Heves Megyei Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-100. szám)
1994-04-05 / 79. szám
HÍRLAP, 1994. ápriüs 5., kedd ___________PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE________________________5. Áprilisban fáklyagyújtás Jól haladnak a kivitelezők Mátraballán a vezetékes gáz építésével: a tervek szerint április végén már sor kerülhet a fáklya- gyújtásra a faluban. (Az önkormányát egyébként nemrég két, a gázzal kapcsolatosan benyúj- tött pályázaton is nyert: a Környezetvédelmi Alaptól 3 és fél, míg a Területfejlesztési Alaptól 10 millió forintot. Ezzel egyúttal vélhetőén arra is lehetőség nyílik, hogy valamennyit visszatérítsenek a helyiek által korábban a beruházásra befizetett pénzből. Parádsasvárról Amerikába Amint arról a közelmúltban beszámoltunk, igen szép sikerrel szerepelt .egy frankfurti nemzetközi vásáron a parádsasvári üveggyár, a Párád Kristály Manufaktúra. Az ott kialakult «kapcsolatok továbbfejlesztése, ‘ s a meglévők ápolása céljából áprilisban egy küldöttség látogat Parádsasvárról az Amerikai Egyesült Államokba, ahol — több nagyvárosban — a gyár jelenlegi és lehetséges új megrendelőit keresik fel. Kábeltévé Sírokban Helyi kábeltelevíziós rendszer kiépítését szorgalmazza Sírok önkormányzata. Az „égi jeleket” — kellő számú jelentkező esetén — a Skytech Kft. juttatná el a nagyközségbe, ahol egyébként a tervek szerint hosszú távon saját, községi adást is indítanának. ’ Júliusra telefon Március 21-én 'megtörtént Mátraballán az új crossbar-rendszerű' telefonközpont műszaki átadása és átvétele. Maga a hálózat folyamatosan épül, s az ígéretek szerint július 30-ra el is készül: a helyiek bekapcsolódhatnak, a távhívásba. Falu nézőben Leleményes ballaiak A régi viseletét lassanként felváltja az új módi, de a népdalkor híven őrzi a nagymamáktól örökölt dallamokat. A helyi kultúr- ház színpadán országosan ismert művészek is fellépnek. A faluban hamarosan befejezik a gáz és a telefon bevezetését. Az óvodá-, ba huszonhat apróság jár, az általános iskola alsó tagozatos osztályaiban huszonkilenc kisdiák tanul. Ennyire kis falu Mátrabal- la, de a fiatalok, ha tehetik, a tanulóévek után visszatérnek a szülőhelyükre. Mindössze 998-an élnek ebben a faluban. Ebből négyszázötvenen nyugdíjasok, 169-en pedig hetven éven felüliek. A nagyobbacska gyerekek — összesen 35-en — Recsken tanulnak felsőbb osztályokban. Közlekedésüket az önkormányzat iskolabusszal oldotta meg. A gyerekek jövője — még ha ki is tanultak egy-egy szakmát — bizonytalan. A munkanélküliség egy ilyen kis településen komoly következményekkel járhat. A falu létét is veszélyeztetheti, hiszen a megélhetésért az itt lakók kénytelenek a közeli városokban pénzkeresési lehetőség után nézni. A fiatalok még könnyen mozdulnak, de a 45 év feletti állásnélkülieknek jóval nehezebb a helyzetük. Sok embernek adott munkát a fakitermelés. A gáz bevezetése miatt azonban a falunak kevesebb fára, így kevesebb munkaerőre van szüksége. Mátraballa mégis él, és megél. Leleményes emberek indítottak be különböző vállalkozásokat, dolgoznak a téeszben, az Áfész két üzletében, iskolában, óvodában, és váija olvasóit a helyi könyvtár is. A megélhetést ki- sebb-nagyobb háztáji parcellák biztosítják. A környéken sok a szarvasmarha, a fóldlicitáláson sokan visszakapták földjüket, illetve újonnan jutottak hozzá. Ez is jelent némi biztonságot számukra. A falu népe összetartó, békés közösség. Egy-egy ünnepen, nagyobb rendezvényen Matraballa apra- ja-nagyja egyaránt részt vesz. Karácsony előtt Koós János énekelt a helyi közönségnek, de fellépett a kultúrház színpadán Dé- kány Sarolta, s visszatérő vendégnek számít Geri Gábor. A fiatalok a hétvégeken diszkóba járnak. A falu vezetése mindent megtesz azért, hogy a helybéliek otthon maradjanak, és szeressenek otthon lenni. (bozsó) Mátraderecskei mérleg — A megyében van összesen ötvenhárom szövetkezet, ebből körülbelül 3-4 olyan, amelyik ugyanabban a felállásban, szervezetben dolgozik, mint a régi rendszerben, az úgynevezett szocializmusban — hallhattuk az elnöktől. — A törvény által előírt átalakulást formailag, a jogszabályoknak eleget téve mi is végrehajtottuk, de nem csináltunk kft. -t, nem csináltunk bt.-t, rt.-t, hanem ugyanabban a stuktúrában működik tovább a szövetkezet, ahogyan korábban. — Nem vittek ki földet, részarány-tulajdont? Nem vált ki senki? — Egyetlen jelentkező volt, aki beadta kiválási igényét, de az erre az alkalomra összehívott közgyűlés előtt visszavonta azt. Tehát végül is senki nem vált ki. Most az átlagos állományi létszámunk — a dolgozói létszám — 170 fő, s ezen túlmenően vannak még a nyugdíjasok. — Köztudott, hogy ez nem az a környék, ahol meg lehetne élni a mezőgazdaságból... — Éppen ezért, a kedvezőtlen adottságok miatt hoztunk létre sok évvel ezelőtt különböző mellék-, üzemágakat. Most egyébként azok a szövetkezetek kerültek csődbe, részben felszámolás alá, amelyek csak mezőgazdasági tevékenységgel foglalkoztak. Á mezőgazdaság helyzetét ismerve, ez nem véletlen. Mi — szerencsére — ’ a melléküzemágaink piacait úgy tudtuk megvédeni, esetleg bővíteni, hogy e tevékenységek megfelelően mehessenek tovább. Igaz, hogy partnercserékre szükség volt, elsősorban egyes megrendelők fizetésképtelensége miatt, de ezt is sikerült megoldani. így működik tovább a femtömegcikk-üzem, a kárpitüzem, megvan — immár 17- 18 eve — a visontai erőműben az építőrészleg, ahol, úgy vélem, ebben az évben is sikerül olyan 42-43 millió forintos termelést elérni. Emellett olaj-nagykereskedelem- mel is foglalkozunk... — Gondolom, ez utóbbi a legjövedelmezőbb... — A nagyságrendjénél fogva. De egyébkent ott 50-60 filléres árréseiddel dolgozunk: nem is törekedtünk nagy árrésre, hanem arra, hogy minél jelentősebb mennyiséget értékesítsünk. Sok kicsi sokra megy, ugye... — S az úgynevezett alaptevékenység? — Ehhez kapcsolódik az erdészet és a csomagolórészleg: ennek is csaknem tízmilliós a nagyságrendje. Aztán változatlanul van 5-600 darab szarvasmarhánk, olyan minőségű az állomány, hogy teljes egészében exportra megy: Németországba, Belgiumba, Olaszországba, s ily módon a belföldi árnak, nyugodtan mondhatom, a dupláján értékesül. Viszont, olyan magasak a költségek, hogy meg így is néhány százezer forint a ráfizetés. Nem nagy, de ha nincs ez a külföldi piac, akkor bizony 7-8 millió is lehetne a veszteség... A növénytermesztés voltaképpen a takarmány termesztésére korlátozódik, s ezen felül van még a tenyészbaromfi. A múlt évben ezzel gondok voltak, egy alkalommal a tenyésztojást a kellő időnél tovább tárolta a keltető, ennek ellenére végül hozott másfél millió forintot ez a tevékenység. — Az 1993-as árbevételük mellett nem tűnik soknak az a pénz, ami végül is nyereségként jelentkezett. — Úgy gondolom, a mostani gazdasági helyzetben, ha egyáltalán nyereség van — bármekkora legyen is —, az egy pozitív dolog, hiszen más területeken egyre csak óriási veszteségekről hallani. Azt vallom, mi eredményesek voltunk, és megfelelő béreket, nyereségrészesedést, prémiumokat tudtunk fizetni. Az üzleti partnereknél is időben eleget tettünk a fizetési kötelezettségeinknek. — Mi volt a tapasztalat azon a bizonyos mérlegmegállapító közgyűlésen? — Úgy vettem észre, a dolgozók meg voltak elégedve, gond nem vetődött fel. Az persze túlzás lenne, ha most eltelnénk önmagunkkal, de a valóságnak megfelelően kell felfogni a dolgot: akkor, amikor mások tönkremennek, az ország mezőgazdasági szövetkezeteinek nagy részét „széthúzzák”, nálunk ennek ellenére együtt marad mindenki, s némi eredményről is számot adhatunk. Annak ellenére, hogy a vállalkozók, egyéni gazdálkodók megkülönböztetett módon kapnak bizonyos támogatásokat, a szövetkezetek pedig nem. Illetve a kimutatások szerint nyolc százalékot. De mire adnák a támogatások zömét? Fejlesztésre, beruházásra... Ki az, aki ebben a helyzetben a mezőgazdaságba beruház? A mi szövetkezetünk kedvezőtlen adottságai ellenére egyetlen fillér állami segítséget nem kap: így kell talpon maradni. — Szó esett a közgyűlésen az idei tervekről is? — Igen. Az elképzelések szerint 200 millió körüli árbevételt érhetünk el 1994-ben, s 2,4 millió a tervezett nyereség. Remélhetőleg ahogyan eddig, ezután sem kell létszámcsökkentést végrehajtaRénes Marcell VÁR A TERMÉSZET. Eljött végre a tavasz, a szép idő — ha ma mégis esne, nézzék el nekünk —, nincs, ami a négy fal között marasztalja az embert, el lehet indulni kirándulni. Úticélnak ajánljuk most Parádóhutát, s aki végigsétál ezen a gyönyörű falun, nyugodtan menjen még egy kicsit tovább, hegynek fel, míg oda nem ér a képünkön látható Clarissa-forráshoz: nem fogja megbánni. Ilyen helyen, ilyen ásványvizet inni, nem mindennapi élmény... Önkormányzati ülés Pétervásárán Tájékoztató a beruházásokról Múlt héten csütörtökön — ebben a hónapban immár második alkalommal — tartott ülést Pé- tervására önkormányzata. Az egyetlen napirend, amit a képviselőknek meg kellett vitatniuk, a beruházások helyzetéről szóló tájékoztató volt. Nagy Imre csoportvezető egyebek között beszámolt az Időskorúak Otthonának munkálatairól, illetve a műszaki átadás-átvétel alkalmával felvetődött minőségi és mennyiségi hiá- nyoságokról, azok pótlásáról. A munkálatok befejezésének határideje április 30. Bár a telefonbekötés annak ellenére sem történt meg, hogy az önkormányzat időben elküldte igényét a Matávnak. A helyszíni felmérésen túl az otthon vezetői ígéretet kaptak arra, hogy a távhívó rendszert három héten belül bekapcsolják. A vízhálózat bővítése elkezdődött. Az ellátást javító víztisztító berendezés üzembe helyezése mellett ebben az évben tovább épül a vízműztelep. Jelenleg készül a huszonöt köbméteres elő- tároló-medence, és befejezésükhöz közelednek a kezelőépület szakipari munkái is. A térség szennyvízhálózatának és tisztítóművének létesítésére elkészült az engedélyezési terv. A pályázat benyújtásához szükséges szak- hatósági és más engedélyek már megvannak. A vitát követően az Időskorúak Otthonában fizetendő személyi térítési díj összegéről is döntöttek a képviselők: ez havonta nyolcezer forint. Végül a népjóléti- és sportbizottság javaslata alapján a lakástámogatási kérelmek elbírálása is megtörtént. (zay) Olaj reményében Az Eötvös Lóránd Geofizikai Intézet a MÓL Rt. megbízásából április 5-én olajkutatást kezd Tarna- lelesztől Egerbocsig terjedő részen, az országúttól délkeleti irányba. A munkálatokat egymástól 15 méternyire elhelyezett fakarók jelzik majd: ezek mellett húzódik majd a mérőkábel. Minderre azért van szükség, hogy a környéken legeltetett állatok és a fúrások ne zavarják egymást. A kutatás során kisebb erejű robbantásokra is lehet számítani, de a szakemberek szerint ezek nem okoznak kárt a zöld környezetben. Amennyiben előre nem látható okok miatt bárkinek is vesztesége adódna, azt a kutatók megtérítik. Váraszó, Bátor, illetve Pétervására, Bükkszék nyomvonalon is hasonló feltárásokat terveznek, amit várhatóan május végére fejeznek be. A szakemberek bíznak abban, hogy találnak olajat, ami nem csupán gazdasági szempontból lenne kedvező a térségre nézve, hanem a nagyarányú munkanélküliséget is enyhítené. Feltárásokat terveznek a kutatók a Pétervására és Bükkszék közötti — térképen jelzett — területen is Beszélgetés a falugazdásszal Ismerni a kistermelők problémáit Pétervásárán is hivatalba lépett a város és társközségei — Erdőkövesd, Váraszó, Ivád és Kisfüzes, valamint Istenmezeje — ügyeiért felelős falugazdász, Szántó György. Székhelye és hivatala a városi polgármesteri hivatalban van. Feladatairól, megbízásával kapcsolatos konkrét terveiről, elképzeléseiről kérdeztük a fiatal agrárszakembert. — Pétervásárai születésű vagyok, szüleim is mindig itt éltek — kezdi a bemutatkozást a fiatalember. — Apám földműveléssel foglalkozott, 15 katasztrális holdon magángazdaként, majd a téeszben kapott munkát, fogatos volt és brigádvezető... A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen végeztem mezőgazdasági gépészmérnöki karon 1975-ben. Később, 1986-ban agrárgazdasági szakmérnöki diplomát szereztem. Nős vagyok, két gyermek atyja. Első munkahelyem az itteni Gárdonyi téeszben volt, üzemeltető mérnöki beosztásban dolgoztam. Az utóbbi három évben már mint műszaki vezető. A Földművelésügyi Minisztérium Heves megyei Földművelés- ügyi Hivatalának felhívására pyújtottam be a pályázatomat a falugazdász munkakörre. Három jelentkező közül az én anyagomat fogadta el a bizottság, s a kinevezésem ez év végéig szól. — Hogyan határozták meg a munkakörét, konkrét feladatait? — Általánosan a kormány agrárgazdálkodással kapcsolatos rendelkezéseit kell közvetítenem. A mezőgazdasági kistermelők és vállalkozók problémáit alaposan ismernem kell, hogy azok megoldásában segíthessek. A piacgazdasági információkat, a termeléssel és az értékesítéssel összefüggő híreket nekem kell továbbítanom. A helybeli gazdálkodókat olyan tanácsokkal kell ellátnom, amivel eredményesebbé tehetem a tevékenységüket. Ismernem kell minden elérhető pályázati lehetőséget, illetve hitelrendszert... Ami a térséget illeti: mezőgazdasági szempontból kedvezőtlen feltételekkel rendelkezünk. Ez bizony gyakran visszafogja a termelői kedvet. A kereslet csökkenése mellett késlelteti a sikert a mezőgazdaságra igen hátrányos, kedvezőtlen éghajlatváltozás is. Elsődleges feladatomnak tekintem a földtulajdoni viszonyok rendezését. Sajnos mind a mai napig még a kárpótlási földterü-, letek sem kerültek vissza egykori' gazdáik kezelésébe. A résfc- arány-tulajdonosok igényeinek feldolgozása azonban már megtörtént. A területek kialakítása folyamatos, a földek kimérésére és tulajdonba adására a későbbiekben kerül majd sor. A munkák elősegítése érdekében fontos jó kapcsolatot kialakítanom a helyi földkiadó bizottsággal. Végül is annyi a teendő, hogy nem lehet rangsorolni a rám váró feladatokat. Most megint majdnem azt mondtam, hogy az egyik legfontosabb megvalósításra váró terv a környezetvédelem kidolgozása. Ezt, mint minden egyebet is, csak a gazdálkodókkal közösen valósíthatjuk meg. Úgy gondolom, Pétervásárán és környékén érdemes megszervezni a gazdaköröket. Az ötlet iránt máris sokan érdeklődnek. — Lát-e biztosítékot a földek megművelésére? — A volt téesz területén az őszi szántásokat, a búza vetését nagyrészben a pétervásárai Gárdonyi szövetkezet végezte el, mint bérlő. A tavaszi vetések és egyéb munkálatok is rá várnak. A kárpótlással földhöz jutottak, a részaránytulajdonosok döntő többsége a szövetkezetnek ajánlotta föl bérleti használatra a földet. Magángazdálkodásban 3000-4000 aranykorona-értékű területen folynak munkák. Ezek a gazdálkodók már az ősz folyamán búzát is vetettek, és a tavaszi munkákat is megkezdték. Parlag nem is igen marad a térségünkben. Az őszi vetések jól teleltek, gazdag termés várható. A tavaszi munkák megkezdéséhez kedvező az időjárás. A szövetkezetben dolgozók és a magángazdák is bíznak az idei esztendőben. Az eredményekről a gazdasági év zárását követően tudok majd számot adni. Zay József Nyereség, ha kicsi is... Hónapokkal ezelőtt egy mátraderecskei „sikersztoriról” számoltunk be lapunkban, melynek főszereplője a mai, mostoha körülmények közepette is eredményesen gazdálkodó helyi Rákóczi Termelőszövetkezet volt. A szövetkezet nemrégiben tartotta mérlegmegállapító közgyűlését, ahol kiderült: tavaly összesen 251 millió forint árbevételre tettek szert, ám ennek az összegnek a magas költségek miatt csupán egy töredéke, 930 ezer forint tekinthető nyereségnek. Forgó Jánost, a szövetkezet elnökét kértük arra, hogy értékelje az elmúlt időszakot.
