Heves Megyei Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 101-126. szám)

1994-05-26 / 122. szám

1994. május 26., csütörtök Sporttükör 11. oldal Dupla dinamit: kupa után bajnoki arany a Kordax-Egernek Ha hiszik, ha nem, tegnap reggel az ajtóból léptem visz- sza a pezsgősüvegért. A vi­lágért se akartam előre inni a medve bőrére, de legutóbb, amikor a csapat megnyerte a Magyar Kupát, én akkor is készültem. Ügy voltam vele, hogy azon a bizonyos napon sem számítottam el magam, miért pont most lenne más­ként... Emlékeznek? Tavaly a mindent eldöntő mérkőzésre a szurkolók úgy érkeztek a körcsarnokba, mintha a belépő kötelezően egy üveg bódító nedű lett volna. Mennyire szerettük volna megnyerni a bajnoksá­got, és amikor már azt hittük, hogy nincs az a földi vagy akár földönkívüli erő, amely elveheti tőlünk az aranyérmet, Esélylatolgató Néhány tipp a mérkőzés előtt: Kasziba István: - Ma befe­jezzük a döntőt. Dr. Sike József: - Biztos va­gyok benne, hogy győzünk, és nem 3-2-re. Dr. Ruboczky Béla: - 3-1-re nyerünk. „Cila” a szurkolók nevében: - 3-1 lesz ide, ez tuti tipp! Kelemen Attila: - Nehéz meccs elé nézünk, de győzünk 3-2-re! Orsi Tamás: - Hatvan perc alatt 3-1-re miénk lesz a meccs. Dr. Ringelhann György: - Nagyon remélem, hogy győ­zünk. Kelemen Iván: - A győzelem nem kérdéses, legfeljebb az, hogy 3-0 vagy 3-1. Molnár László: - Szerintem 3-1-re mi nyerünk. Somos Kálmán: - Csak egy Borovinszkaja ütését biztosan hárítja a Vojth-Czakó sánc akkor az örök rivális elcsente azt, ami a miénk volt. Mert tavaly az Egert illette volna a bajnoki cím, mint ahogy most is a Kordaxnak dukál az elis­merés, lett légyen is bármi a döntőben. írom mindezt akkor, ami­kor a Megyeri úti csarnokban még csak melegítenek a csa­patok - remélhetőleg az utolsó mérkőzésre. Tudják Önök például azt, hogy milyen apróságokon múlhat a győzelem? Nem? Ha megengedik, akkor el­mesélek egyet. Talán néhányuknak szemet szúrt, hogy az utóbbi időben, Véleménycsokor a döntőről A legféltettebb kincs, a kupa A mérkőzés utáni percekben a következő véleményeket szed­tük csokorba: Kasziba István: - Amíg a kupában lélektani győzelmet arattunk, a bajnoki döntőt egyértelműen szakmai sikernek könyvelhetjük el. Bárdi Györgyi: - Nézz rám, fülig ér a szám. Régen örültem ennyire aranyéremnek, pedig ha jól számolom, nekem ez a ti­zenharmadik. Vojth Ildikó: - Köszönjük a szurkolóknak a biztatást, s akik év közben netán ellenünk vol­tak, azokat sajnálom. Ma rossz napjuk van... Torma Agnes: - Gratulálok az Egernek, a Kicsi (Bárdi, a szerk) leigazolása telitalálat. Dr. Ringelhann Györgyné: - Páratlanul szép élményben volt részem, köszönet a Kordaxnak és köszönet mindazoknak, akik a múltban és a jelenben lehe­tővé tették, hogy a csapat idáig eljusson. Kelemen Iván: - A Kordax­nak ez jó befektetés volt. Jó lenne most már néhány évig megtartani a bajnoki címet. Dr. Seress Gábor: - Hihetet­lenül boldog vagyok. Rettene­tesen sok munka fekszik ebben az aranyéremben. Köszönet Ke­lemen Iván úrnak! Dr. Sike József: - Szeptem­berben még nem gondolta volna senki, hogy ez a csapat két aranyat nyer. Egyébként nekünk van a legjobb szponzo­runk, edzőnk, vezetésünk, szurkolótáborunk és sajtónk. „Mellesleg” a legjobb csapat is a miénk. bár egymás után játszotta meccseit a csapat, a lányok minden egyes alkalommal a kék mezben léptek pályára. A kupa- és a bajnoki mérkőzé­seket zsinórban ebben a dresszben nyerte a csapat, a játékosok ezért ragaszkodtak a kék színhez. Aztán a döntő első találkozóján a már-már fétisként tisztelt szerelésben kikapott a csapat. Naná, hogy sutba dobták, és jöhetett a pi­ros. Amiben kétszer is legyőz­ték a Tungsramot. Ugye mondanom sem kell, hogy tegnap ebben a „varázs­erejű” mezben lépett pályára a Kordax. No persze Kasziba edző nem babonás, ezért kitalált valamit, csak hogy a közel ezer egri drukker, na és a csa­pat ne térjen haza üres kézzel. Tungsram - Kordax-Eger 0-3 (-8, -3, -10) Női röplabdadöntő, negyedik mérkőzés, Megyeri út, 1000 néző. V.: Ortner, Pelikán. Tungsram: Kasztner, Fésűs, Benőfi, Bóta, Borovinszkaja, Battlay. Csere: Polgár, Mesz- tinger, Benkő. Edző: Forman József. Kordax: CZAKÓ, Aki­mova, POPOVA, Nagy, BÁRDI, VOJTH. Csere: tí­már, Nemesné. Edző: Kasziba István. A mérkőzésnek szeren­csére mindössze két izgalma­sabb pontja volt. Az első szettben mindjárt magához ragadta a vezetést a házi­gazda, ám 7-3-nál, a három pályán túlra szálló nyitás da cára is lefékezte a Korda , a Tungi iramát, s mire a fővá­rosi együttes játékosai ismét az eredményjelzőre pillantot­tak, az már 13-7-et mutatott a vendégek javára. A szettgyő­zelmet jelentő pontot Czakó a rutinos öreg rókákat megszé­gyenítő ejtéssel szerezte meg, és ezt megelőzően feljegyez­hettünk egy robosztus Nagy- Popova blokkot és egy Tímár virtuozitást, amint röptében játszott vissza egy labdát. A második menet a lehető legsimábban zajlott. Az Eger legalábbis úgy küzdött, mint hajdanán Dobó Katicáék a vár falán. Már ekkor előkerültek a becsempészett pezsgősüve­gek, de várni kellett még leg­alább egy játszmát. A harmadik szettben rez­zentünk össze úgy igazából először, hiszen a Tungsram 10-3-ra meglépett, s bizony, valljuk be őszintén, percekig nem láttunk esélyt arra, hogy a csapat képes lesz fordítani. Még szerencse, hogy a lá­nyok, s főként Vojth másként gondolta. Az egriek centere egészen addig, míg a Kordax fel nem tornázta magát 13-12-re, szinte el sem moz­dult a nyitósarokból. S ha már neki adatott meg a lehetőség, hogy „gyakorolja” a szervá­kat, ő üthette be az aranylab­dát is, ami nemcsak a győ­zelmet, hanem egyben a baj­noki cím elnyerését is jelen­tette. Tisztelt olvasó, ami ezután következett, azt szinte képte­lenség szavakkal leírni. Akik három éve, 1991. május 10-én ott voltak az egri körcsarnok­ban az első bajnoki arany megszületésénél, azok el tud­ják képzelni - no persze, ha tegnap nem voltak ott a Me­gyeri úton -, hogy micsoda ünneplésben volt része a csa­patnak. Az utolsó pontot követően a palánkot ledöntve özönlöt­tek a pályára a nézők. Ki kit ért éppen, azt ölelgette, csó­kolgatta. Az izzadtságcsep- pek, az örömkönnyek és a pezsgő édes elegye csörgött végig játékoson, edzőn, szur­kolón. Győztek! Győztünk! Az ünnepélyes eredmény- hirdetés csak nevében volt az, hiszen az MRSZ vezérkara alig fért oda a rajongó szurko­lók gyűrűjébe zárt lányokhoz. Közülük csupán négyen, Tí­már, Kurucz, Nemesné és Fe­kete nyert bajnoki aranyat az Eger színeiben. No és Kasziba István, a mester, akit istenként tisztelnek a drukkerek. Neki is ez a második egri aranya. Mellesleg újabb három évre szóló szerződést írt alá a Kor- dax-Egerhez. Az ünneplés tegnap este a Dobó téren, majd a Stella étteremben foly­tatódott - kivilágos-kivirrad- tig­Köszönjük nektek ezt a csodálatos évet, a két arany­érmet, s azt, hogy együtt le­hettünk. Ősszel veletek ugyanitt! Szöveg: Budai Ferenc Fotó: Szántó György A zuhanyzóban víz helyett pezsgőben fürdött a csapat Az egri évek alatt Kasziba István már-már megtanul repülni A játékosokat tegnap nemhiába kísérte el lelkes szurkolótábora

Next

/
Oldalképek
Tartalom