Heves Megyei Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-10 / 58. szám
HÍRLAP, 1994. március 10., csütörtök 7. Figyelő Egerben a legmagasabb a minimum Ismét drágult a megélhetés A létminimum-számítások realitását sokan kétségbe vonják, ennek ellenére rendszeresen készülnek ilyenek, mert sokak szerint támpontot adhatnak az életszinttel kapcsolatos számításokhoz, s ami még fontosabb talán a gazdasági tervezéshez is. A Központi Statisztikai Hivatal havonta teszi közzé erre vonatkozó, hajdan titkos számításait, az Újpesti Családsegítő Központ módszerét pedig a Munkásképviselet Alapítvány szociológusai folytatják. Legfrissebb felmérésük öt város januári létminimumát tartalmazza: Békéscsabáét, Egerét, Kazincbarcikáét, Kiskörösét és Tatabányáét. Módszerük lényege, hogy több mint hatszáz tétel árait, költségeit veszik alapul. Megfigyeléseik szerint ugyanis ezek adják a fogyasztói kosarat, amelybe az alapvető élelmiszerek, lakásfenntartási, lakberendezési, ruházkodási és egyéb, a mindennapi megélhetéshez szükséges költségeket sorolták. Az utóbbi kategóriában a gyógyszerek és konyhafelszerelési cikkek, a kulturális és oktatási átlagköltségek, valamint a közlekedési kiadások szerepelnek. Az alapítvány szociológusai voltaképpen nem is létminimumot, hanem úgynevezett társadalmi minimumot számolnak, amely a biológiai szükségleteken kívül a társadalom által is elfogadott, minimálisan szükséges javakat és szolgáltatásokat tartalmazza. Az elmúlt évi vizsgálatokhoz hasonlóan most is Egerben a legmagasabbak a társadalmi minimum értékei, vagyis itt a legdrágább a megélhetés, a legolcsóbb városnak pedig az öt közül Tatabánya számít. A lakásért és az ezzel kapcsolatos szolgáltatásokért Egerben és Kiskőrösön kell a legtöbbet fizetni, a ruházati cikkek pedig Kiskőrösön a legdrágábbak. Az „egyéb” kategóriát Eger vezeti. A társadalmi minimum a két hónappal korábban mért értékekhez képest minden vizsgált városban és családtípus számára növekedett, átlagosan négy-hat százalékkal. A múlt év májusával való összehasonlításban pedig az egyedülállóak létminimuma több mint kétezer forinttal drágult, a családosoknál pedig az egy főre vetített értékek több mint ezer forinttal magasabbak. Az alapítvány számításai szerint egy kétgyermekes, négytagú család megélhetéséhez az idén januárban legalább 53.844 forintra volt szükség Békéscsabán, 59.260 forintra Egerben, 54.180 forintra Kazincbarcikán, 58.062-re Kiskőrösön és 51.753-ra Tatabányán. A családok büdzséjének nagyjából egyharmad-egyhar- mad részét viszik el mindenütt a lakással kapcsolatos kiadások, illetve az élelmiszerköltségek. Megkérdeztük dr. Hoffmann Istvánná ismert háztartáskutatót, a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem professzorát, mi a véleménye a fentiekről. Elmondta: nem hisz a létminimum-számításokban, mert ezt a kategóriát meglehetősen szubjektívnek tartja. Szerinte ugyanis szinte lehetetlen dolog kiszámítani a minimális szükségletek kosarát, hiszen az emberek igényei differenciáltak, nem húzhatók egy kaptafára. Mindenki, aki kénytelen lemondani valamiről, a létminimumon érzi vagy érezheti magát - mondta a kutató. Aggasztóan csökken a hazai állatállomány Változatlanul aggodalomra ad okot a hazai állatállomány folyamatos csökkenése. Az 1993. október 31-i adatok alapján megállapítható, hogy elsősorban a szövetkezeteknél apadt jelentős mértékben az állomány. Ugyanakkor a piaci hatásokra gyorsabban reagáló kistermelők is jóval kevesebb állatot tartanak, mint egy esztendővel korábban Az országban a múlt év végén 999 ezer szarvasmarhát regisztráltak, ami a megelőző évivel összevetve 14 százalékkal, azaz 160 ezerrel kevesebb. Csökkent a sertések száma is; a december végi adatok szerint alig valamivel több mint 5 millió sertés volt az országban. Ez az egy évvel korábbihoz képest 7 százalékos csökkenést mutat. Jelentős szaporulatra nincs kilátás, hiszen az anyakocák száma ennél jóval nagyobb mértékben, 14 százalékkal lett kevesebb. December végén 1,2 millió juhot tartottak nyilván, 29 százalékkal kevesebbet, mint 1992. végén. Az anyajuhok száma itt is nagyobb mértékben - 33 százalékkal - csökkent. Kevesebb a kiváló termék A hazai gyártó cégek, illetve a hazánkban működő vegyes vállalatok egyre kevésbé tartanak igényt arra, hogy termékeik a Kiváló Aruk Fóruma, vagy a Kermi Tanúsító Címke megkülönböző jelzést viseljék. A Kermi az elmúlt év második felében mindössze 49 termék műszaki, alkalmassági vizsgálatát végezte el, közülük 27 bizonyult kiváló minőségűnek. Huszonegy termék az előírt követelményeknek megfelelt, ám kiváló tulajdonságokkal nem rendelkezett, ezért ezeknél a KAF-jel viselésére nem tettek javaslatot. A Start-hitelt egyelőre saját forrásból biztosítják Egri beszélgetés Dr. Bőd Péter Ákossal, a Magyar Nemzeti Bank elnökével Mint lapunkban hírül adtuk, a közelmúltban Egerbe látogatott dr. Bőd Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Az Agria Menedzser és a Heves Megyei Hírlap Klubban előadást tartott időszerű pénzügypolitikai kérdésekről. A bankelnök interjút adott lapunk munkatársának is.- Elnök úr! Képes-e a magyar bankrendszer megtámogatni a gazdaságot? Betölti-e a forráshiányt?- Gazdaságunkban régóta jellemző a tőkehiány. Most az év elején a bankhoz egyre több hitelkérelem érkezik, amely jelzés arra, hogy a növekedés elindult. Egyes iparágakban, például az építőiparban ez különösen várható. A magas kamatszint azonban mutatja: még nem tudja a hazai bankrendszer tőkével állni a gazdaság forrásigényét. Többletforrás jöhet a privatizációból meg a vállalati nyereségek növekedéséből. A vállalkozások belső megtakarítása, vagyis az önfinanszírozás a kiinduló alap. Mindig óvom a vállalkozókat attól, hogy túlzottan támaszkodjanak a bankhitelekre.- Manapság sokan bírálják, hogy hazánkban nagyon magasak a hitelkamatok, viszont alacsonyak a betéti kamatok. Ön hogy látja ezt?- Kétségtelen, hogy az elmúlt évben nagyon kiéleződött a helyzet, mert tavaly év közepén lecsökkentek a betéti kamatok, miközben magasan maradtak a hitelkamatok. A kereskedelmi bankoknál a magas hitelkamatok mögött egyféle forráspótlás, tartalékképzés is volt, ami a kétes kintlevőségek fedezésére szolgált. Ma már eljutottunk oda, hogy január elsejétől forrásadó-csökkentés következett be, amely a forintmegtakarításokat segíti elő, továbbá a kereskedelmi bankok emelik a betéti kamatokat. A helyezeten az is javít, hogy március elseje óta a MNB-nél tartandó kötelező tartalék egy százalékkal csökkent a bankok számára. A magas hitelkamatok fő oka mégis az, hogy a pénzintézetek tőkeereje elégtelennek bizonyult. Ez az az ok, amely végső soron a kormányt arra a felismerésre késztette, hogy szükség van a bankkonszolidációs programra.- Úgy tudjuk, hogy a közgazdászok egy ideig ezt vitatták. Ma már azonban más a helyzet.- A kemény törvények hatására kiderült, hogy a 43 hazai bank közül tíznek nincs meg a kívánt tőkéje. A kormény ezért döntést hozott, hogy noha elég magas az államadósság, a bankok tőkéjét mégis 300 milliárd forinttal megemeli, megfelelő feltételek mellett. Fontos dolog ez, hiszen a konszolidáció után folytathatnak a pénzintézetek igazi bankszerű tevékenységet. Ez egyszeri operáció, a bankok a jövőben nem számíthatnak állami tőkejuttatásra. A bankvezetés nem hivatkozhat az öröklött helyzetre. Az említett eredményekért a kereskedelmi bankoknak nem kell a hitelfelvevőket megsarcolniuk. Ez nagyon fontos a betéti és hitelkamatok közötti rés szűkülése érdekében.- Noha az esztendő elején járunk, eddig már kétszer leértékelték a forintot. Várhatók- e további ilyen lépések?- A forint árfolyamát a német márkához és az amerikai dollárhoz mérjük hozzá. Tudomásul kell azonban vennünk, hogy a magyar infláció nagyobb, mint a német, illetve amerikai, tehát időközönként le kell értékelni a forintot. Ennek mértékéről azonban mindig vita van. A kivitelre termelők azt akarják, hogy nagyobb mértékben, a költségszint arányában értékeljék le a forintot. Mások viszont a kisebbb arányt ajánlják. 1992-ben és ’93-ban összesen mintegy húsz százalékkal devalváltuk a forintot, miközben az ipari termelői árak 22, míg a fogyasztói árak 44 százalékkal A menedzserek élénk érdeklődéssel kísérték a bankelnök előadását (Fotó: Szántó György) Dr. Bőd Péter Ákos: - A nemzeti bank átmenetileg saját forrásból tovább működteti a Start-hitelt emelkedtek. A szakértők folyamatosan figyelik a világ fő valutáinak mozgását, a feketepiac jelzéseit, a hazai kereslet-kínálat alakulását, és ezek ismeretében hozzák meg döntéseiket. Addig azonban, amíg a magyar infláció üteme eltér az alapul vett amerikai, illetve német gazdaságétól, addig a forint leértékelésére szükség lesz.- Gyakran szóvá teszik, hogy a vállalkozók nem egyköny- nyen jutnak hitelhez. Nagyon sokat kell érte kilincselniük. Hogy áll ez valójában?- Heves megyében tavaly - a statisztikák szerint - mindössze heten kaptak Start-hitelt, és 31- en jutottak E-hitelhez. Mind a kettő nagyon kevés. Szeretném azonban megnyugtatni a vállalkozókat, hogy ezekre az idén is pályázhatnak. A Start-hitelkeret felét eddig japán forrásból biztosítottuk, ez azonban kimerült. Az újabb folyósítás érdekében tárgyalást kezdtünk, amely várhatóan egy-két hónapot vesz igénybe. Ezért a Magyar Nemzeti Bank vezetése úgy döntött, hogy átmenetileg saját forrásból működteti tovább a Start-hitelt, az eddigi feltételek mellett. Országosan erős az érdeklődés iránta, ezért a konstrukció fenntartását nagyon fontosnak tartjuk.- Milyen jövőt Iát a hitelszövetkezetek beindulásával?- A hazai pénzintézeti rendszer tulajdonképpen másfél száz évvel ezelőtt a hitelszövetkezetekkel indult. Tehát ezeknek nagy múltjuk van, és hiszem, hogy nő a jelentőségük napjainkban is. Különösen a lakásfinanszírozás új rendszerében lehet komoly szerepük. Mindenesetre fel kell készülniük a buktatókra is, ezért az alapos szakmai ellenőrzés mellett vagyok. Mentusz Károly Heves megyét is érinti Kelet-magyarországi gázfejlesztés Mint Tarján Lászlóné, a Környezetvédelmi és Terület- fejlesztési Minisztérium államtitkára elmondta, a beruházások 25 százalékát a lakosságnak, a fennmaradó 50 százalékot az önkormányzatoknak kell finanszírozniuk. A program második üteme Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére terjed ki. A legtöbb gázfejlesztési beruházást Bor- sod-Abaúj-Zemplénben tervezik - összesen 8 milliárd forint értékben. A tárca hat körzetben, ahol a fejlesztések költségvetése meghaladja a 600 millió forintot, felajánlotta az önkormányzatoknak, hogy alapítsanak fejlesztési társaságot. így a Területfejlesztési Alap a beruházáshoz vissza nem térítendő támogatás nyújtása helyett érdekeltséget vásárolna a társaságban. A tulajdonrészt a Területfejlesztési Alap három év múlva értékesítené, és az így befolyó pénzt újra felhasználhatnák területfejlesztési célokra. Békés megyében már meg is alakult az első ilyen fejlesztési társaság. A gázfejlesztési program első ütemében -1991 és 1993 között - 31 milliárd forint értékű fejlesztést hajtottak végre, amelyből 12,5 milliárd forintot a Területfejlesztési Alapból fedeztek. Ez az összeg az alap összes odaítélt támogatásának 90 százalékát tette ki. E három év alatt ennek a programnak köszönhetően az országban 50 százalékkal nőtt a gázfogyasztásba bekapcsolt szerencsés települések száma. A PHARE Területfejlesztési Programja keretében az Európai Unió 10 millió ECU-t bocsátott rendelkezésre Magyarország területfejlesztési politikájának korszerűsítésére. A program keretében ezenkívül kidolgozzák a területfejlesztéssel kapcsolatos döntéshozás decentralizálását. Az egyik legfontosabb teendő az intézmény- rendszer reformja. Kamarai hírek Képviselet Ukrajnában Az észak-magyarországi régió kamarái a Kárpáti Kamarákkal való együttműködés keretében tovább kívánják fejleszteni keleti piacépítő kapcsolataikat. Ennek egyik állomásaként érkezett Heves megyébe vállalatok képviselőivel Oleg Husz- tocska a Kelet-ukrajnai Kamara elnöke. A kamarai találkozón - amelyen több Heves megyei cég is részt vett - Lvovban üzleti képviseletet nyitna. Várják azokat az érdeklődő partnereket, akik érdekeltek az ukrán piacon. További érdeklődés: Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (Eger, Dobó tér 6/a. Tel: 36/312-989.). Hordógyártási együttműködés A Magyar Gazdasági Kamara francia képviseletének közreműködésével több francia cég jelezte érdeklődését faipari együttműködés területén. A francia cégek érdekeltek favásárlásban, feldolgozott faipari termékek vételében, termelés magyarországi kihelyezésében, hordógyártásban és hordógyártás területén vegyes vállalat alapításában is. További részletek és a francia megkeresésekről részletesebb információ a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamaránál (Eger, Dobó tér 6/a. Tel.: 36/312-989.). Flamand üzletemberek A Flamand Külkereskedelmi Tanács több magyar társszerzővel együtt, így többek között a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Rt-vel március 8-10. között rendezte azt a magyarországi fórumot, melyre több mint negyven flamand partner érkezett. A cégek elküldték ajánlataikat, így többek között keresnek: nagy- és kiskereskedőket, műanyagalkatrészgyártókat, építőipari cégeket. Részletes lista megtekinthető a kamara helyi irodájában. (Eger, Dobó tér 6/a.) Tudományos és műszaki együttműködés Az Európai Közösség közép- és kelet-európai államok közötti új együttműködési forma keretében lehetőséget kíván teremteni a tudományos együttműködés fejlesztésében. A Copernicus program keretén belül elsősorban ipari technológiák, illetve hosszú távú technológiai célok érdekében végzett összehangoló munkákat (pl. szabványosítás, technológiai transzfer, stb.) támogatják. A program költségeinek 50-100 százalékát támogatják, de előnyben részesítik az ipari vállalatokat. Az akcióban való részvétel nyitott vállalatok, kutatóintézetek részére, de feltétel, hogy Magyar- országon kívül az EU-partner is szerepeljen a projectben. A pályázattal kapcsolatos részletes leírás a kamara irodájában átvehető. Angliai menedzser-képzés Az elkövetkező három év során négyhetes általános mana- ger-képzésben vehetnek részt. A pályázat nyertesei a továbbképzésben teljesen ingyen vehetnek részt, a hároméves programot a British Council finanszírozza. Az idegenforgalom területéről beérkező jelentkezéseket a Kult-Turist továbbítja a British Councilhoz. Részletesebb információ: 131-97-68-as telefonon.