Heves Megyei Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-100. szám)
1994-04-25 / 96. szám
10. oldal AüAMI VA(iV0M(iV.V0RSE(i 1994. április 25., hétfő yfm ' if-.' : Egy a MÓL Rt. hazai kútjai közül Föltankolták a MÓL Rt. részvényeit Mire ez a cikk olvasóinkhoz eljut, addigra már talán azt is lehet majd tudni, hogy az allokáció, - vagyis a kártyaelven működő elosztás - során kinek mennyi jut a MÓL Rt. elsőbbségi részvényeiből. A kárpótlási jegyekért felajánlott részvény- csomagot ugyanis egy hét alatt túljegyezték. Ez semmilyen meglepetést nem okozott. Mondhatni: várható volt. Ez esetben ugyanis - a korábban 30 millió forint értékben felajánlott részvénypakett cserearányához képest - most mit, hiszen a tőzsdén csak a címletérték 65 százalékát kaphatnák érte. Még ennél is sokkal rosszabb, mindössze 43 százalékos az arány, ha azt vesszük figyelembe, hogy a törvény értelmében ma a kárpótlási jegy kamattal növelt címletértéke 152,1 százalék. Ennyiért számítják be, ha állami vágyón megvásárlására fordítja valaki. De hagyjuk a számokat, ismerkedjünk egy kicsit a céggel. A mintegy 20 ezer alkalmazottat foglalkoztató mamutvállalat vagyona most kb. 100 milliárd forintot ér. A nyersolaj mellett földgáz beszerzésével is foglalkozik. Az ország földgázszükségletének felét - évi 5,5 milliárd köbmétert - maga termeli ki, másik felét Oroszországból vásárolja. A MÓL Rt. forgalma 1993-ban 1000 milliárd forint volt. Az éves hazai olajszükséglet háromnegyedét, 6 millió tonnát ugyancsak Oroszországból vásárolják, itthon mindössze 2 millió tonnányit tudnak termelni. A bécsi Der Standardnak adott interjúban Gyuris Ernő igazgató reményét fejezte ki, hogy hamarosan ismét megnyithatják a délszláv válság miatt lezárt Ad- ria-kőolajvezetéket, s ezáltal egyéb beszerzési forrásokból csökkenthető az egyoldalú függőség. A MÓL Rt. tevékenysége azonban a behozatalnál jóval vonzóbb kondíciókat kínálnak a befektetőknek. Nevezetesen: két 10 ezer forint címletértékű kárpótlási jegyért három 10 ezer forint névértékű MOL-részvényt kaphatnak. További csábítást jelenthetett, hogy a cég ez évi osztalékából fix 12 százalékot ígérnek. Igaz ugyan, hogy az új részvénytulajdonosok szavazati jogot nem kaphatnak, de így is több mint 100 százalékos megtérüléssel „vehetik” ki pénzüket a kárpótlási jegyből. Márpedig manapság ez nagyon jó üzletnek szápótlási jegyért. Az eredeti, saját jogon kárpótoltak - Sepsey Tamás államtitkár hathatós közbenjárására - abszolút elsőbbséget élveztek. Szabó Katalin, a forgalmazást vezető Budapest Értékpapír- és Befektetési Rt. munkatársa szerint ezt a lehetőséget igazán érdemes volt megragadniuk a kárpótoltaknak. A szakember nem vitatta, hogy a spekulánsokat sem lehetett kizárni. Nagyon sokan jegyeztek ugyanis meghatalmazással, eredeti határozatban kárpótlási jeggyel. Márpedig ezt el kell fogadniuk. Csakhogy - rossz nyelvek szerint - az így szerzett papírokat 20 százalékos jutalékkal azonnal továbbadják egyelőre inkognitóban maradó intézményi befektetőknek. Ha viszont ez tényleg így van, az az igazi kárpótoltak számára még inkább megnyugtató. Biztosak lehetnek benne: ez egy jó befektetés volt. Hosszabb távra is. Hiszen intézményi befektető csak akkor vásárol, ha bizakodó a cég jövőjét és osztalékát illetően. Rövid távon sem megvetendő azonban a MÓL Rt.-papír csábereje. Hiszen a már most járó 12 százalékos osztalékkal együtt a befektetés minimálisan az inflációt némileg meghaladó nyereséget hoz. S ha netán mégis meg akarna válni tőle valaki, számíthat rá, hogy biztosan lesz igény a részvényekre. sokkalta szélesebb körű. Ide tartozik a szénhidrogének kutatása, kitermelése, szállítása, kereskedelme és feldolgozása is. Finomítókapacitása évente mintegy 11 millió tonna kőolaj feldolgozására nyújt lehetőséget. A cég külföldön is aktív, Tunéziában vegyes vállalata van, Nyugat-Szibériában és Kazahsztánban pedig részt vesz a kőolajkutatásban. A gazdálkodási mutatók elég kedvezőek. Rövid és hosszú távú idegen forrásainak, hiteleinek aránya alacsony, a társaság likviditása, fizetőképessége kifejezetten jó. Jövedelmezősége ugyan - az utóbbi időben sorra megjelenő versenytársak miatt - az utóbbi években jelentősen romlott, de a cég állja a sarat. A tervek a piaci részesedés megőrzésére irányulnak. A benzinkúthálózat fejlesztése mellett ki akarják építeni az országhatár és Győr közötti olajvezetéket, hogy ezáltal csökkentsék az orosz behozataltól való egyoldalú függőséget. S a következő hónapokban esedékes privatizáció sem kérdőjelezi meg: a többi részesedés ottani tulajdonban marad. A részvények egyelőre bizonyosan nem kerülnek tőzsdére, s ma még a majdani stratégiai befektető kiléte sem ismert. Most 0,99 százalékos tulajdoni hányadot, összesen 969.540 ezer forint értékű részvényt kínáltak fel kárNőtt a termelési kedv Apesszimistajóslatokkalellentétben óriási igény mutatkozik a földtulaj dón iránt, az emberek befektetnek a mezőgazdaságba, s bíznak a földtulajdon stabilitásában - jelentette ki a pótlólagos kárpótlási földkijelölésről tartott tájékoztatóján Szabó T a- más. A privatizációs miniszter elmondta: évtizedek óta nem volt olyan kismértékű a parlagon hagyott termőföld területe, mint az idén; mindössze 300 ezerhektárnyi. Amátrágya-fel- használás száz százalékkal felülmúlja a tavalyit, a gépvásár- lásral'ordítottösszegmegötszö- röződött(ebbenazesztendőben meghaladjaakétmilliárdforin- tot),savetőmag-felhasználásis harminc százalékkal nőtt. Mindez egyértelműen bizonyítja, hogy a kárpótlás beváltotta a hozzá fűzött reményeket: amagángazdasághelyreál- lítását és megerősítését szolgálta. Azemberekmegművelik a termőterületeket, az új tulajdonosok számára a föld a megélhetés, jövőjük záloga. A kárpótlás emellett kedvező folyamatokat indított el a gazdaságban, megmozgatta a tőke- és a földpiacot. A pótlólagos kárpótlási föl- dkijelöléssoránszámításbavet- tek 69 ezer hektárnyi (960 ezer aranykorona- értékű) földet a szövetkezetekingyenediaszná- latábanlévőállamitartalékterü- letekből, s 204 ezer hektárt (2,3 millió aranykorona) az állami gazdaságok és az erdőgazdaságok területeiből. Mivel az igények még így is meghaladják a kínálatot, a földalap további bővítése céljából egyeztetés lesz a Kincstári Vagyonkezelő Szervezettel, illetve a Honvédelmi Minisztériummal: ezzel lehetőség nyílik majd a művelésből kikerült újabb földek kijelölésére. A tervek szerint júniustól lehet licitálni a kárpótlásra pótlólag kijelölt földekre. Lényeges elv, hogy a területek ötven százalékára helybéliek pályázhatnak. Ezenfelül viszont bárki bárhol vásárolhat földet. Nyilván lesznek olyan állampolgárok, akik kárpótlási jegyeiket nem termőföldre kívánják átváltani. Számukra az állam tulajdonosi szervezetei biztosítanak bőséges kínálatot: nem ritka, hogy az ÁVÜ által felajánlott vagyon vételára teljes egészében kiegyenlíthető kárpótlási jeggyel. Sikeresnek bizonyultak a részvénycserék, kárpótlási jegyek ellenében hamarosan meghirdetika Pi 1 lér II. befektetési jegyeit, s a kárpótoltaknak a kedvezményes részvényvásárlási program keretében is lehetőségük nyílik stabil, jó cégek részvényeinek megvásárlására. RaskóGyörgy, aföldművelé- sügyi tárca államtitkára elmondta: nagy termelési kedv tapasztalható, amely egyúttal előrevetítheti a piaci értékesítési gondokat. Különösen a kezdő vállalkozóknak kell felmérniük üzleti kilátásaikat, jó előre mérlegelniük kell, hogy megtermelt portékájuknak lesz-e piaca. Az államtitkár a továbbiakban hangsúlyozta: szükség van az élelmiszeripar privatizációján akmeggyorsítá- sára, s e folyamatban számítanak akülföldi tőke szerepvállalására. A mezőgazdaság megerősítése, működőképességének helyreállítása az ország Az ÁV Rt. kísérleti portfoliói Az AV Rt. - hasonlóan az AVÜ-höz - több társaságának részvényeiből alkotott csomagokat kínál fel kárpótlási jegy, illetve készpénz ellenében. így a különböző társaságok kisebbségi részvénycsomagjai érdekelhetik az intézményi befektetőket. A két kísérleti portfolió április hónapban indul. A gyógyszeripari csomagba a Richter Rt., a Chinoin Rt. és az Alkaloida Rt. összesen 100 millió forint névértékű részvényei kerültek be. A márkavédelmi csomagot a Pick Rt., a Tokaj Kereskedelmi Rt., a Zsolnai Porcelángyár Rt., a Kalocsai Agráripari Rt. és a Szegedi Paprika Rt. összesen 100 millió forint névértékű részvénye alkotja. Ezeket a banki és a szállítói portfolió követi, ezek értéke 50 és 100 millió forint között lesz. ABC a privatizációhoz Dolgozói érdekképviselet Ha a vállalat valamilyen vagyontárgyát kívánja értékesíteni, gazdasági társaságba bevinni (apport), vagyonértékű jogát akarja átruházni, akkor meghatározott értékhatárok felett ezt be kell jelentenie az ÁVÜ-nek. Ha a szerződés tárgya olyan vagyontárgy, amely jóléti vagy szociális célokat szolgál (például: óvoda, üdülő stb.), ezeket a szerződéseket az értéktől függetlenül csak akkor köthetik meg, ha a dolgozói érdekképviseleti szervek egyetértenek ezzel. Vagyis az érdekképviseleteknek vétójoga van. A pályázat elbírálása során a dolgozókat előnyben kell részesíteni. Ingatlanértékesítés Az ingatlanok értékesítésére kétféle vagyonvédelmi szabály vonatkozik. A vállalati könyvviteli nyilvántartás szerint 20 millió feletti értékű ingatlanra vonatkozó szerződést a vállalat megköthet, de a szerződés érvényességi feltétele az, hogy az ÁVÚ jóváhagyja az ügyletet. Ha pedig 20 milliárd forintnál kisebb, de 1 millió forintot meghaladó értékű ingatlanról van szó, akkor a vállalatnak a szerződéskötés előtt 30 nappal be kell jelentenie az AVÜ-nél a szerződési szándékot. Mellékelni kell a szerződés tervezetét, a 180 napnál nem régebbi vagyonértékelést és a 90 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolatát. A vállalat a bejelentést követő 30. naptól a szerződést megkötheti a bejelentésben foglalt tartalommal, ha az ÁVÚ másként nem intézkedik (a törvény szerint az ÁVÜ hallgatása beleegyezés). TALLóZáS A LAPOKBÓL Négy év mérlege Az Állami Vagyonügynökséghez 1994 vállalat közül mára 1157 alakult át társasággá, ebből 438-at teljes egészében értékesítettek, 35 végelszámolással vagy felszámolással szűnt meg, 722 társaság vár még részben vagy egészben a tulajdonosi váltásra. A magánosításba az ÁVÜ-höz befolyt bevétel 1990-ben alig volt több 600 millió forintnál, 1991-ben azonban már meghaladta a 31 milliárd, 1992-ben a 74 milliárd, 1993-ban a 77 milliárd és 1994 januárjában a 7 milliárd forintot. Jelentősen változott a bevételek összetétele is: 1990-ben az értékesítésből befolyt pénzösszege több mint 79 százaléka származott külföldi befektetőktől, ez az arány 1993-ra 32,73 százalékra csökken a hazai befektetők javára. (Pesti Hírlap, III. 16.) Ellenőrző ügynökség „Ne sérüljön a privatizáció végrehajtásának folyamata”, érvényesüljenek a jogszabályok, derüljön ki, hogy a feltárt hibák gondatlanság vagy szándékosság eredményei - ezek az Állami Vagyonügynökség ellenőrzési alapelvei. Az ÁVÜ hivatalos álláspontja szerint a magánosítás egészét önmagában nem minősítheti az a néhány eset, amely a közvélemény előtt botrányos körülmények között vált ismertté. (Figyelő, III. 11.) Örömmel veszi a tényeket Szabó Tamás privatizációs miniszter üdvözölte a KDNP állásfoglalásának azon pontját, mely szerint támogatja a következetes privatizációt, és ebben a kisbefektetőknek nagyobb szerepet kellene játszaniuk. Ugyanakkor természetesnek tartotta, hogy a folyamatba hibák csúsztak be. Ami a konkrét vádakat illeti, a miniszter örült ezeknek, mert né- hányuk során valóban visszaélések történtek. (Pesti Megyei Hírlap, III. 11.) Ez az elbizonytalanítás kampánya Az utóbbi napokban újabb heves támadások érték a privatizáció gyakorlatát, s nemcsak az ellenzék részéről, hanem a koalíción belülről is. Szabó Tamás, a privatizációért felelős miniszter úgy véli: a pártok döntéshozó testületéi higgadtak az ügyben, de mindenhol vannak egyéni vélemények, amelyeket fel lehet fújni. Szerinte nem használ a magyar gazdaságnak, ha álbotrányok sorozatát keltik körülötte - jelentette ki a magánosításért felelős tárca nélküli miniszter. Népszabadság, III. 11.) Bombabiztos nehézségek A választási kampány célegyenesében sokan az állami vagyonkezelő szervezeteket veszik célba. A pártok egy része úgy gondolja, hogy a priva- tizáció-ellenességgel növelni lehet a politikai tőkét. Valójában privatizáció és külföldi tőkebefektetések nélkül az ország balkáni útra sodródott volna vissza - mondta Diczházi Bertalan kormány-főtanácsadó. Új Magyarország, III. 14.) Hatvan százalék a nem állami Szabó Tamás, privatizációért felelős miniszter sajtótájékoztatóján elhangzottak: az állami tulajdon magánosítását a jövőben is folytatni kell, de nagyobb hangsúlyt kell kapnia a tőkebefektetéssel megvalósuló privatizációnak, és a kisbefektetői tulajdonlás elősegítésének. (Világgazdaság, III. 11.) Lassú növekedés várható A magántulajdonba adás gyorsítását tervezi az Ipari Minisztérium, hogy megfelelő ütemben haladhasson tovább az ágazat fejlesztése. A vállalatok túlélési esélyét az adós- és hitelkonszolidáció segítette, bár maradt még kívánnivaló, így többek között a kis- és közép- vállalkozások támogatása. (Népszava, III. 18.) Késhet az adóskonszolidáció Késik az adóskonszolidációs program második szakasza, tekintve, hogy február 28-ig kellett volna értesítést kapniuk azoknak a cégeknek, amelyeknek a kereskedelmi bankoknál minősített adóssága van. A vállalatok egy részéhez azonban még nem érkezett a bankoktól értesítés, pedig ennek alapján kellene dönteniük arról, részt vesznek-e a programban. Március 10-ig pedig be kellett volna adniuk a jelentkezést. (Magyar Hírlap, III. 14.)
