Heves Megyei Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-10 / 58. szám

10. HÍRLAP, 1994. március 10., csütörtök Hitelek a kereskedőknek Adózók figyelmébe Közeleg a bevallási határidő A személyi jövedelemadóról (SZJA-ról) és az adózás rendjé­ről szóló törvények együttesen szabályozzák a magánszemély jövedelmének, az abból befize­tendő adónak a kiszámítását, az adó bevallását és befizetését. A magánszemélynek az 1993. évi összevonandó jövedelme, össz­jövedelme után az adó összegét idén március 20-ig kell beval­lani és befizetni. Ev közben az összevonandó jövedelemből csupán adóelőleget kellett fi­zetni, melyet vagy a kifizető (ebbe a fogalomba beletartozik a munkáltató is) vont le és fize­tett be az adóhivatalhoz, vagy azt önmaga a jövedelemszerző tette meg. Az 1994. március 20-i beval­lási kötelezettség szempontjá­ból a bevallást adóknak két cso­portja van. Az egyik csoportba tartoznak azok a magánszemé­lyek, akik nem vállalkozók, de van adószámuk, és az általános forgalmi adó (áfa) hatálya alá nem jelentkeztek be (az adó­számuk 9. számjegye: 1.). A másik csoportba tartoznak azok a magánszemélyek, akiknek az adóhivataltól ún. adószámuk nincs. Az adószámmal nem rendelkező magánszemélynek az alábbi négy esetet kivéve kell bevallást tennie: Nem kell be­vallást tennie annak, akinek az adóját saját jogszerű nyilatko­zata alapján a munkáltatója ál­lapítja meg 1993. évre. Nem kell bevallást tennie annak, aki­nek kizárólag nyugdíjból vagy azzal egy tekintet alá eső bevé­telből volt 1993-ban jövedelme. Ilyen nyugdíjnak minősülő jö­vedelemnek számít a koren­gedményes, korkedvezményes nyugdíj, előnyugdíj, a mező- gazdasági szövetkezeti tagok öregségi és munkaképtelenségi járadéka, a mezőgazdasági szö­vetkezeti tag özvegyének özve­gyi járadéka, a szakszövetkezeti tag részére járó növelt összegű öregségi járadék, a munkakép­telenségi járadék, a gyermek- gondozási segély (gyes), a szakmunkástanuló, továbbá a közép- és felsőfokú oktatási in­tézmény nappali tagozatos hall­gatójának ösztöndíja, pénzbeli, szociális támogatása, jövede­lemkiegészítő pótléka és ju­talma, a nyugdíjas bányász ré­szére jogszabály alapján folyó­sított, pénzben megváltott szén- járandóság. Nem kell bevallást tennie an­nak, akinek az összevonás alá eső összes jövedelme olyan be­vételekből származott 1993-ban, amelyeknél a bevétel teljes egészében jövedelmet ké­pez, és ezeknek az összege nem haladja meg a 0 adókulcsú adó­sáv felső határát, azaz 100.000.- Ft-ot, és tőle év közben adóelő­leget nem vontak le. Ilyen bevé­telből származó, leggyakrabban •lőforduló jövedelmek lehetnek például: nem önálló tevékeny­ségből származó bevételként a munkabér, valamint a társas vállalkozás tagsági jogviszony­ból származó jövedelem, a munkanélküli-járadék, a kép­zési támogatás és az átmeneti munkanélküli-segély, a gyer­mekgondozási díj (gyed), a jö­vedelmet pótló kártérítés, a biz­tosítási jogviszony alapján ka­pott jövedelmet helyettesítő fe­lelősségbiztosítási összeg, a munkavállalói nyugdíjalapból kapott járadék, vagy annak egy összegű megváltása, a kifizető által a magánszemélynek adott, helyette kifizetett albérleti, la­kásbérleti díj. Nem kell bevallani az SZJA- törvény szerint (7. paragrafus) az adómentességet élvező jöve­delmeket. Tehát, aki 1993-ban csupán adómentes jövedelmet szerzett, annak sem kell beval­lást tennie. Következésképpen, ha a 2. és a 3. pontban szereplő jövedelmek mellé mentes jöve­delmek is belépnek, adóbeval­lási kötelezettség akkor sincs. Ilyen leggyakrabban előfor­duló adómentes jövedelem lehet például: a társadalombiztosítás­tól kapott anyasági segély, há­zastársi pótlék, árvaellátás, ár­vaellátásra jogosult gyermekre tekintettel kapott özvegyi nyug­díj, baleseti állandó özvegyi nyugdíj. Állami szociális rend­szer keretében nyújtott szociális támogatás, lakbér-hozzájárulás, családi pótlék, megváltozott munkaképességű dolgozók rendszeres szociális átmeneti és egészségkárosodási járadéka, a külföldről kapott nyugdíj, a sorkatona illetménye, leszerelő sorkatona egyszeri pénzjutta­tása, kárpótlás a társadalmi szervezettől (pl. szakszervezet­től), továbbá vetélkedők és ver­senyek díjaként kapott tárgyju­talom, ha az értéke a 6000 Ft-ot nem haladta meg. A kizárólagos mezőgazdasági kistermelésből származó jövedelem, ha az leg­feljebb 750 ezer forint árbevé­telből származik, és a jövede­lemmegállapodás módszeréhez kapcsolódóan nem választja a 150 ezer forintos jövedelem­csökkentési lehetőséget a ma­gánszemély. Előfordulhat azonban olyan eset, hogy év végén sem beval­lási, sem adófizetési kötelezett­ség nem keletkezik, de év köz­ben valamilyen oknál fogva adóelőleget vont a kifizető. Eb­ben az esetben mégis kell beval­lást készíteni, mivel ennek alap­ján tudja hivatalunk a levont adóelőleget a magánszemély ré­szére visszautalni. Bevallásra kötelezett az a magánszemély, aki kifizetőtől költségtérítésben részesült, s ezen bevételével szemben számlával igazolt költ­ségeket akar érvényesíteni. Eb­ben az esetben akkor is kell be­vallást adni, ha költségtérítés­ként kapott bevételéből jöve­delme nem keletkezik, továbbá akkor is, ha költségtérítésből származó jövedelme után más adóköteles jövedelmével együtt sem kell adót fizetnie. Beval­lásra kötelezett az a magánsze­mély is, akinek a korábbi évek­ben halasztott adója 1993-ban esedékes, vagy korábbi évi ál­lami végkielégítésből 1993-ra áthúzódó résszel rendelkezik, il­letve 1994-re visz át állami vagy törvényben meghatározott végkielégítést. Felhívjuk a bevallás beadá­sára köteles magánszemélyek figyelmét, illetve mindazokét, akik csupán a levont adóelőleg visszaigénylése céljából adnak bevallást, hogy a bevallási la­pon szereplő, rájuk érvényes adatokat kötelesek beírni. Te­kintet nélkül arra, hogy azok egyébként kedvezményezett vagy nem összevonandó jöve­delemnek számítanak. Az SZJA- bevallást a 9353. számú APEH- nyomtatványon kell megtenni. A nyomtatványt 2 példányban a kitöltési utasítás­sal, a befizetéshez szükséges postautalvánnyal és az igazga­tóságnak megcímzett borítékkal együtt hivatalunk térítésmente­sen biztosítja. A már 1992. évre bevallást adók számára az egy­ségcsomagot kiküldtük. Akik nem kaptak, az ügyfélszolgálati irodáinkon {Eger, Hatvan, Gyöngyös, Heves, Füzesabony) ügyfélszolgálati időben besze­rezhetik. A nyomtatványt 1 pél­dányban kell leadni, melyhez semmiféle okmányt nem kell becsatolni. Egy példány a be­vallóé marad, melyet legalább 1999. december 31-ig kell megőriznie a bevallás adatait alátámasztó, bizonyító bizony­latokkal, igazolásokkal együtt. A bevallást - az egységcso­magban található borítékban - a Posta ajánlási blanketta kitöl­tése mellett, ajánlott külde­ményként, térítésmentesen ve­szi fel. A 9353. számú bevallási nyomtatványban található az 1993. évi földadó bevallásáról szolgáló „D” jelű adatlap. Az adót az 1993. évben, november 15-ig kellett megfizetni. Az adatlapot annak az SZJA-beval- lás leadására kötelezett magán- személynek kell kitöltenie, aki­nek adóköteles földterület volt 1993. május 31-én használatá­ban. Adóköteles földterülettel rendelkezik az a magánsze­mély, akinek 1993. május 31-én Magyarország területén 6000 négyzetmétert meghaladó olyan mezőgazdasági rendeltetésű, külterületi földterület volt hasz­nálatában, amely nem építmény elhelyezésére szolgál. Áz adat­lapot abban az esetben is ki kell tölteni, ha az ideiglenes adó- kedvezmény, vagy más jogcí­men igénybe vett adókedvez­mény, esetleg elemi csapás mi­att hatóságunktól kapott határo­zatban foglaltak alapján tényle­ges adófizetési kötelezettség nem keletkezett 1993. év fo­lyamán. Ha csupán azért nem kell fizetnie földadót, mert azt az illetékes adóhivatal teljes egészében elengedte, nem kell a bevallást kitöltenie. Annak a magánszemélynek, akinek nem kell SZJA-bevallást adnia, de földadó-köteles föld­terület volt 1993. május 31-én a használatában, a bevallási köte­lezettségét a 9320. jelű nyom­tatványon kell teljesítenie. Adattartalma és kitöltési utasí­tása megegyezik a „D” jelű adatlappal. A nyomtatványt a nyomtatványboltok árusítják. Beadási határideje 1994. már­cius 20. A bevallást leadókat csak ügyfélszolgálati időben fogadjuk az egri ügyfélszolgála­tunkon. A március 21-én leadott és postára adott bevallás határ­időben leadottnak számít. Kér­jük Önöket, hogy a postai fel­adás lehetőségét használják ki. Gál Sándorné APEH Heves Megyei Igazgatósága Tizfajta hitel vehető igénybe az idén a magánkereskedelmi vállalkozások megkezdéséhez, a tervezett privatizációhoz, a működés beindításához és ké­sőbbi finanszírozásához. A köl­csönök közül több kedvezmé­nyes, egyes hitelek pedig csak akkor hozzáférhetők, ha megha­tározott ország termékeit for­galmazzák Magyarországon a kereskedők. Az igénybe vehető hitelekről az Országos Kereskedelmi Szö­vetség készített összeállítást, mert a tapasztalatok szerint a kisvállalkozók jelentős része tá­jékozatlan ez ügyben. A fejlesztést, tulajdonszer­zést, privatizációt támogató kö­zép- és hosszú lejáratú kedvez­ményes világbanki hitelkonst­rukciók közül a termékpiac-fej­lesztési program keretében nyújtott kölcsön áll a kereske­dők rendelkezésére. A hitel kérhető a fogyasztási cikkek forgalmazásának, csomagolá­sának, szálításának, raktározá­sának fejlesztésére, az árukeze­A nem külkereskedelmi for­galomba behozott, hat évnél ré­gebbi gyártású személygépko­csik és nyolc évnél régebbi év­járatú haszongépjárművek a PM és az NGKM közös rendeleté­ben meghatározott esetekben vámkezelhetők a belföldi forga­lom számára. A rendeletet a Magyar Közlöny 1994. február 23-i száma ismerteti. A kivételezett esetek: ha a gépjármű közcélú, különösen egészségügyi, oktatási, kárelhá­rítási és karitatív feladatok ellá­tását szolgálja; ha külföldi biz­tosítóintézet kárrendezéseként kerül magyar állampolgár tulaj­donába; ha két évet meghaladó léssel kapcsolatos, valamint a forgalmazást kiegészítő tevé­kenységek bővítésére, s igé­nyelhető idegenforgalmi célra is. A pénz felvételekor a szük­séges saját erőnek 25 százalék­nak kell lennie - készpénzben. Továbbra is igényelhetik a kereskedők az immár három éve ismeretes Egzisztencia-hi­telt, amelynek célja az állami tulajdonban lévő vagyon priva­tizálása. A hitel kamata ked­vező, mindössze évi 7 százalék, s a felvételhez szükséges saját erő mértéke 5 millió forintig az igényelt hitel 2 százaléka, efe­lett 15 százaléka. Ugyancsak változatlanul igénybe vehető a Start-hitel azok számára, akik három évnél nem régebben folytatnak főfog­lalkozású vállalkozói tevékeny­séget. A hitel 400 ezer forinttól 10 millió forintig terjedhet. A költségek 70 százalékára nyújt­ható kölcsön, tehát a szükséges forrás 30 százalék, ebből 10 százalékot készpénzben kell tartós külszolgálatot teljesítő személyek hozzák be, és hitelt érdemlően igazolják, hogy 1993. október 1-jét megelőzően a kérdéses jármüvek a tulajdo­nukban voltat, ha öröklés révén kerül magyar állampolgár tulaj­donába. Ä felsorolt jogcímek alapján vámkezelt személygép­kocsik és haszongépjárművek a vámkezeléstől számított 3 éven belül nem idegeníthetők el. Amennyiben az említett évjá­ratokon belül behozott gép­jármű sérülés miatt üzemképte­len, a vámkezeléshez a Közle­kedési Főfelügyelet és a Kör­nyezetvédelmi Felügyelőség en­gedélye szükséges. biztosítani. A Start-hitel kamata a mindenkori jegybanki éven túli refinanszírozású hitelek kamatának 75 százaléka. A Magyar Nemzeti Bank 13 milliárd yen értékben kötött kölcsönmegállapodást a Japán Export-Import Bankkal, s ebből az összegből a kereskedők is ré­szesülhetnek. A pénzt új beru­házásokra vagy meglévő pro­jekt bővítésére lehet felhasz­nálni. A saját forrás összegét ez esetben is 30 százalékban hatá­rozták meg. Ez azonban nem­csak készpénz, hanem tárgyi eszköz is lehet. A kamat a min­denkori jegybanki éves alapka­mat 75 százaléka, s ehhez évi 2 százalék banki kamat járul. Kormányközi megállapodá­sok alapján Finnországból, Svédországból, Olaszországból, Angliából, Törökországból, Kanadából, Norvégiából szár­mazó hiteleket vehetnek igénybe azok az importőrök, akik az adott országból származó beru­házási javakat szeretnék besze­rezni. A forintleértékelés és az infláció Az előrejelzéshez képest nem lesz magasabb az infláció mér­téke - jelentette ki Kovács Ál­mos, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, arra a kérdésre vála­szolva, hogy az érvényben lévő 2,6 százalékos leértékelés mi­lyen mértékben emeli meg az árakat. Kovács Álmos alelnök sze­rint a mostani leértékelés termé­szetesen összhangban van az inflációs prognózisokban figye­lembe vett várható árfo­lyam-változásokkal. A jelenlegi 17-18 százalékos árelőrejelzéshez viszonyítva vi­szont ez a leértékelés semmi­képpen nem jár további árszint­növelő hatással. / V, BORTERMELŐK, SZŐLŐSGAZDÁK! Júniusban nyíló SZÍNVONALAS borozónk nemes borokkal történő ellátásához beszállító partnereket keresünk. Borozónk Budapesten (Csepel) nyűik, rendkívül forgalmas helyen. Kizárólag minősített, minőségileg I. osztályú borokat fogadunk el Ajánlatokat írásban kérjük az alábbi címre: Módosították a gépjármüvek vámkezelését Kárpótlásként földtulajdon Az erdők a legkelendőbbek Meghaladja a 360 ezret azoknak a személyeknek a száma, akik kárpótlás révén, az eddig lezajlott több mint tizen­ötezer árverésen földtulajdon­hoz jutottak. Az együttesen csaknem 28 millió 800 ezer aranykorona értékű termőföld döntő többsége a jelenleg is a ömyéken vagy helyben lakók lajdonába került, akik egyéni­kívánják megművelni a föl­ét. Legalábbis ezt igazolja az z ostrom, ami ezekben a he- ekben a megyei földművelési- :yi hivatalokat elérte. Helyen­ként - így például Bács-Kis- kunban - naponta félszáznyian érdeklődnek a mezőgazdasági fejlesztési alap, illetve más tá­mogatások elnyerésének feltéte­leiről. Az árveréseken érthető mó­don megjelentek az adott birtok­tól most már meglehetősen tá­vol lakó volt tulajdonosok is. Csongrád megyében például néhány Ausztriában, Angliá­ban, Németországban élő, ket­tős állampolgárságú személy ju­tott hozzá az árverésen ősi föld­jei egy részéhez. Sza­bok s-Szatmárban az ugyancsak csekély számú külföldi között volt Kállay Kristóf, az egykori magyar miniszterelnök, Kállay Miklós legidősebb fia. A Szuve­rén Máltai Lovagrend szent­széki nagykövete a Kállay csa­lád valamikori kállósemjéni és nagyhalászi birtokából licitált vissza kárpótlási jegyével terü­letet, amit majd műveltet. "Úri módon" viselkedtek Nógrád megyében az itteni árveréseken megjelent volt főurak. A bárói, grófi családok tagjai, dicséretes önmérsékletet tanúsítottak. ELÉP-KER Kft. Krizsó Dezső ügyvezető BUDAPEST, 1751 CSEPEL 1. Pf. 99. Az ajánlatnak első lépcsőben tartalmaznia kell: — a borok fajtáit, mennyiségét — 1994. évre érvényes árakat Kölcsönös érdeklődés esetén a szerződéskötés feltételeit személyes tárgyaláson pontosítjuk. 78171 ^ ..... — r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom