Heves Megyei Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-100. szám)

1994-04-19 / 91. szám

1994. április 19., kedd PÉTERVÁSÁRA ES KÖRZETE 5. oldal „Nem vers ez, cseppnyi vér...” A szekrény és az ablak közötti sarokban kényelmesen elfér egy fotel, egy állólámpa, egy kis íróasztal, rajta könyvek, Fernando Pessoa, József Attila, Radnóti versgyűjteményei. Az ablakok az utcára néznek, mint ahogy ő is, ha elcsatangolnak a gondolatai. Úgy lehet vele, hogy „már százezer éve nézi, amit meglát hirte­len”, hiszen az utcát, mint a tenyerét, ismeri gyermekkora óta. Az ajtóban egy vékony, kék szemű, fiatal férfi jelent meg. „Sau­lért Attila vagyok” - nyújtja a kezét, és betessékel az ajtón. A szobába lépünk, ahol a szekrény és az ablak közötti sarokban... és mi is. Üveggyári utánpótlás. Leginkább a magas ólomtar­talmú, míves kristálypoharairól híres a parádsasvári üveggyár. A szakemberek utánpótlását megoldandó, fo­lyamatos fiatalítás, illetve képzés zajlik a helyi manufaktú­rában: a csiszolás művelete. (Fotó: Perl Márton) Agytorna Pétervásárán A péterkei sportegyesületnek egyetlen szakosztálya van: a fútball-szakosztály, melynek keretén belül kicsik és az ifjak egyaránt komolyan rúgják a labdát a grundon. Az egyesületet a városi ön- kormányzat támogatja. Az ál­landó pénzhiány miatt anyagi segítség a sakk-körnek már nem jutott. Pedig Pétervásárán szokatlanul sok gyerek rajong a sakkért. A sakk-köri foglalko­zásokon ötven-hatvan gyerek vesz részt. Közülük 16-an ver­senyszerűen űzik a nem kis fel- készültséget igénylő szellemi sportot. A megyei csapatbaj­nokságon második helyezést ér­tek el. A rájátszáshoz még szükségeltetne némi pénz. Ezt, más nem lévén, a kultúrház biz­tosítja majd. A sakk iránti nagy érdeklődés azonban megkí­vánja a rendezett szervezeti formát. Az évi költségvetése a sakk- körnek 80 ezer forint körül mo­zog. Gál Sándor, a Művelődés Házának igazgatója az egyesü­leti forma megvalósításán gon­dolkodik, ami lehetővé tenné, hogy különböző pályázatokból nyeljenek anyagi támogatást. Küldöttgyűlés Párádon A természet játékai A Megyei Művelődési Központ és a városi művelődési ház szervezésében kiállítás nyílik Pétervásárán Birizdó Gabriella iparművész alkotásaiból. Ápri­lis 22-én, pénteken este hat órakor Pál László, a város pol­gármestere mond köszöntőt a művész „A természet játékai” című tárlata elé, majd dr. Kelé- nyi István művészettörténész ajánlja a közönség figyelmébe a műveket. A kiállítás május 5— ig naponta nyolctól délután öt óráig tekinthető meg a városi művelődési házban vasárnap kivételével mindennap. Szépkiejtési verseny Pétervásárán Ugyancsak a pétervásárai mű­velődési ház adott helyet annak a Kazinczy szépkiejtési ver­senynek, amelyet az elmúlt hé­ten pénteken rendeztek a vá­rosban. Az Egri Színműhely tagja, Jordán Mária, a megyei pedagógiai intézet magyar nyelvi szakértője, Kiss Sán- dorné és az egri egészségügyi szakközépiskola magyartanára, Müller János előtt mérettek meg a vetélkedő résztvevői. Gázhálózat épült Sírokban Ötvenezer forintra volt szükség ahhoz, hogy valaki beléphessen a siroki gáztársulásba. Csaknem hatszáz helyi ingatlantulajdo­nos élt a lehetőséggel, s ré­szükre a tizenöt százalékos közműfejlesztési támogatást immár vissza is térítette a köz­ség önkormányzata. A kiviteli munkák a beruházást Sírokkal közösen kezdő Váraszón és Kis­füzesen már befejeződtek, a műszaki átadások folyamatosan történnek. Az idei lehetőségek Recsken Recsk önkormányzata ebben az évben az intézmények fenntar­tására összes költségvetési be­vételének 57 százalékát for­dítja: körülbelül 76 millió forin­tot. Fejlesztésre pedig több mint 52 millió áll rendelke­zésre: ebből először a Páráddal és Mátraderecskével közös be­ruházást, a szennyvízhálózat kiépítését és a közös szennyvíz- tisztító telep létesítését kezdik meg az idén.- A verseim hozták ide?- Tehetséget érzek bennük... - Mármint hogy én tehetséges lennék...? Nem tudom, nem biztos. Volt idő, mikor néhány versemet megjárattam rangos irodalmi folyóiratokban. Mond­ták, írtak rólam, hogy „dühös ifjú” vagyok, a verseimről, hogy „szimpatikus magánvé­lemények”,,,önvallomások”. Ami igaz, az igaz, mások nevé­ben nem vallhatok. Valóban létezik „Irodalom Birodalom”. Egy kör, és benne körben járnak írók, költők, kri­tikusok, és egyik a másikáról nyilatkozik. Sárváron minden évben megrendezik a diákírók, diák­költők találkozóját. Ott magvas gondolatokat lehet hallani. Én magam is kaptam olyan taná­csot, hogy ne csak a saját verse­imet olvassam, hanem a klasz- szikusokét is. Ez sért, de nem fogom sen­kinek bizonygatni az ellenkező­jét. Nem igazán vágyom a bűv­köreibe ennek az „Irodalom Bi­rodalomnak”. A költészet nap­ján kaptam egy szál rózsát, ne­kem ez az érdem.- A költők verset írnak, igaz?- Nem minden költő ír ver­set, és nem mindenki költő, aki verset ír. A versírás ugyanolyan természetes vágy, mint bármi más. Van, aki „vályogot vet, ás”, én verset akartam írni. Ki­kívánkoztak belőlem a gondo­lataim, és leírtam őket. Min­denki ír verset, legfeljebb nem veti papírra. Eleinte erőltetett ritmusokba, rosszul csengő rí­mekbe kényszerítettem őket. Később aztán maguktól elhe­lyezkedtek. Amikor ’87-ben befejeztem a középiskolát, na­gyon magamra maradtam. A barátaim szétszéledtek. Léte­lemem lett az írás, de mintha nem is ugyanaz a kéz fogta volna a tollat a papír egyik ol­dalán és a másikon. Ekkor érez­tem először, hogy vagyok. Reggel fölkeltem, és ettem. Megettem az ablakon, a függö­Néhány nappal ezelőtt falugyű­lést rendezett Recsken a helyi önkormányzat. Az eseményen Fekete József, a község polgár- mestere először az elmúlt évi feladatok teljesítéséről adott számot. Elmondta többek kö­zött, hogy a település tavaly csaknem 117 millió forintból gazdálkodott: ebből a saját be­nyön át beszűrődő fényt, a ku­tyám ugatását, a gőzölgő kávé illatát. S amikor befejeztem a habzsolást, az emésztés boldog óráiban verset írtam vagy pró­zát.- A vers fegyelemre szoktat.- Nem. Ä vers attól vers, hogy annak érezzük, nem pedig attól, hogy a három strófa mindegyikében ugyanannyi szótagszám van. Nincsenek ál­talában vett ritmikai kötöttsé­gek, és ezt nem azért mondom, mert megújítani készülök a XX. századi lírát. Az örök törvény a belülről fakadó ritmus. Mielőtt épp Pessoát és József Attilát hoztam volna példának annak igazolására, hogy értem, miről beszél, és mielőtt cáfolat­ként a kötött forma jogossága mellett szólva Aranyt vagy Vil­lont említhettem volna, a szo­bába lépett Attila édesapja. A tálcát, amin a kávét tálalta, jobb híján a könyvkupac tetejére rakta. Attila a kályhacsövet mére­gette, mintha végképp feladta volna, hogy megértesse velem magát. Hosszú hallgatás után mondta:- Nem akartam soha költő lenni, csak verset írni akartam. Én is örülök, ha nyomtatásban látom az írásaimat, de semmi több, semmi büszkeség vagy költői öntudat. Mindenki sze­retné magát megmutatni. So­kaknak a nyomdafesték a mérce, pedig az csalóka, mint a nőkön a festék. Gyűjtögetem a verseimet, egymásra rakom őket, mint a Mozgó Világot, a Magyar Naplót, ha elolvastam. Elteszegetem őket a fiamnak bizonyságul, hogy valamit én is csináltam.- Az ember így húszon túl azért is gondol sokat a gyer­mekkorára, mert már egy más­fajta gyermekkorról is álmodo­zik.- Van egy álmom, de nem sejlik föl benne semmiféle iro­dalmi díj. Álmomban van egy feleségem, egy fiam, egy laká­vétel körülbelül 26 milliót tett ki. A gázberuházáshoz ötmilliós hitelt vettek fel, az 1992-es pénzmaradvány pedig csaknem 19 millió volt. Szó esett ugyanakkor az idei tervekről, az 1994-es költség- vetés irányszámairól is, a jelen­lévő polgárok közül pedig töb­ben kifejtették véleményüket. som, egy munkahelyem, és nyugodtan élek. Csak szép em­lékeim vannak. Az én gyer­mekkorom egy zsákhoz hason­lít, aminek bekötötték a száját, és csak egy darabka valóság surranhatott be a szűk résen át. A mostani gyerekek zsákjába már tágasabb helyen csorog be a világ. Amit azóta tapasztal­tam, azt jó volt sokkal később megélni. Jó, ha az embernek ár­tatlan gyermekkora van. Egy szusszanásnyi mosoly. A láthatatlan filmszalag, ami a szeme előtt pereg, hirtelen ki­merevít egy kockát, talán azt, ami a legfájóbb emléket örökí­tette meg. A titkokat pedig épp titkukért szeretjük...- Ha szomorú vagyok, van olyan - bármilyen szokványo­sán hangzik is -, hogy verseket olvasok. Olykor klasszikusokat is. Néha az is elég, ha fölidé­zem József Attila egy-egy ver­sének a hangulatát. Vagy kime­gyek a várba. Szeretem Sirokot, bár néha úgy érzem, pórázon tart. Bánatomban nem iszom, mert attól csak még bánatosabb leszek. És félek, hogy valakit megbántottam, hogy nem olyan voltam, mint amilyen valójában vagyok. Ha vidám vagyok, ki­találok valami bolondságot, de az is előfordul, hogy jókat be­szélgetek a semmiről. Afelől érdeklődtem, mikor szokott írni. Egy egészen más­fajta mosoly jelent meg az ar­cán. Rajtam derült. Ez már - lá­tom rajta — a költőknek felte­endő kötelező kérdés volt. Vár­tam a visszavágót.- Levelet írni este szeretek, mert ha fáradt vagyok, nehe­zemre esik szépíteni. Verset akkor írok, mikor szükségét ér­zem. Valamelyik nap a munká­ból jövet a villanyoszlopnak támaszkodva írtam. Nem is olyan régen pedig vasalás köz­ben. Ha prózát írok, asztalhoz ülök. Nem használok írógépet, kézírással sokkal jobban tudom követni a gondolataimat.- Milyen a jó vers?- Olyan, amit ha elolvasok, elhatározom, hogy én soha többé nem írok. Magyarázat „Nem vers ez cseppnyi vér” (Saufert Attila)- Én nem írnék... Bozsó Bea Témaként vetődött fel a Stra- bag Kft. Recskre tervezett asz­faltüzemének problémája — mondván: a létesítmény károsí­taná a környezetet, s egészség- károsodást okozna —, az ezzel kapcsolatos felvetésekre pedig Fehér András, az említett kft. igazgatója igyekezett vála­szolni. Pintér László főkönyvelő elnök­letével tartotta éves küldöttgyű­lését a Mátra Áfész Igazgató­sága Párádon. Napirenden szerepelt az el­múlt évi áruforgalmi munka, a gazdasági eredmény, a vagyoni helyzet értékelése, a felügyelő bizottság jelentése, valamint a mérlegeredmény jóváhagyása. A küldöttgyűlés megkezdése előtt a jelenlévők egyperces néma felállással emlékeztek meg a nemrég elhunyt Lóth Ot­tóról, aki több éven keresztül az igazgatóság tagja, majd a fel­ügyelő bizottság elnöke volt. Timán János, az áfész elnöke adott tájékoztatást az elmúlt évi gazdasági munkáról, melynek alapján megállapítható, hogy a kitűzött feladatok döntő részét teljesítették, és az ismert gazda­sági problémák ellenére az áfész kollektívája sikeres évet zárt. Az áruforgalmazás a piac további osztódása ellenére az országos szinttel azonos, és a megyei adatoknál kedvezőbb. Az árbevétel alakulására itt is hatottak az átalakulási folyama­tok, a szervezeti átrendeződés és struktúraváltás. Talán az egyik legnagyobb eredménynek lehet tekinteni azt, hogy tavaly már nem volt veszteséges a cég. A szövetke­zet viszonylag stabil helyzetben van, sikerült a fizetőképességet megtartani, az adósságállo­mányt csökkenteni úgy, hogy közben 31 millió forintot adó­ként befizettek. A továbbiakban a következő évek problémáival foglalkozott az áfész elnöke, és hangsú­lyozta, hogy a szövetkezet je­lenlegi helyzete csak egy átme­neti állapot, melyet kezelni kell. A jövő érdekében sok olyan lé­pést kell megtenni, aminek vég­rehajtása nem tűnik egyszerű feladatnak. Tőkét kell biztosí­tani a szövetkezetnek, amely­nek megteremtéséhez az ingat­lanállomány szelektálását tar­totta az egyik járható útnak. Az előterjesztett javaslat kisebb vi­tát váltott ki, s a végleges dön­tést a következő igazgatósági ülés hozza meg. Dr. Sumi András, a megyei szövetség elnöke megállapí­totta, hogy a megyei szövetke­zetek árbevétele az egyharma- dára csökkent: többségük vesz­teséges vagy nullszaldós. A pa- rádiak eredményét stabilnak ér­tékelte. Gembiczki Béla Falugyűlés Recsken: a múlt és a jövő EGER MEGYEI JOGÚ VAROS JEGYZŐJE ÉRTESÍTI AZON MOSOK AKIK EBEIKET VESZETTSÉG ELLEN MÉG NEM OLTATTÁK BE, HOGY AZ UTOLSÓ OLTÁSI AKCIÓRA 'á | m — EGERBEN 1994. ÁRPILIS lO-ÁN (SZERDA) 15.00 és 18.00 ÓRA KÖZÖTT, A KISASSZONY TEMETŐ MELLETTI PARKOLÓBAN KERÜL SOR. A KÖTELEZŐ VÉDŐOLTÁS ALÓL KIVONT EB KIIRTÁSRA KERÜL. TULAJDONOSA 10.000 FORINTIG TERJEDŐ BÍRSÁGGAL SÚJTHATÓ. A címbéli teringette, jelentés nélküli szavaink (réják) egyike, amit legtalálóbbnak leltem ké­sei meglepődésem, elismerésem kifejezésére is. Miért a megle­pődés, elismerés? Azért, mert a századfordulón széles körű mozgalmat indítottak Heves megye erdészei avégből, hogy néhai Hajós Gyula, volt mis­kolci erdőfelügyelőnek a „ láng­lelkű s az erdészetért lelkesülő és lelkesíteni tudó, korán el­hunyt erdésznek kegyeletes em­lékére Heves vármegye terüle­tén, legnehezebb, de egyszer­smind legsikerdúsabb működé­sének színterén emlékoszlop áll- íttassék." Gyűjtést indítottak, s egy év múltán már 354 korona állt a felsőtárkányi 874.561 számú posta-takarékpénztári könyvecskében, írta volt 1901. március 20-i híradásában a Bél­apátfalván szerkesztett, Ungvá- ron nyomtatott országos terjesz­tésű Magyar Erdész. A lap rész­letes listát is közzétett: ki mennyi koronát adományozott az emlékoszlop létesítésére. A Kőnél maradandóbb...! Tárná-völgyi teringette legtöbbet gróf Károlyi Mihály parádi erdőhivatala adta (50 Kr). A két Andrássy gróf - Dé­nes és Géza - már cseppet sem volt ennyire gavallér. Mivel érdemelte ki Hajós Gyula erdész, hogy emlékosz­lop hirdesse a nevét? Köz­hasznú, ám későn gyömölcsöző nagy munkálatok végrehajtá­sára áldozta életét - a tarna-völgyi kopárfásítás pio­nírja volt ő. Rövid élete során határtalan lelkesedésével, kimerülést nem ismrő munkásságával a Tama völgyében „egy egész nagy vi­dék - mintegy 800 kh - kietlen, kopár, földsebekkel borított, hasznavehetetlen területét er­dők zöldülő lombjaival, áldást rejtő lombsátorral vonta be”. A kopár és vízmosásos terü­letek összeírását éppen egy év­százada, 1894-95-ben végezték a Tama völgyében; ez alka­lommal 1584 ha kopárt, 2471 ha vízmosást - összesen 4055 ha-t jelöltek ki megkötendőnek. Már a területfelmérés esztende­jében a csemete-ellátás biztosí­tására 40 kh csemetekertet léte­sítettek Terpesen, amely az 1920-as évek elejéig működött, biztosítva a fásításhoz szüksé­ges csemetéket és a vízmosás­kötéshez szükséges fonóanya­got. A nagyszabású program 1895-ben a vízmosások fásítá­sával kezdődött, és igen erős ütemben folyt. Jellemző volt a munkák intenzitására, hogy az Istenmezeje, Váraszó, Erdőkö­vesd, Pétervására, Ivád, Tarna- lelesz, Fedémes, Kisfüzes, Szajla, Terpes, Bükkszék és Sí­rok községek határában a fásí­tásra kijelölt majd 3 ezer (2888,5) hektárnyi területből 1200 hektárnyit fásítottak be - hét év alatt. És a befásított terü­letnek 90 százaléka vízmosás volt. Ez a nehéz, hatalmas munka egészében Hajós Gyula életműve. Sajnálatos és szo­morú, de a Hajós Gyula-emlék­oszlop felállításához szükséges 800 korona végül is nem gyűlt egybe. Vadászi és riporteri por­tyázásaim során, puskával, tol­lal, notesszal felszerelkezve, számtalanszor megtettem tarna-völgyi talpaló, fárasztó járó-kelő útjaimat a folyó palóc­földi forrásvidékén, s ezért ál­líthatom: az erdész emlékműve megvan, és kőnél maradan­dóbb. A valaha kietlen, kopár, hasznavehetetlen területeket ma is áldást rejtő lombsátor vonja be. A teringettét...! Pataky Dezső Az ország egyik legnagyobb textilkereskedő cége kizárólagos joggal rendelkező tavfílrsVi hármtaalrit keres Heves megyében autószőnyegek és lakástextil cikkek értékesítéséhez. Jelentkezési feltétel: • min. 50 m2 tároló­helyiség (garázs is) • telefon • vállalkozói igazolvány • gépkocsi és jogosítvány (esetleg áruszállító gk.) • önéletrajz Jelentkezni lehet az 1-272-486 budapesti vagy a 06-60-330-862 rádiótelefonon Kató Tündénél. ^GJ323E3Q—

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom