Heves Megyei Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-100. szám)

1994-04-01 / 77. szám

HÍRLAP, 1994, április L, péntek EGER ES KÖRZETE 13. Gyógytestnevelők jelentkezését várják Az Illyés Gyula Pedagógiai Fő­iskola szeptembertől egyéves gyógytestnevelő-szakos to­vábbképzést indít Szekszárdon. A kurzusra gyakorló pedagógu­sokat várnak, főleg testnevelő tanári diplomával, illetve taní­tóképzőn testnevelés szakkolé- gium képesítéssel rendelkező­ket. Jelentkezni írásban lehet március 31-ig, mégpedig a kö­vetkező címen: Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola Tanulmá­nyi Osztály, Ambrus Istvánná előadó, 7100 Szekszárd, Rá­kóczi u. 1. Cipők, szandálok - külföldi bálákból Ma délelőtt 10-től este 6 óráig az Északi-lakótelepen, a Kal­lómalom u. 88. sz. alatt lévő Családsegítő Információs Iro- dában'használt cipőket vásárol­hatnak a kispénzűek, a nagycsa­ládosok. A nap folyamán több alkalommal is bontanak bálát, így mindenki kedvére válogat­hat majd az olcsó ruházati cik­kekből. Az egri Reiki-klub új helyre költözött Az egri Reiki-klub április 13- tól új helyen várja a reikiseket, illetve az új érdeklődőket. A klub címe: Eger, Malomárok út 1., a Balassi Bálint Általános Iskola tornaterme. Akit érdekel e témakör, az vigyen magával egy szál virágot. A társaságot immár új szellemben továbbra is Kun István reiki-mester ve­zeti. Tánciskolái vizsgabál az MMK-ban A Megyei. Művelődési Központ dísztermében ma este 6 órakor a haladó társastánciskola növen­dékei mutatkoznak be. A vizs­gabálon közreműködnek az Ag- ria Társastáncklub versenyzői is. A most parkettra lépő fiata­loknak is Botond Béla a mes­tere. Szakmai eszmecsere az egészségügy alapkérdéseiről Az egészségügyi alapellátás szakdolgozóinak I. Országos Tudományos Ülését rendezi Egerben, a Dohánygyárban áp­rilis 7-9. között a Megyei Tisz­tiorvosi Szolgálat és a Magyar Ápolási Egyesület. A kétnapos szakmai eszmecserén szó lesz - többek között - a minőségi ápo­lásról, az intézményes és az ott­honi gondozásról, a családok egészségneveléséről, valamint a szűrés, a felmerés jelentőségé­ről. A konferencián több neves cég bemutatja az egészségügyi alapellátást segítő termékeit, cikkeit. HŰTÉS és KLÍMA Szakbolt EGER, Tizeshonvéd u. 25. Nyitás; 1994. ápr. 5-én Klímaberendezések: ablak, split, mobil. Kompresszorok: 0,6 m3/h - 6 mVh. Alkatrészek: háztartási, kereskedelmi, ipari gépekhez. Ny.: H-P 9-17-ig, Szó: 8-12 óráig.! T: 36/316-126, lakás: 36/318-514 Várhelyi Tisrenc. ______________________________________80313/1 K| A z Egri Közgazdasági Szakközépiskolában A Requiemmel nagy sikert aratott a moderntánc-együttes (Fotó: Perl Márton) A táncművészet támogatására létrehozott alapítvány, az Atel- lana befogadó színházába hívta meg a Tale Quale mo- demtánc-együttest. A csoport tagjai a legutóbbi hét végén be is mutathatták Requiem című új előadásukat az Egri Köz- gazdasági Szakközépiskola tornatermében. Ráta Ildikó, az együttes mű­vészeti vezetője elmondta: több embert megmozgató, ha­talmas térben játszódó monu­mentális, szöveges-zenés pro­dukciót készítettek. A kétré­szes, egész estét betöltő mű­sorban döntő a képi megfo­galmazás. Szituációs játék ez, amely szerint egy táncegyüttes próbálja a darabot, s ezen ke­resztül szűrődik be az ősi té­mába a ma. A darabban min­denki saját maga alakít kü- lön-külön egy-egy figurát, úgynevezett szerkesztett im­provizációval. A múlt év szeptembere óta gyakoroltak, kezdetben heti hét óra próbával, később a hét­végeken összeszámolhatatlan óraszámban. Az előadás min­den résztvevője egyben kellé­kes, takarító és technikus is. Szerencsére sok támogatójuk is akadt, akik főképp drága fel­szerelésekkel, technikai esz­közökkel segítették a táncoso­kat. A Requiemet április 9-én és 10-én is este 7 órától megte­kinthetik az érdeklődők. E hó­napban még Arnhemben. majd Düsseldorfban és Antwerpen­ben is bemutatkoznak a Tale Quale táncosai. (~y) Nem javíttatta ki a tévét a zenész Mint arról korábban már be­számoltunk, lakossági bejelen­tés alapján az az illetékes ható­ságok pár hónapja bemértek Egerben - a Hajdúhegyen - egy hibás tévékészüléket, amely a környéken, a középhullámú sá­von működő rádiók vételét igencsak megzavarta: olyany- nyira, hogy az ilyen jellegű ké­szülékeken teljesen élvezhetet­lenné vált a műsor. Nos, a lelkiismeretes szak­emberek kinyomozták a hiba forrását, sőt a televízió tulajdo­nosát meggyőzték arról is, hogy helyesen tenné, ha elvinné a té­véjét egy szervizbe, ahol pár száz forint ellenében megszün­tetnék a hiba forrását. A katona­zenész - mert hogy ez a foglal­kozása az illetőnek - készsége­sen megígérte: íziben kijavít­tatja a Bejing- et, ám ahogy el­távoznak a szakemberek, kide­rül, esze ágában sincs szervizbe menni, inkább „folytatja a zava­rást”. A hatóság tehetetlen, mert a bírósági procedúra akár éve­kig is elhúzódhat, addig meg vegyen mindenki magának URH-s rádiót, mivel azt még nem tudja zavarni? Pedig meg­lehet, jobban tenné, ha szerví- zeltetne, mert mint kidérült, nem is tesz eleget előfizetési kö­telezettségének, így pedig még akár a nagyhatalmú Postát is magára haragíthatja. Andornaktályai tervek Elvezetik a szennyvizet is Ha semmi rendkívüli esemény nem szól közbe, az idén már végleg pont kerülhet a jelenleg még csak 80 százalékos ké­szültségben lévő andornaktá­lyai gázprogram végére, ugyanis a még hiányzó részeket - így a Rejtő Jenő és a Rákóczi utcákat - is hamarosan „gáz alá helyezik” a kivitelező vállalat szakemberei. Az idén - a prog­ramból fakadóan - csaknem nyolcmillió forintot kell hiteltör­lesztésre fordítania a település­nek, ám a nem kis teher ellenére rövidesen új fejlesztésbe is be­lekezdhet a község - tájékoz­tatta lapunkat Szabó Zoltán, a fajú jegyzője. Eszerint mintegy 80 millió forintos beruházással három településen - Andornak- tályán, Nagytályán, valamint Makiáron - is megoldhatóvá vá­lik a szennyvíz-kérdés. A beru­házás fedezetét a Környezetvé­delmi Alap, illetve az erre a kí­nált központi céltámogatás biz­tosítaná. A tervek alapján - 1996-ig Makiár határában - előbb a tisztító épülne meg, 1995-től viszont már meg le­hetne kezdeni a belterületi háló­zatok építését is. Ugyancsak az andornaktályai fejlesztési „ro­vathoz” kapcsolódik, hogy a he­lyi önkormányzat ebben az esz­tendőben tervezi az iskola vi­zesblokkjának kialakítását, to­vábbá az óvoda gázkazánnal történő felszerelését is. Az idénre vállalt fejlesztések anyagi fedezetére összesen mintegy 96 milliót kíván fordí­tani a település. Szintén a polgárok kényelmét kívánja szolgálni a kábelhálózat kiépítése. Az ezirányú szolgálta­tás iránt érdeklődők akár jelent­kezhetnek is, mivel a polgár- mesteri hivatal már rendelkezik árajánlattal. Ugyancsak lakos­sági önerős beruházásként mód nyílhat a község telefonhálóza­tának bővítésére. A gyermekek mozgáskultúrájáért Szólótáncverseny kisiskolásoknak Több éve következetesen és lelkesen törődnek a gyerekek mozgáskúltúrájával az egri 10. sz. általános iskolában. Az egykor „csak" sporttagozatos iskola ma már a mozgásművé­szet helyi bázisává fejlődött. Tanmenet szerint tanítanak a kicsiknek néptáncot, s a Táncstúdió /3-mal kötött együttműködés eredménye­ként most már balettet is. Az iskola „Tehetséges Gyermekekért Alapítványa” városi szólótáncversenyt szervezett „Aki legény, most álljon ki” címmel. A Helyőr­ségi Művelődési Otthon szín­háztermében több mint félszáz szólista és páros járta el a kö­telező és a szabadon választott táncokat. A Haddelhadd együttes húzta a talpalávalót. A gyere­kek nemcsak lakóhelyük tán­caiban jeleskedtek, hanem a dunántúli, a délvidéki stílu­sokban is avatottnak mutat­koztak. Valamennyi helyi együttes képviseltette magát a rendez­vényen. A Forrás Szabadidő Központ Szederinda nép­tánccsoportja, az Eszterlánc, a Forgószél, a makiári Forrás, S a 10-es iskola néptánc szak­köre küldte el a legjobbakat. A zsűri: Braun Miklós koreog­ráfus, Kelemen Márta moz- gásművész-táncpedagógus és Csongrádi Anna népművelő értékelte a teljesítményeket. Nemcsak a kisdiákokét,; -6a, nem azokét a csoportvaíeTŐ- két is, akik nemrégiben még maguk is a megye egyik vagy másik neves együttesében táncoltak. Németh Erzsébet, Balogh Agnes, Tömöri Gábor tanítvá­nyai bizonyították, hogy ez a műfaj nem idegen a mai tizen­évesektől sem. A 10-12 éve­sek kategóriájában a 10-es is­kolás Biró Adrienn-Nagyfejeő András páros lett a győztes, második a Forgószél táncosai Horváth Eva-Luskai Zsolt, míg a harmadik helyen, szin­tén a 10-esből Ficzek Mercé­desz és Patkó Péter végzett. A. lányok között Biró Adrienn, a fiúknál pedig Luskai Zsolt vitte el a pálmát. A 13-14 évesek korcsoport­jában a Szederinda együttes párosa Csank Anita-Simon Sándor végzett az élen, a má­sodik a makiári Forrásból Szén Rita és Prokai Károly, a harmadik a szintén "szederin- dás" Nagy Edina és Országh Gábor. A lányok közül ebben a ketegóriiában Csank Anita, míg a fiúk közül Simon Sán­dor bizonyult a legjobbnak. Számos jutalmat és közön­ségdíjat osztottak ki. Kócza Tiborné iskolaigazgató zár­szavában elmondta: szeretnék hagyománnyá tenni ezt a ren­dezvényt. A verseny késő este tán­cházzal zárult. Tavaszi Szepesi-show, avagy: ha két zenei műfaj találkozik Március végén, tavaszi hírve­réssel szokott megjelenni az egri pódiumon Szepesi György, az ő barátaival és az ő műsorá­val. A quartett régi ismerősünk, jazzt játszanak: Balogh László (dob), Baran Grzegorz (klari­nét), Kelemen Zsolt (basszusgi­tár) és a zongoránál Szepesi György. Évek óta bluest, spiri­tuálét, legyünk nagyvonalúak, örökzöld jazz-kompozíciókat elevenítenek fel. A pódiumon is.Eddig ezt úgy tették, hogy a gazda, a zongorista Szepesi György sok-sok privatizálással elárasztott szöveget tekert az egyes számok nyakára. Játékot, tombolát, nyeremény-orientált kérdéseket tett fel, „önkéntes” jelentkezők ragadtatták magu­kat közös muzsikálásra. így rengeteg idő ment el haszonta- lanságba, egysíkúvá vált a me- lódiakavalkádnak tervezett show, s néhányszor valóban nem tudtuk, a melódiák kedvé­ért jön-e létre a látvány, az alka­lom, vagy éppen néhány ven­déglátóiparban utazó zenész gondolja úgy, hogy a színházte­rem is képes átalakulni táncos vigasság emlékezetére szelíd kocsmává. Mert ugyebár más egy sza­lonszerű terem, ahol a párok - ne szépítsük, illő társadalmi formák között - teszik a szépet egymásnak, s közelítenek vala­hová. A színházterem, a pódium egészen más világ, egészen más törvényekkel. Itt a hangulatot előbbre kell tessékelni, vinni, lendíteni. Akármivel, csak le ne álljon a figyelem. Egyvégtében nem lehet pörgetni a dobot, mert a pörgés az egyik legfá­rasztóbb monotónia, a klariné­tot se lehet két órán keresztül úgy fújni, hogy a szívünk meg­hasadna, a gitárt sem lehet pen­getni, főleg a basszust nem, hogy spanyollá tüzesedjen a vé­rünk. így hát - késve, de nem elkésve — végre Szepesi György feltalálta a spanyolviaszt: olyan vegyítés kell, amikor a másság, - nem politikai! - szórakoztat, felüdít, áthangol és visszazök­kent. Jöttek tehát az énekesek most, kedvesek, Kansas City-ből, Monique Nagyvary és Fellegi Tamás, a zongoramű­vész fia, Tamás, aki a salzburgi Mozarteum harmadéves hallga­tója. No meg, Szepesi Györgyné vegyeskara a tanárképzőről. Nem akarom untatni az olva­sót a zeneszámok felsorolásá­val, mi mindent vezettek fel jól és igazán jól, bár az meglepe­tésként érte a közönséget, hogy ezek a komoly főiskolai alap­képzésen átesett fiatalok milyen otthonosan mozogtak a techni­kailag és érzelmileg is könnyen emészthető zenei közegben. Azt meg igazán nem is oktathatták nekik, műsoron kívül a vérbő zenéhez olyan mozgást, olyan koreográfiát produkáltak, ami a tel tházat tűzbe hozta. Itt Len- nőn, McCartney, vagy S.Willi- ams neve csak a szakember számára és a rajongók hadának mondanak valamit, a dallamok, az érzelmek annyira átélten elementárisak, a földközelben élők-nyomorgók földszagú éle­tét, szenvedély-fűtött gondolat- világát tükrözik, hogy jó lenne elgondolkodnunk: konzum-vi- selkedésünk - szerelem címén - nem tanulhatna-e őszinteséget ezektől az afro-amerikai vallo­másoktól? Monique Nagyváry nemcsak új színfoltja volt és maradt en­nek a felsőbb kanyarra csavart Szepesi-shownak, de az iskola, ahonnan jött, ízelítőt adott más felfogásból, más dallamkeze­lésből, az előadás más stílusú lejtéséből - noha ő is a nagy amerikai művészeket követi. Fellegi Balázs színes orgá­num, operai mértékkel bemérve is súlyos, nem fújja el egy klari­nét a helyéről. Gershwin operá­jából a Summertime (kettős M. Nagyvaryval) elővezetése a fia­tal énekes kvalitásairól győzött meg bennünket. Anélkül, hogy lekicsinyelném a quartettnek, mint az esemény meghatározó­jának a szerepét, meg kell álla­pítanom: ha a szám, az a zene olyan, akkor nem kell, csak egyetlen hangszer, mint most, amikor Szepesi úgy gondolta, hogy hadd pihenjenek a barátai, és a zongorán maga muzsikált egyet: a dallammal, ahogyan át­élte ez a mackós-zenész ezt a könnyeden áradó lírát, teleön- tötte ibolya-illattal a termet. Olyannal, mint amit az ember szedeget húsvét táján párosban, vagy páratlanul az Érsekkert platánjai közelében. No, ettől lett ez a show több, másabb, kerekebb, mint az ed­digi. Hátha még egy vegyes vo- kál is megérkezne, ritmikus táncmozdulatokkal, üdén és csinosan. Mire valók a tehetsé­ges fiatalok, a fellépésnek ők is örülnének! Farkas András

Next

/
Oldalképek
Tartalom