Heves Megyei Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-100. szám)

1994-04-08 / 82. szám

TVR EXTRA — JÖVŐ HETI RÁDIÓ- ÉS TELEVÍZIÓMŰSOR 16 OLDALON HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, MEGYEI 1994. ÁPRILIS 8., PÉNTEK HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA V. ÉVFOLYAM 82. SZÁM ÁRA: 16,30 FORINT N A SIRÁIV AT. CGCR-FCLNCMCT Cgri út 18. u. t«l«p«n BCTONRCÉl, ZflflTSZeiV€NV HORGflNVZOTT HUZAL SZÖGAC€L, LAPOSAC6L stb. CSAK 1 HÉTIG 5% KCDVCZMCNNVCL KAPHATÓ Nyitva: H-P: 7.30-17.00, Szó: 7.30-12.00 Tel.: 17 óra után 36/320-900 EGER AZ IDÉN IS SOK EZER VENDÉGET VÁR. Ma már nemcsak a barokk műemlékek, a jellegze­tes utcák, a Dobó tér, a vár ritka látványosságai vonzzák ide a turistákat, hanem a különféle kulturális, eu­rópai színvonalú rendezvények is, amelyek egyben a világkiállítás „előjátékai”. Eger és körzete legfonto­sabb információit a 13. oldalon olvashatják. (Fotó: Perl Márton) Zárult a törvényhozók munkája Figyelmeztető sztrájk a Magyar Rádióban A Független Rádiós Szakszer­vezet sztrájkbizottsága figyel­meztető sztrájkot hirdetett a Ma­gyar Rádióban csütörtökön 11 és 13 óra, valamint 17 és 19 óra kö­zött. A döntés alapján a Krónika műsoridejét, a Falurádió ismét­lését és a Külpolitikai Figyelő cí­mű műsor adásidejét megrövidí­tették. A sztrájkbizottság a tör­vényes keretek között járt el — mondotta Győri László, a FRÁSZ elnöke. MOSZ-tiltakozás A Mezőgazdasági Szövetke­zők és Termelők Országos Szö­vetsége közleményben tiltakozik a termőföldről szóló törvény azon rendelkezése ellen, amely lehetetlenné teszi, hogy a szövet­kezetek és gazdasági társaságok termőföld-tulajdont szerezze­nek. A MOSZ szerint ez a korlá­tozás erőszakos beavatkozást je­lent a gazdasági viszonyokba. Latorcai János Kínában A kínai nemzetgazdaság ki­emelt fejlesztési projektjeiben való magyar részvétel lehetősé­geiről folytat tárgyalásokat Kí­nában Latorcai János ipari és ke­reskedelmi miniszter. Ä tárca ve­zetője a Kínai Állami Tervbizott­ság elnökének meghívására uta­zott négynapos látogatásra az ázsiai országba. Nem kell adóznia a Vöröskeresztnek A Magyar Vöröskeresztnek évente 50-60 millió forintnyi adót kellett volna befizetnie, ha a Parlament nem szavazza meg a szervezet adó- és illetékmentes­ségéről szóló javaslatot — mond­ta el az MTI érdeklődésére Szi­lárd István főtitkár. Az Országgyűlés tegnap dél­után tartotta ciklusának utolsó lenáris ülését. A képviselőkhöz eszédet intézett Göncz Árpád köztársasági elnök. Mint hang­súlyozta, munkájukkal sikerült megalapozni az űj, demokrati­kus Magyarország politikai és A pénzügyminiszter több te­kintetben módosította a deviza- szabályokat. Május 1-jétől a postai forga­lomban devizahatósági engedély nélkül az eddigi 3 ezer forint ér­tékű árucikkek helyett 10 ezer forint értékűt lehet kiküldeni. Emelkedik a külföldinek adható ingóság értékhatára. A jövőben belföldi devizahatósági engedély nélkül 20 ezer forintig ajándé­gazdasági intézmény- és jog­rendszerét. Boross Péter minisz­terelnök a kormány nevében bú­csúzott az Országgyűléstől: „ az idő távlatából, ha még ma vitat­ható is, ez a négy év korszakos je­lentőségű lesz a magyar történe­lemben* — mondotta. kozhat külföldinek ingóságot. Fordított esetben pedig a koráb­bi értékhatárt eltörölték. Az ed­digi 5 ezer forint helyett szemé­lyenként összesen 20 ezer forin­tot meg nem haladó értékű kül­földi pénzt tarthatnak maguknál a magyar állampolgárok. Erre nem vonatkozik a felajánlási kö­telezettség. Ugyancsak 20 ezer forintot meg nem haladó külföl­A még hátralévő előterjeszté­sek feletti határozathozatal után Szabad Györgynek, az Ország- gyűlés elnökének beszédével és a Himnusz eléneklésével zárult a törvényhozók négyéves munká­éi pénzt ruházhat át belföldi ter­mészetes személy más belföldi személyre devizahatósági enge­dély nélkül. A jelenlegi 25 ezer forint ér­tékhatár helyett a jövőben 100 ezer forintot meg nem haladó ér­tékű külföldön lévő ingóságot, illetve az arra megnyíló igényt nem kell bejelenteni. (Folytatás a 2. oldalon) Változások a devizaszabályozásban Horn Gyula Egerben „Párbeszédben maradni a társadalommal” Lezsák Sándor Kerecsenden „A nép megérdemli, hogy jobban éljen...” Választási nagygyűlést tartott tegnap este Egerben, a városi sportcsarnokban a Magyar Szo­cialista Párt. Az eseményre mindazonáltal nem csupán a po­litika csábította a érdeklődőket, hiszen fellépett például a tama- leleszi Szűk Mátyás Fúvósze­nekar, Markos György humo­rista és az egri Kenguru tánc - csoport. A körcsarnokot zsúfo­lásig megtöltő közönséget Ko- rózs Lajos egri MSZP-s képvi­selőjelölt köszöntötte, majd a párt megyei listavezetője, Kal­már Péter jelentette be: az MSZP Heves megyei listáját tegnap elfogadta az illetékes vá­lasztási bizottság. Ezt követően bemutatta pártja mind a hat He­ves megyei egyéni képviselője­löltjét. A rendezvény szónoka, Horn Gyula pártelnök beszédje elején azt ígérte, rövid lesz, nehogy lekéssék a jelenlévők a Tv-hír- adót. Mint mesélte, nemrég azt mondta neki egy polgármester, ő bizony nem rokonszenvezik egyetlen párttal sem. - Ha nem lenne az MSZP, magam sem vé­lekednék másképp - mondta erre a politikus. Pártja elképzeléseiről szólva kifejtette: a legfontosabb amit ígérnek kormányra kerülésük esetén, az, hogy tényleg azt te­szik majd, amit a programjuk tartalmaz. Másodszor pedig, igyekeznek ugyanolyan közvet­len kapcsolatban, párbeszédben maradni a társadalommal, ami­képpen eddig. A Magyar Szoci­alista Párt békében kíván élni a szomszédos országokkal, és bé­kében hazánk határain belül is. Ezután kérdések következtek a közönség soraiból. Arra a fel­vetésre, hogy Boross Péter má­jus 8-a után is szeretné az or­szágot kormányozni, ám hasz­nosabb lenne, ha csupán az au­tója kormányát tekerné, Horn megjegyezte: nem tudja, a mi­niszterelnök tud-e egyáltalán vezetni. A pártelnök később be­szélt arról is, hogy az uraknak nem kellene annyit foglalkoz­niuk a kommunizmussal, in­kább meg kellene nézni, hány köpönyegforgató van ebben az országban. Az embereket ugyanakkor nem ez érdekli, ha­nem az: mit kell tenni ahhoz, hogy kikerüljünk a kátyúból. Egy kérdés hangzott el arra vonatkozóan is, hogy tervezi-e az MSZP az önkormányzati törvény megváltoztatását. A pártelnök válasza: ezt majd az új Parlamentnek kell eldönte­nie. Az alternatívák a követke­zők: a ma hatályos törvény alap­ján lezajlanak idén ősszel a helyhatósági választások, vagy pedig azokra csupán 1995 őszén kerül majd sor, már egy új tör­vény szerint. A választási gyű­lés lapzártánk után ért véget. (rénes) „Azt a programot szeretném folytatni, melynek eredménye­ként ma már tulajdonosa van a földnek, melynek eredménye­ként leraktuk a világszínvonalú élelmiszer-termelés alapjait, és melynek eredményeként igazi közösségek alakulhattak ki fal- vainkban” - mindezt dr. Farkas Gabriella, a Magyar Demokrata Fórum alelnöke, a füzesabonyi választókörzet képviselőjelöltje jelentette ki tegnap délután a Kerecsenden tartott választási gyűlésen, amelyen megjelent Lezsák Sándor, a párt ügyvezető elnöke is. Mint azt köszöntőjében az ügyvezető elnök leszögezte, nem érti, miért nem tud felül­emelkedni az ország a rágalma­zásokon, a viszálykeltéseken, hiszen az ajánlószelvények gyűjtésekor bebizonyosodott: a nemzet tud nyugodtan, higgad­tan is politizálni. Talán mégsem lesz olyan csúnya ez a kam­pány, mint gondolnánk, talán a felszín alatt egy felelősen gon­dolkodó Magyarország készül május 8-ára. Nagy „érettségi vizsga” előtt áll az MDF, a kormánykoalíció és az ellenzék, ugyanakkor reménykedünk ab­ban is - folytatta Lezsák Sándor -, hogy a vizsgáztató legalább annyira készül, mint a vizsgázó. Az 1990-es választásokról és az azóta eltelt négy évről szólva az ügyvezető elnök kijelentette: hatalomra kerülésük után egy-két nappal már egyedül ma­radtak, hiányzott a kétharmados többség, az Alkotmánybíróság akadályokat gördített a kor­mánykoalíció elé, amelynek eredményeképp az MDF jósze­rivel magára maradt. Ebben az ellenséges légkörben aligha le­het sikerpropagandával vádolni a kormányzatot, de - mint azt Lezsák Sándor kiemelte - miért hallgatnák el az eddig elért eredményeiket, amelyeket az Alkotmánybíróság bomlasztó tevékenysége mellett, a médiák fogságában vergődve ért el a koalíció. Jószerivel minden te­lepülésen van már vezetékes ivóvíz, közel egymillió telefon- vonallal bővült a távbeszélő-há­lózat, a több mint háromezer önkormányzat - élve a lehető­ségekkel - jól vizsgázott. Nincs olyan település az országban, ahol ne épült volna út, gyógy­szertár vagy benzinkút. Dr. Farkas Gabriella beszé­dében kiemelte: a kárpótlás kapcsán sikerült megismernie a megye gondjait, útjai során ren­geteg tanácstalansággal, nagyon sok félrevezetettséggel, riada­lommal találkozott. Pedig - szögezte le - a magyar nép megérdemli, hogy jobban éljen, mert fantasztikusan jól politizált az elmúlt négy évben. (kühne) Egy Tábornok-ház hányattatásai Mit bír el a költségvetés? Éles vitába torkolló közgyűlési napirendi pontok, a színfa­lak mögött folyt megannyi tárgyalás és egyezkedési kísérlet az egyik, egy elfogadott, ám sokakban kételyt ébresztő szerződéstervezet a másik oldalon — talán így lehetne meg­vonni az úgynevezett Tábornok-ház sorsának rendezésére tett kísérletek egyenlegét. Az egri képviselő-testület márci­us 29-i ülésén ugyan konszenzus született arról, miként tör­ténjen az épület hasznosítása, ám az út meglehetősen rö­gösnek bizonyult, mi több: meglehet, nem is került végleg pont az Az épület megtartásáért és kulturális célokra történő hasz­nosításáért kardoskodók egyik „vezéralakja” Katona Józsefné alpolgármester-asszony, aki — mint mondta — elejétől fogva szívügyként kezeli a ma már kis­sé rozzant épület sorsát. — Mint ismeretes — kezdi a történetet Katona Józsefné —, a Tábornok-házat a Dobó István Gimnázium használta, ám a ka­tonai középiskola beindulása és a tanulói létszám csökkenése mi­att az 1991-92-es tanév végén bejelentették: a megváltozott körülmények között elegendő számukra az iskola Széchenyi ut­cai épülete. Ekkor javasoltam a kulturális bizottságnak, hogy a város művelődési célokra hasz­nosítsa a házat, így például vizu­ális nevelés érdekében galériát alakítsunk ki az emeleten, a föld­szinten pedig ehhez kapcsolódó gazdasági tevékenységet folytató ügyre... üzlet, esetleg kávéház működ­jön. Ezt az ötletet a bizottság, majd tavaly novemberben a köz­gyűlés is magáévá tette, hiszen akár tagadjuk, akár nem, kevés ilyen jellegű intézmény található Egerben. — Az utóbbi hetek vitái azon­ban arra engednek következtetni: nem volt ennyire egyértelműen pozitív az ötlet fogadtatása, hi­szen a testület jelentős része — leg­inkább a lokálpatrióta frakció képviselői — a Tábornok-ház el­adása mellett szállt síkra. — A gondok valóban akkor merültek fel, amikor kiderült: a mi javaslatunkkal párhuzamo­san egy másik, racionális gazdál­kodásra hivatkozó elképzelés is született az épület hasznosításá­ra, mondván: költségvetésünk nem bírja el a műemlék felújítá­sát, illetve üzemeltetését. (Folytatás a 13. oldalon) Torgyán József Hevesen "Ez az ország végveszélybe került" Dr. Torgyán József, a Független Kisgazdapárt elnöke tegnap este Hevesen - a Művelődési Ház­ban - találkozott az itt élőkkel. A nagyterem megtelt, s nem­csak azok jöttek el, akik vallják az FKGP elveit, hanem azok is, akik kíváncsiak voltak a helyze­telemzésre. A Himnuszt követően a szó­nok kijelentette: "Ez az ország végveszélybe került." Megálla­pítását tények felsorakoztatásá­val igazolta. Jelezte: 1989-hez viszonyítva a termelés kataszt­rofálisan visszaesett: a kohó- és gépipar 20, az építőipar 28 szá­zalékkal, a bányászat pedig ne­gyedére zsugorodott. Azt is vizsgálta, hogy mi az oka min­dennek. A mezőgazdaságra át­térve hangsúlyozta: a pillanat­nyi mélypont előidézője az, hogy nem valósult meg az álta­luk már az 1990-es hatalomra kerüléskor erőteljesen szorgal­mazott, követelt reprivatizáció, vagyis az eredeti tulajdon visz- szaadása. Pedig ekkor tudato­sult volna az emberekben, hogy valódi rendszerváltás zajlik az országban. Kitért a belső és külső államadósság alakulására. Az előbbi elérte a háromezer milliárd forintot, az utóbbi vi­szont a 27 milliárd dollárt. Fel­vetette: hová lett az elmúlt négy esztendő alatt gyarapított mí­nusz? Kemény szavakkal ostorozta a magánosítást, azt a privatizá­ciót, amelyet példák említésével rablásnak minősített. Nyomaté- kolta: soha nem a kisember - legyen az kommunista vagy nem — a vétkes, hiszen neki élni kellett, ezért alkalmazkodott. A ludasok azok, akik korábban té­pázták meg a gazdaságot, s ter­mészetesen a jelenlegi kormány is, hiszen eltékozolta a nemzet vagyonának jó részét. Még­hozzá úgy, hogy közben az át­lagpolgárok milliói elszegé­nyedtek. Beszélt egyes parlamenti képviselők megtollasodásáról. Az összeharácsolt értékekről. Nyomatékosan kijelentette, hogy pártja választási győzelme esetén felülvizsgáltatja a visz- szaéléseket, s nem feledkezik meg a felelősségre vonásról sem. Mindenekelőtt arra törek­szenek majd, hogy a Budapest- centrikus politizálást felszámol­ják, hiszen aligha vitatható, hogy e kis haza lakosságának négyötöde vidéken él. Nem hagyta ki az országházi problé­mákat sem. Meghatározta: az Országgyűlés létszámát erőtel­jesen csökkentik, s megakadá­lyozzák azt, hogy egyesek kizá­rólag a saját zsebüket tömköd- jék. Erre azért is szükség van, mert az effajta feladatkör ellá­tása önzetlenséget követelő szolgálat. (pécsi)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom