Heves Megyei Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 101-126. szám)

1994-05-13 / 111. szám

6. oldal Horizont 1994. május 12., csütörtök Az örökkévalóság kimerevített pillanata (Losonczy Ariel és Agárdy Ilona) (Fotó: Kaposi Tamás) Életünk teljességének kopott fényképe Azok az igazán jó színdara­bok, amelyek meghazudtolják a bennünk élő közhelyeket. Örkény István Macskajáték című tragikomédiája ezért vált szinte azonnal világhírűvé. Az öregedést ugyanis többnyire fájdalmas folyamatként szok­ták számon tartani. Pedig nemcsak a test és a szellem hanyatlását, az emberi élet al­konyát jelentheti. Megtestesül benne a megélt sors, a hosszú évek alatt összegyűlt öröm és fájdalom is. Ezért csodálatos gazdagságot foglal magában. Örkény művét sokfélekép­pen szokták értelmezni. Az egri Gárdonyi Géza Színház bemutatóján, amelyet Kincses Elemér marosvásárhelyi ven­dégrendező állított színre. Egy megkopott fénykép az egyik főszereplő: két fiaital lány sza­lad rajta valaki vagy valami felé. A felvételen látható nők már megöregedek, s több évti­zed múltán igyekeznek kiderí­teni a hajdani célt, s a végén jönnek rá: voltaképpen sorsuk elé futottak. Az előadásban azért válik tra­gikomikussá a szituáció, mert már idős korukban ismerjük meg őket. Elszálltak az évek, de legbelül a szép Szkalla lá­nyok ma is ugyanazok, mint egykor voltak. Egyikük szen­vedélyes és őszinte, másikuk visszafogott és arisztokratiku­san óvatos. Megtestesítik az élet megélésének kétfajta lehe­tőségét, ezért sokkal többet mondanak el a világról, mint amit saját sorsfordulóikban megmutathatnak!" Őrkény darabja nem klasz- szikusan felépített dráma. A szereplők nem egymással szemben, hanem egymás mel­lett beszélnek. Főleg telefonja­ikon keresztül értesülünk ar­ról, hogy mi is történik velük. Ritkán kerülnek egymással konfliktusba, mert valameny- nyien önmagukba zárva élik meg tragikumukat. Voltakép­pen ebből következik a komi­kum is: hosszú monológokat folytatnak, ezért magányuk egyszerre torokszorító és mu­latságos. Különösen azért, mert ha emberi nyelven nem is, „macskául” szót értenek egymással. Hangsúlyosan mondja el író és rendező, hogy ha az emberi beszéd el is fogy világunkból, valamilyen mó­don még megérthetjük egy­mást. A rendező látványos szín­padképpel értelmezi ezt a gondolatot. Üres képkeretek uralják a látványt, amelyekből hiányoznak a felvételek, mert nincs már mit megörökíteni. Csak a hajdani emlék maradt, s az a zaklatottság, amely űzi, hajtja a szereplőket. Mert meg akarnak felelni valamilyen vá­rakozásnak, legyen az akár külső, akár belső késztetés. A főszereplő, Agrády Ilona Orbánnéként az elpusztíthatat­lan, az öntörvényű asszonyt testesíti meg. Sokszor mintha nem is létezne számára a kül­világ, annyira csak belülre fi­gyel, csak érzelmeinek igaz­ságát fogadja el. Agárdy szinte nem is játssza, hanem megéli ezt az alakot. Ezzel a többi szereplőt is magával sodorja, ebben a több helyszínt is egyesítő térben körülötte „fo­rog a világ.” Az ő ellenpontja nővére, Giza, akit Losonczy Ariel alakít. Teste tolókocsiba szorított, lelke pedig a külső fegyelem kalodájába. A szí­nésznőt inkább segíti, mint gá­tolja a mozdulatlanság: így fe­jezheti ki jobban , hogy meny- műre lemondott az életről. Óvatos volt, ezért soha nem ment bele olyan őrült helyze­tekbe, mint húga. Ez az előadás elsősorban kettejük világszemléletéről, ellentmondásáról szól. Az, hogy Orbánnénak felborul az élete, s előkerül egy új ba­rátnő, aki elszereti régi kedve­sét, az emlékeket kavarja föl, s a jelenben, a mindenkori örökkévalóságban szembesíti mindazzal, ami elmúlt, mégis körülveszi. A rendező szépen építi föl a darabot, szinte minden szerep­lőnek van néhány olyan pilla­nata, amelybe teljes élete bele­sűrűsödik. Sajátos színt képvi­sel ilyen szempontból Bókái Mária a hitszegő barátnő figu­rájában, s Ats Gyula, aki Csermlényi Viktort alakítja. Egymáshoz sodródásuk okát éppen a Cs. Bruckner Adelai- dát megformáló Olgyai Magda mondja el: a kiérdeme­sült operaénekesnek nyuga­lom kell, nem csupán húsle­ves. Moravek Krisztina Egér­kéje mintha mindig fázna, esetlen, segítségre szoruló, aki magányos világunkban is ki­alakítja az egymáshoz tartozás nyelvét. Egy-egy szép pilla­nata Bajcsi Lajosnak és Fekete Györgyinek is van, amikor ki­bújik magányuk mögül a társra figyelő ember. A pincér szerepében Horváth Ferenc­nek is akad egy-két jó mon­data. Az egri előadásban életünk elmosódott képe sejlik fel: a pillanatba foglalt örökkévaló­ság. Szomorú darabot látunk, amelyet alig-alig vidámít meg a macskanyávogás. Gábor László Rákveszély - ráfogjuk a bagósokra... Hogy a dohányzás -t sok min­den más mellett - nem használ az egészségnek, aligha vitat­ható. Néha azonban szinte mu­latságos, ha nem volna szomorú az igyekezet, amellyel a harcos antinikotinisták a tényeket ki­tekerve támadnak. Manapság épp a passzív do­hányzás van soron. Egy harcos rákkutató például nemrégiben azt állította, hogy egyedül Ame­rikában évi 50 ezer halálesetet okoz a passzív dohányzás, mi több: úgy látszik, már a háziál­latokat sem kíméli. Egy kali­forniai állatorvos szerint ugyanis a dohányosok kutyája hajlamosabb a tüdőrákra, mint az egyéb ölebek. Ezzel szemben, amint Alain Feinstein, a Yale egyetem pro­fesszora a londoni The Ti- mes-nak. nyilatkozta: eddig egyedül az bizonyosodott be, hogy a dohányosok családjában egyhén nagyobb a hajlam az asztmára. A 70-es években több mint harminc tudományos program vizsgálta a passzív dohányzás és a tüdőrák kapcso­latát olyan házaspároknál, ahol csak az egyik fél dohányzott, és arra a megállapításra jutott, hogy nincs ilyen kapcsolat. A következő évtizedben az­után a tudománynak e területe is szektaharcok színhelye lett, s ebben az időben már számos „eredmény” bizonyította, hogy a dohányfüstöt passzívan el­szenvedni kényszerülők között magasabb a tüdőrákosok száma- néha bagósoknál is. Ezt bizo­nyította volna, hogy kemény dohányos férfiak felesége sű­rűbben betegedett meg tüdő­rákban, mint más családokban maguk a kemény dohányos fe­leségek. Alain Feinstein kutatásai - amit nemcsak a The Times-ben írt meg, de a Journal of Clinical Epidemiology-ban is közreadta- most cáfolni látszanak mind­ezt. A tüdőráknak két típusa van. Az egyik a tüdő hörgőit megtámadó pikkelysejtes forma, a másik pedig az adeno­carcinoma, amely a tüdő szélén lévő légzsákok mirigyszövetei­ből indul. Sir Richard Doll és Sir Aus­tin Bradford-Hill már az 50-es években megállapították, hogy a dohányosok tüdőrákját csak az előbbi forma okozhatja, mára pedig a tudomány azt bi­zonyítja, hogy abban a ritka esetben, ha a nemdohányos tü­dőrákot kap, ez mindig az ade- nocarcinoma-forma. Ami azt jelentené, hogy ugyanaz a cigarettafüst, ha do­hányos szívja be, egy bizonyos típusú rákot okoz, ha pedig az élete párja tüdőzi le passzívan, akkor másfajtát, a tüdő más he­lyén. Az antinikotinisták egyik válasza erre az (dr. Clark Heath az Amerikai Rák Társaságtól, hogy a „passzív füst” biztos még mélyebbre szívódik a tü­dőben. A másik pedig, amit Fe­instem professzor maga mond el a The Timesban: egy ameri­kai egészségügyi szakember közölte vele, hogy „tudomá­nyos szempontból ez ugyan ba­romság, de nemes ügy érdeké­ben történik: ráfogjuk a bagó­sokra és így érjük el a füstmen­tes társadalmat”. E heti film- és videopremierek Beverly Hill—dili Amikor a Clampett család olajra talál a mocsárban, úgy döntenek a família tagjai, hogy egy új, vagyonukhoz méltó lakhelyet keresnek maguknak. S a gondolatot tett követi: „természetesen” Beverly Hillsbe költöznek, ahol hom­lokegyenest eltérő életformák próbálnak megférni egy csár­dában... A helyzet éppen ezért egyre csak bonyolódik, emiatt persze a következmények nevetséges szituációkkal járnak. A vígjátékot az egri Uránia mutatja be. Wayne világa 2. Wayne valami roppant értelmes dolgot szeretne művelni, s ez nem más, mint egy maratoni koncert, amely majd Waynes- tock néven írja be magát a rock-történelembe. Hamarosan azonban meg kell tapasztalniuk - Garth-nak is - nem egyszerű munka összehozni egy nagy­szabású rockfesztivált. Las- san-lassan kialakulnak a kö­rülmények, most már „csak” az a kérdés; ki fog fellépni? A fil­met az egri Uránia moziban nézhetik meg. A rádió aranykora A 30-as években New Yorkban játszódik Woody Allen kiváló vígjátékának a cselekménye. Egy kisfiú a film főhőse, aki va­lóságos áhítattal tekint a kulti­kus dobozra, a rádióra, amely­ből minden délután az Álarcos megtorló meséje szól... Woody Allen egyik legere­detibb vígjátéka megtalálható a Videotop videotékában. Egy mozgalmas jelenet a Wayne világa (2) című filmből Gépkocsikat vizsgáztat a király Őfelsége... Az uralkodó kissé olajos ove- rallban áll a szerelőhíd alatt és elmélyülten szemléli a Volks­wagen Golf alvázát. Az uralkodó ráadásul ezt nem hobbiból teszi, hanem azért, mert ez a tanult mester­sége, foglalkozása, s mert tu­lajdonképpen ebből él - ezért is kívánkozik a címlap-sztori a Guinness Rekordok Könyve ér­dekességei, nemzetközi furcsa­ságai közé. A dolgot még rendhagyóbbá teszi, hogy Őfelsége bőre bi­zony szénfekete, a műhely pe­dig Németország nagy kikötő­városában, Ludwigshafenben van, a Morgen Strasse 8. számú házban. A felség neve Cephas Ban- sah és népe a műhelytől mintegy hatezer kilométerre él, az afrikai Ghánában, közel a togói határhoz. Egy király Ghánából? De hi­szen Ghana köztársaság. Nincs ellentmondás: a fekete konti­nensen gyakori, hogy a függet­lenség kivívása után egy-egy ország a köztársasági állam­formát választotta, miközben a dzsungelek mélyén, korlátozott helyi hatalommal, megmarad­tak a törzsi királyságok. Ludwigshafeni nevén Herr Bansah immár 23 esztendeje él némethonban, ugyanis ide nő­sült. Neje, Gabriele asszony természetesen hófehér és aranyszőke, és rossz nyelvek szerint otthon ő viseli a nadrá­got, pardon a koronát. Ha megszólal a telefon a tá­voli bozót-fővárosból, Hahóé­ból, négyezer alattvaló korlát­lan urának ki kell ódalognia a konyhába, mert Frau Gabriele parancsa szerint államügyek csak a konyhában intézhetők. Márpedig az, hogy állam­ügyek miatt cseng a telefon, azonnal kiderül. A király ott­honi helytartója, mellesleg édes bátyja, Fridolin ugyanis utasí­tást kapott a királynétól, hogy a hívás - három csengés, rövid szünet, majd újra három csen­gés - könnyen felismerhető le­gyen- így is havi ezer márkát köl­tünk telefonra - dohog Gabriele asszony, de férje közli, hogy ennek vége. A költség ugyan nem lesz kevesebb, de áttért a telefaxra.- Fridolin ugyanis gyakran hivatkozott arra, hogy valamit félrehallott, ezért döntött rosz- szul a négyezer alattvaló vala­melyikének ügyében. Á királynak Ghánában 83 (!) lánytestvére és csak egy fiú­testvére van, Fridolin, aki idő­sebb, tehát őt illette volna az af­rikai dzsungel mélyén álló, dí­szes trón. Ő azonban nem lehetett ki­rály, mert a törzsi törvények szerint balkezes nem foglal­hatja el a trónt. Hogy mi tilos még az ural­kodónak? Bal kézzel üdvözölni alattvalóit, káromkodni és „il­letlen mozdulatokkal” élni, va­lamint lerészegedni. Amikor Őfelségét .tavaly megkoronázták Hahóé nád- és pálmakunyhói között, az egyet­len komolyabb épület, a posta- hivatal előtt, az ünneplők kö­zött sok német volt. Köztük számosán olyanok, akiknek az autóját - többnyire szorgalmas kétkezi munkával, s állítólag nagy-nagy szakértelemmel - a koronás király készítette elő vizsgára. Ferenczy-Europress OTP GARANCIA BIZTOSÍTÓ RT. AzOTP-csopcrttogpa I Szerződéseink Heves megyei értékesítésére FŐ- ÉS MELLÉKFOGLALKOZÁSÚ ÜZLETI MUNKATÁRSAKAT KERESÜNK. Az eredményes munkához- versenyképes módozatokat (lakás-, vállalkozói, vagyon-, kötelező gépjárműfelelősség-, casco-, életbiztosítások)- magas szerzési és fenntartási jutalékot, céljutalékot- eredménytől függő költségtérítést- egyéb juttatásokat biztosítunk. Jelentkezésüket várja az első magyar bankbiztosító: Jelentkezni lehet a Heves megyei Verérképviselet 3300 Eger, Telekessy utca 7. Postafiók: 248; Tel.: 36/411-534; Fax: 412-401 (176)

Next

/
Oldalképek
Tartalom