Heves Megyei Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-100. szám)
1994-04-26 / 97. szám
1994. április 26., kedd PÉTERVÁSÁRA Es KÖRZETE 5. oldal A Törekvés győzött Sírokban Bár futballmeccsre egyre kevesebben járnak, a foci még mindig népszerű Sirokban. Nemrégiben negyedízben hirdettek győztest a tömegsport-szakosztály által szervezett terem-lab- darúgóbajnokságban. A falu apraja-nagyja kilenc csapatba tömörült, s ádáz küzdelemben a Törekvés hódította el a serleget a Hadobás- és a Bánik-csapat orra elől. A többiek az olimpia szellemében, „A részvétel a fontos” jelszóval küzdöttek. A helyi cigány kisebbség két csapatot vonultatott fel, rajongóik mindig telt házat biztosítottak a sportcsarnokban. Önkormányzati ülés: lakásügy Pétervásárán Pétervására önkormányzata április 28-án, csütörtökön délután 2 órakor tartja következő ülését a városházán. A képviselők megalkotják a tavalyi zár- számadási rendeletet, majd tájékoztató hangzik el a földkiadó bizottság munkájáról. Az önkormányzat meghozza rendeletét a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről, szó esik a lakások és helyiségek bérletéről, elidegenítéséről, végül pedig a „városatyák” módosítják a szociális igazgatásról és ellátásokról szóló helyi rendeletet. Választási megbeszélés, eskütétel Az elmúlt hét végén Pétervásárán a megyei 2-es számú országgyűlési egyéni választókerület választási bizottságának munkacsoportja megbeszélésre, valamint eskütételre hívta össze azokat, akik a városban és társközségeiben a május 8-i voksoláson a szavazatszámláló bizottságokban való közreműködésre megbízatást kaptak. A megjelenteket dr. Gyula Zoltán jegyző, a munkacsoport vezetője üdvözölte, majd rövid tájékoztatást adott a választási előkészületekről. Utalt arra, hogy a körzetben - melyhez 38 település tartozik - tíz jelölt indul, így a már korábban megalakult választási bizottságba kilenc párt, valamint egy független jelölt delegált képviselőt. Ezt követően a polgármesterek jelenlétében tették le az esküt a szavazatszámláló bizottságok tagjaiVarga Károly: „Ebből élek ugyan, de a hagyományteremtést is fontosnak tartom...” (Fotó: Perl Márton) A korongok és cserepek birodalmában Minden, ami esendő, múlandó, kedvesebb nekünk a tökéletes szépségű maradandónál. A tárgyak, melyek maguktól rendezkedtek be életünkbe, fontosak számunkra, mert önnön- magunkra emlékeztetnek. Hát még ha a múltat idézik, amelyet csak nagyanyáink meséiből ismerünk, amit a térdünkön gügyögő gyermekeknek átadunk, így megteremtődik a hagyomány. Varga Károly fazekas, a népművészet ifjú mestere effélével foglalkozik. Az agyag birodalmában barangoltunk az ő kalauzolásával.- A hajdani kisfiú egy szép napon azt mondta: ,fazekas leszek” ?- Nem, azt mondta: ötvös leszek... El is mentem egy nyári kézművestáborba, ahol semmi más nem volt, csak egy árva korong és egy fazekasmester. Kedvet kaptam. Azután Mezőtúrra, a híres fazekasközpontba kerültem, a népművészeti-háziipari szövetkezetbe. Kék év alatt megtanultam a mesterség alapjait, a titkai ezután következtek.- A fazekasság művészet?- Véleményem szerint inkább szép ipar. Lehet két egyforma munkát is csinálni, de nem mindig készülnek egyedi darabok, ami a művészeti alkotások egyik kritériuma. Másrészt ezekben a „cserepekben” komoly hangsúlyt kap a praktikum. A fazekas népi hagyományos formájú, funkciójú edényeket készít... A tágas műhely hátsó részében széles polcokon sorakoznak a kiégetett edények. Varga Károly egyenként mutatja be őket. Elsőként egy nagy hasú, széles szájú edényt fog a kezébe.- Ez a szilke. Régen ebben hordták az asszonyok az ebédet az uruknak a mezőre. Volt rajta két luk, azokon bőrszíjat fűztek át pántnak, és az egész edényt kasornyázták. Azaz bőrbe fonták. Készítek különböző méretű sütőedényeket, római tálat, boros-pálinkás poharakat, virágcserepet, vázát, butellákat. Díszíthetem is őket, mázat is kaphatnak, bár ez utóbbi edényeket hagyományos tüzelésű kemencében nem jó égetni.- Milyen természetű anyag az agyag?- Fogas kérdés. A természete hálás, hiszen igen szépen engedelmeskedik a megmunkáló kéznek. Az összetétele változó. A porcelán elsődleges ülepedés, azért olyan fehér és tiszta. Az agyag már keveredik növényi származékokkal, különféle fémoxidokkal, ettől függ a színe is. A budai agyag szürkés, a mezőtúri inkább zöldes, a gömöri ritka fajta, tűzálló. Én Mezőtúrról vásárolom az agyagot, ott gazdag bánya van. Amit kitermelnek, „föliszapolják”, azaz vízzel vegyítik, egy ritkább és egy sűrűbb rostán átengedik, és gyúrópréssel agyagrudakat csinálnak.- Mi mindenen megy át az agyag, míg edény lesz belőle?- Legelőször is begyúrom, mint a háziasszonyok a tésztát. Ez az anyag egyenletességét biztosítja, és szoktatja a forgás irányához. Ezután kerül a korongra, ahol úgy kell formálódnia, ahogy én akarom. Ha ez megvan, pihenni hagyom, letakarom fóliával, hogy egyenletesen száradjon. Egy-két nap múlva megkapja a füleit, és megírom - (régen is íróasszonyok voltak, nem pedig díszítőasszonyok -, kiszínezem, mázazom a kész edényeket. A színekkel vigyázni kell, mert 980 fokon megcsalják az embert. A zöldből könnyen lehet sötétkék. A zsengélés, az első égetés után a mázzal is ki kell égetni.- Bizonyára vannak az Ön által készített darabok között művészi igénnyel megformá- zottak is.- Az egyik kedvenc motívumomat a múlt század végi cserepekről kölcsönöztem. Ezek jellemzően zölddel és feketével díszített edények voltak. A saját motívumokat önmagunknak kell kialakítanunk, persze az elődökét ismerve... Magyarországra a mázas edényeket a habánok hozták be az 1800-as évek elején. Bármily furcsa is, ez a régebbi motívum, gondoljunk csak a görögökre. A máz nemcsak díszít, hanem hasznos is, hiszen a vászonedényeknek, amiben tejet tartanak, a belseje mázas. Egy nagy, zöld színű rátétes vázában gyönyörködöm. Szép példája a mester „zöld korszakának”. Rajta két sasmadár, és növényi díszítések. Egy XVII. századi székelykeresztúri kályhacsempe mintája tetszett meg alkotójának.- A szebb darabok eljuthatnának Szentendrére, a skanzenbe, de villanykemence híján nem tudok mázas edényeket készíteni. Amellett, hogy ez egy szép mesterség, én ebből is élek. Pétervására jó helyen van üzleti szempontból, sokan megfordulnak erre, még külföldiek is, így tudom terjeszteni a hagyományt. Bozsó Bea Részközgyűlések a pétervásárai körzetben Amint az elmúlt években, úgy az idén is április első felében kezdődtek el a részközgyűlések a Pétervásárai Afész működési területéhez tartozó településeken. A napokban négy községben - Erdőkövesden, Istenmezején, Szederkénypusztán, valamint Váraszón - tartották meg ezt a rendezvényt, s az említett helyeken bizony az érdeklődő szövetkezeti tagok száma ösz- szesen sem érte el a százat. Váraszón például, ahol egyébként az áfész taglétszáma a négyszázat is meghaladja, most alig tízen vettek részt a részközgyűlésen. Az eseményen szó esett arról, hogy a kereskedelmi és vendéglátó- tevékenység tavaly tovább szűkült, az árbevétel nem érte el a százmillió forintot. Ugyanis csaknem minden vendéglátó- egységet eladtak, így ez idő szerint azokat már vállalkozók üzemeltetik. Az áfészhez tartozó 14 településen összesen csupán 8 bolt működött - sajnos, veszteségesen - a szövetkezet kezelésében. Forgalmuk mintegy 80 millió forintra tehető. A korábbi években a mező- gazdasági termékek felvásárlása, értékesítése is gyarapította a bevételt, ám tavaly - átvevő partnerek hiányában - az áfész nem folytatott ilyen tevékenységet, a lőtt vad felvásárlása is megszűnt. A költségek pedig - elsősorban a végkielégítések kifizetése miatt - jelentősen megnövekedtek. Összegezve: az 1993-as évet csaknem 8 milliós veszteséggel zárta a szövetkezet, a kintlévőség körülbelül 8 millió forint, míg a tartozások a 10 milliót közelítik. Mint az előbbiekben arról már szó esett, a még az áfész kezelésében működő kereskedelmi egységek tavaly veszteségesek voltak. Erre tekintettel az idén ezeket is bérleti üzemeltetésre adják ki: így mintegy 20 millió forint bevétellel lehet majd számolni. A szövetkezet központja négy dolgozóval, holding formában, vagyonkezelő, vagyonmegőrző feladatot lát majd el. A legfontosabb persze a kintlévőségek behajtása, a pénzügyi helyzet stabilizálása. A még szövetkezeti tulajdonban lévő vendéglátóegységek eladására is sor kerülhet ebben az évben. Végső soron - a tervek szerint - 1994-et veszteségmentesen zárhatja az áfész. Zay József Megújult a szociális otthon Egykoron tüdőgondozó, később pedig idősek klubja működött abban az épületben, ahol most a pétervásárai szociális otthon kapott helyet. Az ön- kormányzat 5,3 millió forintot fordított a felújításra, amelynek révén bentlakásra is alkalmassá vált az intézmény. Április elején készültek el a munkával, amelyhez hárommilliós támogatást nyújtott a Népjóléti Minisztérium, s segített a megyei önkormányzat is. Ma immáron tizenkét idős embernek szolgáLúj otthonául a kicsinosított épület, de nem csupán a „lakókra”, hanem a betérő nyugdíjasokra is figyelnek ott, részükre nappali gondozást, szociális étkeztetést biztosítanak, sőt házhoz is visznek ebédet. Az intézménybe természetesen orvos is jár. Amint azt a városi polgár- mesteri hivatalban dr. Gyula Zoltán jegyzőtől megtudtuk, nem kizárt, hogy a későbbiekben még bővítik is az otthont, ha a szomszédos ingatlant annak tulajdonosától meg tudják vásárolni. Az eladási szándékról már értesültek a városházán. Amúgy olyan 30-35 bentlakó szükségeltemé ahhoz, hogy - az állami támogatással együtt - nullszaldósan működjék a szociális intézmény. Tizenkét idős embernek ad otthont a megszépült intézmény (Fotó: Perl Márton) Háztartási, illatszer termékeket forgalmazó országos nagykereskedelmi cég keres munkatársakat, szakmai tapasztalatokkal és a megye területén kereskedelmi kapcsolatokkal, gépkocsival, vállalkozói igazolvánnyal rendelkező üzeletszerző személyében. További információkért kérjük hívja fel Gulyás Sándor munkatársunkat, a 2830-331 telefonszámon. Jelentkezés: fényképes önéletrajzokat kérjük az AZURINVEST Rt. 1203 Budapest, Közműhelytelep u. 7. sz-ba elküldeni. 5 VÁLASZTÁSI PROGRAM ismertetése: április 26-én 18 órakor Visonta Művelődési Ház Köszönetemet fejezem ki mindazon több ezer állampolgárnak, akik előlegezték számomra bizalmukat, és nevemre adták le az ajánlási szelvényüket. Munkámmal eddig is bizonyítottam, hogy az állampolgárok, a magyarság érdekeit képviselem. A Parlamentbe bekerülve a jövőben is azon leszek, hogy a térség állampolgárainak érdekeit képviseljem. Én a 3. számú választókerületben lakom, itt vannak az üzemeim, itt fogok élni ezután is, mindenkor számon kérhetnek, ha ígéreteimet a Parlamentben nem teljesítem. Kérem Önt, családját és ismerőseit, szavazatukkal segítsék elő a Parlamentbe való bejutásomat. Bizalmukat megköszönöm. Morvái Ferenc FKGP Heves megye 3. sz. választókerület országgyűlési képviselőjelöltje. Szabad Demokraták Szövetsége Tardos Márton válaszol: Mint mindenkinek ebben az országban, legalább 350 ezer forint. Pedig ezt a kölcsönt nem én vettem fel, hanem az állam: ebből kb. a felét az MDF-kormány. Az államadósságból ennyi jut ránk és gyermekeinkre is. Az SZDSZ-kormány nem költi el könnyebben a pénzt, mint ahogy a polgárok megkeresik.
