Heves Megyei Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 101-126. szám)
1994-05-23 / 119. szám
Harc a fogyasztókért A csernobili zónáról Az AIDS és a hűség Bajban a japán iskolák A francia férfiakról Macskakollégium nyílt ' r 1994. május 21-22., szombat - vasárnap-J -» 7 ^ £>j ^ .. r n Tr | U J r v;iü 7. oldal Fergie komoly üzleti sikerei „Budgie”, a mindig segítőkész kis helikopter, a yorki hercegnő, azaz Fergie gyermekkönyvének főszereplője hamarosan rajzfilmsorozat főhősévé válik. Amint arról a Daily Mail című brit bulvárlap beszámolt, Fergie egy Cannes-i tévéműsorvásáron állítólag nyolcmillió angol fontért bocsátotta áruba a kis rajzfigurát. A hírek szerint a hercegnő nem csupán rajzfilmsorozatról és annak az egész világra szóló forgalmazásáról kötött üzletet amerikai cégekkel: Budgie a jövőben asztalterítőkön, trikókon, zoknikon, sőt, WC-fedele- ken is száll majd a gyerekek rendelkezésére. Egy brit magántévé már sugárzott egy sorozat filmet a kis helikopter hőstetteiről, s a műsor másfél millió nézőt vonzott. Budgie könyv alakban egyébként már 1989 óta a brit és amerikai gyerekek egyik kedvence. A hercegnő, aki 1993 júniusában vált hivatalosan külön férjétől, Andrew hercegtől, a hírek szerint igen boldogan érkezett haza Londonba a francia tengerpartról. Nem csoda, hiszen a lap szerint Sarah Margaret Ferguson most egy csapásra elfelejtheti minden anyagi gondját - már persze, ha egyáltalán volt ilyen neki. Kétszer is nyert a kanadai Kétszer egymás után sikerült egy kanadai játékosnak megütnie a Kenő nevű automata szerencsejáték 200 ezer kanadai dolláros főnyereményét. A montreali casinóban lévő Kenő nevű játéknál a főnyeremény egymás utáni megnyerésének lehetősége egy a hárommilli- árdhoz... Ám a kanadai férfinak várnia kell, amíg megkapja 400 ezer dollárját, ha egyáltalán az ügyben indított vizsgálat törvényesnek minősíti a két, nyerő játszmát. A biztonság kedvéért a québeci szerencsejáték-hatóság kivont minden Kenő játékot a forgalomból. Az automatának egy 20 tagú számsort kell minél pontosabban meghatároznia A csokoládé a Az ételszenvedélyek közül a csokoládéevés szenvedélye a legerősebb és legkevésbé leküzdhető - ezt állapította meg két brit tanintézet, a bristoli és a dundee-i egyetem közös felmérése, amelyet nemrégiben ismertettek Bristolban, a brit Országos Tudományos Hét előadás-sorozata keretében. A kutatók még adósak a csokoládészenvedély okának kimutatásával. Úgy vélik, alapja lehet a depresszió, a menstruációs ciklus, de önmagában akár az a 300-féle vegyület is, amely miatt a csokoládé finom, és kellemes közérzetet kölcsönöz. A vegyületek közül a legfontosabbnak a koffeint, a teobro- mint és a feniletilamint tartották, és emlékeztettek egy 16. századi perui orvos leírására, aki már akkor kimutatta, hogy a kakaóbabból készített eledel éberré tesz, és ezért ajánlatos őrt álló katonáknak adni. A finomság érzése azzal magyarázható, hogy a kakaóvaj olvadáspontja 34 Celsius-fok, egy 80 tagú szekvenciából. A szerencsés kanadai - aki számítástechnikai szakember - az AFP hírügynökségnek elmondta, hogy a Kenóban többször is nyerő számsorokat ért el, így azt otthoni számítógépén is lefuttatta, és hibát fedezett fel a játék informatikai rendszerében. Lehet, hogy az ügy nagyobb port is felver majd, hiszen a tartományi biztonsági szolgálat is vizsgálja az ügyet. Kiderült: a Las Vegasból vásárolt játék „nem szokványos úton” került a casinóhoz. Ä szerencsejáték hatóság pedig elmondta, hogy a vizsgálat befejeztével a tisztességes nyertes megkapja a nyereményét, még akkor is, ha a játék hibás. legerősebb és ezért hirtelen elolvad a szájban. Ez a hirtelen folyamat olyan energiaigényes, hogy hús érzés keletkezik - ez a finomság titka - mondta dr. Pringle, a bristoli egyetem kutatója. Nagy-Britanniában egyébként 1847 óta kapható étcsokoládé, és ma már a britek évente 3 milliárd fontot költenek csokoládéra. A bristoli előadás hallgatói mindennek dacára csak azt találták furcsának, hogy egyáltalán miként terjedhetett el a csokoládé? Az európaiak, egészen pontosan a spanyol hódítók, a feldolgozott kakaót, csokoládéital formájában, először Montezuma azték császár udvarában kóstolhatták meg, és különös lenne, ha ízletesnek találták volna a méregerős pirospaprikával kevert főzetet. A bristoli hallgatóság tagjai is megízlelhették a régi azték recept szerint készült italt, de még a legszenvedélyesebb csokoládébarátok is fanyalogtak. Galileo Galilei bemutatja távcsövét a velencei dózsénak. Ez az eszköz sokat segített vizsgálódásainál A tudós, aki jól tudta, hogy igaza van Már az ókori Arisztarkhosz (i.e. 310-230) is feltételezte, hogy a világmindenség központja nem a Föld, hanem a Nap. Azonban elképzeléseit nem tudta bizonyítani, ezért a heliocentrikus (Nap-központú) világkép háttérbe szorult, s átadta helyét a geocentrikus (Föld-központú) elméleteknek. Ezek közül a legismertebb a ptolemaioszi rendszer, mely szerint a Nap - a Vénusz és a Mars között - a Föld körül kering. Az egyház magáévá tette a Föld-központú elméletet, és mindenkit, aki ezt tagadta vagy akár csak megkérdőjelezte, eretneknek nyilvánított és inkvizíció elé állított. Ennek ellenére voltak olyan csillagászok, akik megkockáztatták megfigyeléseik és tudományos munkájuk eredményét nyilvánosságra hozni, még akkor is, ha tudták, mi vár rájuk. Egy lengyel pap, Mikolaj Kopemik, akit Kopemikusz- ként ismerünk, Ptolemaiosz halála után 1400 évvel, 1543-ban nyilvánosságra hozta Nap-központú elméletét. „Az égi körök forgásai” című műve már 1530-ban elkészült, de 13 évig nem került kiadásra. Amikor nyomtatásban is megjelent, a kiadó - villámhárító gyanánt - egy bevezetőt írt a könyvhöz, amelyben kifejtette, hogy ez csak egy elmélet, és lehet, hogy a valóság egészen más. A villámok azonban így sem maradtak el. Luther Márton felháborodottan azt mondta: „Ez a bolond fel akarja forgatni az egész asztronómiát”. De „bolondok” ezután is születtek. A következő Tycho Brahe dán csillagász volt, aki felismerte, hogy a ptolemaioszi rendszer teljesen használhatatlan. Azonban ő is nagyot tévedett. Azt gondolta, hogy a Föld mozdulatlan. A bolygók ugyan a Nap körül keringenek, a Nap viszont az álló Föld körül. Munkatársa, aki Brahe 1601-ben bekövetkezett halála után folytatta az együtt megkezdett munkát, nem tudta ezt az elméletet elfogadni. A munkatársat Johannes Keplernek hívták, aki Galilei kortársa volt. Kepler megfogalmazta a bolygók mozgásának három törvényét. Az első szerint: minden bolygó ellipszis alakú pályán kering a Nap körül, a Nap az ellipszis egyik fókuszában helyezkedik el. Ez már egy kiváló matematikushoz méltó - és valóban tudományos - elmélet. Szerencséjére őt nem üldözték úgy, mint Galileit, aki annak ellenére, hogy szintén nagy tudós volt, és tanításai igaznak bizonyultak, életében igen sok megpróbáltatáson esett át. Galileo Galilei 1564-ben Pisában született. Apja, Vicenso Galilei posztókereskedő és zenész, édesanyja polgári családból származott. A család 1574-ben Firenzébe költözött, ahol Galilei kolostori iskolába került. 17 évesen a pisai egyetem orvosi karára iratkozott be, de a család egyik barátjának, Ricci professzornak egy matematikai előadását meghallgatva rádöbbent, hogy ez az ő világa. Ezután már csak a matematika érdekelte. A pisai, majd a pa- dovai egyetemen hosszú évekig tanított matematikát. Padová- ban 18 termékeny esztendőt töltött. Szerződése 1610-ben ugyan lejárt volna, de Antonio Priuli, az egyetem felügyelője „életfogytiglanra” meghosz- szabbította. Ezt többek között annak köszönhette, hogy 1609. augusztus 25-én egy - a holland kereskedőknél látott és lemásolt - távcső bemutatóját tartotta meg, és óriási sikert aratott. A műszert csillagászati megfigyelésekhez is felhasználta. Vizsgálta a Hold felszínét, a Jupiter négy holdját, a Vénusz fényváltozásait. Megfigyelései közben egyre jobban megbizonyosodott a ptolemaioszi elmélet tarthatatlanságáról. 1610-ben Firenzébe költözött. Nem sejtette, hogy életének egy borzalmas korszaka előtt áll. Ekkor már legalább 20 éve híve Kopemikusznak. Az sem tántorította el ettől, hogy a dominikánus szerzetest, Giordano Brúnót 1600-ban a római inkvizíció máglyára küldte. Giordano szintén nagy tisztelője volt Kopemikusznak, de még nála is tovább ment. Feltételezte és hirdette, hogy a világmindenség végtelen, és hogy a csillagok körül szintén bolygók keringenek. Ezért meg kellett halnia. Galilei a „Csillagok hírnöke” című művében leírta távcsöves megfigyelései eredményeit. A könyv megjelenése után megindultak ellene a támadások. Annak ellenére, hogy befolyásos barátai voltak, csak ideig-óráig volt képes az ostromnak ellenállni. 1632-ben megjelent újabb könyve - amelyben a ptolemaioszi és a kopernikuszi világrendszert hasonlította össze - volt a végső konfliktus kirobbantója. Ugyan minden fejezet után konzultált a pápával - aki régi barátja volt, s aki Barberini bíborosból lett VII. Orbán -, de a befejezés után ellenfelei bebeszélték a Szentatyának, hogy Galilei gúnyt űzött belőle. A könyvet ezért betiltották, és szerzőjét Rómába idézték. 1633. június 22-én a Santa Maria sopra Mi- nerva-kolostorban, a dominikánusok főhadiszállásán az inkvizíció előtt kijelentette: „Szememmel a Szent Evangéliumot szemlélve és kezemmel érintve esküszöm, hogy... őszinte szívvel és nem színlelt hittel megtagadom, kárhoztatom és elátkozom a nevezett tévedéseimet, valamint a Szentegyház iránt ellenséges felekezeteket”. Bírái előtt kénytelen volt megtagadni azon tudományos nézeteit, amelyek egész életének értelmét jelentették. Meggyőződése ellenére - ismerve az egyház félelmetes eszközeit - vonta vissza tanait, amelyekről pedig tudta, hogy igazak: a Föld kering a Nap körül. V. 'Tana Judit Tudósok véleménye szerint az A-vitamin rákot okozhat Meglepő válaszra jutottak azok a finnországi kutatók, akik az A-vitamin rákmegelőző hatását tanulmányozták: az eredmények az ellenkezőjéről tanúskodnak! Tíz évig tartó kutatómunka után kiderült, hogy az A-vitamin provitaminja, a főleg zöldségekben található beta-karotin rákot okozhat. Korábban tesztek tucatjai azt mutatták ki, hogy azok, akik nagy mennyiségű beta- karotint fogyasztanak, kisebb mértékben vannak kitéve a rákos megbetegedéseknek. A ka- rotint más, úgynevezett anti- oxidánsokkal együtt (például a C- és az E-vitamin is) a rák elleni harc egyik hatásos szerének tartják. így a tudósok egy 43 millió dolláros, tízéves kutatási programot indítottak el, amitől azt remélték: kimutatja, hogy a beta-karotin tablettákat szedő dohányosok körében kevesebb tüdőrákos megbetegedés fog előfordulni. Ehelyett kiderült, hogy a karotint szedők között a tüdőrák előfordulásának eshetősége 18 százalékkal nagyobb volt, mint a provitamint nem szedők között. A kísérletben résztvevők száma oly nagy - 29.133 - volt, hogy a statisztikai tévedés lehetősége alig egy a 100-hoz. Egyes tudósok, még a kutatást végzők közül is, úgy tartják, hogy éppen valamiféle statisztikai tévedés okozhatta a szinte hihetetlen eredményt. Az egyik tudományos főmunkatárs, dr. Demetrius Al- banes a finn Országos Rákkutató Intézetből elmondta, hogy még nem győződtek meg teljesen a karotin rákkeltő hatásáról, és ezért további kutatásokra van szükség. Szakemberek - így az amerikai élelmiszer-kutató és gyógyszerhatóság (FDA) munkatársai is, akik már rég követelik a vitaminokat forgalmazókat, hogy fogják visz- sza kicsit termékeik egészségkeltő reklámjának hangerejét - azt állítják, hogy a kutatás kimutatta: a szegényes és hiányos bizonyítékokra alapozott felvetések milyen súlyos csapdát jelenthetnek. Ez azt bizonyítja, hogy elegendő adat nélkül nem lehet azt állítani valamiről, hogy biztonságos. A mostani vizsgálatok előtt nem voltak elegendő adatok - állítja az FDA egyik munkatársa, dr. Beth Yetley. Ami érdekes: a beta-karotin jótékony hatásait étkezési szokások széleskörű felmérései mutatták ki, ám eddig senki sem vizsgálta meg valamelyik nyugati országban, hogy mi is történik igazából, ha a szert nagy adagban szedik. Vagyis az üzenet az: étkezésünk legyen jól kiegyensúlyozott. Örvendjünk, hogy a tudósok a rák megelőzésének módozatait keresik, ám sohase felejtsük, hogy nincsenek egyszerű válaszok, a dolgok nem tisztán feketék és nem tisztán fehérek, és nem érezhetjük magunkat tökéletes biztonságban, amikor beveszünk egy- egy kapszulát - tanácsolja a washingtoni egyetem közegészségügyi dékánja, dr. Gilbert Omenn. A finnországi kísérletben - amelynek eredményeit a New England Journal of Medicine című szaklap is közölte - a tüdőráknak inkább kitett dohányos önkéntesek 5-8 év alatt napi 20 milligramm beta-karo- tint és 50 milligramm E-vita- mint szedtek. A kísérlet alatt összesen 876 tüdőrákos megbetegedést észleltek: a karotint szedő férfiak között 474 rákos esetet regisztráltak, a provitamint nem használók között pedig 402-t. Ez 18 százalékos különbség a beta-karotint nem szedők javára. Az E-vitamint szedők között 433 rákos lett, szemben a másik csoporttal, ahol a nem E-vitaminozottak 443-an lettek rákosak. A beta-karotin nagy meny- nyiségben fordul elő a sárga, narancssárga és mélyzöld színű zöldségekben és gyümölcsökben. Az „átlagamerikai” 2-3 milligramm beta-ka- rotint fogyaszt naponta, vagyis a kísérletben használt napi adag alig egytizedét. A kutatás további eredményei:- Az E-vitamint szedők között 34 százalékkal csökkent a prosztatarák előfordulása. (Korábbi kísérletek erre a jótékony hatásra nem tértek ki.) Az E- vitamin olajokban, diófélékben és magvakban található.- Az E-vitamint használók között valamivel kevesebb volt a vérrögképződések okozta agyembóliák előfordulása, ám több volt az agyvérzés.- Az E-vitamint szedők között a halálozási arány ugyanaz volt, mint az E-vitamint nem szedők esetében. Ám 8 százalékkal kisebb, mint a beta-ka- rotint szedőknél.
