Heves Megyei Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-100. szám)

1994-04-08 / 82. szám

HÍRLAP, 1994. április 8., péntek EGER ÉS KÖRZETE 13 A reneszánsztól a XX. századi magyar zenéig Az Egri Zeneiskola Kamara- együttese április 14-én belgiumi vendégszereplésre indul. ^ A négy növendék - Gulyás Éva, Martinovits Eszter, Németh Janka, Bisziriczki László -, va­lamint az őket felkészítő két ta­nár - Kovácsné Gulyás Zsuzsa, Kovács István - a brüsszeli ze­neiskola igazgatója meghívásá­nak tesz eleget. Műsorukban reneszánsz, romantikus és XX. századi magyar zenét szólaltat­nak meg blockflőtéken, gitáron, csembalón, klarinéton és zon­gorán. Az együttes április 12-én, kedden délután 6 órakor mutatja be műsorát az MMK dísztermében. Egri nyugdíjasok locsolóbálja A Nyugdíjasok Egri Érdekvé­delmi Szervezete ma délután 5 órakor a Munkáspárt egri szék­házában (Mindszenty Gedeon u. 12.) locsolóbált rendez. Min­den idős, kikapcsolódni vágyó hölgyet és urat várnak az immár hagyományos rendezvényre. Köszönet a novaji iskolások jótevőinek Novajon ismeretlen személyek behatoltak a község iskolájába, ahonnan magnetofonokat, fali­órát és készpénzt vittek el. Az eszközök nélkülözhetetlenek az oktatáshoz, a készpénz pedig a diákoké volt, amit könyvekre és kirándulásra gyűjtöttek. A No­vum Kft. üzletkötője a könyvre összegyűjtött előleget elen­gedte. A kirándulásra összera­kott pénzt sem kell újra befi­zetni, mivel Berecz László helyi vállalkozó biztosítja a buszt az utazáshoz. A jótevőknek az in­tézmény vezetői ezúton monda­nak köszönetét. Szeméttaposók Elkezdte próbaüzemét az egri városi szeméttelepen az új hul­ladéktaposó gép, amely lehe­tővé teszi, hogy minél nagyobb mennyiségű szemét elhelyezése legyen megoldható. A megye- székhely önkormányzata 10 millió forintot áldoz arra, hogy megfelelően, a környezetvé­delmi előírásoknak eleget téve tudják kezelni ezt a problémát. „Idegen ég alatt magyar szívvel” Ezzel a címmel készített össze­állítást Márai Sándor, Szilágyi Domokos, Dsida Jenő és Ká­nyád i Sándor műveiből Horváth István Radnóti-díjas előadó, versmondó. Műsorára a költé­szet napja alkalmából április 11-én, hétfőn délután 6 órakor kerül sor az MMK dísztermé­ben. Utána a Hobo Sapiens Színkör előadása látható „József Attila, hidd el, nagyon szeret­lek” címmel. Nosztalgia pop-rock Az egri Ifjúsági Ház új zenei programja az 50-es, 60-as, 70-es, valamint a 80-as évek muzsikáját kedvelőknek kínál érdekes zenei csemegét minden szombaton. Délután 5 órától este tízig várják az érdeklődő­ket. Az első zenés estre holnap kerül sor, amikor a Deep Purple híres dalai forognak a lemezen. „Mesteremberektől tanultam...” Kiszely Melinda babatervező Egerből indult. 1984-ben vég­zett a Dobó-gimnáziumban. Érettségi után gyermekfel­ügyelő a Siketek Általános Is­kolájában. 1986-tól a főváros­ban él, s a Radnóti Miklós Szín­ház jelmeztárvezetője. Minden­napi munkája mellett sok önálló kiállítást rendezett. Tavaly lát­hatta az egri közönség a Baba­ház című tárlatát, most pedig a Középkori piactér - ez éppen a 20. kiállítása - várja az érdek­lődőket az Ifjúsági Házban.- A családi kötődésen túl mi hozza vissza időről időre váro­sunkba?- Tetszik ez a hely, meg nosztalgiám is van egykori isko­lám után. Amíg a kiállításomat rendeztem, kint az utcán zajlott a városi diákigazgató-választás. Nagyon élveztem, szurkoltam a dobosoknak. Nekünk az idén lenne a tízéves osztálytalálko­zónk...- Művészi hajlamaidat kitől örökölted, honnan a sokoldalú­ság?- Műszaki családból szárma­zom, ahol mindenkinek jó keze van. Anyám gyermekkoromban mindig rajzolt nekem. A papám mérnök, ő is mindent el tud ké­szíteni. Arra tanított, ha valami megtetszik, meg kell csinálni. Zenélő, mozgó babáim meg­szerkesztésekor tanításának hasznát vettem.- Már a gimnáziumban meg­nyilvánult szunnyadó tehetsé­ged?- Az irodalom érdekelt, ké­sőbb meg kutató biológusnak készültem. Az irodalmat ma is művelem, egy könyvtervvel foglalkozom, és szívesen ren­dezem fiatal írók-költők önálló estjeit. De mégiscsak mocorgott bennem valami a gimiben, mert csináltam egyszer egy életnagy­ságú hippi-figurát. Jól el lehe­tett rejteni benne a „puskáin­kat”... A babamániám már ott előjött. És volt olyan dekorá­cióm a 4. osztályban, amihez szögesdrótokat vittem be..., de botrányosnak tartották, hát be­tiltották.- Hol tanultad a mesterség­belifogásokat?- Formázni tanultam, és kí­sérleteztem az anyagokkal. Volt kerámia- meg porcelánkorsza­kom, megismertem az anyagok vegyszerrel való öregítését... A színházban mindenfélét csinál­tam, még világosítani is megta­nultam. Néhányszor a tv-ben is kaptam munkát, és akkor lát­tam, hogyan kell bánni velük. A mesteremberektől tanultam a legtöbbet. A színház után most már olyan társasághoz szeret­nék tartozni, ahol a „babázás” lenne a munkám is. Titkos vá­gyam, hogy tervezhessek.- Témaválasztásaidnál főleg a gyerek nézőközönségre gon­dolsz. Egri kiállításodnak mi adta az apropóját?- A kiállítás „magja”, ihle- tője idősebb Pieter Brueghel Gyerrmekjátékok című festmé­nye. Az itt bemutatott anyag csak egy része annak a teljes­nek, ami a ’96-os Expo idején Tállyán kap végleges helyet gyönyörű környezetben, az ot­tani kastélyban.- Legközelebbi munkáid, ter­veid?- Csepelen, majd a Ferencvá­rosi Pincegalériában nyílik kiál­lításom. A közeljövőben kapok Kiszely Melinda két helyiséget műhelynek és raktárnak a kerület egyik iskolá­jában. Cserébe diszlexiás gye­rekekkel kell foglalkoznom. Ott már életnagyságú reklámfigu­rákat szeretnék tervezni... Egy általam felfedezett, nemrég el­hunyt festő, Bánsági András ki­állítását rendezem júniusban. Távolabbi tervem a „mesepa­lota”. Két művésztársammal gyerekeket oktatnánk benne. Nem ártana, ha a ferencvárosi gyerekek egy kicsit a kultúrába is belecsöppennének.- Mivel búcsúzol most Eger­től?- Felajánlottam egy babámat az Ifjúsági Háznak. Jó lenne az egri vár makettjét megcsinálni. Ha ilyen kéréssel fordulnának hozzám a városomból, nem bír­nék ellenállni... Ilosvai Ferenc A Ságvári téri gyep sorsáról Elvész a nagytályai sportpálya? Nyílt levélben fordult a nagytá­lyai önkormányzathoz Sumi Csaba és Kása Mihály a telepü­lés - egykor szebb napokat lá­tott - sportpályájának érdeké­ben. Mint azt az Andornaktá- lyán, Makiáron és Nagytályán terjesztett Önkormányzati Tájé­koztató legutóbbi számában megjelent levelükben írják, a község egyetlen pályáján tör­ténő telek-kialakításról a feb­ruár 26-i falugyűlésen lehetett először hallani. A lakosság vé­leménye alapján a sportpálya ezirányú hasznosítását ellenzők kétlik, hogy ez lenne a legsze­rencsésebb megoldás, hiszen helyette egy játszóteret min­denképpen ki kellene alakítania az önkormányzatnak. Ráadásul ezzel elveszne az egyetlen olyan terület, ahová szívesen járnak le a gyerekek, felnőttek egyaránt. Hevesi Sándor válaszában rámutatott: gondolniuk kell a közterületek gondosabb rend- bentartására, ám ez esetben igen nehéz feladatnak bizonyult, ' ezért vette fontolóra a testület, hogy a Ságvári téri focipálya helyén telkeket alakít ki. A pol­gármester ugyanakkor hangsú­lyozta: nem született még végle­ges döntés, van idő tehát meg­fontolni a teendőket. Éppen ezért a hivatal várja a település polgárainak észrevételeit ez ügyben. Iskola, látássérülteknek Két kétségbeesett egri anyuka, Poczok Frigyes né és Tukacs Lászlóné kereste fel szerkesztő­ségünket. Mindkettőjüknek lá­tássérült gyermeke van, de a legnagyobb gondot ellátásuk­ban az iskoláztatás jelenti. Egerben sajnos nincs olyan in­tézmény, azon fáradozik tehát a két szülő, hogy a megyeszékhe­lyen valamilyen speciális isko­lát alakítsanak ki a vak gyerme­kek számára. Nem hiszik el, hogy Egerben nem lehet beindí­tani egy rehabilitációs csoportot a megyeszékhely és környéke látássérült gyermekeiből. Jelenleg a szülőktől távol, 127 kilométerre tanulnak az is­kolások, s nemcsak a távolság, hanem az utaztatás is igénybe veszi a családokat. Panaszosunk elmondta: ahhoz, hogy időben odaérjenek, már fél hatkor vo­natra kell ülniük. Lapunkon ke­resztül kérik azoknak a szülők­nek a jelentkezését, akik ha­sonló gondokkal küzdenek, és azt szeretnék elérni, hogy gyermekeiket helyben taníttat­hassák. Az érdeklődők levélben vagy személyesen jelentkezzenek a Vakok és Gyengénlátók Megyei Szövetségénél (Éger, Kossuth L. u. 5.). Újból megütközik egymással a két elképzelés A híres egri Tábornok-ház hányattatásai (Folytatás az 1. oldalról) A testület így alapjában két részre szakadt, és bár nem lehet azt állítani, hogy a törésvonal egyértelműen a liberálisok, il­letve a lokálpatrióták között hú­zódik. Annyit azonban biztosan ál­líthatok, mind a Fidesz, mind az SZDSZ a kulturális célokat te­kintette elsődlegesnek, elfo­gadva ugyanakkor, hogy ezt a város önerőből képtelen finan­szírozni. Ezért javasoltuk, hogy bizonyos időre adjuk ki az épü­letet egy vállalkozónak bérbe - komoly megkötésekkel, szigorú feltételrendszerrel.-Az ellentétes álláspontok el­lenére - úgy tűnt - sikerült megegyezésre jutnia a közgyű­lésnek...- A végül elfogadott javaslat mögött valóban kompromisz- szum húzódik, hiszen az a meg­oldás, hogy az emeleti galéria mellett a földszinten egy ét­kezde működjön, hosszas egyezkedések után születhetett meg. E mögött leginkább a fel­újítás 25 millióra becsült költ­sége állt.- Mi lett az év elején kiírt pá­lyázat sorsa?- A művelődési iroda által ki­írt pályázat - érthető okok miatt - igen kemény feltételeket tar­talmazott. Ennek értelmében a főmérnöki irodának kell kidol­goznia azt a műszaki tervet, melynek alapján az épületet fel­újítani csak a műemlékvédelem felügyelete mellett lehet. Ez pe­dig - műemlék épületről lévén szó — fölöttébb szigorú megkö­tésekkel jár együtt. Mindezen túl a bérlőnek saját költségen kell kialakítania és működtetnie a már említett ga­lériát. A megkötések ellenére akadtak érdeklődők, ám mind­annyian csak abban az esetben vágtak volna a nem kis kocká­zattal járó üzletnek, ha az épüle­tet is megvehetik. Őket azonban a képviselő-testület „elhesse­gette”, így viszont kénytelenek voltunk érvénytelennek nyilvá­nítani a pályázati kiírást...- Ezek után mégis akadt két olyan vállalkozó, aki a már em­lített feltételrendszer mellett is vállalta a ház hasznosítását. Ve­lük mire jutott a város?- Valóban csak a pályázat ha­táridejének lejárta után jelent­keztek Szilágyi Sándor és Mikó Pál urak, mondván: csak most értesültek erről a lehetőségről, ugyanakkor teljesíteni tudnák az előírt feltételeket. A beje­lentkezésüket követően több­menetes egyezkedés kezdődött, ami ráadásul igen vontatottan haladt.-Mi volt ennek az oka?- Azon folyt a vita, hogy a vállalkozók szerint a jogi és jegyzői irodának - a feltételek ismertetéséért - 100 ezer forin­tot fizettek, ugyanakkor az épü­let kiviteli tervei 600-800 ezer forintba kerülnek. Emiatt azt kérték, előbb kössön velük szer­ződést a város, hogy ha már ki­fizetnek ennyi pénzt, legalább biztosak lehessenek benne: az nem ablakon kidobott pénz. Az iroda ezzel szemben azt mondta: amíg a kiviteli terveket nem mutatták be, nem kötnek velük szerződést. Ezért húzódhatott el ennyire a dolog, mígnem a polgármester úr beterjesztette: az épületet nyilvános liciten értékesítse a város. Ez a megoldás véleményünk szerint már csak azért is veszé­lyes, mert így teljesen kicsúsz­hat a város felügyelete alól en­nek az értékes műemléknek a Sorsa még mindig bizonytalan... sorsa, nem szólhat így bele, hogy hogyan őrizze meg az ál­lapotát az új tulajdonos, mire hasznosítsa, amire egyébként - éppen a belvárosban - már van is élő példa.- A vitás kérdésben végül ho­gyan foglalt állást a képviselő- testület?- A legutóbbi, március 29-i közgyűlésen a liberális vonal egyértelműen a kulturális célok és a ház el nem adása mellett tette le a voksát. Abban az eset­ben, ha a jelenlegi szerződés meghiúsulna, új előterjesztés után dönthet csak a képvi­selő-testület a ház további sor­sáról. Magam ugyanakkor úgy vélem, nem öngyilkos vállalko­zásról van itt szó, mi több, a ga­lériát is nyereségessé lehet tenni 2-3 éven belül. Azt tapasztal­tam: lenne igény erre, hiszen (Fotó: Szántó György) ma nincs a városnak igazi kiál­lítóterme, míg e terv megvaló­sulása esetén a bérlők vállalták, hogy egy évben 8 kiállítást is szerveznek, sőt a későbbiekben akár aukciókról is szó lehet. Komolyan gondolom, hogy az állítólag vállalkozásbarát ön- kormányzatunknak minden vál­lalkozást egyformán kell támo­gatnia, semmiképp nem szabad eleve rossz szándékot feltéte­lezni egyikről sem. A, s;jgr2ő- déstervezetünkben van., ajímyi garancia és fék, amellyél|Étad- juk védeni, hogy ne megfelelő irányba forduljon a Táborhok- ház további sorsa. Nem vagyok ugyanakkor biztos abban, hogy ezekkel a feltételekkel bárki is aláírja a szerződést. Úgy érzem, ezúttal zsákbamacskát árulnak a vállalkozónak egyes képvise­lők. Attól tartok, a jövőben a vállakozók igencsak meggon­dolják, hogy pályázzanak az önkormányzat valamely bérle­ményének hasznosítására vagy kezelésére. E szigorú szerződés- tervezet a jövőben kötelező ér­vényű lesz, és nemcsak Szilá­gyi, illetve Mikó urakat tüntet­ték ki vele. *** Lapunk legfrissebb információi szerint - mint az várható is volt - a két vállalkozó visszalépett bérleti szándékától, nehezmé­nyezve a közgyűlés eléjük állí­tott - a teljesíthetetlenség hatá­rát súroló - feltételrendszerét. Mint megjegyezték, a képvi­selő-testület egy részének bi­zalmatlansága, az emiatt kiala­kult légkör is közrejátszott dön­tésükben. A Tábomok-ház ügye így ismét a közgyűlés elé kerül, ahol - Katona Józsefné alpol­gármester-asszony szerint - várhatóan újból megütközik egymással a két elképzelés. Kühne Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom