Heves Megyei Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-100. szám)

1994-04-14 / 87. szám

HÍRLAP, 1994. április 14., csittöltök HATVAN ÉS KÖRZETE 5. Hatvaniak Finnországban Jeges-tenger, rénszarvasok és fülvágás A legendás hírű finn-magyar barátságot hivatott erősíteni az a ta­lálkozó, amelyre negyvenegy magyar település vezetője kapott meghívást. Hatvant Szinyei András polgármester és dr. Pálos Osz- vala képviselte. A fogadó város a finn Remi volt. A kalandos uta­zásról a polgármestert kérdeztük. Szinyei András elmondta: a 25 ezer lelkes település életében érezhetően rendkívüli esemény­nek számított a magyarok láto­gatása. Kórus és transzparensek sora fogadta a repülőtéren a ven­dégeket, a konferenciateremben pedig Kossuth Lajosra emlékez­ve, kiállítással várták őket a fin­nek. A tanácskozáson Kérni pol­gármestere és a magyar nagykö­vet köszöntötte a meghívottakat. A konferenciát három szekció keretében — önkormányzati, ke­reskedelmi és európai közösség — rendezték. Valamennyi téma a finn-magyar gazdasági és kultu­rális kapcsolatok erősítését szol­gálta. A program — ahogy már lenni szokott — nemcsak komoly tár­f yalásokból állt. Az előadásokat övetően a vendégeket vízhatlan kezeslábasokba öltöztették, mo­toros szánra ültették — amit ma­guk kormányoztak —, s a szikrá­zó jég hátán a Sampo nevezetű jégtörőhöz vezették. Itt a bátrak Í Hatvan képviselői is!) gumiru- ában megmerítkezhettek a fa­gyos tengerben. Az üdítő pan­csolás után Lappföldre hajtattak, ahol népviseletes lappok vártak rájuk. A vendégek megnézték a takaros jégkunyhót, s hamisítat­lan specialitással — rénszarvas- pörkölt, krumplipüré és áfonya — enyhíthették éhségükét. Mi­után jóllaktak, az ottani szokás­hoz híven megkeresztelték őket. Ez abból állt, hogy az avatásra várók letérdepeltek, jelképesen megvágatták füleiket, rénszar­vastejet ittak, s fogadalmat tet­tek: a törzs tagjainak vallják ma­f 'ukat. S ha már lappföldiekké ettek? Nem nélkülözhették a rénszarvas-vezetői jogosítványt. Rövid gyakorlatozas után vala- hányan megkapták a szükséges okmányokat! Szinyei úrtól meg­tudtuk: a képeken oly jámbor jó­szágok korántsem kezesek, az egyik utastárs is rútul megjárta a barátkozást. A jégmezők patása megunva a simogatást (fittyet hányva a vendégszeretetre) — felrúgta. A feledhetetlen kirándulást követően visszatértek Kemibe, ahol a testvérvárosok képviselői kocsiba ültették a magyarokat, és elvitték őket településeikre. Szinyei András és dr. Pálos Osz- vald Kokkolába utazott. Ott is­mét tárgyalásokra került sor, s al­kalom nyílt arra, hogy személye­sen is megköszönjek azokat az orvosi műszereket, amelyeket Hatvan kapott az elmúlt evben Finnországból. Bepillantást nyerhettek a kokkolai kórház életébe, és megnézhették azt a szakképző intézetet is, ahol egy hatvani fiú, Kis Tibor tanul, im­már a harmadik esztendeje. Megtudták: a diák az iskola büszkesége, kitűnőek az ered­ményei, s felveszik őt a finn mű­szaki egyetemre. Szinyei András és Pálos Osz- vald tolmácsolta a hatvaniak meghívását az idei Hatvan Ex­póra, s a kokkolaiak elfogadták ezt. Minden bizonnyal egy finn kórus is érkezik maja erre a ren­dezvényre. (négyessy) ASSZONYOK ÖRÖME. Új élelmiszerbolttal gazdagodott Selyp. A Melódia cukrászda helyén a napokban nyílt egy mini ABC, ahol az alapvető élelmiszerek — tej, kenyér — mellett gyümölcsöt, kon- zervet, italokat (egyszóval mindent, mi szem-szájnak ingere), valamint vegyiárukat is találhatnak a háziasszonyok. Megvalósul-e az új terv? Városi tévé Hatvanban is Eladó lakások Lőrinciben Zagyvaszántón Zagyvaszántó képviselő-tes- tülete közmeghallgatást tart: ma este 6 órától az általános iskolá­ba várják mindazokat, akiket ér­dekel az eltelt négy évről szóló beszámoló, illetve az idei fejlesz­tési elképzelések sora. Az új be­ruházási tervek között szerepel a gyógyszerszoba kialakítása is, amelyet — ha a megyei főgyógy­szerész jóváhagyja a koncepciót — a Bajcsy-Zsiunszky úton, az ABC és a butiksor között létesí­tenek majd. Beiratkozások Lőrinciben Megyénk legfiatalabb városá­ban is elkezdődtek az általános iskolai beiratkozások. Ma dél­után 2-től 6-ig az erőműnél, ma és holnap 8-tol 16 óráig Lőrinci­ben, szintén ma 12 és fel 4 között Selypen fogadják a legkisebbe­ket. A szülőket kérik, hogy sze­mélyi igazolványt, gyermekük óvodalátogatási bizonyítványát, valamint az 50 forintos biztosítá­si dijat vigyék magukkal. Tudományos ülés A hatvani Albert Schweitzer Kórház szemészeti osztálya tu­dományos ülést rendez — pénte­ken 14 órától — dr. Egres Jenő osztályvezető főorvos nyugdíjba vonulása alkalmából. A prog­ramban szakmai előadásokat hallgathatnak meg az érdeklő­dők. Lőrinciek Erdélyben A gyergyóremetei kulturális delegáció látogatását viszonozva — április 20-25. között — erdélyi testvérközségében vendégeske­dik a lőrinciek küldöttségé. A csoportnak — melyet Varga An­tal polgármester vezet — tagja lesz a vegyes kórus, a zeneiskola tanáraiból álló zenekar, továbbá az önkormányzat képviseleté­ben Hegyaljai József, Víg Zoltán és Szűcs József városatyák. „Gulliver szemével” Kánig Róbert grafikus képei­ből nyílik kiállítás holnap dél­után 5 órakor a hatvani Ady Endre Könyvtár és Közösségi Házban. Ezt követően író-olva­só találkozón vehetnek részt az érdeklődők, melyen dr. Arató Antal beszélget Nagy Gáspár költővel. Az est során a költészet napi vers- és jprózamondó ver­seny résztvevői is szerepelnek. A Föld napja Rajzpályázatot hirdet a hatva- ni Városi Művelődési Központ a Föld napja alkalmából, Hogyan óvjuk meg a természetet? cím­mel. A gyerekek április 20-ig küldhetik be alkotásaikat, ame­lyekből kiállítást rendeznek a szervezők. A várossá válás idején már csak kevesebb mint félszáz bérlemény maradt Lőrinci tulajdonában, amelyek további sorsáról várha­tóan a következő ülésén dönt a képviselő-testület. A rendelkezés értelmében a bérlakások minősítése meg­szűnt, a szolgálati és egyéb ingat­lanok egységesen önkormány­zati tulajdonú bérlakásokká vál­tak. A városban ez huszonegy bérleményt érint, ezekkel együtt — január elsejétől — 41 önkor­mányzati tulajdonú lakásról be­szélhetünk. Eltérő kezelést csu­pán az államilag átadott, illetve az önkormányzat által szerzett ingatlanok esetében lehet alkal­mazni, miután ez utóbbiakra az önkormányzatoknak nincs el­adási kötelezettségük. A kitétel alkalmazása Lőrinciben várha­tóan nem okoz problémát, mi­után a város mindössze egyetlen „szerzett” bérleménnnyel ren­delkezik, a selypi óvoda épületé­ben. Elképzelhető—mivel a mű­szaki feltételek adottak, a lakás üresen áll, és az igények is ezt tá­masztják alá —, hogy az óvoda bővítésre kerül, így a koncepció tárgyalásánál egyéb szempontok esetleg szóba sem kerülnek. Mint ismeretes, a tavaly elké­szült lakástörvény-tervezet egyes pontjait az Alkotmánybíróság újratárgyalásra visszaadta a Par­lamentnek. Az Országgyűlés a szükséges módosítást végrehaj­totta. Az új törvény március 25- én jelent meg a Magyar Közlöny­ben, így az önkormányzatok ne­hezen tudtak eleget tenni azon kötelezettségüknek, hogy márci­us 31-ig rendeletet alkossanak. Az új törvényben nem válto­zott a megvásárolható lakások köre, s a vételre jogosultak sze­mélye sem. A hatályon kívül he­lyezett rendeletben megfogal­mazottnál sokkal problémásabb volt a szolgálati lakások minősí­tése, így az önkormányzati pa­ragrafusokban igen körültekin­tően kell fogalmazni. A vételi jog bejelentési határ­ideje egy évre rövidült. Amennyi­ben a bérlők nem vásárolják meg, akkor sem kerül eladásra a lakásuk, ehhez ugyanis írásbeli hozzájárulásuk szükséges. A vételár megállapításában az önkormányzatok szabadabb ke­zet kaptak. így — többek között — figyelembe kell venni a bérle­mény lakottságának tényét is. A törlesztési feltételek tíz százalék előleg befizetése után 25 évi részletet tesznek lehetővé. Lőrinciben 21 lakást vásárol­hatnak meg az érintettek alanyi jogon, húsz bérlemény további sorsa a képviselő-testület dönté­sétől függ. Jelenleg mintegy ezerötszáz hatvani lakásban élvezhetik a külföldi televíziós csatornák adásait. A közvetítő kábelrend­szerhez azonban már nem lehet csatlakozni. Ecseri 7óz.ve/vállalkozó, a Fó­rum Udvar Kft. ügyvezető igaz­gatója új tervvel állt elő. Vélemé­nye szerint kétmillió forintos bankhitelből bővíthető a rend­szer — ezáltal tisztább lenne a kép is —, s megduplázhatnák a műholdas műsorok nézőinek számát. Elmondta, ez nem jelen­tene anyagi megterhelést a ko­rábbi előfizetőknek, csak azok­nak kellene a pénztárcájukba nyúlni, akik eztán szeretnék fog­ni a nyugati adásokat. A vállalkozó japán konstruk­ció megvásárlásán gondolkodik, olyan berendezéseket szeretne, amelyek hosszú távon garantál­nák a lakáson belüli szórakozást. Ezzel párhuzamosan a Horváth Mihály utca 8. alagsorában egy stúdiót is beindítana, lehetőséget kínálva a vállalkozóknak a rek­lámra, s a lakosságnak arra, hogy helyi televíziójukból értesülje­nek városuk eseményeiről. A tárgyalások már folynak, és ha pont kerül a szerződésre, rö­videsen megkezdődhetnek a sze­relési munkák. Jelzőlámpa A hatvaniak és a városon gyakrabban átutazók régóta hiányolták, hogy a cukorgyári útkereszte­ződésnél nem volt közlekedési jelzőlámpa. Külö­nösen csúcsforgalomban jelentősen megnehezí­tette ez a vasútállomás és a kenyérgyár felől érke­zők 30-as útra való besorolását, illetve az ezen közlekedők balra kanyarodási szándékait. Min­denki azt gondolta, az áldatlan állapotokon már csak a villanyrendőr segíthet. Megváltásként — talán két esztendeje — mun­kások tűntek fel a csomópontban. A szükséges berendezések rövid idő alatt a helyükre kerültek, ám jó ideig mégnem kapcsolták be azokat, hiszen előbb tanulmányozni kellett a forgalom alakulá­sát. Nemcsak a járművekét, a gyalogosokét is, hi­szen számukra is biztosítani kívánták a baleset- mentes áthaladás feltételeit, szinkronba hozva azt a közút forgalmával. Hogy túl hosszú ideig tartott-e a megfigyelés, avagy inkább ebiették — ma már nehéz eldönte­ni. Amaz tény, hogy — még vbzonylag szerény forgalom esetén b — a gócpontban kaotikus álla­potok uralkodnak. A jelzőt szinte soha, még éjjel sem állítják át vil­logó sárgára, így hosszú percekig kell várakozni akkor b, ha semmi nem indokolja. Ha mégb si­kerülne gond nélkül — mondjuk, a hídról legu­rulva — az első lámpasoron átjutnunk, néhány méteren belül máris újabbal találjuk szembe ma­gunkat. Jó esetben a kettő között rekedünk, elzár­va másoktól a kikanyarodás lehetőségét a főútra. A másik irányban ugyanez a helyzet. Az autó­val érkező csupán abban bízhat, hogy nem jön ar­ra egy unatkozó tinédzser, aki — más dolga nem lévén — megnyomj a a zebrán való átjutást bizton­ságossá tévő gombot, majd a zöldet meg sem vár­va, továbbsétál. A többiek meg várjanak a sorukra. Ráérnek. (t. o.) Április van, de ha nem a nap­tárt lapozgatnánk, hanem az idő­járást néznénk — el sem hin­nénk. A hideg szelek nemcsak a fóliasátrakat tépázták meg Bol­dogon, hanem a gazdák idegeit is — látván: munkájuk kárba vész. Odalettek a palánták, és pici, zöld paradicsommal telt meg a föld. A szűnni nem akaró vihar könnyet csalt a gazdák szemébe. Hogyan befolyásolja a termé­szet a Hatvani Mezőgazdasági Szolgáltató, Termelő és Kereske­delmi Szövetkezeté letét? Ezt Jó- zsa Pál elnöktől tudhattuk meg: — Vízválasztó lesz számunk­ra ez az év. Csak elfogadható ter­més esetén kezdhetjük 1995-öt. A tavalyi aszálykár 63 százalé­kos volt. Ha ez még egyszer meg­ismétlődik, és nem segít a kor­mány, akkor a szövetkezet nem tud működni. Pénzügyi támoga­tást nem vállal senki, hitelhez sem jutottunk. Pedig most kellett megvenni a vetőmagot, műtrá­gyát, ugyanakkor fizetni a bért és takarmányozni az állatokat. Egy tej palackozó megépítését tervez­tük, a környékbeliek olcsóbban vásárolhattak volna tejet, de ez a törekvésünk is meghiúsult tőke hiányában. — A vetőmagok időben a földbe kerültek, megmunkálat- lanul nem maradt terület. Heves megyében az egyetlen olyan szö­vetkezet vagyunk, ahol az összes erőgépvezető egyéni vállalkozó, a szövetkezettől bérelt eszkö­zökkel dolgoznak, önálló bank­számlával rendelkeznek. Végre látni kellene, hogy az élelmisze­reket a mezőgazdaság termeli! A lakosságnak sem mindegy, hogy méregdrága külföldi termékek sorakoznak az üzletek polcain, vagy mindenki számára elérhető magyar áru. Zólyominé Koczka Mária : KÖSZÖNJÜK A NYUGALMAT A MAGYAR IPARI MUNKÁSOKNAK Lelkifurdalással tesszük ezt. Hiszen átérezzük, hogy a szocializmus illúziójának elvesztése, a “való világ” kegyetlen változása, a mindennapok egyre kíméletlenebbé váló gondjai éppen ezt a társadalmi réteget érintették leginkább. Mindez már-már az elfeledettség, a kivetettség érzését keltette fel. Pedig a vértelen forradalom alapvető feltétele volt a magyar munkásság egyetértő türelme, önfegyelme. Lelkifurdalásunk annak szól, hogy az elmúlt évtizedek terheit cipelve, nem tudtunk megfelelni annak az intésnek, amit József Attila így fogalmazott meg: “Emeljétek föl szívünket! Azé, aki felemeli.” Köszönetünkben nincs hitegetés és hazugság. Minden erőnkkel, azon vagyunk és azon leszünk, hogy minél előbb eljöjjön az a nap, amikor minden magyar munkás európai körülmények között, európai bérekért dolgozhat, hogy végre ne “mogorva gépek”, hanem az élet szőjje valósággá “szövőnők omló álmait”. KÖSZÖNJÜK A NYUGALMAT. A TÜRELEM EREJÉT. —— $MDF Garabonciások Erdélyben járt a Magyar Ga­rabonciások Szövetsége héttagú elnöksége, hogy előkészítse a nyári olvasótáborok egyik hely­színét. A szövetséget Hatvanból Kocsis István könyvtárigazgató képviselte, tőle értesültünk út- jukról és terveikről. Mint elmondta: az idén csak­nem száz tábort szerveznek szer­te az országban, s erősítve a nép- ben-nemzetben gondolkodást, a határokon túl is összehívják a fia­talokat. Mostani látogatásuk alkalmá­val felvették a kapcsolatot töb­bek között a sepsiszentgyörgyi és a kézdivásárhelyi könyvtárosok­kal, intézményvezetőkkel és pe­dagógusokkal, akik előadáso­kat, valamint kiscsoportos fog­lalkozásokat tartanak majd a diákoknak. Az elmúlt évhez hasonlóan, ezen a nyáron sem marad el az erdélyi és a hatvani középiskolá­sok csereutaztatása. Lesz-e búza, lesz-e lágy kenyér...?

Next

/
Oldalképek
Tartalom