Heves Megyei Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-10 / 58. szám

HÍRLAP, 1994. március 10., csütörtök HATVAN ÉS KÖRZETE 5 Hitelfelvételi lehetőség Ma délután 5 órától a hatvani Ady Endre Könyvtár és Közös­ségi Házban a mezőgazdászok hitelfelvételi lehetőségeiről hall­hatnak az érdeklődők. A klub vendége dr. Szirti István, a Föld­művelésügyi Minisztérium pénz­ügyi főosztályvezetője lesz. Népi Ki mit tud? Lőrinciben a március 15 -i megemlékezést követően dél­előtt 11 órától kerül sor a helyi hagyományőrző társaság által rendezett Ki mit tud?-ra, ame­lyen a helybéliek mellett hatvani és horti előadók is fellépnek. A közösségi házban megtartandó rendezvényből a szervezők szán­dékai szerint a jövőben hagyo­mány teremtődik. Ötletek dinnyéseknek A dinnyekertészek és növény- termesztők figyelmébe ajánlják azt az előadást, amely ma dél­után 5 órakor kezdődik a csányi kultúrotthonban. A rendezvé­nyen a termesztésről, az export- lehetőségekről és a hozamnöve­lő szerek alkalmazásáról hallhat­nak az érdeklődők. Tisztán az ünnepre! Hatvan és környéke önkor­mányzatai felkérik a lakosságot, az üzemek és cégek vezetőit, hogy március 15. tiszteletére gondoskodjanak környezetük rendezéséről. Ha mindenki szív­ügyének tekinti a felhívásban foglaltakat, tiszta és szép lesz a település az ünnepre. Virágkiállítás Nagy sikerű virágkiállítást rendeztek Lőrinci különböző pontjain a nőnap tiszteletére. Az eseményen, amelyen a környék termelői közül többen részt vet­tek, az érdeklődők vásárolhattak is a szépséges növényekből. Bajza-múzeum Szűcsiben Az 1848-as szabadságharc ki­törésének évfordulója ad alkal­mat arra, hogy a 14-én megren­dezendő ünnepség keretein belül felavassák Szűcsiben a Bajza Jó­zsef szülőházában létesített em­lékszobát. A műsorban fellép­nek a Mátrai Egyesült Pávakör, a bajzás gimnazisták, valamint a helyi általános iskola tanulói. Ezt követően délután 3 órakor ünne­pi gyűlést tartanak, melynek szó­noka dr. Gyulai Gahorköztársa- sági megbízott lesz. Hasznos fórum Tegnap Hatvanban érdeklő­déssel kísért kárpótlási fórumot rendeztek. A válaszadók között volt dr. Sepsey Tamás címzetes államtitkár, az Országos Kárpót­lási és Kárrendezési Hivatal el­nöke és dr. Tóth Tihamér, a Munkaügyi Minisztérium politi­kai államtitkára. Felhívás Felhívjuk a lakosság figyel­mét, hogy az 1994. évre szóló he­lyi adókat és a gépjármű adót (ill. ezek I. félévi részét) pótlékmen­tesen 1994. március 15-ig lehet befizetni. A berendezés lehetne korszerűbb, de... Heréden öröm fogorvoshoz menni — Csupa jót írjon ám róla, mert megérdemli! — tanácsolja a várakozóban Szabó Lászlóné, miután elárulom, milyen célból jöttem. — A kis doktornőt na­gyon szeretik az emberek. Ne­kem tizenhárom fogamat húzott ki ügy, hogy észre sem vettem. A néni Nagykökényesről járt át kezelésre, mivel lakóhelye is a herédi fogorvosi körzethez tar­tozik. Amint az a beszélgeté­sünkbe kapcsolódók vélemé­nyéből is kiderül, mások is szíve­sen jönnek dr. Németh Ildikó­hoz, ha már a sorsuk arra kár­hoztatta őket, hogy megbetege­dett rágószervüket kezeltessék. Általános vélemény a környé­ken, hogy rég volt ilyen aranyos, ügyes, szimpatikus szakembere a községnek... Meglepődöm, amikor a dok­tornő üdvözlésül elébem jön. Az imént hallott „kis” jelző sokkal inkább az életkorára, mintsem a magasságára vonatkozhat: su­dár, gyönyörű, húszas éveinek a közepén járó jelenséggel parolá- zom, aki olyan természetesség­gel fogad, mintha évek óta is­mernénk egymást. — Ez itt a „birodalmam” — mutat körbe a rendelőben, mi­közben helyet foglalunk a ko­pott, kölcsönkért íróasztalnál. Mi tagadás, ő és a páciensei szín­vonalasabb környezetet érde­melnének. Az egykori tűzoltó­szertárat osztották meg a gyógy­szertár és a fogászat között. A fa­lakon még friss a festés, de a spe­ciális szék darabokban áll, ülését éppen javítani vitték. A kezelő- egység is cserére szorulna. Ha­vonta barkácsolgatják, ám a ki­ütköző rozsdafoltokat a gondos takarítás sem képes eltüntetni. — Ez van, ezzel dolgozunk. Szóvá tettem már néhányszor a körülményeinket, de idáig be kellett érnem ígéretekkel. — Egy pályakezdő budapesti értelmiségi számára nem szokat­lan a falusi környezet, a vidéki életforma? — Az emberek nagyon ked­vesek, úgy érzem, sikerült befo­gadniuk. Ez az első munkahe­lyem. Két éve végeztem az egye­temen, idén januárban tettem le a szakvizsgát. Természetes, hogy hiányzik a nagyváros, hiszen ott nőttem fel, abban a miliőben, ám amennyiben kedvezően változik a fogorvosi ellátás rendszere, maradni szeretnék. Jól érzem magam, tarthatok állatokat is, amire Budapesten nem volna le­hetőségem. — Miért éppen erre a pályára adta a fejét? — Gyermekkoromban gond volt a fogaimmal. Miközben ja­vítgatták, szabályozták, elgon­dolkodtam rajta, mi az, amit másképp lehetne csinálni, hogy kevésbé legyen kellemetlen. Ké­sőbb állatorvosi ambícióim is voltak, végül inkább az emberek mellett döntöttem. — A környezete befolyásolta a választásban? — Értelmiségi családból szár­mazom, de messze földön nincs orvos a rokonságban. Teljesen szuverén döntés volt. — Hogyan tovább?Bizonyára vannak tervei úgy a magánélet­ben, mint a munka terén. Beszél­ne ezekről? — A jövő? — mereng el, mi­közben szórakozottan a haját igazgatja. A mosolya kissé fa­nyarabbá válik. — Az még előt­tem is homályos. Érdekelne a fogszabályozás, ám csak akkor nyílik lehetőség előrelépésre, ha szakintézetben dolgozom. A magánéletem nyitott könyv a he- rédiek előtt... Később szeretnék családot, gyerekeket is, de a szo­ba, amelyben élek, nem éppen ideális az elképzeléseim megva­lósításához, egy igazi otthon megteremtéséhez. (tari) Hatvani kínálat Mit csinálhatnak a fiatalok? A címünkben foglalt kérdést tettük fel Matiszlovicsné Hor­váth Évának, a Hatvani Művelő­dési Központ vezetőjének, aki visszagondolva az elmúlt néhány hónapra, igazán gazdag műso­rokról adott számot. Elmondta: programjaikat igyekeznek úgy összeállítani, hogy azokban mindenki találjon kedvére valót. így komoly- és könnyűzenei koncertek, rendha­gyó irodalomórák, kiállítások, rajzversenyek, előadások (kü­lönféle témákban: szépségápo­lás, lélekvándorlás, természetes élet- és gyógymódok) szerepel­nek a palettán. Szervezésükben több klub is működik rendszere­sen, ezek közül kiemelte az ön­védelmi csoportot, a Fantasy-, a Rock and roll- és az Alternatív klubot. A foglalkozásokat kü­lönböző korosztály látogatja, óvodások éppúgy szívesen van­nak jelen, mint a huszonévesek. M. Horváth Éva megemlítette azt is: nem zárkóznak el semmi­nemű kezdeményezéstől, öröm­mel adnak helyet újabb és újabb ötletek megvalósítására. Mint minden költségvetésből gazdálkodó intézmény, ők is anya­gi gondokkal küszködnek, ezért alkalmanként bálásruha-vásáro- sokat is kénytelenek befogadni. De a vezetőnő úgy véli, ezzel sen­kit sem tesznek szegényebbekké. Bűn és bűnhodok A törvény nem ismerése nem mentesít. így vélekednek annak a hirdetménynek a megalkotói is, akik tudatják a hatvaniakkal az eboltás helyszíneit és időpontjait, köztük feltüntetve a pótol­tás lehetőségét is. A plakát alján megemlítik: a veszettség elleni védőszer beadatása kötelező, s külön értesítést senkinek sem küldenek. Arra is figyelmeztetnek: az oltatlanul maradt jószá­gok kiirtásra kerülnek. Vágyás az életével játszik a kutya, ha nem veszi komolyan a felhívást. Gazdájának — aki a falragaszt el is tudja olvasni — haja szála sem görbül... (né-zi) Fantom kft. a köz pénzéből? Nagykökényes Megemlékezés — polgári kezdeményezésre Napjainkig nem volt szokás Nagykökényesen, hogy a község lakossága együtt emlékezzék az 1848-as forradalom és szabad­ságharc kitörésének évforduló­jára. Többnyire csak az általános iskolások ünnepeltek, akik iro­dalmi összeállítással — benne versekkel, zeneszámokkal — kö­szöntötték a nevezetes dátumot. Az idén először — állampol­gári kezdeményezésre — a kul- túrház ad otthont annak az ün­nepségnek, amely Harangozó Gábor helyi lakos szervezésében 14-én, hétfőn este 6 órakor kez­dődik. Az eseményre vátják azokat, akik ily módon is tisztelegni kí­vánnak szabadságharcos előde­ink emléke előtt. ÍMPPÍ Egy apci vállalkozó A nehézgépszerelo (Folytatás az 1. oldalról) — A jegyzőkönyveket átnéz­ve utólagos javításokat, becsatolt mellékleteket találtam, és egy olyan határozatot, amely nem szerepelt az ülésen. Mikor ezt szóvá tettem, azt a választ kap­tam: nem tételezhetem fel a hiva­talvezetés tisztességtelenségét. — A társaság, pontosabban az IKSZ Kft. nem látja el Ön szerint a feladatát? — Megítélésem szerint nem érik meg a pénzüket. A jelentő­sebb munkákat nem ők végzik, hanem al- és fővállalkozók, s a számlák külön tételként terhelik a település költségvetését. — Kik az IKSZ Kft. tagjai? — Kilencven százalékban a polgármesteri hivatal, tíz száza­lékban pedig a Bányász Kulturá­lis és Testnevelési Alapítvány. A felügyelő bizottság tagja: Papp István polgármester, Jaj ti Zol­tán, az alapítvány titkára és Ba­lázs Gábor, a kft. ügyvezető igaz­gatója. Az, hogy ez törvényes-e vagy sem? Ennek megítélése nem az én feladatom. — Megkeresett másokat is a panaszaival? — Igyekeztem a szolgálati utat betartani. Egy falufórumot követően — ahol szintén felszó­laltam — ajegyzőasszony írásbeli választ ígért, amelyre a mai napig várok... Személyesen fogadott Józsa Fábián államtitkár is, aki — megismerve a problémákat — a köztársasági megbízott hivata­lához irányította az ügyet, ahol a benyújtott tárgyi bizonyítékok­nak sem tulajdonítottak jelentő­séget. Nem tudom elfogadni, hogy itt semmiféle jogsértés nem történt. * A láthatóan feldúlt expolgár- mestertől a község jelenlegi ve­zetőjéhez, Papp Istvánhoz men­tünk. — Nem tudom, mi az oka Fe­kete úr kirohanásainak — mond­ta a polgármester úr, miközben vaskos irattömböket rakott elénk. — Az az igazság, hogy nem is nagyon érdekel. A testü­leti üléseinken bárki elmondhat­ja a véleményét, ahogyan ő is megtette jó párszor. Legutóbb valóban nem kapott szót, mivel az én hatáskörömbe tartozik an­nak eldöntése, hogy egy adott té­mában ki hányszor foglalhat ál­lást. — Talán menjünk végig az ominózus felvetéseken! Hűtlen vagyonkezelés... — A vagyonmérleget okleve­les könyvvizsgáló készítette. A kifogásolt számadatok eleve nem pontosak, de nem ez a lé­nyeg. Egyébként az összeg nagy­sága attól is függ, forgalmi, avagy névleges értéket határoz-e meg. Ehhez még annyit, ennek akkor lenne jelentősége, ha nyereséges lett volna az említett hatvani vá­rosgondozási kft. De így, miután kiderült, hogy milliós nagyság- rendű veszteséggel felszámolták a céget, még örülhetünk is a megkötött szerződésnek. — Fekete úr azt állítja, a helyi karbantartásra alakult IKSZ Kft. nem végzi el a jelentősebb feladatokat... — A nagyobb felújításokat egy pluszkeretből fedezzük úgy, hogy versenyeztetjük a kivitele­zőket. A házkezelés, a gyorsjaví­tások, az intézmények fűtése, a közterületek karbantartása és sok egyéb feladat azonban az IKSZ-re hárul. Jelenleg tíz em­ber dolgozik nálunk. — Kik ennek a kft.-nek a tu­lajdonosai? — A hivatal és az alapítvány. A tulajdonosok nevében mi kép­viseljük a vezetőséget, de hát ez természetes, valakinek ezt is el kell vállalnia. Tudom, más helye­ken szokás az ilyesmiért pénzt felvenni, de mi semmiféle jutta­tásban nem részesülünk. Egy­szerűen nem értem, miért vető­dött fel egyáltalán ez a kérdés. — Beszéljünk a jegyzőköny­vekről! Állítólag „kozmetikáz­ták ” ezeket, adott esetben nem a képviselő-testület döntését tük­rözik. — Nincs szükség arra, hogy védekezzem. Fekete úr számos párthoz, szakértőhöz elment pa­naszkodni, természetesen ered­ménytelenül. Olyan határozat nincs, amelyet előzetesen ne tár­gyaltunk volna meg. Egy helyütt valóban történt ugyan módosí­tás, mert elcseréltek két számot. Ez gépelési hiba volt. Természe­tesen minden ellenőrizhető. Hogy az előterjesztéshez képest módosultak például a bérjellegű kiadások? Ebben sincs semmi rendkívüli. Még így is négymillió forintot takarítottunk meg a hat­vani kft. ajánlatához képest. Nem értem, miért kell a dologból ügyet csinálni? Csapkodni, alap­talanul vádaskodni könnyű, de felmerül bennem a kérdés: kinek használ ez? Amennyiben történtek vissza­élések, jogosak Fekete úr pana­szai. De ha nem, mi szükség az indulatok gerjesztésére? A ma­gunk részéről nem kívánjuk kommentálni az elhangzottakat. Négyessy Zita Apcra mielőtt betérne az em­ber, már messziről feltűnnek az út jobb oldalán nehézgépek, au­tóroncsok, kiberhelt motorok darabjai. Először azt hinnénk, hogy MÉH-telep, de közelebb érve egy ezermester keze nyo­mán beindulnak a régi masinák. Matulányi János vállalkozó tölti itt kényszerből napjait, hiszen eredeti foglalkozására nézve ne­héz rakodógépeket vezet, de mint mondja, egyre kevesebb a munka a környéken. Az alkat­részproblémákat nap mint nap magának kell megoldania. Egy­ben bízik csupán, hogy rövide­sen Apcon is beindul a gázprog­ram, és ő is elindulhat erőgépei­vel árkot ásni. Addig pedig ma­rad a motorok javítása, beindítá­sa a határban... (Szántó György képriportja)

Next

/
Oldalképek
Tartalom