Heves Megyei Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 101-126. szám)

1994-05-26 / 122. szám

1994. május 26., csütörtök Hatvan Es Körzete 5. oldal Mit kínál olvasóinak a Lőrinci Hírei? Már a postaládákba került Lő­rinci város önkormányzati lap­jának legújabb száma. A tízol­dalas kiadványban a képvi­selő-testület hírei mellett töb­bek között beszámolókat ol­vashatnak az érdeklődők a ve­gyes kórus erdélyi útjáról, be­mutatják a település legidősebb állampolgárait, valamint tudó­sítanak a Selypi Kinizsi eredményeiről is. Hatvani hétvége, relaxáció-foglalkozással Hogyan győzzük le az ideges­séget, az álmatlanságot, a fóbiá­inkat és a depressziót? Hogyan javítsuk a koncentráló képessé­günket, szervezetünk ellenállá­sát? Ezekre a kérdésekre is vá­laszt ad az a foglalkozás, amit Hatvanban rendeznek a régi könyvtárban. Jelentkezni lehet a Városi Művelődési Központ­ban május 31-ig mindazoknak, akik már elmúltak 15 évesek. Gyermeknapra készül Nagykökényes is A választások miatt e hét szom­batjára szervezik meg a már hagyományos gyereknapot Nagykökényesen. Mint ahogy lenni szokott, az iskola udvara ad helyet a mókás vetélkedők­nek. Ezen nemcsak a kicsik, de szüleik, nagyszüleik, sőt a dé- dik is megmutathatják, mit tud­nak. A rendezők még arra is gondoltak, senki se maradjon éhes - gulyás rotyog majd a kondérban. Zagyva-parti program a lőrinci kápolnánál A város hittant tanuló diákjai részére szervez programot a lő­rinci római katolikus templom énekkara május 29-én, a fél 9-es mise után. A kápolna kies kör­nyékén „tátika", táncverseny várja a fiatalokat. Jelentkezni a sekrestyében lehet. Ingyenes a tankönyv a zagyvaszántóiaknak Céltámogatáshoz jutott a zagy­vaszántói polgármesteri hivatal és az általános iskola. Benyúj­tott pályázatukra százharminc­négyezer forintot kaptak, így a településen tanuló kisdiákok­nak nem kell fizetniük a tan­könyvekért. Vezetik a gázt Apcon. A helybéliek legnagyobb örömére a település önkormányzata úgy határozott, hogy az idén megvalósítják a község egyik legnagyobb beruházását. Hogy szándékuk találkozott a lakók akaratával, mi sem bizonyítja jobban: az apciak nyolcvan szá­zaléka igent mondott a programra, melynek kivitelezője Almási József, helyi vállalkozó. Mint azt fotónk is tanúsítja, a munkálatok „némi” felfordulással járnak ugyan, s az időjárás is pró­bára teszi a földmunkásokat, ám a cél érdekében az érintettek mindezt türelemmel viselik. Gémes Gábor polgármester érdeklődésünkre elmondta: a tervek szerint várhatóan még a fűtési szezon megkezdése előtt elkészülnek a szakemberek a kivitelezéssel, így Apcon is fellobbanhat a gázláng. Biztonságot nyújthat-e a biztosítás? (Folytatás az 1. oldalról) így aztán, amikor kilenc hó­nappal később ismét megbete­gedett, s az orvosi bizottság rokkanttá nyilvánította, be­nyújtotta az igényét 150 ezer forintra, ami a CSÉB-M alap­ján járt volna neki. Csakhogy az AB-Aegon Ál­talános Biztosító Rt. a már idézett ominózus 8. pontra hi­vatkozással ha nem is mutat fügét, de nem fizet. „Hát micsoda eljárás ez, kérem tisztelettel?! Ha tutira vesszük, hogy a kliensnek ku­tya baja, akkor kötünk szerző­dést, ha bukhatunk az ügyle­ten, akkor nem?" - kérdezné az ember, s még az is felde­reng benne: „Úriember biz­tosban nem fogad!” Ehhez hasonló költői kérdé­sekkel igyekeztem dr. Utassy Lászlóhoz, a társaság észak-magyarországi igazga­tóságának vezetőjéhez. Ame­rikai filmben éreztem magam, amikor végigsétáltam a szobá­jához vezető folyosón. Bőrhu- zatú, süppeteg ülőalkalmatos­ságon várakozhat itt az ügyfél. Miután bebocsátást nyertem (az iroda még a váróteremnél is pompázatosabb), a cégve­zető udvariasan átirányított az ügyben illetékes munkatársá­hoz, dr. Seress Gáborné sze­mélybiztosítási főtanácsoshoz.- Pokorádi Istvánné szol­gáltatási igényének elbírálása­kor - szabályainkat tekintve - vizsgálnunk kellett a közlési kötelezettség-sértést - mondta a főtanácsos. — Ennek során megállapítást nyert, hogy a biztosítási ajánlat aláírásakor a biztosított betegségét elhall­gatta, közlési kötelezettségé­nek nem tett eleget.- Ez arra enged következ­tetni, hogy a társaság csak abban az esetben köt szerző­dést, amikor a lehető legki­sebb a rizikó arra, hogy a ké­sőbbiekben fizetnie kelljen.- Nem erről van szó. A biz­tosítás azt a célt szolgálja, hogy az előre nem tudható, nem látható biztosítási esemé­nyek bekövetkezésekor nyújt­son támogatást.- Vagyis kizárólag egészsé­gesekkel tárgyalnak? Egyálta­lán, mondhatja-e magát valaki teljesen egészségesnek?- A biztosítási szerződést a betegsége ismeretében is alá­írhatja a biztosított, de azt meg kell neveznie. Az ajánlatot az illetékes munkatársunk a kór függvényében bírálja el, ter­mészetesen az orvosszakértő véleményezése alapján. Elő­fordulhat, hogy a biztosítás a betegség kizárásával jön létre.- Pont az ilyen utólagos reklamációk elkerülése érde­kében nem lenne szerencsés minden kötés előtt orvosi iga­zolást kérni? Akkor legalább nem kergetne hiú ábrándokat az ügyfél.- Egyéni élet- és bal­eset-biztosítások, megjelölt biztosítási összeghatárok ese­tében előírás az orvosi vizsgá­lat az ajánlat felvételekor. A CSÉB-M csoportos biztosítás, amely bizalomra épül. Megkö­tésekor az ajánlaton rögzített nyilatkozatot kell aláírnia az ügyfélnek. Jelen esetben Po- korádiné betegsége tudatában írta alá a szerződést, hiszen asztmája miatt folyamatosan gyógykezelést igényelt. Ezt az orvosszakértőnk is megállapí­totta a rendelkezésére álló ira­tok alapján.- Ezek szerint akkor ö csak arra a pénzre jogosulj, ami az évekkel ezelőtti CSÉB-80-ra fizethető.- CSÉB—M megkötésekor az előző biztosítás megszűnik. A szabályokat tekintve Poko­rádi Istvánnénak nem jár a CSÉB-80 alapján szolgálta­tás. A feltételek értelmében az elhallgatott betegség kizárásá­val fizethető tovább a CSÉB- M.- Értsem úgy, hogy tovább fizethet, ám nem lát egy fityin- get sem?- Tekintettel ügyfelünk sú­lyos betegségére, s az eset va­lamennyi körülményére, a do­log elbírálása kivételes. Társa­ságunk felajánlotta - méltá­nyosságból -, hogy az asz- szonynak az „előzmény bizto­sítása” alapján fizetünk.- Ez mennyit hozhat neki?- Tizenötezer forintot.- Sokan értelmezik rosszul a szabályzatot?- Igen, sajnos több esetben előfordul. Négyessy Zita „A gyermeknevelés olyan, mint a kertészkedés...”- Hatvan után már kár erőltetni- vélekedik az ötvenkilenc és fél éves Árpád István, a zagyva- szántói általános iskola igazga­tója. Ezért úgy döntött, hogy fájó szívvel ugyan, de a tanév végén megválik attól az intéz­ménytől, amelyet tizennegyedik esztendeje vezet. Ez alatt az idő alatt valósá­gos „szellemi paradicsomot” varázsolt ide, s ezt az is bizo­nyítja, hogy a környező telepü­léseken élő gyerekek közül negyvenen vállalják a buszo­zást csak azért, hogy itt tanul­hassanak. Árpád István - mondhatni - megelőzte a korát, hiszen már 13 évvel ezelőtt felismerte: nem árthat semmiképp, ha, a di­ákok az orosz nyelv mellett az angolt is megismerik. így hát még akkor beindították itt ezt a szakot. Az igazgató úrnak az is meggyőződése, hogy a fiatalok lelkivilágát leginkább a zenén keresztül lehet gazdagítani. Ezért az alsó tagozatosok mindnyájan furulyáznak, s ha a csúcsokig nem is jutnak el, de legalább a Boci, boci tarkát el tudják játszani.- Az iskola a mindenünk - mondja mosolyogva az ősz hajú pedagógus. - Tantestüle­tünk valóban az életét áldozza erre a munkára. De ez az ered­ményeinken is meglátszik. Nem volt még olyan verseny, ahol ne lettünk volna az első tíz helyezett között. Megpróbáljuk megteremteni a feltételeket, s ebben partner az önkormányzat is. Vannak számítógépeink, szemléltetőeszközeink, van vi­deónk. Tanáraink nem fáradnak bele az állandó kilincselésbe, ha valamire igazán szükségünk van, azt megkapjuk a polgár- mesteri hivataltól. így a felsza­baduló energiánkat mind a gye­rekek előmenetelére tudjuk fordítani. Ebbe az általánosba kétszáz­tíz diák jár. A felső tagozatosok húsz körüli, az alsósok kicsivel magasabb osztálylétszámmal tanulnak. Ez a kis közösség az évek során igazi családdá ko- vácsolódott. Legalábbis ezt ér­zem, ahogy az igazgatót hallga­tom.- Kiváló kollektívában dol­gozhattam. Sajnálom, hogy nyugdíjas leszek. Nagyon sze­rettem s szeretem a hivatáso­mat. A mi munkánk, a gyerek- nevelés olyan, mint a kertész­kedés. Amikor az oviból átke­rülnek hozzánk az apróságok, bátortalanok még, fogják a ka­bátunk szélét. Aztán ahogy te- lik-múlik az idő, megnőnek, mint egy fácska, kinyílnak, mint egy szép virág. Csodálatos érzés látni őket. Ezt nevezik munkahelyi boldogságnak...- Mi lesz a gyerekekkel az igazgató bácsi nélkül?- Biztosítva látom a jövőjü­ket. Tudom: tanáraiknak az a legfontosabb, hogy diákjaink a legjobb nevelést kapják.- S mi lesz az igazgató úrral a gyerekek nélkül?- Azt teszem, amit eddig. Nevelek. Csak most már nem a gyerekeket, hanem a növénye­ket. Szeretem a virágaimat, a gyümölcsfáimat, azokat gon­dozom majd. (négyessy) Eltűntek az örömlányok A prostitúció nem új jelenség Magyarországon, igazán haté­konyan soha nem sikerült fel­lépni ellene. A rendszerváltás nyújtotta nagyobb szabadság, az egykori keleti tömb országa­iból történő Nyugat felé ván­dorlás pedig látványosan lendí­tett ezen az „iparágon”. Az üzletszerű kéjelgés napja­inkban nem számít bűncselek­ménynek, a „mesterek” legfel­jebb szabálysértésért vonhatók felelősségre. Az ehhez kapcso­lódó tevékenységek - valutá­zás, kerítés - viszont komoly veszélyt jelentenek a társada­lomra. A bűnüldöző szervek ezért is kísérik figyelemmel a rosszlányok ténykedését, noha a mesterség elleni fellépés nem könnyű feladat. Hatvan és térsége egészen az elmúlt hónapokig a kevésbé ve­szélyeztetett területek közé tar­tozott. Az első prostituáltak az autópálya forgalmasabb pont­jain tűntek fel, főleg a pihenő kamionosokat szemelve ki cél­pontnak. Hamarosan azonban a vadászterületük közé tartoztak az alacsonyabb rendű utak, így a 21 -es is. Mindennapos jelen­séggé vált, hogy a lányok hosz- szú órákon át - gyakran egész nap - a buszmegállókban ácso- rogtak, és integettek a Szlová­kia felől érkező teherautóknak. „Védelmezőjük” személygép­kocsiban ülve, félreeső helyről figyelte az „üzletmenetet”. Ä legősibb mesterséget űző lányok többsége nem magyar állampolgár. Vannak köztük ukránok, lengyelek, románok és erdélyi magyarok is. A tarifa pedig - szolgáltatástól függően - 2-5 ezer forint. Mint dr. Jusztin Ferenc vá­rosi rendőrkapitánytól megtud­tuk, a közelmúltban eredmé­nyesnek bizonyult a fokozott ellenőrzés. Már aláírták a vád­emelési javaslatot, így a lányo­kat futtató stricik üzletszerű ké­jelgés elősegítése és kitartott- ság gyanújával várják az ügyészség döntését. Ezzel egyidejűleg a prostitu­áltak is eltűntek a környékről. A fájdalom, a szeretet energiája, és a megnyugtató ölelés Újabban egyre többen hisznek - és bíznak - a természetgyó­gyászatban. Igaz, sokan vannak azok is, akik kategorikusan el­utasítják, felkapott divathó­bortnak tartják az egész jelen­séget, hókuszpókuszos sarlatá­noknak a művelőit. Megvallom, magam is ez utóbbiak közé tartozom. Soha nem gondoltam komolyan, hogy a kézrátétel, a kozmikus energiával történő gyógyítás többet érhet akár a legcseké­lyebb hatású medicinánál is. Amikor Hatvanban megis­merkedtem Zölei Magdolnával, nem is próbáltam palástolni fenntartásaimat. Ám a rendkí­vül csinos, örökösen mosolygó lányból annyira sugárzott a nyugalom, a belső kiegyensú­lyozottság, hogy nem lehetett nem odafigyelni a szavaira. A legmeglepőbb az volt, hogy nem próbálta rám tukmálni né­zeteit, sőt maximális toleranci­ával jutalmazta hitetlensége^ met. Megtudtam: már több mint három éve foglalkozik a témá­val, s két esztendeje annak is, hogy a reiki avatott tudorának számít. (A reiki azt jelenti: uni­verzális életenergia, vagy ahogy Magdi fogalmazott: a szeretet energiája. Hatásos személyiségfejlesztő módszer, amely - gyakorlói szerint - hozzásegít önmagunk jobb megismeréséhez, ami által könnyebben elfogadunk máso­kat is.) Számomra a legtöbb izgal­mat az jelentette, amikor meg­tudtam, hogy gyógyítani is le­het e módszer segítségével! Be­szélgetőtársam elmagyarázta: az avatott reikis átáramoltatja magán a fölülről jövő „ intelli­gens" energiát, melyet a kezelt szervezete magához vonz, s oda irányítja, ahol szükség van rá. Csatornázott, tiszta erőről van szó, amely nem okoz károso­dást, ugyanis az alul- vagy túl- töltés teljességgel kizárt. Úgy véltem, kezdetnek ennyi ismeret bőven elég. Amúgy is inkább a gyakorlati megoldá­sok híve vagyok, szeretem a dolgokat a saját bőrömön ki­próbálni. Gondoltam, nem ve­szíthetek semmit, mi több, az, ha egy feltűnően szép nő hosz- szú perceken át csak velem fog­lalkozik, már megérte az „áldo­zatvállalást”. Azt hittem, kérésem ellenál­lásba ütközik majd, ám Magdi készséges volt. „Nekem leg­alább akkora öröm, ha segíthe­tek, mint annak, akinek használ a ténykedésem" - mondta olyan természetességgel, hogy eszembe sem jutott kételkedni. Kimentünk hát a kertbe, és he­lyet mutatott az egyik fa árnyé­kában. Mi tagadás, aznap volt mit rendbe hozni rajtam. Már na­pok óta rakoncátlankodott a de­rekam, és reggel enyhe fejfájás­sal ébredtem. Fél siker esetén is örültem volna az eredménynek, de - biztos, ami biztos - kita­pintottam a zsebemben a min­dig magamnál hordott Quare- lint. Engedelmesen leültem. Semmi különöset nem kellett csinálni, csupán nem volt sza­bad keresztbe tenni a végtagja­imat. Magdi mögém állt, s mintegy húsz centire a testem­től, körbesimogatta az alako­mat. Ez volt az első lépés a kap­csolatteremtéshez. Áz aura - ebben az esetben: egyéni vé­delmi burok - mentén a rezgés jól kitapintható, s ahol szükség van a beavatkozásra, a tenyér meleget érez. Láss csodát, a de­rekamnál nekem is forrósodni kezdett a bőröm! Hosszú csend következett. Az idilli környezet, a nyuga­lom, Magdi gerincemen nyugvó keze mind hozzájárul­hattak ahhoz, hogy rövidesen teljes lazaságot érezzék. Ezt a fizikoterápiás kezelés során ta­pasztalt tűszúrás-érzés követte, s közben kezelőm tenyerében - akaratán kívül - táncot jártak az idegek. Az izzás lassan alább­hagyott, bőrünk visszanyerte eredeti hőmérsékletét. A dere­kamból kiment a fájdalom. A fejem került sorra. Es­küdni mertem volna rá, hogy itt is használ majd a varázslat. A módszer ugyanaz volt, mint az előzőekben. Magdi szerint jó alany voltam, rengeteg energiát vettem fel. Már nem okozott meglepetést, amikor elmúlt a fájás, de úgy elálmosodtam. hogy azt hittem, menten össze- csuklom. Kezelőm a művelet lezárásaként - mintha gyufái gyújtana - két ujját végigrán­totta néhányszor a csigolyáim mentén, majd egészségemre kí­vánta praktikáit.- Nem is tudom, hogyan kö­szönjem meg a jóságodat - for­dultam felé bátortalanul, kissé röstelkedve kezdeti tamáskodá­somon. Nem állítom, hogy má­ris a hívők egyre népesebb tá­borába tartozom, de tény: ná­lam bevált a gyógymód.- Mi, reikisek, öleléssel fe­jezzük ki a hálánkat - nevetett vissza, s mi tagadás, e szoká­sukkal szemben egyáltalán nem volt bennem ellenvetés. Tari Ottó

Next

/
Oldalképek
Tartalom