Heves Megyei Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 101-126. szám)
1994-05-18 / 115. szám
4. oldal Gazdaság 1994. május 17., kedd A vállalkozókat segítő megyei gazdasági kamarák alakulnak Az egri Ipartestület és a Münsteri Kézműves Kamara közötti hároméves szakmai kapcsolat jegyében a közelmúltban 11 tagú csoport utazott egyhetes tanulmányútra Németországba és Hollandiába. A küldöttség tagjai között nemcsak az Ipartestület képviselői voltak jelen, hanem a Heves megyei önkormányzat azon munkatársai is, akik a megyei szintű gazdasági kamarák létrehozásában részt fognak venni. Egy üzlet Gyöngyös központjában, ahová szívesen betérnek a vásárlók. H (Fotó: Szántó György) Kereskedelemből naponta megméretnek... A privatizációs reklámok egyik mintapéldája lehetne a Gyöngyös Fő terén álló Üveg-, Porcelán- és Illatszer- bolt. A városban élők tanúsíthatják ugyanis, hogy milyen változáson ment keresztül küllemben és árukínálatban egyaránt az egy éve magánkézbe került üzlet. Tóthné Tóth Gabriella boltvezető érdeklődésünkre elmondta, hogy üvegáruból a hazaitól a francia gyártmányokig - széles a választék. Emellett a hollóházi és a zsolnai porcelánok a legkeresettebbek. Ám az illatszerek világában is megpróbálnak minden igényt kielégíteni. A Parti Kft. többségi tulajdonában lévő üzletben a legnagyobb ajándék az, ha megfelel a vevők kívánságainak. Itt egy év alatt ez sikerült, és példaértékű lehet. Egyszerűsödik a kiválás... Gyáriparosok megyénkben is... Tizenhárom megyei vállalat csatlakozásával megalakult az Észak-magyarországi Gyáriparosok Szövetségének Heves Megyei Szervezete. Az ÉGYSZ megyei szerveződése segítséget nyújt, hogy a helyi cégek, vállalkozások közvetlenül is -képviselőik révén - kapcsolatban legyenek a terület, ezen keresztül az országos szövetséggel. A most belépett tagok között van többek között a Mátra Cukor Rt., az Egri Dohánygyár Kft., a Csepel Autó Sebességváltó és Hajtóműgyár, az ÉHISZ Rt., az Ipari Armatúragyár. Az alakuló ülésen részt vett dr. Csornai Zoltán, az ÉGYSZ elnöke, aki a szervezet megalakulásáról, céljairól beszélt. Dr. Robert Hansabut - az ÉGYSZ alel- nöke — lett a Heves megyei szervezet elnöke, alelnökké Domonkosi Imrét, a Mátra Cukor Rt. vezérigazgatóját és Garamszegi Gábort, az Egri Dohánygyár Kft. igazgatóját választották. Tovább csökkent az állatállomány Az elmúlt négy esztendőben drasztikusan csökkent az ország állatállománya. A kedvezőtlen kormányzati intézkedések nyomán minden állatfajból zsugorodott az állomány. Ügy tűnik, ez a folyamat egyelőre nem áll meg. Csak komoly erőfeszítésekkel lehet változtatni ezen a helyzeten. Az idei első negyedév végén összesített statisztikai hivatali adatok szerint tovább mérséklődött az ország állatállománya. A vállalatok, gazdasági társaságok és szövetkezetek jelenleg már egymilliónál is kevesebb szarvasmarhát és valamivel több mint ötmillió sertést tartanak. A vállalatoknál és a gazdasági társaságoknál mérsékeltebb, a szövetkezeteknél nagyobb mértékű az állomány csökkenése. Az egyéni gazdálkodók 17 százalékkal kevesebb sertést, 15 százalékkal kevesebb juhot, 8 százalékkal kevesebb baromfit és 5 százalékkal kevesebb szarvasmarhát tartanak, mint egy évvel korábban. Az ország szarvasmarha-állománya március 31-én a megelőző öt év márciusi átlagadataihoz képest összességében 34, sertés- és juhállománya 33-33, baromfiállománya pedig 29 százalékkal volt kisebb. Van tehát mit tenni annak érdekében, hogy ez a szomorú állapot megváltozzon. A gazdák körében szükség lenne olyan élénkítő intézkedésekre, amelyek elősegítik a tenyésztői kedv javítását. A tanulmányútra közvetlenül azután került sor, hogy a magyar Parlament elfogadta a kamarai törvényt. így ennek ismeretében tájékozódhattak arról, hogyan működik a német és a holland kamararendszer, a vállalkozók szakmai és gazdasági támogatása, érdekeik képviselete. A kamarai törvény elfogadására égető szüksége volt a magyar gazdaságnak. Az IPOSZ a törvény tervezete óta támogatta ezt a törekvést, részt vett előkészítésében, és jelen lesz a szervezetek megalakításánál. Az előkészítő bizottságot a megyei főjegyző állítja össze, tagjai sorába kizárólag gazdasági érdekképviseletek jelentkezhetnek. Gyetvai József, a Területi Szövetség elnöke fontosnak tartja a bejegyzett érdekképviseletek széles körű tájékoztatását, hogy minél többen részt vehessenek a munkában. Az eddigi 123 jelentkező között sajnos jócskán akadnak olyanok, akik nem kísérték figyelemmel a kamarai törvény meghozatalát, nem ismerik paragrafusait. Sokan vannak, akik jelentkeztek, de épp vállalkozásuk profilja miatt nem tartozhatnak az előkészítő bizottságba. Az IPOSZ helyi vezetősége reméli, hogy Heves megyében is a törvényben előírtaknak megfelelően, a megjelölt határidőn belül megalakulnak a gazdasági kamarák, és megkezdik hatékony, a vállalkozók segítségét biztosító munkájukat. A tagság mindenki számára kötelező. Megyénkben három gazdasági kamara alakul: Kézműves-, Ipari-Kereskedelmi és Agrárkamara. Működésük feltételei és szabályai a Magyar Közlöny idei 31. számában olvashatók.- Nem kisebb, a gazdálkodók érdekeit védő tömörülésről van szó - tájékoztatott Horváth Gyula, az Égri Ipartestület elnöke. A megyei gazdasági kamarák a megyei önkormányzatok társszervei lesznek. A főtitkár státusa megegyezik a megyei főjegyzőével, csak a gazdaság területén végzi munkáját. Az elnököt választják, beiktatásához a köztársasági megbízott ellenjegyzése szükséges. A megyei önkormányzatok a kamarák megkérdezése nélkül a jövőben nem hozhatnak a gazdaságot érintő döntéseket. A kamarák kizárólag ilyen kérdésekkel foglalkoznak majd, a politika különböző területei továbbra is a megyei önkormányzatok hatáskörében maradnak.- A kamara feladatai közé tartozik a vállalkozók pontos regisztrálása, érintett lesz a tanuló-, a mester- és a szakmunkásképzésben, tagjaiból állnak majd a szakmai vizsgabizottságok is. Fő funkciója azonban az üzleti, gazdasági információk beszerzése, továbbítása, valamint a területfejlesztés, a különböző programok elkészítése lesz. Mindezek kizárólag a kamarákon keresztül valósulhatnak meg. Ezért lesz kötelező a tagság mindenki számára. A kamarák tevékenységéhez még egy nem kevésbé fontos feladat is tartozik: Ez a környezetvédelem. Két év múlva lépnek életbe a kidolgozott új környezetvédelmi törvények, amelyek a Közös Piac országai számára egyaránt kötelezőek lesznek. Egy érzékletes példa arra, mit is jelent a kamarák környezetvédő tevékenysége. Égy münsteri asztalosmesternek be kellett záratnia műhelyét, mert a hulladékégető kemencéje káros anyagokat bocsátott ki. A kinti gazdasági kamara környezetvédő és jogi szakemberei is megvizsgálták az ügyet, az ő segítségük biztosított védelmet az asztalosnak. Az okozott kárt a kazánt gyártó cégnek kellett megtérítenie, hiszen az ő terméke nem felelt meg a környezetvédelmi előírásoknak.- A kamarák a vállalkozók érdekeiben tevékenykednek majd, és egyben meggátolják az olyan vállalkozások létrejöttét, melyben a tulajdonos a gyors meggazdagodás reményében felelőtlenül köt üzletet, fedezet nélkül, és a kész produktum minőségen aluli. Én nagyon bízom abban, hogy ezek a gazdasági kamarák segítik majd a vállalkozásokat, és garanciát biztosítanak a magyar gazdaság talpraállításá- hoz. Hatályba lépett a szövetkezeti törvény módosítása. Erről a Földművelésügyi Minisztérium tájékoztatta az MTI-t. A módosítás példaként említi a kívülálló üzletrész-tulajdonosok korlátozott tulajdonosi jogainak bővítését, valamint a szétválás megkönnyítését. A kérdések megoldására speciális jogszabályokat alkottak a mezőgazdasági szövetkezetekre. A törvénymódosítás valamennyi szövetkezeti típusra előírja a kívülálló üzletrész-tulajdonosok közgyűlésre való kötelező meghívását. Megakadályozza, hogy a megismételt közgyűlést az eredetivel azonos napon tarthassák meg. A tagok munkajogi viszonyát egyértelműen a Munka törvénykönyvének hatálya alá helyezi. Megszünteti a fel nem osztható és a tartalékalap képzésének kötelezettségét. Egyszerűsíti a szétválás intézményét. A korábbi szigorú döntés- hozatali szabályozást azzal enyhíti, hogy az összes tag kétharmados szótöbbsége helyett a határozatképes közgyűlésen jelenlévők kétharmadának szavazatához köti a szétválás kimondását. A mezőgazdasági szövetkezetek esetében érvényesül a több településre kiterjedő szövetkezet településenkénti szétválásának megkönnyítése. Lehetővé válik a személyes közreműködéshez kötődő eredményfelosztás szabályaitól való eltérés is. Bozsó Bea A GAZDASÁG HÍREI Üzletemberek három országból A Magyar Gazdasági Kamara és a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány támogatásával portugál-spanyol-görög üzletemberek találkozójára kerül sor május 26-27-én Budapesten. Ezen 14 spanyol, közel ugyanennyi görög és mintegy 10 portugál cég vesz részt különféle élelmiszer- ipari, vegyipari, építőipari, faipari, gépipari és gépipari felszereléseket gyártó területről. A külföldiek szándéka kereskedelmi megállapodások kötése, kooperációs gyártási szándékok egyeztetése, ügynökségek, képviseletek, vegyes vállalatok alapítása Magyarországon. Részletes információt kaphatnak Egerben, a 312-989-es, illetve Budapesten a 118-5300 telefonszámon. Román kapcsolatok A Dél-magyarországi Kereskedelmi és Iparkamara, valamint az Aradi Kereskedelmi és Iparkamara többesztendős együttműködése keretében üzletemberek találkozójára került sor Aradon május 11- 12-én. A résztvevők áttekintést kaptak a külföldi befektetések romániai szabályozásáról, vámjogi és eljárási kérdésekről, kereskedelemtechnikai szabályokról. Ajánlatokat tettek Külföldi és magyar cégek vásárolnának ipari feldolgozás céljára: válogatott uborkát konzervipar részére, mélyhűtött gyümölcsöt-zöldséget, almaié- és meggy-koncentrá- tumot. Svájci bútorgyártó cég vásárolna Magyarországon asztalosműhelyt famegmunkáló gépekkel, fröccsöntő berendezésekkel, további kívánalom, hogy kamionnal megközelíthető legyen. További felvilágosítás a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamaránál Eger, Dobó tér 6/A. Telefon: 36/312-989. Ipari termékek a volt NDK területén Az Európai Közösség Tanácsa idén márciusban rendeletet hozott, hogy vámmentes bevitelt biztosít a volt NDK területére. Az ipari termékek bevitelére vámmentesen van lehetőség, amelyet december 31-ig meghosszabbítottak. Lényeges változás viszont, hogy a kedvezmény nem vonatkozik az agrártermékekre, az ipari anyagokra és a szolgáltatásokra. o a 3 t U) ELOSZOR bennünket keressen ha LAKÁST, HÁZAT vásárolna ha AUTÓRA, haszongépjárműre gyűjt ha vállalkozásához BERUHÁZNA 60 havi KAMATMENTES RÉSZLETRE 108 havi KAMATMENTES RÉSZLETRE az ország bármelyik településén, akár magánszemélynél, akár kereskedőnél, A MAGYAR HITELBANK GARANCIÁJÁVAL. VÁSÁROLJON RÉSZLETRE! INGATLANT: lakást, házat, irodát, üzletet, nyaralót stb. 770.000 Ft-os összegnél: 9574 Ft/havi részlet jnRnl 1.100.000 Ft-os összegnél: 13.680 Ft/havi részlet 1.430.000 Ft-os összegnél: 17.782 Ft/havi részlet 2.200.000 Ft-os összegnél: 27.358 Ft/havi részlet AUTÓT: használtat vagy újat (bármilyen típusút) f-r\ pl. LADA 10.000 rt/hó, SUZUKI 9.700 Ft/hó, RENAULT 12.000 Ft/hó, OPEL 11.000 rt/hó, FIAT 9.700 Ft/hó, MAZDA 14.600 Ft/hó, BMW 24.000 Ft/hó, MARUTt 9574 Ft/hó. SEAT 12.000 Ft/hó. FORD 12.000 Ft/hó, DAIHATSU 9.000 Ft/hó PEUGEOT 13.400 Ft/hó, és még VW 14.600 Ft/hó, bármilyen típust) Eger, Technika Háza Klapka Gy. út 1/B. IiI/137. Tel.: 36/412-413 Gyöngyös, Energia Szálló Róbert K. u. 19. Tel.: 37/311-363. Az agrárkistermelők hat forintja is visszajár... A mezőgazdasági kistermelők az útalapról szóló törvény módosítása következtében mintegy 150 millió forintot igényelhetnek vissza. Az elfogadott törvény a befizetés rendjét is módosította. Több apróbb változtatás mellett két ponton módosította jelentősen az útalappal kapcsolatos törvényt a Parlament. Az egyik a befizetés rendje. Korábban a forgalmazónak kellett befizetnie az útalapot. Az importliberalizálás miatt meghosszabbodott a forgalmi lánc, és ez visszaélésekre is módot adott. A új előírás szerint az importőr és a termelő fizet - éppen úgy, ahogyan az adót és a környezetvédelmi díjat. Ettől a megoldástól a törvényalkotók ellenőrizhetőbb fizetési rend kialakítását remélik. A másik lényeges változás az útalap visszaigénylése. Eddig ugyanis a mezőgazdaságban dolgozók közül csak a vállalkozók igényelhették vissza gázolaj-, illetve ipari tüzelőolaj-költségeikből a literenkénti hat forintot, a kistermelők nem. A törvénymódosítás most a visszaigénylés lehetőségét a kistermelőkre is kiterjeszti. Bár végleges adatok még nincsenek az elmúlt évről, a KHVM szakértőinek becslése szerint eddig is milliárdos nagyságrendű volt az útalap-visszaigénylés. A számítások szerint a kistermelők mintegy 150 millió forintot igényelhetnek majd visz- sza. Ennyire becsülik a szakértők ezen a területen az érintettek igényét. A miniszter állapítja meg az új energiaárakat A Parlament törvényt alkotott a villamos energiáról, amely szabályozza a termelést, az árakat, illetve a műszaki biztonsági berendezéseket is. Erőmű létesítésére, bővítésére a Magyar Energia Hivatal csak akkor adja meg az engedélyt, ha a vállalkozót pénzügyi-gazdasági szempontból alkalmasnak minősíti. Húsz megawatt teljesítmény alatt közcélú elektromos erőmű engedély nélkül is létesíthető - a kormány rendeletileg egy megawattnál húzta meg a határt. A villamos energia termelői: átviteli, elosztási és szolgáltatási árát úgy kell meghatározni, hogy az tartalmazza a befektetések, valamint a hatékony működtetés költségeinek megtérülését és a tartós működéshez szükséges nyereséget is. Az eredeti törvényjavaslat ezen túlmenően csak az 1990. évi ártörvényre hivatkozott. A módoítás nyomán ezt a törvényt csak 1996 végéig lehet alkalmazni. Ugyanakkor részletes szabályok születtek az energia- termelők árképzésére is. Eszerint figyelembe kell venni a tartalékkapacitások költségét ugyanúgy, mint a környezetvédelmi és a garanciális kötelezettségeit. A fogyasztói árak nem tartalmazhatnak indokolatlan megkülönböztetéseket: előnyöket vagy hátrányokat a különböző fogyasztói csoportok között. Az árképzés és alkalmazás részletes szabályait a Magyar Energia Hivatal alakítja ki. A konkrét árakat pedig rendeletben állapítja meg az ipari és kereskedelmi miniszter.