Heves Megyei Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-100. szám)

1994-04-16-17 / 89. szám

HÍRLAP, 1994. április 16-17,, szombat - vasárnap GYÖNGYÖS ÉS KÖRZETE 5. Korszerűbb városi hulladékgyűjtés Megfestették a képét, és utcát is kapott Gyöngyös legendás díszpolgára Óvodai betörés Vámosgyörkön Tavaly háromszor, s az idén is már második alkalommal történt betörés a vámosgyörki óvodá­ban. A mostani év meghiúsult zsákmányszerzését követően e hét elején járt nagyobb „siker­rel” a hívatlan látogatás: a rács ellenére is lába kélt a gyerme­kintézmény értékes rádiós magnójának. Három község gázra szerződött Három község - Gyöngyösoro- szi, GyöngyösscHymos és Gyön­gyöstarján vezetékes gázellátá­sára írták alá pénteken a szerző­dést az önkormányzatok, illetve a kivitelező TIGáZ képviselői Gyöngyössolymoson. A beru­házás együttes értéke megha­ladja a 200 millió forintot. Katalánokhoz kirándulnak A TIT és a Mátra Művelődési Központ Ország-Világjárók Klubjában, Gyöngyösön a jövő héten szerdán, 17.30 órától Papp László ny. tervező várja újabb „kirándulásra” az érdek­lődőket. A klubtalálkozó részt­vevői ezúttal katalán városok­kal ismerkedhetnek. Nagyrédén pünkösdkor Vers-, novella- és meseíró pá­lyázatot, Ki mit tud?-vetélkedőt hirdettek Nagyrédén, az eredeti­leg tervezett márciusi határide­jét azonban utóbb módosították. A pályamunkák értékelésére, a színpadi bemutatókra valószí­nűleg csak pünkösdkor, vagy a májusi kettős ünnep táján került sor a helyi művelődési házban. Solymosi Szüret - szeptemberben A községi önkormányzat képvi­selőinek legutóbbi ülésén a szó­rakoztató szüreti programok felújításáról is határoztak Gyöngyössolymoson. Az 1989 óta első Solymosi Szüret ren­dezvényeire az idén szeptember 13-15. között kerül sor, s a to­vábbiakban évente ismétlődnek. A modem társadalmak egyik legnagyobb környezetvédelmi problémája a nagy mennyiség­ben termelődő szemét elhelye­zése. E gondon elsősorban az újrahasznosítás enyhít, amely csak az úgynevezett szelektív - fajtánkénti, frakciónkénti - hul­ladékgyűjtéssel lehet kifize­tődő. Gyöngyösön a Városgon­dozási Részvénytársaság - mint megírtuk már - most a módszer bevezetését tervezi. Az rt. Gyöngyös város önkormányza­tának támogatásával a hulla­dékgazdálkodás teljes körű át­alakítását tűzte ki célul, amely- lyel - és a tömörített lerakással - a meglévő szeméttelep kapa­citása 6-8 évre meghosszabít- ható. Gyöngyösön és környékén 1994-től 1996-ig kerül beveze­tésre a fajtánkénti hulladékgyűj­tés, s ezzel párhuzamosan a má­sodlagos felhasználás. A meg­valósulás első ütemében az Nemcsak a község, hanem az egész Mátravidék nevezetes­sége a megyei történelmi értéket is képviselő kisnánai vármarad­vány. „Csonkán” is impozáns látvány az erre járóknak, sokan messze földről a kedvéért kere­kednek fel egy kedves, kelle­mes, maradandóan emlékezetes kirándulásra. Az érdeklődő turistáknak saj­nos tavaly egész évben a kedvét szegte, hogy a hajdani sasfész­ket a szükségessé vált helyreál­lítási munkák miatt elzárták a látogatók elől. Az érkezőket legfeljebb a vár alatti tájház vi­gasztalhatta, meg az, hogy - jobb híján - körbejárhatták a legendás műemléket. Most, az új idegenforgalmi szezonban talán változik, javul üveg-, papír-, gombakkumulá­tor- és szárazelem-hulladéko­kat, továbbá a lejárt szavatos­ságú gyógyszereket tervezik kü­lön gyűjteni. Ehhez biztosítják a speciális edényzetet. Egységes, 120 literes műanyag vegyeshul- ladék-gyűjtőket vásárolnak, amiket a családiházas övezet­ben lakók majd megkapnak. Igény szerint ettől nagyobb, 240 literes kerekes gyűjtőedényeket és 1,1 köbméteres fedett konté­nereket is beszereznek, csak­úgy, mint a válogatott hulladé­kok tárolóit. Ugyanakkor a szállítás kor­szerűsítését is tervezik két Steyr típusú hulladékgyűjtő autó rendszerbe állításával. Az idén a gyűjtést a családiházas öve­zetben, 1995-ben a lakótelepe­ken, 1996-ban a Gyöngyös kör­nyéki településeken szeretnék bevezetni, mintegy 60 millió fo­rintos ráfordítással. Korcsog Béla a helyezi. Mint dr. Petercsák Ti­vadar, megyei múzeumigazga­tótól megtudtuk: az OMF-fel folytatott tárgyalás alapján minden valószínűséggel hama­rosan folytatódik az életveszé­lyessé vált kaputorony megerő­sítése, restaurálása. Megvan - meglesz - a pénz a régóta várt munkákra, s remél­hetően legalább a nyárra ismét megnyílhat a sétaút a vendégek számára, ki-ki beljebb is kerül­het, ha kedve tartja. Addigra a mostani szomorkás táj is felvidul, teljesen zöldbe borulnak a még inkább csak nyiladozó fák, élvezet lesz majd alattuk andalogni, s merengeni a múlton. A közelmúltban emlékezett meg az ország lakossága újkori történelmünk legnagyobb alak­járól - akit már életében Kos­suth apánknak neveztek -, halá­lának 100. évfordulója alkal­mából. A kimagasló magyar állam­férfi élete ezer szállal kötődik számos városunk, községünk, köztük Gyöngyös históriájához is. Kossuth Lajos először 1849 április elején járt Gyöngyösön. A dicsőséges tavaszi hadjárat kezdetén, április 2-én kíséreté­vel Egerből érkezett a városba, ahol az Almásy-féle házban szállt meg. Gyöngyöst április 3-án a reggeli órákban hagyta el. A kormányzó konyháját áp­rilis 4-én délután a ferences ba­rátok szállították el Hatvanon át Nagykátára. Április 10-én Kossuth rövid ideig ismét a város vendége volt, amikor is itt kiadott rende­letében Görgey figyelmét fel­hívta Erdély védtelenségére, és felszólította a fővezért, hogy ad­jon ki megfelelő parancsokat. Gyöngyös város közönsége Kossuth Lajost élete végéig, sőt napjainkig nagy tisztelettel övezte, illetve övezi. A telepü­lésen még a nagy hazafi életé­ben kibontakozott a Kos- suth-kultusz. Ennek első jelentős momen­tuma volt, hogy 1889-ben a vá­ros öt díszpolgárrá választotta. Ennek hátterében az állott, hogy ekkor merült fel Kossuth állam- polgárságának kérdése. A volt kormányzó akkor nyerhette volna el a magyar állampolgár­ságot, ha jelentkezik az Oszt­rák-Magyar Monarchia valame­lyik konzulátusán. Ezt ő nem volt hajlandó megtenni, mivel nem ismerte el Ferencz József császárt és királyt. Ebből kö­vetkezően élete végéig nem kaphatta meg a magyar állam- polgárságot, és így a Széchenyi által legnagyobb magyarnak nevezett személyiség honta­lanná lett. Ez ellen számos vá­ros, köztük Gyöngyös úgy tilta­kozott, hogy díszpolgárrá vá­lasztotta őt. Kossuth gyöngyösi díszpol­gárságának története röviden a következő volt. Borhy László, Kékesy Kálmán és társai 1889 augusztusában indítványozták „Kossuth Lajos, hazánk nagy fiának Gyöngyös város díszpol­gárává leendő” megválasztását. A város polgármestere, Csömör Kálmán a javaslat megtárgyalá­sára augusztus 22-ére rendkí­vüli képviselő-testületi ülést hí­vott össze. Az indítvány megtárgyalása után a közgyűlés „meleg lelke­sedéssel hozott egyhangú hatá­rozatként kimondja, hogy nagy hazánk fiát, Kossuth Lajost, te­kintettel felsorolt hervadhatat­lan hazafias érdemeire, ezennel Gyöngyös város díszpolgárává megválasztja, s erről őt díszok­levél alakjában kiállítandó jegyzőkönyvi kivonaton érte­síti. A díszoklevél kiállításával a képviselő-testület a városi taná­csot bízta meg. A képviselő-tes­tület határozata szerint „A dísz­oklevelet Hentaller Lajos úr, városunk országgyűlési képvi­selőjének vezetése mellett, a képviselő-testület kebeléből önként, saját költségünkön ajánlkozó küldöttségi tagok fog­ják hazánk nagy fiának Turinba kézbesíteni, illetőleg ünnepé­lyesen átadni. Ebből a célból a városi képviselők küldöttségé­ben való részvétel végett minél nagyobb számmal jelentkezésre felhívatnak. Valamint a város országgyűlési képviselője is a küldöttség vezetésének elválla­lására ezennel felkéretik.” Kossuth Lajost díszpolgárrá való megválasztásáról távirati­lag értesítették. A sürgöny, amelynek szövege az alábbi születésnapi jókívánságokat is tartalmazta: „Kossuth Lajos úr­nak - Turin. - Hazánk nagy fia, névnapod alkalmából, mint a mai napon tartott közgyűlésen városunk megválasztott dísz­polgárát üdvözlünk.” A rendkívüli ülés döntött ar­ról is, hogy „a városház tanács­terme számára elkészíttessük...” a nagy hazafi arcképét, amely rövidesen el is készült. A díszpolgári oklevelet Mor­zsányi József budapesti díszmű­ves „kiváló ízléssel és csínnal” készítette el. Az oklevelet pos­tán küldték el a volt kormáyzó- nak, „mert városunk országgyű­lési képviselőjéhez intézett nagybecsű levele folytán a kül­döttség menesztése mellőzte- tett” - olvashatjuk a városi kép­viselő-testület 1889 második féléves tevékenységéről készí­tett jelentésében. Kossuth Lajos Turinban töl­tötte be a 90. életévét; 1892. szeptember 19-én. Ezen a napon a helyi képviselő-testület dísz­közgyűlést tartott, amelyen ha­tározatot fogadtak el az addigi Bene utcának nevezett Kossuth Lajos utcává való elnevezésé­ről. Ezt követően „a díszköz­gyűlés a város zászlója alatt tes­tületileg a református temp­lomba vonult, ahol a nagy fér­fiúért Klimó Pál lelkész által mondott imát hallgatta meg.” Az istentisztelet befejezése után az egybegyűltek visszavo­nultak a városházára, ahol a polgármeser ünnepi beszéde után „a nagy férfiú arcképe lep- leztetett le”. Majd a református dalárda „záróéneke után a dísz- közgyűlés a nagy hazafi éltetése mellett szétoszlott” — olvashat­juk a korabeli jegyzőköny lap­jain. A 90. születésnap megünnep­lése után a nagyformátumú ál­lamférfinak még 2 évet adott a sors. 1894. március 20-án, éle­tének 94. évében hunyt ki életé­nek lángja. Gyöngyös város képviselő­testülete az 1894. március 22-én, az előzőnapi döntése alapján a volt kormányzó el­hunyta alkalmából rendkívüli közgyűlést hívott össze, ahol Baltás Ferenc helyettes pol­gármester „fájdalomtól áthatva és a meghatottság reszkető hangján bejelenti azon, már köztudomású, megrendítő ese­ményt, hogy nagy hazánk fia, Kossuth Lajos hosszas szenve­dés után Turinban, folyó évi március 20-án este, 10 óra 50 perckor befejezte az isteni gondviselés különös kegyelmé­ből hosszúra nyúlt legnemesebb életét. A szomorú bejelentés után a városi tanács a következő intéz­kedéseket hozta: „a város színét viselő zöld zászló gyászfátyollal borítva kifüggesztessék", a közgyűlési teremben lévő Kos- suth-arcképet szintén gyászfá­tyollal kell letakarni. Március 22-én fél 12 órakor a a város összes harangja megkonduljon. A város országgyűlési képvise­lője által, a nagy hazafi ravata­lára felirattal ellátott gyászsza­lagot, Kossuth Lajos Turinban élő családjának a postával rész­véttáviratot kell küldeni, s „a nagy halott emlékére felállí­tandó szobor költségeihez járul­jon hozzá a város 100 forinttal.” A rendkívüli képviselő-testü­let döntött a gyásztávirat szöve­géről, a temetésre menő kül­döttség összetételéről, a teme­tési napon iskolai szünet elren­deléséről, s a felállítandó Kos- suth-szobor céljaira gyűjtés in­dításáról. Március 27-én a rendkívüli képviselő-testületi ülés döntése alapján a református templom­ban gyászistentiszteletet tarto­tok az elhunyt kormányzó lelki üdvéért. Március 31-én pedig a hely­beli status-quo izraelita hitkö­zösség szintén gyászistentiszte­letet rendezett. Szecskó Károly-igy­Az ismert mátrai műemlék - kívülről (Perl Márton felv.) Folytatják a helyreállítást Felvidul a szomorkodó kisnánai vár Nem jön a reggeli látogató Rövid idő alatt is megszok­ták, megszerették a Mátra te­tején -Istvánban, Lászlón és Imrén - Szilárdi Gyulát, la­punk kézbesítőjét. Várhat­ták, számíthattak rá, ország- gal-világgal kopogtatott már kora reggel előfizetőinknek. Ezután - sajnos - hiába mennének akár elébe is, nincs több találkozás vele. Fiatalon, 36 esztendősen örökre itthagyott valameny- nyiünket. Nemcsak az olva­sótól, hanem az élettől is el­ragadta a kegyetlen halál. Új terjesztési rendszerünknek első elhunytja, ezért nehe­zebb most a búcsú... A viszneki Kamaszka Táncegyüttes / Észtországba készül Észtországba - Vöruba - készül a viszneki Kamaszka Tánc- együttes. A névadó korból ugyan már valamelyest kinőtt — tavaly 20 esztendős - iskolás műkedvelő csoport az idősebb Csombok házaspár kezei alatt született, nevelkedett, s szerzett országos dicsőséget a község hírét korábban öregbítő énekkar után. Napjainkban a pedagógusz- szülők fia, a helyi tanintézet igazgatója, ifj. Csombok József irányítja a meglehetősen népes gárdát, amely voltaképpen több korosztályt egyesít soraiban. Táncolnak benne alsó tagozato­sak, s külön a felsősök. Ugyan akkor pedig a továbbtanulók is rendszeresen visszajárnak fiata­labb társaik közé a próbákra, fellépésekre. Ilyenformán a kis­diák többnyire együtt ropja a 18-19 esztendősekkel is. Az érdeklődés, a kitartás, a tánc rendkívüli szeretete újra meg újra magával ragadja nyugdíjasán is a kultúra visz­neki „apostolait”, s úgy segítik a társaságot, ahogy tudják. Id. Csombokné még a „jelmezké­szítésben” - a ruhák varrásában, díszítésében - is szorgoskodik! Érthető a ragaszkodásuk, hiszen 1948 óta szolgálják e faluban sokoldalúan a művelődést. Va­lójában talán szép hivatásuk él­teti őket, tartja máig fiatalosan.- Visszaemlékezni is kedves, kellemes táncosaink szereplése­ire - idézi id. Csombok József. - Nemcsak Egerben, hanem Kis­kőrösön, Kecskeméten, Kalo­csán is sikerült megörvendez­tetnünk az országos fesztiválok közönségét. Nem vallottunk szégyent műsorunkkal a pesti L Madách Színházban, a Sport- csarnokban, a Budai Vigadó­ban, Csillebércen vagy Zánkán. S úgy érzem, hogy talán külföl­dön, Finnországban, Lengyel- országban, Franciaországban sem felejtettek még el egészen bennünket. Igen boldog lennék, ha - már a „Kiváló” minősítést is őrző - táncosaink tényleg el­jutnának Észtországba. Velük örülnék, ha végre összegyűlne a meghíváshoz, az utazáshoz szükséges pénz, s megyénk eredményes képviseletét tovább folytathatnák. Az együttes ugyanis már régóta nemcsak Visznek, hanem egész szűkehb hazánk színeiben lép pódiumra. Jómagam ugyan már a legjobb esetben sem tarthatok a csoport­tal, de izgulok érte, s őszinte szívvel szurkolok neki most is. (-ni) Alapítvány a visontai gyermekekért A visontai Általános Iskola vezetője, Boldog Károlyné alapítvány létrehozását kezdeményezte a községi önkormányzatnál.- Mi a célja az elképzelésnek? - kérdeztük a napokban.- A helyi kisdiákokat szolgálná, hogy szép, élményekben gazdag gyermekkoruk legyen, könnyebben váljanak boldog, kiegyensúlyo­zott, elégedett felnőttekké. Olyan lehetőségek teremtésére hivatott, amelyek egy-egy nagyobb településen, városban természetszerűen fellelhetők, ám a falusiak számára csak jelentősebb szülői áldozat- vállalással biztosíthatók. Színházlátogatásra, múzeumi sétákra, ér­dekesebb tanulmányi kirándulásokra, hasznos nyári táborozásokra gondoltunk. Szeretnénk olyan programot szervezni tanulóinknak, amelyekkel jobban megismerhetik önmagukat, s teljesebben kibon­takoztathatják személyiségüket, közelebb kerülnek társaikhoz, az emberi értékek tiszteletéhez, megtanulhatják az agressziótól mentes konfliktus-megoldásokat. Olyan eszközökhöz próbálnánk juttatni az ifjúságot, amelyek fejlesztik kreativitását, otthonosabban mozgat­ják a világban, könnyítik, segítik a tehetségesek továbbtanulását, nevelőik legkorszerűbb továbbképzését.- A „Kis herceg" Alapítvány a visontai gyermekekért ilyenfor­mán nemcsak a helyi önkormányzatra, hanem mindenki más támo­gatására is építene. Vagyis teljesen nyitott lenne, hogy minél többen gyarapíthassák számláját. (gy.r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom