonban az összes főállomás 46 százaléka a me­gyeszékhelyen, és mindössze csak 23 százaléka volt a köz­ségekben. 1993-ban befejező­dött a gyöngyösi primer körzet kiépítése, a megye nyugati tér­ségének ellátására. Az év vé­gén a távbeszélő-főállomások száma megközelítette a 40 ez­ret, 3 év alatt több mint kétsze­resére nőtt. Az elmúlt években megkezdett hálózatfejleszté­seket a kormány 21 község esetében mintegy 252 millió forinttal támogatja. Az elkö­vetkező 2 év fejlesztései révén a telefonigénylők száma mi­nimálisra csökken, az ellátás lényegében teljessé válik. Hevesben 1992-ben a me­gye 7 városában és 7 községé­ben volt kiépítve a gázhálózat. A vezetékes gázt fogyasztó háztartások aránya nagyobb, mint országosan, meghaladta az egyharmadot. Térségenként azonban számottevő a különb­ség: míg észak- és dél-He- vesben ennél alacsonyabb, a megye középső sávjában ked­vezőbb. 1993 év végére a ve­zetékhálózatra kapcsolt tele­pülések száma meghaladta az ötvenet. Számuk további je­lentős növekedése várható, ugyanis 9 térségi beruházás ál­lami támogatása az 1993. év végi döntés eredménye. Ösz- szesen 48 községet érintően 760 millió forint támogatás­hoz jut a lakosság. E községek döntő része a megye északi és déli térségében fekszik. A ve­zetékes gázzal rendelkező ház­tartások száma már több mint 54 ezer, 3 év alatt másfélsze­resére emelkedett, ez az összes háztartás több mint 40 száza­lékát jelenti. A folyamatban lévő beruházásokkal ez az arány tovább bővül.-Ön mit tart az előttünk álló évek legfontosabb felada­tainak?-Az előttünk álló időszak legfontosabb feladatai közé sorolom a szennyvízhálózat és a hozzá kapcsolódó tisztító­műrendszerek további ki­építését, illetve az állami for­rások lehetőségein belüli tá­mogatását. Régiónk és egész Eszakkelet-Magyarország számára is igen fontos az M3-as autópálya továbbépí­tése. A beruházás elhatározott állami célkitűzés, végrehajtá­sát szorgalmazzuk. Itt említem meg, hogy - különösen az út­alap létrehozása óta - számot­tevő segítséget kaptak a ke- rékpárút-építésbe kezdett ön- kormányzatok (a múlt évben 7 helyi önkormányzat összesen 17,4 milliós támogatást ka­pott). A Területfejlesztési Alap továbra is nyitva áll a vállal­kozók számára. Elsősorban az elmaradott térségekbe tartozó északi és déli települések munkahelyteremtő beruházá­sait szándékozunk támogatni. Ezzel a lehetőséggel eddig ke­vesen éltek a megyében. Meg vagyok győződve arról, hogy az eltelt néhány év alatt a gaz­dasági fejlődés megindulásá­hoz az infrastruktúra-hálóza­tok gyors fejlesztésével egy jó alapot tudunk biztosítani. Kü­lönösen örvendetes az, hogy a pétervására-tamalelesz-bá- tori, illetve a hevesi térségekre sikerült koncentrálni a pénz­eszközöket, oda, ahol a lakos­ság fokozottabban érzékeli az átalakulással együtt járó, igen feszítő gondokat. Hatvaniak szervezték A hatvani székhelyű Eurocon- cact Kereskedelemszervező Iroda április 24-30. között Lit­vániában, Lettországban és Észtországban szervezett üzleti találkozókat, Baltic Concact ’94 elnevezésssel. Mint azt Montvai Tamás, az Econo-Concact iroda vezetője elmondta, a mostani találkozóra húsz magyar, tíz cseh, illetve szlovák cég jelentkezett. A magyar résztvevőket tájé­koztatták a legfontosabb ve­gyesvállalati tudnivalókról és kereskedelemtechnikai ismere­tekről. Vilniusban, Rigában és Tallinnban mintegy negyven cég fogadta a magyar, illetve külföldi cégek képviselőit. A keleti kereskedelem fej­lesztésével, üzletember-talál­kozók rendezésével foglalkozó Econo-Contact Kereskedelem­szervező Iroda a múlt évben több alkalommal szervezett a mostanihoz hasonló találkozó­kat, egyebek mellett a Balti­kumban kereskedő vegyes vál­lalatoknak. A kapcsolatteremtés e régió­val egyre fontosabb lesz, hiszen litván és magyar cégek között az előző évekhez viszonyítva megduplázódott a forgalom, s ma már 33 vegyes vállalat mű­ködik. Több a vállalkozó Az év első negyedében tovább növekedett a gazdálkodó szer­vezetek száma. Januárban 1595, februárban 1846, márci­usban 1258 jogi személyiségű gazdasági szervezetet alakítot­tak - adta hírül a Központi Sta­tisztikai Hivatal jelentését az MTI. Az első három hónapban 477 cég szűnt meg, ezek közül 39-et számoltak fel, 144 véglegesen beszüntette tevékenységét, és 294 más gazdálkodási formá­ban működik tovább. így az első negyedév végén 89.860 jogi személyiségű gazdasági szervezet működött. Azok legnagyobb hányada a kereskedelemben és a szolgál­tatásokban tevékenykedik, 20 százalékuk az iparban, 18 szá­zalékuk pedig egyéb területen működik. A tíz főnél kevesebb dolgozót foglalkoztató cégek száma tovább növekszik. Az első negyedévben mind­össze 32 csődeljárás kezdődött. Ezzel a csődtörvény megjele­nése óta 3106 gazdasági szer­vezet jelentett csődöt, ezek 67 százaléka gazdasági társaság, 23 százaléka szövetkezet, 10 százaléka vállalat. A csődeljá­rásnál lényegesen több a közzé­tett felszámolási eljárás. Az első negyedévben 464-gyel gyarapodott. A március 31-ig felszámolási eljárás alá került 5185 cég 62 százaléka gazda­sági társaság, 31 százaléka szövetkezet és 7 százaléka vál­lalat. Ezentúl az egri bikavér védettséget élvez A munkanélküliség továbbra is feszítő gondként megmarad Az eredetvédelmi megállapo­dás kihirdetéséről is döntött nemrég az Országgyűlés. Az Európai Unió és Magyarország közötti szerződés mintegy 437, magyar borvidékhez kapcso­lódó földrajzi név védettségét mondja ki az EU-tagországok- ban. Ezentúl védelemben része­sülnek olyan hagyományos márkanevek, mint a bikavér, az aszú, illetve a siller. Ez az egri történelmi borvidék nagy hírű nedűjének, az egri bikavérnek is végre rendezheti a helyzetét, így méltó módon — és remélhe­tőleg kellő áron - értékesíthetik majd a következő időszakban a bikavért. Összesen mintegy 1500 ma­gyar borfajta megnevezése sze­repel a megállapodásban. A szakemberek az egyik legna­gyobb sikernek azt tartják, hogy megállapodásra jutottak a talán leghíresebb magyar bor­termelő vidék, Tokaj, illetve a tokaji borok nevével kapcsolat­ban. Ebben az okozta a nehéz­séget, hogy mind Franciaor­szágban, mind Olaszországban gyártottak „tokaji” nevére utaló borokat, az előbbiben Tokay, a másodikban Tocai néven. A szerződés értelmében a to­kaji elnevezést és az ehhez ha­sonló elnevezéseket is csak a magyar borok viselhetik a kö­zösség országaiban. A francia, illetve olasz termelőknek 13 évet adtak arra, hogy elhagyják e márkanevek alkalmazását. Természetesen a megállapo­dás kétoldalú, így Magyaror­szág is biztosítja az Európai Unióban használatos mintegy hatezer bormárkanév védelmét. Az eredetvédelmi szerződés­hez kapcsolt borkereskedelmi megállapodás értelmében jelen­tősen bővülnek a magyar borok lehetőségei az európai piaco­kon. A kedvezményes vámtarifa alkalmazásával 1993-ban 187 és fél ezer hektoliter bort, pezs­gőt vihetünk az európai pia­cokra. Ez a mennyiség 1998-ig 263 és fél ezer hektoliterre, nő­het. Eközben a magyar borokat érintő vámtételek is csökken­nek - három évig évente 20 százalékkal. Tehát 1998-ra csupán a jelenlegi vámtétel 40 százalékát kell majd fizetni a hazai borok után. A magyarországi behozatal az EU-országokból ezen idő alatt 90 ezer hektoliterről 113,5 ezer hektoliterre emelkedhet. A csatlakozás aszimmetrikus jellege érvényesül ebben az esetben is, hiszen az európai borok behozatali vámját a ma­gyar fél évente csupán 10 szá­zalékkal mérsékli 1998-ig. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint to­vább csökkent a munkanélkü­liek száma az év első negyedé­ben. Ez tűnik ki abból a közzé­tett jelentésből, amely nemrég látott napvilágot. Érdemes áttanulmányozni, hiszen néhány érdekes össze­függésre hívja fel az olvasó fi­gyelmét. Különösen arra, hogy miként változott a helyzet a ko­rábbi hónapokhoz képest. Március végén 482 ezer munkanélkülit regisztráltak, 12 ezerrel kevesebbet, mint három hónappal korábban. Az adatok alapján a munkanélküliségi ráta 10,9 százalék, az egy évvel ko­rábbinál 0,9 százalékkal keve­sebb. Ez elmozdulást jelez a korábbihoz képest. Az első negyedévben mint­egy 100 ezerrel csökkent a fog­lalkoztatottak száma is a meg­előző negyedévhez viszo­nyítva. Ez jelentős változás, ér­demes rá odafigyelni. így a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együttes ará­nya a 15-74 éves népesség kö­rében 58,6 százalékról 57,1 százalékra mérséklődött. A passzív munkanélküliek - akik szeretnének ugyan dol­gozni, de koruk, szakképzettsé­gük, vagy a munkaerőpiac álla­pota miatt az álláskeresést eleve reménytelennek ítélik, az első negyedév végén 116 ezren voltak a felmérés szerint. A korábbiakhoz képest szá­muk nem növekedett. A munka- nélküliség átlagos időtartama egy negyedév alatt 45 hétről 46-ra növekedett. A vizsgált időszakban a foglalkoztatottak köréből kikerülők nagyobb ré­sze vált inaktívvá, mint munka- nélkülivé. A fiatalok feltehetően tanul­mányaikat folytatták, az idősek nyugdíjba mentek, ám jelentős a munkaerőpiacról kikerülők között a középkorosztályba tar­tozók aránya is. Ezzel számolni kell. Ez utóbbiak vélhetően az ál­láskeresők táborát gyarapítják. Más részük az úgynevezett ár­nyékgazdaságban dolgozik, ám számbavételük nehézségekbe ütközik. Ezért sem könnyű a feltérké­pezésük. Ám a KSH megpró­bálja - a nehézségek ellenére is - a felmérésüket. Lehetőségei alapján igyekszik erről is pon­tos képet nyújtani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom