Heves Megyei Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 101-126. szám)

1994-05-03 / 102. szám

1994. május 2., hétfő Horizont 11. oldal Ötven esztendő az Úr és a hívők szolgálatában Szabari László esperes megköszöni az ünneplést. A hát­térben Rubint Zoltán káli kanonok (Fotó: Perl Márton) Kedves papi kűria, plébánia Aldebrőn, a templom mellett. Régi időket, filmeket csalogat­nak az ember emlékezetébe. Talán, sőt biztos, ilyenek voltak hajdanán a módosabb házak községeinkben. Az idő azonban kínjával-bajával, némi örömé­vel, gondjával elszaladt. Új formulát, köntöst, lüktetést, életritmust vált a nép, de a hite, vallása, bizakodása megmaradt. Két jó barátra, ügyes-bajos dolgait, egyházi ügyeit megbe­szélő lelkészre akadunk a paró­kián: a káli Rubint Zoltán kano­nokra és a helybéli Szabari László esperesre, akik mosta­nában eseménydús napokat él­tek át: a közelmúltban tartották aranymiséjüket. Ez azt jelenti, hogy 50 évvel ezelőtt szentel­ték pappá őket Egerben, ahol elvégezték a teológiát. A fényes ceremóniát követő fogadáson ültünk le egy kis diskurzusra az eltelt 74 éveik­ről, amelyekről eddig legfel­jebb ha egymás közt ejtettek néha-néha szót.- Valóban együtt tanultunk az egri teológián, ahol együtt is szentelt fel pappá dr. Czabik Gyula érsek a papnevelő kápol­nájában, mégpedig 1944 már­cius 19-én - mondja elsőként a jó kedélyű Rubint Zoltán kano­nok, aki Jászfény szarun szüle­tett. - Egy hét múlva már sor került az első misére is a saját falumban. Sokan voltak. Kissé lámpalázas voltam, ami érthető is volt, anyám, apám, roko­naim, ismerőseim előtt kellett celebrálnom. Aztán kaptuk a helyezéseket: egy ládával in­dultam útnak Hódoscsépányra, majd onnét Jászberénybe gya­log, mint tábori lelkész főhad­nagy. Ez a rangom most is megvan. Kis szünet után fűzi tovább a gondolatokat.- Lelkészi szolgálatot teljesí­tettem a helyi kórházban, majd néhány hónapi szolgálat után leszereltem, s visszamentem Csépányra három évre. Aztán Szendró (Aggtelek mellett) kö­vetkezett, és újabb három év után Karcag: 12 tanyai iskola ellátásával bíztak meg. Követ­kezett Kuncsorba. Ez a kis köz­ség arról volt híres, hogy onnan addig mindenkit elvittek a bör­tönbe. Ha véletlenül például a templom előtt ki volt törve a fa, a lelkészt tették ezért felelőssé, és máris vitték. Nem is akárho­gyan, bilincsben vagy láncon... Mozgalmasak voltak a to­vábbi esztendők is. Öt év a jászberényi tanyai hitoktatás­ban: 14 tanyát járt be télen-nyá- ron biciklivel, segédmotor-ke­rékpárral. Minden évben el­nyűtt egyet-egyet. Az 1956-os forradalom már Nyíregyházán érte, ahol a jám­bor hívők is ki voltak téve a po­litikai zaklatásnak. Itt zárult le a beosztottsága, káplán lett. Önállóan dolgozott ezután Jászszentandráson, és 33 éve Kaiban. Egy elődje volt csak, Rosztoczky Imre, aki 35 évet töltött ezen a településen, és akinek öt prédikációs könyve is megjelent.- Jól érzem magam a káliak között. Úgy vélem, hasznos munkát is végeztem. Építettünk egy új plébániát, kifestettük a templomot, elvégeztük a tető­javítást, a gázbevezetést, a templomkömyék fásítását. El­készítettük a kriptát, ott szeret­nék majd pihenni, a szentély alatt, híveim körében... Egy pohárka bort iszunk pi­hentetőként a jó debrői hársle­velűből. Egy-két „aranyos” tör­ténetet, anekdotát is elejtenek közben. Többek között azt, hogy világéletükben szerették a sportot, főleg a focit, amit az in- temátusbeli időkben maguk is aktívan űztek. A kanonok űr védőt játszott csapatában, az esperes úr pedig csatárt az el­lenfél együttesében. A sors úgy hozta, hogy a két jó barát egy­más ellen lépett pályára, és az egész összecsapáson Szabari László úgy megforgatta védőjét és olyan hatalmas gólt rúgott, hogy ez még a mai napig sem ment a feledés homályába.- Akkor is nagy testű volt, ki tudtam vele babrálni... - veszi át a szót Szabari esperes, aki 1920-ban Kálban született. A gimnáziumot Mezőkövesden végezte, a többi iskolát pedig Egerben, a történelmi falak kö­zött. Életútja hasonló a kano­nokéhoz, csupán a helységne­veket lehet behelyettesíteni. Tiszanánán kezdett, nehéz időkben. Plébánosát, Diszkó Józsefet, aki egri és káli lelkész is volt. egyszer agyba-főbe ver­ték az ottani vad kommunisták, miközben leseperték a papiak padlásáról a búzát. A szegé­nyek otthonának a vetőmagja volt ez, és ő szóvá merte tenni: „A szegények földjét mivel vet­jük be, bukfenccel?”.- Pélyen lettem önálló plé­bános - mondja, majd sorolja, hol káplánkodott még: Har­kány, Sírok, Alvó, Kál, Püspök­ladány, Hajdúböszörmény és Pély, ahol 1951-től 1981-ig tel­jesített szolgálatot. Azóta pedig itt van Aldebrőn, Feldebrő is az ő területe, 1987-ig Vécs is az volt, de azt már a korára, egész­ségi állapotára való tekintettel „leadhatta”. Ettől függetlenül különbusszal százan jöttek el az aranymiséjére.- Elmondtam ünnepi kö­szöntő szavaimban is, amelyet most is csak ismételni tudok, 50 évvel az Úr szolgálatában, az Úr kertészetében. Egyforma ér­tékeléssel lehet nyilatkozni Pélyről és Aldebrőről. Mégis, ha választani kellene..., valóban nehéz dolog lenne. Mert ha Jó­kai Csizmadiája a kilenc közül nem tudott választani, hogy tudnék én a kettő közül? Ki tudna választani a két egyforma fél torta közül? Az evangéliumi igazság mindenütt érvényes. Fazekas István Az aranylemezes Aranytrombitás emleke Márciusban lett volna 75 éves a magyar könnyűzenei élet le­gendás alakja, Zsoldos Imre, aki már kilenc éve nincs közöttünk. Zenészcsaládból származott a három Zsoldos-fiú. László ma is komponál, Ernő eleinte csak hegedült, Imre pedig furulyával kezdte, majd egy véletlen talál­kozás a trombitával örökre el­kötelezte ennek a hangszernek. A legnehezebb körülmények között sem vált el tőle. A trom­bitának életmentő szerepe volt például a második világhábo­rúban, amikor munkaszolgála­tosként kivitték a Don-ka- nyarba, saját tréfás fogalmazása szerint „végigtrombitálta a vi­lágháborút”. Arra ért haza Bu­dapestre, hogy javában nyitnak a zenés kávéházak és az éjsza­kai szórakozóhelyek. A legis­mertebb mulatókba hívták: a Royal Revübe, a Palais de Dan- coí-ba, a Párisién Grillbe és a Moulin Rouge-ba. Később szerződtette a Ma­gyar Rádió, ahol megalakult a tánczenekar, először Martiny Lajos, majd később Zsoldos Imre vezetésével, aki soha nem bánta meg ezt a lépését. Máso­dik otthonra talált a rádióban, amelynek haláláig volt tagja. Az a fajta angol-amerikai stí­lus, amit ők játszottak, tiltott gyümölcs volt az ötvenes évek­ben, ezért létrehozták a magyar tánczenét olyan alkotók közre­működésével, mint Bágya And­rás, Gyulay Gál János, Balassa Tamás, Majláth Júlia... 1960-ban először vehettek részt az első európai dzsesszfesztivá- lon a francia Riviérán, ahonnét rögtön elhozták a különdíjat. Innentől kezdve újrajátszhattak dzsesszt is. 1963-ban pedig megalakult a Stúdió 11, amely kisebb létszámával, mozgé­konyságával, új repertoárjával - mostani eltanácsolásáig - jobban megfelelt a követelmé­nyeknek. Zsoldos Imre számára ez a baráti közösség volt a „vi­lág legjobb zenekara”. Amikor huszonöt eves jubi­leumát ünnepelte a rádióban, nagylemeze jelent a legismer­tebb slágerekből. Az arany­trombitás ezúttal aranylemezes lett. Feleségével, Sárosi Kata­linnal a legnépszerűbb művész­pár voltak éveken keresztül. A „Trombitás” ugyanis vérbeli színész is volt, imádott színpa­don szerepelni. Egy ilyen vidéki út során kö­vetkezett be a végzetes baleset. Kómába esett, és harmincnapi szenvedés után meghalt. Az „ARANYTROMBITÁS” emlékét a hangszalagok őrzik, és azoknak a szeretete, akik is­merték őt. Ifjú környezetvédők Lezajlott az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Környezettudományi Tanszé­kén - a Környezet- és Termé­szetvédelmi Oktatóközpont szervezésében - a Kaán Károly II. Országos Természet- és Környezetismereti Verseny he­lyi döntője. A megyét 29 álta­lános iskola és két gimnázium 51 tanulója képviselte. Az ötödikeseknél 23 tanuló indult. 1. Szőllősi Gábor, a He­vesi 5. Sz. Általános Iskola ta­nulója (felkészítő tanára: Jakab Illésné), 2. Oláh Ferenc, a kis­körei Vásárhelyi Pál Általános Iskola tanulója (felkészítő ta­nára: Iván Béláné), 3V Kovács Katalin, a Szihalmi Általános Iskola tanulója (tanára: Beer Ferenc). A hatodikosoknál 28-an in­dultak: 1. Ollár Agnes, az egri Hunyadi Mátyás Általános Is­kola tanulója (tanára: Szigili Gyula), 2. Túri Katalin, a Gyöngyösi 7. Sz. Általános Is­kola tanulója (tanára: Tóthné Kóczián Sarolta és dr. Antal Arpádné), 3. Szatmári Gergely, a Gyöngyösi 4. Sz. Általános Iskola tanulója (tanára: Dal- losné Zvara Katalin). 4. Kovács Sándor, a Gyöngyössolymosi Általános Iskola tanulója (ta­nára: Nagy István). Az első helyezettek képvise­lik a megyét a mezőtúri orszá­gos döntőn május 19-21 -én. A hit - emberi tartalom Az Egri Szimfonikus Zenekar, a Miskolci Bartók Béla Zenemű­vészeti Szakközépiskola zene­kara és a Magyar Állami Zene­kar (karigazgató: Antal Károly) Brahms- és Verdi-műveket szó­laltatott meg a napokban az Egri Bazilikában. A hangver­seny dirigensi feladatát Gémesi Géza látta el. Brahms (1833-1897) végig­élte a XIX. század második felét, és a romantika minden irányú, minden oldalról harco­kat is kiváltó hatása formálta- vitte őt előre pályáján. A Wagner-rajongó Niotesche - az ellentábor ideológiai fo­galmazója - nem kis lekicsiny­léssel azt állapítja meg Brahms- ról, hogy „addig megható, amíg magát gyászolja”. Nos, ez a magát-gyászolás némileg for­mát és testet ölt a Tragikus nyi­tányban is (1881-ben keletke­zik, de ennek előképe már az 1871-ben írott opusza, a Schicksalalied, amely tartalmi­lag valóban hordoz önsiratási elemeket. Csakhogy! Míg az egész romantika a végzettel küszködik, gondoljunk Ber- lioz-ra, Csajkovszkijra, netán Wagnerre, Brahms nem tehet mást, mint korának életérzését saját adottságain-tulajdonsá- gain átszűrve-áteresztve rakja le zenébe. A Végzet dala, vagy fordíthatjuk inkább úgy, hogy Dal a végzetről - panaszkodás- féle is. Nincs meg benne az a lázadás, amely a zseniáisan hangszerelő Berlioznál olyan elevenséggel tör ránk. Másfajta szemlélet ez, mint a romantika másik nagyságáé, Liszté, még­sem mernénk azt állítani, hogy ez a zene melankólia lenne, a hangsúlyozott részekben ott működik a filozófiának az a mindig is árnyékként jelent kező vonása: elmondom, amit érzek, mert ezzel is előbbre ju­tok valamerre. Az irányt úgyis a végzet, a sors, az a bizonyos, a görögöknél olyan jól körülírt Ananke szabja meg. Egészen más világ, más at­moszféra Giuseppe Verdi Quattro penzi sacri-ja, amely­nek négy tétele felfogható négy önálló alkotásnak is, az Ave Maria, a Stabat Mater, a Laudi alia Vergine és a Te Deum ön­magukban is lezárt művek. Az alkotói szellem fogta egybe az 1889-97 között fogalmazott zenéket. Amíg az Ave Maria szelíd érzelemmel telített hódo­lat a Szűzanya előtt, addig a Lauda ala Vergine - csak női kar énekli zenekari kísérettel - a szüzek dicséretét zengi az egek felé. A Stabat Materben a középkori himnusz szövegére - másképp, mint Pergolesi - az operai effektusokhoz szokott zenész módján ábrázol, jelenít meg egy lelki kínokkal telített, a történelmi tragédiát is meg­váltó drámai helyzetet. Nagy létszámú kórusok hiányában ritkán adódó alkalom, hogy Brahms és Verdi muzsikája itt is így felhangozzék. A mai hallgató számára pe­dig mindenképpen lenyűgöző tanúságtétel, ahogyan Verdi a másik középkori himnuszt, a li­turgiában oly jelentős szerepet játszó Te Deumot zenekari és kórus-megoldásra átkompo­nálta. Olyan fináléval zár, mint legjobb operáinak fontos része­iben, mert az Atya dicsérete mindenkor a legfontosabb. Az ima könyörgésre halkul, mert az emberi bűnökre kegyelmetes könyőrületet kér mindig is a hívő keresztény. És Verdi iga­zán az. A hitét hirdette, ami az ember legelemibb szükséglete, tartalma! Az egri közönség észrevette a fontos alkalmat, és a kedve­zőtlen időjárás ellenére belakta erre a szűk két órára a bazilikát. A két zenekar és az énekesek értették Gémesi Géza felfogá­sát a művekről: nem habzott túl a romantika, a szenvedélyes­ség, de a kitűnő előadás hatását mérte-mérhette a hosszan tartó taps, amit kissé dideregve is ki­szorított magában az értő hall­gatóság. Szokatlanul meleg el­ismeréssel jutalmazták az est szólistáját, Somogyi Erikát. Farkas András ti Szavazzon a Tölgyfalevélre Ü $*&>***$£ NŐSZ Polgári Bvnk Rt. EGRI FIÓK A BUDAPEST BANK CSOPORT TAGJA 3300 Eger, Bethlen Gábor utca 2. Telefon: (36) 321-766 Betétfogadás Lejárat Gazdálkodó Takarék­Lakossági szerveztek szövetkezetek bruttó nettó Éves kamat %, nem sávos 14-30 nap 14,0 11,5 14,44 13,0 31-60 nap 17,0 19,5 17,77 16,0 61-90 nap 18,5 21,5 18,89 17,0 91-180 nap 19,5 22,5 20,00 18,0 181-365 nap 20,5 23,5 21,11 19,0 365 nap felett 21,0 24,5 22,22 20, oj Polgári Jegy évi bruttó kamat: 120 napos 21,0% 240 napos 22,0 % 366 napos 23,0 % 1 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom