Heves Megyei Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 101-126. szám)

1994-05-10 / 108. szám

1994. május 9., hétfő 7. oldal Dr. Szabó Tamás az új kárpótlási földkijelölésekről Nem sörre, hanem a részvényre szomjaztak a befektetők A kárpótlás egyben tőkeinjekció- Miniszter úr, változatlanul nagy az igény a kárpótlási je­gyek földre váltására. Minden­kinek jut föld?- A mostani, pótlólagos földkijelölések a jelenleg is­mert igények 82 százalékát elé­gítik ki, de folynak a tárgyalá­sok a Honvédelmi Minisztéri­ummal és a Kincstári Vagyon­kezelő Szervezettel újabb terü­letek kárpótlásba vonásáról. Meggyőződésem, hogy min­denki földhöz tud jutni.- Mi történt a kárpótlás foly­tán már magántulajdonba ke­rült földekkel?- A mezőgazdaság új erőre kapott, hiszen a kárpótlás nem­csak a kárpótoltak sérelmeinek vagyoni orvoslását szolgálja, hanem egyben tőkeinjekció is. Ennek is köszönhetően a parlag földek aránya már évtizedek óta nem volt olyan alacsony, mint ezen a tavaszon. A földtu­lajdonosok harminc százalék­kal több vetőmagot, négyszer annyi - 2 milliárd forint értékű- mezőgazdasági gépet vásárol­tak, mint tavaly ilyenkor. A magántulajdonú föld új lendü­letet visz a mezőgazdaságba - mindannyiunk hasznára.- A pótlólagosan kijelölt ál­lami földekre hogyan lehet majd licitálni?- Szeretném, ha a lehetősé­gekhez képest a helybeliek mi­nél több földhöz juthatnának. Ezért a kijelölt területek 50 százalékából - ha lesz rá igény- csak a helyiek vásárolhatnak. A fennmaradó területekre pedig bárki jelentkezhet az országból.- Mikor kerülnek árverésre a pótlólagosan kijelölt földek?- Ha minden jól megy, ez év júniusában a kárpótlásban ré­szesült állampolgárok már ezekre a jelenleg még állami tu­lajdonú földekre is licitálhat­nak. ABC a privatizációhoz Önkormányzat vállalata. 1994. január 1 -je óta az önkormányzatok gazdasági társaságot vagy szövetkezetét alapít­hatnak, ha vállalkozni akarnak. A már működő önkormányzati vállalatok ma­guk is kezdeményezhetik az átalaku­lást, amiről az önkormányzat dönt. Az ÁVU jogait ilyenkor az önkormányzat gyakorolja és értelemszerűen a föld fekvése szerinti önkormányzat nem kap részesedést a vállalat belterületi földje után. A létesítő önkormányzat amely­nek tartozásaiért kezesként öt évig felel. Önkormányzatok és privatizáció. Az átalakulást előkészítő vállalat köteles tájékoztatni a belterületi föld fekvése szerinti önkormányzatokat arról, hogy vagyonmérleg-tervezetében mekkora értékkel szerepel az önkormányzat terü­letén fekvő belterületi föld. A külterüle­tekre, mezőgazdasági, erdőgazdasági területekre nem vonatkozik ez a sza­bály. Csak a föld értékét kell figye­lembe venni, a rajta lévő építményt nem. A földérték megállapítása azért fontos, mert az önkormányzat akkora összegre tarthat igényt, ahogyan a föld értéke a vállalati vagyonmérleg főösz- szegéhez viszonylik. Az önkormányzat megállapodhat az AVÜ-vel abban is, hogy a létrejövő tár­saság részvényeiből, üzletrészeiből ré­szesedik, és így osztalékra lesz jogo­sult. »O A*Áll 4$ zrni i/. m 560 °Oo db ré\,énég Hyilván " " 9D/q e9ye, lOto&ISny?-*'lOnf Túh Je9yz( és a/an yijoi Von m. rPót< Jegyzési helyek: City Broker Értékpapír-forgalmazási és Befektetési Kft. Gyöngyös, Pesti út 51. Telefon: 37-311 -450, 317-395 New York Bróker Budapest Kft. Eger, Dobó tér 3. Telefon: 36-311-998, Gyöngyös, Almási R u. 2. Telefon: 37-312-258 Talentum Rt. Gyöngyös, Rákóczi út 4. Telefon: 37-311 -662 Gyöngyös, Bugát Pál tér 6. Telefon: 37-312-456 °'taif. TU,r yn.rtm V ' Hü Soproni Sörgyár(Cilf) Rés \V v swyyyy * v^r <Äimp\ MIC A SÍK A külföldiek többszörösen túljegyezték Kezdetben két hetet szántak a Kedvezményes Részvényvásár­lási Program kísérleti szaka­szának első felvonására. Ehhez képest túl sikeres volt a nyi­tány. A sörgyári részvényekért mindössze négy napig folyt a harc, a felajánlott 501.806 da­rabot túljegyezték. így már azok sem lehetnek maradékta­lanul elégedettek, akik - magu­kat szerencsésnek tudván - egyáltalán bejutottak a jegyzési helyekre. A kárpótlási jegyek­kel „fizető” alanyi jogosultak, valamint a részletfizetésre beje­lentkezők valószínűleg meg­kapják az igényelt mennyisé­get, ám a készpénzért vásárlók­nak bizonyosan jóval kevesebb jut, mint szeretnék. Pedig szá­mukra sem keveset, 200 ezer darabot kínáltak. A hatalmas érdeklődés ter­mészetesen elsősorban a gran­diózus reklámkampánnyal megtámogatott kedvezményes kínálatnak köszönhető. Hiszen ki ne szeretne kockázat nélkül nyerni? Az 5 éves, kamatmen­tes részletre vásárolható érték­papírnál ugyanis a 2000 forin­tos regisztrációs díj igazán semmi rizikót nem jelent. Ezzel a lehetőséggel élve jegyezték le a 300 ezer darab felajánlott részvény kétharmadát. A fenn­maradó egyharmad a kárpótol­taknak jutott, akik szintén nem kockáztatnak sokat. Sőt a meg­határozott cserearány (10 je­gyért 4 részvény) már eleve biztosította, hogy a törvény sze­rint 152 százalékos árfolyamon számítsák be a jegyet. Igazságtalanok lennénk azonban, ha a részvényjegyzés sikerének okát csakis a csábító kedvezményekben keresnénk. Hiszen ez magában a Soproni Sörgyárban rejlik. Egyszerűen arról van szó, hogy ez egy jó cég. A hét hazai sörgyár közül ez uralja a hazai piac 11 száza­lékát. Tavalyi árbevétele 2,7 milliárd forint volt, az adózás utáni nyereség 580 millió fo­rint. S noha a piacon uralkodó gyilkos konkurenciaharc nyo­mán 5,6 százalékkal kevesebb sört tudott értékesíteni, mint az előző évben, nettó árbevételét így is 11,4 százalékra tudta nö­velni. Mindez nagymértékben annak köszönhető, hogy a cég többségi tulajdonosa világhírű, és egyben igen tőkeerős szak­mai befektető. Az osztrák Brau Union AG Ausztriában 9 sör­gyár tulajdonosa és az ottani piac 60 százalékát tudhatja ma­gáénak. A Soproni Sörgyárban a közelmúltban, de még a mos­tani részvénykibocsátás előtt 75 százalékos részesedést szerzett. Segítségével már korábban is jelentős fejlesztéseket tudtak Sopronban megvalósítani, amelynek révén a minőség és az eltarthatóság egyaránt javult, új termékeket is meg tudtak honosítani, a régebbiek pedig külcsínre is vonzóbbak lettek. Amint Németh Árpád, a gyár vezérigazgatója elmondta, piaci részesedésük megőrzése, bevé­telük és nyereségük növelése érdekében továbbfejlesztik ve­vőközpontú kereskedelmi háló­zatukat. A reklám előnyeivel nem élhetnek - hiszen Magyar- országon tilos szeszes italt rek­lámozni, - ám áthidaló megol­dásként bővíteni kívánják azoknak a vendéglátóhelyek­nek a körét, ahol kizárólag sop­roni söröket forgalmaznának. Ezen túl sportesemények és sörfesztiválok rendezésével próbálják termékeiket még is­mertebbé tenni. Vagyis offenzív piacpolitikát folytatnak az osztrák partner marketing-tapasztalatainak fel- használásával. Hogy jövőjük ígéretes és biztos, annak alátá­masztására álljon itt két tény. A sörgyár minden egyes dolgo­zója és vezetője élt a lehetőség­gel, hogy részvényt vásároljon a számukra külön felajánlott keretből. Tehát ők belülről is­merik, bíznak benne. S ami még ennél is meggyőzőbb: a mostani nyilvános kibocsátás során a külföldi befektetők számára felajánlott részvény- csomagot szinte pillanatok alatt többszörösen túljegyezték. A viszonylag magas, 3800 forin­tos ár ellenére tapasztalt jelen­tős külföldi érdeklődés jó ómen a várhatóan növekvő tőzsdei árfolyam szempontjából. A ki­bocsátást előkészítő Creditan- stal Értékpapír Rt. munkatársai szerint nem fognak csalatkozni a jó hozamban reménykedő ha­zai befektetők sem. TALLÓZÁS A LAPOKBÓL Önprivatizációból 29 milliárdos bevétel A március 31-ével lezárult önprivatizációs programban már csak a néhány limitár alatti ajánlat vár döntésre - mondta a Világgazdaságnak Both János, az AVÜ igazga­tója. A két programban össze­sen 480 cég alakult át, eddig 406 adásvételi szerződést kö­töttek meg, 15-18 „elfuserált” ügy volt, öt tanácsadót zártak ki, és a bevétel eléri a 29 mil­liárd forintot. (Világgazdaság IV. 26.) Az ÁV Rt.-nél a KRP Vályi György, az ÁVÜ kisbe­fektetői privatizációs igazga­tója elmondta, hogy a KRP in­dulása a vártnál is jobban sike­rült, mert több mint 30 ezer kisbefektető élt a lehetőséggel. Ezek közül közel 20 ezren a részletfizetési ágon jutottak a Soproni Sörgyár részvényei­hez, az intézményi befektetők pedig tízszeresen túljegyezték azt. Az igazgató a további ter­vekről is tájékoztatót ad. A kisbefektetői privatizációs igazgatóság a mai napon való­színűleg átkerül az A V Rt.-hez. (Magyar Hírlap IV. 26.) Az ÁVÜ ellenőrzi a vezetőket Az Állami Vagyonügynökség kiterjeszti ellenőrzéseit. Már működik az a program, amely a befektetők megbízhatóságát vizsgálja. A többségi állami tulajdonú cégeknél pedig fel­mérik, hogy a menedzsment tevékenysége mennyire képvi­seli az állami érdekeit. (Népszabadság IV. 26.) Szakmai szempontokat hiányolnak A Kondor Adenauer Alapít­vány és a Tulajdon Alapítvány Privatizációs Kutató Intézete beszélgetést rendezett a pártok gazdasági szakértőinek rész­vételével. A résztvevők hang­súlyozták, hogy nagyobb nyil­vánosságot és áttekinthetősé­get kívánnak a pártok a priva­tizációs folyamatban, többsé­gük a tőkeemeléses privatizá­ciót támogatja. (Magyar Hírlap IV. 20.) Szelektálják a vállalatokat A gyorsított adóskonszolidá­cióban érdekelt 55 vállalat kö­zül kilenc esetében van esély a megegyezésre, 19 másik sor­sáról pedig még kemény alku­dozás folyik a bankokkal. A cégek egy részéről nem az ÁVÜ dönt, egy részüket pedig valószínűleg felszámolják - mondta Lajtai György, az ÁVÜ igazgatója. (Népszabadság IV. 21.) Túljegyezték az Universitast A világkiállítás elmaradása olyan erkölcsi kárt okozna, amihez képest a jogi követ­kezmények másodlagosak - jelentette ki Barsiné Pataky Etelka. Dr. Sárközi Tamás, a Buda­pesti Közgazdaság-tudományi Egyetem tanszékvezetője sze­rint világkiállítást csak úgy le­het szervezni, ha. nem hitet­lenkedünk. Tévesnek nyilvánította Demszky Gábor azon megál­lapítását, miszerint az Univer- sitas-kötvény népszerűsége jócskán elmaradt a várakozá­soktól. Mint mondotta, az első csomag már elkelt, a másodi­kat meg már túljegyezték. (Világgazdaság IV. 26.) Élelmiszeripari privatizáció Továbbra is jelentős az érdek­lődés a magyar élelmiszeripari cégek iránt. Az ágazat tulajdonváltásá­nak eddig tapasztalható ked­vező eredményei azt mutatják, hogy a társaságok működőké­pességének fenntartásához és versenyképességének növelé­séhez jelentősen hozzájárult az a megközelítően 2 milliárd dollár nagyságú külföldi tőke, amely az élelmiszeripari cé­gek értékesítésének köszönhe­tően áramlott eddig az or­szágba - nyilatkozta Raskó György, a Földművelésügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára. (Pesti Hírlap IV. 20.) 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom