Heves Megyei Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 101-126. szám)

1994-05-03 / 102. szám

4. oldal Horizont 1994. május 2., hétfő Kesergő az útszéli keresztekről A • 1 // // 1 // • 1 ** •• A A Az idő orlo fogai kozott Valamikor városok, falvak előtt, dombtetőn és hegycsúcson nagy reménnyel, hittel állították a kereszteket, a kő- és pléh Krisztuso­kat: feltartóztatják a gonoszt, a gyűlöletet távoltartják az emberi közösségektől. Azután a huzatos időkben, az érdekek lángjától és parazsától függően megíródott, majd beteljesült e jelképek sorsa is. Emlékszem gyermekkoromnak arra az időszakára, amikor Szol­nok megyében egyik napról a másikra eltűntek a termelőszövetke­zet területéről azok az oroszlánfejes, kereszttel védett fürdők és Jé- zuskák, melyeket az egykori nagybirtokosok készítettek. Először ledöntötték őket, hogy okuk legyen a „hulladékok” elszállítására. Azután betöltötték velük a kátyúkat. Heves megyében kicsit kímé­letesebben őrli az idő a keresztény emlékeket (templomokat, ká­polnákat, útszéli Krisztusokat). A megkülönböztetett figyelmet ki­érdemlő „kisebbség” gyakran friss virágot is kap, míg a „többség” ugyancsak szomorú sorsra ítéltetett. Elvadult bokrok, tarackok, repkények fojtogatják, fák és reklámtáblák takarják őket, egykori tsz udvarokon, elvadult útszéleken. Hihető-e, hogy egykor kitisztul minden (tisztújítástól függetle­nül) nemcsak a fejekben, hanem a múlt örökségében is? Hátha végre friss levegővel átitatott gondolatok ébrednének egy útszéli, kereszt feltűnésének pillanatában is? Sziki Károly Hogyan poroljuk ki a kerti gyepszőnyeget? Elérkezett a téltől nyílván meg­viselt füves területek tavaszi karbantartásának ideje. A gyepszőnyeg „kiporolá­sát” kezdjük a tavaly elterített komposztföld el nem bomlott részeinek és egyéb maradvá­nyoknak az eltakarításával. En­nek egyszerű módja az alapos átgereblyézés, amellyel egyben lazítjuk, levegőztetjük a talaj felületét, s több kevesebb mo­hot is eltávolítunk a fűtövek közül. A kopár gyepfelületeket vi­szont legjobb 1:3 arányban ke­vert komposzttal és homokkal beszórni és egy kicsit letapo­gatni. Ezután vessük be jó mi­nőségű fűmaggal, amelyből négyzetméterenként elegendő 3-4 deka. A fűszőnyeg foltozá-. sának leggyorsabb, biztos módja egyébként a gyeptéglá- zás - a fűmag vetéséhez ha­sonló előkészítés után. Ne feledkezzünk el arról sem, hogy esedékes a fűfelüle­tek nitrogén műtrágyázása. Ez alkalommal az éves műtrágya­adag egyötödét, azaz négyzet- méterenként mintegy két és féldeka pétisót vagy kénsavas ammóniákot szórjunk szét. Próbaszünetben Kincses Elemérrel Az egri Gárdonyi Géza Színház következetesen építi kapcso­latait a határainkon túli magyar színházakkal is. Nem csupán vendégjátékokban, rendezöcserékben testesül meg ez a kap­csolat, a szellemi alkotóműhelyek találkozása kicsit több is ennél. Legutóbb Kassán nagy si­kerrel Shakespeare-t játszot­tak, most pedig Kincses Ele­mér, a marosvásárhelyi Nem­zeti Színház Magyar Tagoza­tának főrendezője készül Egerben Örkény István: Macskajáték című darabjának bemutatására. Ő is a szellemi műhelykapcsolatokat hangsú­lyozza először.- Úgy érzem, az egri szín­ház célkitűzéseiben és a meg­valósulásokban lelki rokon­ságban áll a marosvásárhelyi társulattal. Picit irigyen nézem azt a tényt, hogy itt milyen remek közönség van. És azt hiszem, azt sem minden szín­ház mondhatja el magáról, hogy Shakespeare-ciklust ját­szik.- Ön is ezt az egri palettát gazdagítja egy sajátos színnel, amikor itt van. Különös von­zódást mutat az abszurd, a groteszk felé. Az első Móricz rendezését egy Ödön von Hor­váth és két Örkény követi. Ta­lán itt éli ki szabadságát, vagy azt rendez, amit otthon nem il­domos?- Azt hiszem, otthon is az az ember vagyok, aki itt és fordítva. Hasonlókat rendezek Marosvásárhelyen is. Sőt, már kétszer is előfordult, hogy ott is, itt is ugyanazt rendeztem. Például a Mesél a bécsi erdő marosvásárhelyi előadásával - amit Egerben is megrendez­tem - a kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak Fesztivál­ján fődíjat nyertünk. Rendkí­vül szeretem a nyitott, kérdés- feltevő, gondolkodható szín­házat.- Tovább is gondolja mon­dandóját más kifejezési for­mában is. Most jelent meg a közelmúltban egy abszurdoid drámája...- Ami nem is biztos, hogy abszurdoid... Egyébként ez most már a hetedik drámám. Ezt 1983-ban kezdtem el és 1993-ban fejeztem be. Erre mondta SAütö András, aki szakmailag is atyai jóbarát, vagy húsz éve együtt járunk horgászni: „No, Elemér, ezt nem sietted el!”- Mit tudhatunk meg az új műről?- A címe: KOPORSHOW. Nagyon sok koporsóról van szó benne, melyekből életre kelnek: Lenin, Sztálin, Chap­lin, Marylin Monroe, Kleo­pátra, Petőfi és így tovább... Ez egy játék a történelemben, a történelemről. Elolvasható a Látó című folyóiratban.- Most pedig Örkény Macs­kajátéka készül Egerben. Mi­ért ezt az Örkényt választotta?- Hazudnék, ha azt monda­nám, hogy én választottam. A darabot az egri színház, illetve Gáli László ajánlotta, és én nagyon hamar megszerettem. Hiszen arról szól, amit minden öregedő ember átél, vagy átél­het: „van-e jogunk bolondul, önfeledten, kétségbeejtő mó­don szeretni egy bizonyos időn túl?” Azt hiszem, az em­ber szíve a halála pillanatáig ugyanolyan szenvedélyekre képes. Amíg lesznek csodá­latra méltó középkorú vagy öregebb nők és férfiak, akik mernek szeretni, addig ez a darab aktuális marad.- Küzdelemről, szerétéiről beszél meggyőzően. A min­dennapi életben Kincses Ele­mér, az ember, mivel küzd, mit szeret?- Én ma nem küzdők senki­vel - neveti el magát oldottan -, nagyon boldog vagyok. Hi­szen ma három éves a kilá­nyom, Kincses Kata. Most biz­tosan készül arra otthon, hogy estefelé elfújja azt a három ki­csi gyertyát, ami a tortácská- jára távollétemben is biztosan rákerül.- Értsem úgy, hogy a szere­tet, a szerelem mindent le tud győzni?- Ez így slágereim. Nem is vagyok biztos benne, hogy le tud mindent győzni. De, hogy nem szabad megfutamodni a hatalmas kihívások elől, az biztos... Az ügyelő-hívás jelzi, a szí­nészek várják a rendezőt. A közönség pedig a bemutatót. Ki-ki a maga dolga szerint... (P. Bruder Áron) Sajtópontok Nagy feltűnést keltett az Észak-Amerikában és néhány nyugat-európai országban le­folytatott felmérés a sajtó hite­léről. Tízezer amerikait és eu­rópai válaszából kiderült: az emberek zöme hisz a televízió­nak, a rádiónak és a sajtónak. Arra a kérdésre, hogy mit szeretnek a legkevésbé a nem­zeti sajtóban, a kanadaiak, a németek és a mexikóiak a szen­zációhajhászásról; a franciák és a britek a személyiségi jogok, a privátszféra gyakori megsérté­séről; míg az olaszok, a spanyo­lok és az amerikaiak az objek­tivitás hiányáról panaszkodtak. A sajtóhoz való viszonyt jelzi, hogy Angliában hódít a médiák együttműködése. En­nek legújabb példája, hogy a hí­res Mirror-lapok bekapcsolód­tak az ITV magántelevízió nép­szerű "Fogadjunk, hogy..." című játékos vetélkedőjébe. A Daily Mirror és vasárnapi testvérlapja, a Sunday Mirror már régebben képekben gazdag előzetest közölt azokról a neves személyiségekről, akik a hét­végi televíziós show-ban fel­lépnek. Okos reklám-szakemberek ezt fejlesztették tovább közös játékká, ami valóságos pénze­sőt hozott minden résztvevő­nek. A dolog lényege: a "Fo­gadjunk, hogy..."-ban megje­lenő hírességek a játék során jó- és rosszpontokat kapnak. A Mirror-lapokban megjelent tipplapokon az újságolvasók, tv-nézők előre megpróbálják kitalálni vagy legalábbis meg­közelíteni a képernyőn szerep­lők pontszámait, s ezért komoly pénzjutalmat kapnak. Arcvonások Eger művelődéstörténetéből Egy értékes - s a búvárkodó új­ságíró számára is hasznosan forgatható - kiadvány került a kezembe a minap. Mindjárt hozzá kell tennem az előbbiekhez, hogy már most a ritkaságok közé tartozik az egri érseki levéltáros, Kiss Pé­ter által összeállított monográ­fia, mert - az Érseki Gyűjtemé­nyi Központ kiadásában, vala­mint néhány önzetlen szponzor támogatásával - mindössze 300 példányban jelent meg. Az Arcvonások Eger műve­lődéstörténetéből 1944-ig című igényes - bár a teljességet ob­jektív okok miatt nem Ígérő - munka tulajdonképpen egy ko­rábbi mű témaválasztási ötletét viszitovább. A témában kutatók, s a lelkes érdeklődők jól ismerik azt a ki­adványt, amely - Őket idézik az egri utcanevek címmel - konk­rét információkat ad arról a 150-155 személyről, akiknek a nevét utcatáblákon olvashattuk korábban, s zömüket megtalál­juk manapság is. Az 1988-ban megjelent gyűj­temény fogadtatása ösztönözte a szerzőt arra, hogy egy olyan életrajzi gyűjteményt állítson össze, amely immár egy bő­vebb kör - a művelődéstörténet - hajdan jeles személyiségeit vegye sorra. A szerény küllemű kötet fel­becsülhetetlenül értékes és gazdag anyagot tartalmaz: több mint 300 - ABC sorrendbe sze­dett - életrajzi, illetve egri vo­natkozású szócikk utal a törté­nelmi városban élt, munkálko­dott, avagy Egerrel a művelő­dés valamely ágán keresztül kapcsolatba került botanikus, csillagász, egyesületalapító, előadóművész, építész, festő, filmrendező, fotóművész, hely­történetkutató, író, irodalom- történész, iskolaalapító, kar­nagy, kisdedóvó, költő, könyv­kereskedő, könyvtáros, lapala­pító és -szerkesztő, levéltáros, mecénás, mérnök, mozitulajdo­nos és -igazgató, múzeumala­pító és -irányító, műgyűjtő, művészettörténész, néprajzku­tató, nyomdász, pedagógus, amatőr színész, szobrász, törté­netíró, újságíró, várfeltáró, il­letve zeneszerző szellemi, kul­túrtörténeti és közéleti tevé­kenységére. Az 1993 őszén befejeződött gyűjtőmunka lehetővé tette, hogy a kötetben fellelhető le­gyen a „napi frissesség”: így például az 1992-ben elhunyt Óriás Nándor jogász-tanár, vagy Palos Bernardin ciszterci tanár-igazgató egri kötődésére való utalás. S ha már az időren­diségnél tartunk, érdemes meg­említeni a legrégebbi adatot, amely az 1400-as éveket idézi. Pontosabban Ludányi Tamás (?-?; 1424) püspök tevékenysé­gét. Mindez jelzi, hogy a források után kutató levéltáros hatalmas anyagot tekinthetett át, a bő­vebb személyi és függeléki rész közreadásának csupán az anyagi és a terjedelmi keretek szabtak határt. Ez viszont ma­gában hordozza annak remé­nyét és lehetőségét, hogy a nagy igyekezettel és alaposság­gal dolgozó szerző a későbbi­ekben egy bővített, a mostani­nál részletesebb monográfiát nyújthasson át a téma iránt ér­deklődőknek. A szerző tervei szerint is kezelhetőbbé válik a mű, ha az általa közhasznúnak ítélt függelékbeli információkat kiegészítheti például tárgy­vagy foglalkozásmutatóval, a jelenleginél részletesebb szó­cikkekkel, netán hibajegyzék­kel. Miután ilyen jellegű munka még nem jelent meg Egerben, illetve Heves megyében, min­denképpen a szerző érdeméül szolgál a hiánypótlás szándéka és vállalása. Főként annak tuda­tában, hogy - bizonyos forrá­sok hiányosságai miatt - nem volt mindig lehetséges a fel­használt adatok helytállóságá­nak teljes ellenőrzése. Mind­ezeknek az esetleges hibáknak és/vagy tévedéseknek az elő­fordulása ellenére hasznos se­gédlet ez a kiadvány a témában kutatók, a helytörténészek, a tanulmányaikat kiegészíteni kí­vánó diákok számára. Az egyébként ingyenes pél­dányokhoz az érdeklődők az egri érseki palotában lévő Fő­egyházmegyei Levéltárban jut­hatnak hozzá. (szilvás) Bartels, az Oscar-díjas hotelkirály- Húsz éve élünk együtt és az­óta arról álmodom, hogy a fér­jemet, egyszer elviszem nya­ralni. Még akkor is, ha tudom: ez nála legfeljebb annyit jelen­tene, hogy ül az árnyékban és gazdasági szaklapokat olvas... A francia-kanadai hölgy, aki ezt mondja, Rachel asszony, az új német-amerikai hotelkirály Jürgen Bartels hitvese. A ma 53 éves férfiú a brémai Park Hotelben kezdte a szálloda- szakmában szokásos módon, londinerként. Ma a Radisson-hotellánc vezetője, akitől kileli a hideg a Hiltont, az Intercontinentalt és a többi, nem akármilyen rivá­list. Okkal. Amikor Jürgen Bartels tíz esztendeje elfoglalta modem bársonyszékét a menedzsment élén, a cég a szálloda a rangsor 98. helyén állt, ma a hetedik, és nyomulása a jelek szerint megállíthatatlan.- Van, aki bélyeget gyűjt - mondja Bartels -, én szállodá­kat. S gyűjteményemet átlag nyolc naponként gyarapítóm egy új szerzeménnyel. A legutóbbi szerzemény a kelet-berlini Palas Hotel. Ő nyitotta meg Moszkvában - már 1991-ben - az első ameri­kai vezetésű szállodát, a Ra- disson Szlavjanszkaját, ame­lyet a lengyelországi Scse- csinben, majd az immár füg­getlen Rigában követte egy-egy luxusszálló. A szakma nemzetközi ma­gazinja, a „Hotels” tavaly Bar- telst választotta „a világ leg­jobb szállodásává”, 1988-ban pedig - az első német szárma­zású amerikai üzletemberként — megkapta a legjobb mene­dzsereknek járó szakmai Os- car-félét, az Annual Business Leadership Awardot, az esz­tendő legjobb üzleti vezetőjé­nek járó elismerést). A 308 tagú, összesen 73 ezer 276 ágyas Radisson hotel­lánc az ötödik legnagyobb amerikai magánvállalkozás, a Carlson Companies része. A mammutcég alapítója, Curt Carlson 1983-ban saját­kezűig hozta Jürgen Bartelset Minneapolisba, hogy átvegye a szálloda-óriás kormányrúd- ját. Előzőleg a hatszáz hotellel rendelkező Ramada-láncot igazgatta. Amikor megyegyeztek, az új nagyfőnök azt ígérte a még nagyobb főnöknek, hogy az első tíz évben a cég forgalmát húsz százalékkal emeli. Nos, a konszern hotel-rész­legének bevétele 1983-ban, amikor Bartels belépett 0,6 milliárd dollár, 1992-ben pe­dig 2,8 milliárd dollár volt. Sikerének titka egy mélta- tója szerint az, hogy „két nem­zet legjobb tulajdonságait egyesíti és testesíti meg: az őszinte vendégszeretet ameri­kai szívélyességét és a lega­próbb részletekre is odafigyelő német alaposságot”.- Van benne valami - kom­mentálja a számára igencsak hízelgő ítéletet a hotelkirály. Az igényes vendégrétegnek ugyanis nem elég a széles mo­soly, hanem az is fontos, hogy az evőeszköz pontosan egy ujjnyira legyen az asztal szélé­től. Ferenczy-Europress HungaroLADA - HATVAN VEVOSZOLGALAT Garanciális és szavatossági ügyintézés Cím: Hatvan Móra F. u. 6. Tel.: 37/342-353/

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom